A kérdésre adandó választ végtelen hosszan lehetne sorolni, az alapelveket már összefoglaltam a gyógynövényfogyasztás szabályairól szóló posztban. Itt most a leggyakoribb gyógyszerszedési hibákból szedtem össze néhányat: sokan leélik az egész életüket anélkül, hogy akár csak dobozfeliratként is látnának warfarint vagy tiroxint (az előbbi egy vérhígító, az utóbbi egy pajzsmirigy-alulműködést korrigáló hatóanyag), de csaknem mindenki szedett már valami antibiotikumot, recept nélkül kapható fájdalom- és lázcsillapítót, köhögésre és torokfájásra való gyógyszert; emberek milliói használnak inzulint, fogamzásgátló tablettát, antidepresszánsokat, nyugtatókat, nem-szteroid alapú gyulladáscsökkentőket.
Az USA gyógyszerbiztonsággal foglalkozó nonprofit kutatóintézete rendszeresen közöl hírleveleket az új kutatási eredményekről és gyógyszerhasználati irányelvekről, a honlapjukon közvetlenül be lehet jelenteni mindenféle gyógyszermellékhatást és problémát, de azt is meg lehet nézni, hogy pl. mely gyógyszereket nem szabad bevétel előtt porrá törni. Magyar közleményeket az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján lehet találni, de az EU-ban csak 2010 decembere óta működik mindenki számára közvetlenül hozzáférhető központi mellékhatás-adatbázis (az EudraVigilance), és majd csak mostanában alakul meg az észak-amerikaihoz hasonló elveken működő, az általános tájékoztatást és a friss információk közzétételét elsődleges feladatának tekintő gyógyszerbiztonsági szakhatóság.
A munka fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni: a rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon a kórházi felvételek egyötöde gyógyszermellékhatás miatt következik be, a halálozási okok között pedig mind az EU-ban, mind az USA-ban az ötödik helyen állnak a gyógyszerek mellékhatására vagy kölcsönhatására visszavezethető problémák.
Vedd halálosan komolyan (szó szerint) a "kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét" intelmet: felmérések szerint az USA-ban a gyógyszertárak több mint egyharmada adott már ki más gyógyszerekkel potenciálisan életveszélyes kölcsönhatásba lépő receptköteles gyógyszereket úgy, hogy átvételkor nem figyelmeztették a pácienst, illetve nem értesítették a kezelőorvost (az USA-ban a biztosítási szabályok miatt a legtöbb embernek van "gyógyszertári kartonja" is, vagyis a gyógyszerésznek elvileg azonnal látnia kellene a nyilvántartásban, ha az épp most kapott antibiotikumod nagyon nem kompatibilis az antidepresszánsoddal, és ilyenkor kötelessége lenne az új gyógyszert felíró szakorvost figyelmeztetni). Nekem a magyar gyógyszerészekkel csupa jó tapasztalatom van, rengeteg dolgot elmondanak kérdés nélkül is, de ennek ellenére igaz marad, hogy egyrészt nem gondolatolvasók, másrészt nem tudhatják, hogy az épp vásároltakon kívül még milyen gyógyszereket, táplálékkiegészítőket szedsz rendszeresen.
A húgyúti fertőzésekkel foglalkozó poszt kommentjeiben szóba kerül a grapefuitlé, úgyhogy ezzel kezdem a legismertebb hibákból álló listát - mit ne szedjünk, illetve fogyasszunk együtt?
1. Grapefruit, grapefruitlé (illetve keserűnarancs, pl. sevillai narancs) + szorongáscsökkentők, antidepresszánsok, altatók
A grapefruit néhány hatóanyaga lassítja vagy blokkolja bizonyos emésztőenzimek működését. Az eredmény az, hogy a bevett gyógyszerek így lassabban bomlanak le, azaz tovább, illetve nagyobb koncentrációban maradnak a szervezetünkben. Ebben a gyógyszercsoportban a leggyakrabban használt szerek az alprazolam (Xanax), sertraline (Zoloft), buspiron (BuSpar), illetve az Észak-Amerikában népszerű zopiclone és eszopiclone (Imovane, Lunesta).
Grapefruitlével bevéve ezeknek a gyógyszereknek erősebben jelentkezik az összes mellékhatásuk, jellemzően szédülés, álmosság, leromló reakciókészség, émelygés, néha hasmenés.
2. Orbáncfű + antidepresszánsok és fogamzásgátló tabletták
Az orbáncfű ismert gyógynövény, évszázadok óta használják nőgyógyászati problémák és idegrendszeri problémák kezelésére, a hatásosságát mindkét területen igazolták klinikai tesztek is. Ugyanakkor, nem tudjuk pontosan, hogy hogyan működik: valószínűleg a benne levő hypericin, illetve hyperforin van hatással a szerotonin-anyagcserére, esetleg az immunrendszer működésére is.
Az orbáncfűtea több klinikai tesztben is hatékonynak bizonyult enyhe és közepes súlyosságú depresszió esetén (súlyos depresszióban nem), ugyanakkor az antidepresszánsok hatásait és mellékhatásait is jellemzően felerősíti. Szerencsétlen esetben ez a hatóanyag-kölcsönhatás életveszélyes szerotonin-szindrómát is okozhat, egyébként pedig émelygést, fejfájást, szorongást és nyugtalanságot válthat ki. Antidepresszánsból sokféle típus van, sokféle gyógyszermárkával, de semelyikkel ne igyál orbáncfűteát.
Az orbáncfű hatóanyagai felgyorsítják a fogamzásgátló tablettákban található ösztrogének lebomlását, ami okozhat köztivérzést, de akár a peteérés újraindulását is, a tablettaszedés ellenére. Vagyis, ha hormonális fogamzásgátló (mindegy, hogy tabletta, gyűrű vagy más az) mellé rendszeresen fogyasztasz orbáncfüvet, akkor annak nem tervezett terhesség is lehet a következménye.
3. Antibiotikumok egy része + fogamzásgátló tabletták
Körülbelül húsz évvel ezelőtt derült ki először, hogy a fogamzásgátló tablettákkal egyszerre szedett néhány antibiotikum, különösen a tetraciklinek (pl. Doxycyclin) és a penicillinek nagy része (pl. az Augmentin is) a bélbaktériumokra kifejtett hatásán keresztül csökkenti a vérben keringő ösztrogén mennyiségét.
A mechanizmus lényege, hogy a fogamzásgátló tablettában megevett ösztrogén alapesetben a gyomorba kerül, onnan felszívódik a véráramba, egy ideig ott van, aztán az epe kiválasztja és továbbkerül a bélrendszerbe. A bélrendszerből azonban ismét visszaszívódik a szervezetbe, és újra kifejti a hatását. Ez a vissza-felszívódás (enterohepatikus recirkuláció) többször is lejátszódik, és ezt a vissza-felszívódást akadályozhatják az antibiotikumok azzal, hogy a bélrendszer baktériumflórájának egy részét kiölik. A kevesebb ösztrogén azonban nem lesz feltétlenül elég a megfelelő fogamzásgátláshoz, vagyis az eredmény nem tervezett terhesség lehet.
Vannak olyan antibiotikumok is, amelyek mellékhatásként közvetlenül megnövelik a májban az ösztrogént lebontó enzimek mennyiségét, és ezen a módon rontják a fogamzásgátlók hatékonyságát.
Ugyanakkor, az antibiotikumok többségét nem szedjük elég sokáig és elég nagy dózisban ahhoz, hogy ez a hatás tényleg gyakori legyen. A Mayo Clinic egyik anyaga szerint csak a rifampin nevű hatóanyag kapcsán sikerült az összefüggést tényleg kimutatni, de ezt az antibiotikumot meg nem használjuk nagyon gyakran. Inkább arról van szó, hogy jobb az óvatosság javára tévedni: a fogamzásgátló tablettákat elvileg nagyon pontosan kéne szedni, minden napnak ugyanabban az órájában, és a hatásukat nyilván rontja minden időbeli eltérés vagy emésztési probléma (hasmenés, hányás) is. Az antibiotikum lehet hogy önmagában még nem okozna gondot, de szokásos "felhasználói hibák" mellé társulva már jó eséllyel fog, ezért antibiotikumszedés alatt ajánlott valami egyéb módszerrel is védekezni.
4. Metronidazole (pl. Klion, Supplin, Flagyl) + alkohol (akármilyen kevés)
A metronidazole egy antibiotikum, amelyet pl. bakteriális hüvelyi fertőzések, trichomonas, giardia kezelésekor adnak, de olykor nőgyógyászati, sebészeti beavatkozások utáni rutin antibiotikumként is, fertőzéses szövődmények megelőzésére. Általában ökölszabályként is igaz, hogy gyógyszerre inkább ne igyunk, de azért vannak fokozatok, hogy mennyire ne. A nyugtatókra, fájdalomcsillapítókra vonatkozó szigorú intelem közismert, és az itt tárgyalt hatóanyag-kölcsönhatás is a durvábbak közül való.
Az elfogyasztott alkoholból a szervezetünkben mérgező acetaldehid keletkezik, amelyet enzimek (az acetaldehid-dehidrogenáz, vagyis ALDH enzimek) bontanak le és alakítanak át ártalmatlan ecetsavvá. A metronidazol (meg a sulfa csoportba tartozó antibiotikumok, pl. Bactrim) ezeknek az enzimeknek a működését blokkolja.
Az ALDH enzimek hatékony működése nélkül rosszul leszünk az alkoholtól. Az elvonókúrákon bevetett Disulfiram nevű gyógyszer ugyanezt a mechanizmust használja ki: akadályozza az acetaldehid lebomlását, tehát alkoholfogyasztással kombinálva rosszullétet vált ki. A tünetcsoportot összefoglalóan disulfiram-reakciónak is hívják: szapora szívverés, bőrpír, végtagzsibbadás, erős émelygés, hányinger, fejfájás, izzadás, kapkodó lélegzetvétel, szomjúság, gyengeség, látásromlás. Vagyis, tulajdonképpen azonnali másnaposság, de a komolyabb fajta.
Metronidazole tartalmú antibiotikumra lehetőleg annyi alkoholt se fogyassz, amennyi egy konyakmeggyben vagy egy kanálnyi köhögés elleni gyógynövényes tinktúrában van, mert az ALDH-enzimműködés romlása miatt esetleg azonnal elég betegnek fogod érezni magad. Az ajánlás szerint ilyen gyógyszerek szedésének befejezése után még további három napig maradjunk absztinensek.
5. Fluconazol (Diflucan, Nizoral, Trican) + szorongáscsökkentők (Xanax, Valium, Ativan) és cukorbetegségre szedett gyógyszerek (Minidiab, illetve Glucotrol, Orinase stb.)
A fluconazol egy gombaölő, amelyet pl. helyi kezelésre nem reagáló, visszatérő élesztőgombás hüvelyi fertőzés kezelésére használnak rutinszerűen. Mellékhatásként lassítja vagy blokkolja a máj néhány enzimének működését, és fokozza minden olyan gyógyszer hatását, amelyet ezeknek az enzimeknek kellene lebontaniuk. A vércukorszintet csökkentő gyógyszerek esetében ez hipoglikémiát eredményezhet, az alprazolam, lorazepam stb. hatóanyagú szorongáscsökkentők esetében pedig a hatóanyagok kölcsönhatása több órán át tartó nagyon mély alvást idézhet elő.
6. Szintetikus vastabletták + orbáncfű, kamilla, galagonya, őszi margitvirág, zöld tea
A felsorolt növényeknek magas a tannin(sav)tartalma, és ezért akadályozzák a vas felszívódását. Vastablettát nagyon rossz ötlet például kamillateával bevenni. Ugyanakkor a fenti felsorolás nem totális tiltólista, csak a vastabletta bevétele és a növények (kivonatok, kapszulák, teák) fogyasztása közt teljen el legalább 2-3 óra.
7. Paracetamol / acetaminophen (Panadol, Rubophen, Tylenol) + alkohol
A paracetamol már önmagában is májkárosító, alkohollal együtt pedig pláne az. Ezt már harminc éve tudjuk, de a gyógyszerrel az a legnagyobb probléma, hogy recept nélkül kapható és mindenki azt hiszi, hogy teljesen biztonságos. Nem az. Az USA-ban a visszafordíthatatlan májkárosodásoknak, illetve a hirtelen májelhalásoknak ez a hatóanyag a leggyakoribb előidézője, éspedig azért, mert a terápiás adag és a mérgezés közt nincs nagy különbség, illetve a terápiás adag huzamosabb időn át szedve mérgezéshez is vezethet. A paracetamolt könnyű túladagolni, mert sokféle készítményben benne van; az egyik náthás posztban már említettem, hogy aki lázra Rubophent és megfázásra Coldrex port szed, az ugyanazt a hatóanyagot veszi be két különböző márkanéven, ennek minden kockázatával együtt. Emellett nagyon nem mindegy, hogy mi mást szedünk, illetve mennyit eszünk mellette: az éhezés (és természetesen a betegség alatti étvágytalanság is) érzékenyebbé teszi a szervezetünket és növeli a túladagolás kockázatát.
A túladagolás (májkárosodás) első jele émelygés és hányás, esetleg deréktáji fájdalom. Ezután a páciens egy ideig jól érzi magát, és csak a romló vérképéből látszik, hogy baj van. Orvosi segítségre és N-acetilciszteinre (igen, ugyanaz, mint ami a Fluimucilban meg az ACC-ben van) van szükség.
Paracetamolból a napi terápiás adag legfeljebb 4000 mg lehet, de aki rendszeresen fogyaszt alkoholt (napi 1-2 dl bornak megfelelő mennyiség már annak számít), az ennek a dózisnak maximum a felét szedje be 24 óra alatt (és természetesen aznap ne fogyasszon alkoholt egyáltalán).
Friss kommentek