Egy különösen hasznos cikk jelent meg novemberben a többnyelvű családokkal foglalkozó, nagyon sok jó írást közzétevő multilingualliving.
Német férjével három gyereket nevelnek, a családi nyelv a német. Mivel Seattle-ben, ahol élnek, nem találtak angol-német kétnyelvű oktatási intézményt, úgy döntöttek, hogy a három gyereküket otthon oktatják (az USA-ban ezt lehet, egyes államokban a gyerekeiket otthon tanító szülők kormányzati oktatási támogatást is felvehetnek tanszerekre stb.). A 10 és 8 éves nagyok már mindkét nyelven tudnak írni-olvasni, a 6 éves legkisebb pedig jó úton halad.
Összefoglalójában Heller a szülői küzdelmekről ír; a hibákról, amelyeket csaknem mindannyian elkövetünk, illetve a dilemmákról, amelyeken tépelődünk: vajon az-e a megoldás a többnyelvű családodban épp mostanában tapasztalt problémákra, ha kicsit ellazulsz és teret adsz a spontaneitásnak, vagy épp ellenkezőleg, most lenne pont az az időszak, amikor különösen oda kell figyelned a nyelvi háziszabályokra?
Nem mindig könnyű az egyensúlyt megtalálni, ugyanakkor nem érdemes tökéletes teljesítményt számonkérni se a gyerekeinken, se saját magunkon: szinte minden szülő mond vagy tesz néha olyat, amit nem kéne, amit utólag megbán; maga a lista is személyes élmények gyűjteménye és azért van, hogy másoknak tanulságul és segítségül szolgáljon.
Tíz dolog, amit ne mondj a kétnyelvű gyerekednek:
1. Hogy lehet az, hogy nem tudod ezt a szót/hangot rendesen kiejteni?
A kisgyerekek nagyon vágynak arra, hogy a szüleik elégedettek legyenek velük, akkor is, ha ez épp nem látszik rajtuk. Nagyon ritkán ejtenek valamit szándékosan rosszul (legfeljebb játékból, de azt meg úgyis észreveszed), úgyhogy ilyen esetben a szidás nem vezet eredményre és a gyerek kedvét veszítheti miatta. Próbálj módokat keresni arra, hogy a gyerek gyakorolhassa (pl. más szavakban) a hibás hangot, szótagot, és bátorítsd, még akkor is, ha szilárd meggyőződésed, hogy tulajdonképpen menne neki a dolog, csak most épp lusta odafigyelni. Nem lehet elégszer elismételni, hogy ha valóban beszédhibára gyanakszol
2. Hányszor mondtam már el?!
A gyerekek tényleg gyorsan tanulnak meg több idegen nyelvet is, de azért a közismert "mint a szivacs" jelenség nem általános, és nem állandó. Vannak időszakok, amikor gyorsan tanulnak szavakat, mondatsémákat, és vannak időszakok, amikor lassabban. Hosszabb ideig tartó kizárólagos nyelvhasználat (immersion) során nyilván megnő a tanulás sebessége, úgyhogy ha úgy érzed, hogy a gyermeked lassabban halad a kívánatosnál, akkor elsősorban több és változatosabb lehetőséget kell biztosítanod az adott nyelv használatára, olyan környezetben, amelyben a gyerek jól érzi magát. Ne felejtsd el, hogy minden kisgyerek más, és a tanulási sebességük sem egyforma.
3. Mutasd meg a nagynénédnek/kis barátodnak/tanárodnak, hogy milyen jól beszélsz már ...ul!
Na ezt semmiképp ne, ha lehet. :-) Nyugodtan elmondhatod a gyerek jelenlétében is az érdeklődő barátnak, családtagnak, óvónőnek, hogy igen, a kicsi már beszél ezen vagy azon a nyelven, de a gyerek "produkáltatása" sohasem jó ötlet. Ettől egyrészt úgy érezheti, hogy valami idegen nyelven beszélni a normálistól eltérő dolog, és ez őt valahogyan "különlegessé" teszi - másrészt ha szerepelteted és dicsekszel vele, akkor elkönyveli, hogy helyénvaló dolog a tudását mások előtt fitogtatni. Ha szívesen "szerepel", akkor inkább kérd meg, hogy tanítsa meg xy-nak, hogyan mondjuk ezt vagy azt a dolgot a másik nyelven, hogyan köszönünk stb. A tudásunkat másokkal megosztani jó móka és mindkét félnek érdekes és örömet szerez.
4. Meg foglak büntetni /nem lesz jó vége, ha nem beszélsz ...ul.
Büntetés kilátásba helyezésével ott és akkor eredményt érhetsz el, de hosszú távon ezért nagy árat fizethetsz még. A büntetés persze nem ugyanaz, mint ha csak simán figyelmezteted a gyereket a korábban már meghatározott családi normákra. Amikor esetleg tényleg büntetsz, akkor a szülői neheztelés, szidás, dolgok megvonása stb. nyomán a gyerek bizonyára megteszi ugyan, amit vársz tőle, de alapvetően félelemből, és nem azért, mert ő maga akar a családba és annak normáiba belesimulni. Legyél párbeszédkész; a gyerek minél inkább elutasítja valamelyik nyelvet, annál megértőbben és őszintébben próbáld kideríteni a probléma okát.
5. Kétnyelvűnek/többnyelvűnek lenni nem könnyű dolog, és keményen meg kell dolgoznod érte.
A családi többnyelvűség alapvetően természetes dolog (kéne hogy legyen) - ezzel persze senki nem azt mondta, hogy a gyerekek minden nap ujjongó lelkesedéssel fogják mindegyik családi nyelvet beszélni, csak azt, hogy a nehézségek is természetesek, vagyis nem érdemes a családi nyelvet a "komoly kötelességek" közé besorolni. Szülőként akkor jársz jól, ha nem csinálsz nagy ügyet a többnyelvűségből, és a gyereked úgy érezheti, hogy a többnyelvűség nálatok egyszerűen csak a családi élet része, ugyanúgy, mint a többi jellemző dolog, amit nap mint nap csináltok.
6. Te okosabb / jobb vagy a többieknél, mert te már két / több nyelven tudsz.
Az nagyon jó, ha a gyerek büszke a családi nyelvekre, de az már nem, ha lenéz miattuk másokat. A kettő közti különbséget abból fogja megtanulni, ahogyan te viszonyulsz a kérdéshez: naná, hogy mindannyian örültök a családi nyelvtudásnak, "csodálatos dolog, kisfiam, hogy oroszul beszélgetsz az apukáddal" - de ez nem ugyanaz, mint azt mondani, hogy "te sokkal okosabb vagy, mint a többiek, mert te már oroszul is tudsz". Ha a családi nyelv az iskolai oktatási programnak is része (mint pl. itt az USA-ban sok helyen a spanyol), akkor ez nyilván előny, ugyanakkor ennek az előnynek a túlzott hangsúlyozása nagy nyomás alá is helyezheti a gyereket: "ha mégse én leszek az osztályban a legjobb spanyolból, akkor szégyent hozok a családomra?" Tegyél meg mindent, hogy a gyerek ne eméssze magát ilyenek miatt csak azért, mert otthon többféle nyelvet használtok.
7. Nagyon megbántasz / elszomorítasz, ha nem beszélsz ...ul.
Nem szerencsés, ha a gyerekben bűntudatot keltünk a saját szülői érzéseink miatt. Nyugodtan elmondhatjuk neki, hogy mit érzünk, csak a "szomorú vagyok" nem egészen ugyanaz, mint az "elszomorítasz", vagyis, az érzelmeinkért kizárólag mi magunk felelünk. Mielőtt leülsz a gyerekkel megbeszélni valamilyen problémát, próbáld magadban helyre tenni a megbántottságodat, sértettségedet. Ebben segíthet, ha előbb a házastársaddal beszélsz, nem a gyerekkel: néha jobb, ha előbb a felnőttek egymás közt átgondolják, hogy mi a probléma és hogyan lehetne megoldani, és csak aztán vonják be a gyerek(ek)et is. Érzéseket, elvárásokat és csalódásokat mindig érdemes egymással megosztani, csak arra figyelj, hogy a gyerekek is elmondhassák a bajukat és mindenki valóban a saját érzéseiről és vágyairól beszéljen, ne pedig arról, amit a többiek viselkedésében vagy hozzáállásában kifogásol.
8. Figyeld csak, hogy a testvéred / kis barátod milyen jól beszél ...ul!
Ez itt megint egy árnyalatnyi, de nagyon fontos különbség: dicsérni remek dolog, két gyereket egymással összehasonlítgatni már sokkal kevésbé az. A hasonlítgatás egyik gyerek fejlődésének sem tesz jót, továbbá olyan ellentéteket ébreszthet gyerekek közt, amelyek másképp sosem alakultak volna ki. Millióan milliószor leírták, de tényleg minden gyerek különböző, és az egyikük nyelvi kompetenciájának, lelkesedésének az égvilágon semmi köze a másikéhoz. A bezzegelésből hosszú távon általában csak szorongás és neheztelés származik.
9. Nem kedvellek / nem leszünk jóban, ha nem beszélsz ...ul.
A gyereknek bizonyosnak kell lennie abban, hogy nagyon szeretjük, függetlenül attól, hogy hány családi nyelvet tanul vagy nem tanul meg. Az önbizalma, önmaga értékes voltába vetett hite nem múlhat azon, hogy hány nyelvet beszél. Ha úgy érzi, hogy csak akkor szeretjük igazán, ha megtanulja a nyelvünket, akkor maga a nyelvhasználat később jelentős konfliktusok kiindulópontja lehet. A gyerekeink néha próbára tesznek bennünket: hogyan reagálunk vajon, ha ők nem hajlandók a családi nyelvet használni? Gyakran csak azt akarják megtudni, hogy akkor is megtapasztalhatják-e a szeretetünk jeleit, ha nem csinálják azt, amit várunk tőlük. Vagyis, előfordulhat, hogy szülőként kifejezetten dühös vagy valami nyelvi konfliktus miatt, de a gyereknek azt is éreznie kell, hogy attól még szereted őt.
10. Íme a megérdemelt jutalmad, amiért ma ...ul beszéltél.
A jutalmazás eleinte látványos eredményeket hozhat, de a jutalmak többsége egy idő után elveszti a vonzerejét. Először is, ha jutalmazással akarunk motiválni, akor a jutalomnak egyre nagyobbnak és nagyobbnak kell lennie. Másfelől, ha a gyerek a jutalom reményében beszéli a szülő nyelvét, akkor a nyelvhasználat csak bevetendő eszköz lesz a jutalom megszerzésének érdekében, és önmagában elveszíti a jelentőségét. A nyelvhasználatot kellemessé tenni, jó élményekkel összekötni nem ugyanaz, mint a nyelvhasználatot jutalmazni: egy nyelvet beszélni akkor lesz kellemes, ha közben átéljük, hogy ez hasznos, érdekes, értelme és jelentősége van. A bátorító, pozitív nyelvi környezet megteremtésekor erre az élményre érdemes építeni: játsszatok a családi nyelveken, skype-oljatok családtagokkal, barátokkal, olvassatok (Heller ez alatt általában felolvasást ért, hangosan, egymás szórakoztatására) érdekes könyveket.
Mi legyen, ha a fenti felsorolás számos pontján magadra ismertél? Corey Heller szerint majdnem mindenki elköveti előbb-utóbb e hibák valamelyikét, azaz aggodalomra semmi ok. Sosem késő változtatni (csak kezdd kicsiben ;-)). Heller ugyanakkor nyomatékosan figyelmeztet, hogy abból kell kiindulnunk, hogy maga a család a legfontosabb: a többnyelvűség nagyszerű dolog, de annyit nem ér, hogy mély és hosszan tartó családi keserűség forrása legyen. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy a családi nyelv kincs, amelynek mi a tulajdonosai vagyunk, mindegyikünk a maga saját szintjén és módján. A nyelvünk az identitásunk része, úgy és annyira, ahogyan és amennyire engedjük azzá lenni. Ha viszont cipelendő teherré válik, akkor semmi meglepő nincs abban, hogy a gyerekeink igyekeznek megszabadulni tőle. A cél az, hogy a családi többnyelvűség inkább egy tarka virágoskerthez vagy egy kalandparkhoz hasonlítson a számukra.
Zárásul felteszem én is Heller két kérdését: beleestél-e a fenti csapdák valamelyikébe? Mik a személyes élményeid, milyen tanulságokkal lehetne még a listát tovább bővíteni?
Friss kommentek