A szülés.hu oldalon a készülő kormányrendeletnek egy újabb szövegverziója olvasható. Megnéztem, hogy az eddigiekhez képest mi változott, a változtatásokat a szövegben kiemeltem, és az alábbiakban a rendelettervezet szövegét ezekkel a kiemelésekkel együtt teszem közzé.
A rendelettervezetről már sok vitát lefolytattunk, erről az új szövegverzióról a TASZ honlapján ma jelent meg egy kritikai jellegű összefoglaló. A TASZ főleg azt kifogásolja, hogy az egyenlő bánásmód elve sérül, amikor a védőnői, terhesgondozási ellátással kapcsolatban szigorúbb szabályok vonatkoznak a kórházon kívüli ellátást választókra; kifogásolják a finanszírozás megtagadását, a gyermekgyógyász közreműködésének kötelezővé tételét, és leginkább azt, hogy ebben a tervezetben nincs szó a bábai szakmakódról mint a működési engedély feltételéről.
A kifogások egy részével én is egyetértek, ugyanakkor a finanszírozás kérdésében nem érezném ezen a blogon igazságosnak a Kanadával való példálózást (más dolgokban igen), a magyar bábai szakmai protokoll kidolgozása meg nem a törvényhozás feladata, és egy kormányrendeletben a törvényhozás csak olyasmire tud hivatkozni, ami már létezik. Nyilván, amikor mindenki félig illegalitásban dolgozik, akkor a szakmai protkoll publikálásának követelménye abszurd, de a rendelet hatályba lépése után ennek nem lesz akadálya, és a következő néhány év úgyis arról fog szólni, hogy min kell még változtatni.
Sok mindenen.
Geréb Ágnes mai tárgyalási napján az ügyész külön kiemelte, hogy ennek a pernek nem tárgya a tervezett kórházon kívüli szülés, és a bíróság azt szeretné eldönteni, hogy Geréb Ágnes és társai elkövettek-e foglalkozási szabályszegéseket. Egy efféle kérdés megválaszolása könnyebb lesz ennek a rendeletnek a hatályba lépése után, bár az lenne az igazi, ha soha többet nem kéne feltenni ezt a kérdést.
Ha van kedvetek, nézzétek át a vastagon kiemelt változtatásokat a rendeletben, és várom mindenki hozzáfűznivalóit.
1. számú melléklet a 32-0/2011-JOGI számú kormány előterjesztéshez
A Kormány
…/2011. (…) Korm. rendelete
az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (1) bekezdésének v) pontjában, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Kormány a következőket rendeli el:
1. §
E rendelet alkalmazásában
a) intézeten kívüli szülészeti-és újszülött ellátás: az az egészségügyi szolgáltatás, amelynek keretében a várandós nő a szülészeti- és újszülött ellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményen kívül veszi igénybe,
b) háttérkórház: a szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, ahova az ellátást igénybe vevő nő és gyermeke az a) pont szerinti helyszínről húsz percen belül beszállítható (innen kikerült az, hogy "sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot bekövetkezésének észlelése után"),
2. §
(1) Intézeten kívüli szülészeti-és újszülött ellátást (a továbbiakban: ellátás) az e tevékenységre vonatkozó működési engedéllyel és érvényes felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltató nyújthat.
(2) Az ellátás keretében történő szülési eseményben (a továbbiakban: szülés) az alábbi személy működik közre: (ezt itt szétszedték pontokra és definiálták a kétéves szakmai gyakorlat fogalmát, különös tekintettel arra, hogy nem kötelező kórházi szakmai gyakorlatnak lennie)
a) szülész-nőgyógyász szakorvos, vagy
b) felsőoktatási intézmény alapképzési szakán, vagy főiskolai karán szülésznő szakképesítést, vagy emelt szintű vagy felsőfokú szülésznő szakképesítést szerzett szülésznő, aki
ba) legalább két éves szülőszobai szakmai gyakorlattal rendelkezik vagy
bb) legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és igazoltan minimum ötven szülést levezetett
(a továbbiakban: felelős személy).
(3) Az egészségügyi szolgáltatónak az ellátás keretében – minimális személyi feltételként – a (2) bekezdés szerinti felelős személy, továbbá egy, a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő szülésznő (a "gyermekgyógyász" szót cserélték le, és tették át máshova) jelenlétét biztosítania kell.
(4) Az egészségügyi szolgáltatónak az ellátás keretében neonatológus vagy legalább két éves neonatológiai gyakorlattal rendelkező gyermekgyógyász szakorvos (a továbbiakban: gyermekgyógyász) – e rendelet szerinti újszülött ellátásban történő – közreműködését biztosítania kell.
(5) Az ellátás keretében a várandós anya egészségügyi szolgáltatót, és felelős személyt választ. Az egészségügyi szolgáltató - a felelős személy jogkörében eljáró - helyettes felelős személyt jelöl ki.
(6) A felelős személy az egészségügyi szolgáltatóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
3. §
(1) A 2. § (3) bekezdés szerinti személyek (a "felelős személy" kifejezés lett módosítva) az ellátás során a tőlük elvárható gondossággal, a szülészeti- és újszülött ellátás szakmai szabályai betartásával járnak el és felelősek az e rendeletben meghatározott előírások betartásáért.
(2) A felelős személynek, és a 2. § (3) bekezdés szerinti szülésznőnek (eddig az volt itt, hogy "a felelős személyek mindegyikének") öt évnél nem régebbi csecsemő-és újszülött, továbbá felnőtt újraélesztés tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, a 2. § (3) bekezdése szerinti gyermekgyógyásznak csecsemő-és újszülött újraélesztés tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.
(3) Az ellátás csak olyan helyen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött az 1. § b) pontja szerinti időtartamon belül a háttérkórházba szállítható.
Innen kivették a (4) pontot, amely kötelezővé tette, hogy még szülés előtt felírják vényre az Rh-negatív anyának az anti-D ellenanyagot, ez a pont majd lentebb lesz, és a 37. hétig való felírást teszi kötelezővé.
4. §
(1) Az ellátásra vonatkozóan a várandós nő és az egészségügyi szolgáltató megbízási szerződést köt.
(2) Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeit és az azt kizáró tényezőket az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A szülő nő, valamint az újszülött háttérkórházba történő szállításának indikációit a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Az ellátáshoz kapcsolódó tárgyi, továbbá higiénés feltételeket a 3. melléklet tartalmazza.
5. §
(1) Az ellátás igénybe vételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet. A döntés meghozatalát követően a várandós nő a felelős személy közreműködésével négy példányban tölti ki a 4. melléklet szerinti adatlapot. A 4. melléklet szerinti adatlapot a felelős személy juttatja el az egészségügyi szolgáltató részére.
(2) Rh-negatív vércsoportú várandós nő esetében az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy - a szülés várható megindulása előtt – a várandós nő részére a szükséges anti-D ellenanyag vényre történő felírása a terhesség betöltött 37. hetéig megtörténjen.
(3) A várandós nő az (1) bekezdés szerinti, kitöltött adatlap egy példányának átadásával – a kitöltést követő legfeljebb 3 napon belül – tájékoztatja a gondozását végző (nem pedig "a területileg illetékes") védőnőt (a továbbiakban: védőnő) arról, hogy az e rendelet szerinti ellátást tervezi igénybe venni.
(4) A felelős személy a várandós nő döntését követő 3 napon belül írásban vagy elektronikus úton a döntésről értesíti a háttérkórház szülészeti ellátást nyújtó osztályát.
(5) A háttérkórház az értesítés kézhezvételét követő 3 (5 helyett) napon belül írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja a felelős személyt arról, hogy a nyilatkozatot tudomásul vette.
(6) A várandós nő terhes-gondozása a terhesgondozásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint történik.
(7) A felelős személy – a szülés várható időpontját megelőzően legfeljebb két héttel – meggyőződik a szülés helyszíne higiénés feltételeinek megfelelőségéről. Amennyiben a higiénés feltételek a 3. mellékletben foglaltaknak nem felelnek meg, akkor a felelős személy a várandós nő ellátása céljából szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetet vagy megfelelő, az e rendelet szerinti ellátást biztosító más intézményt javasol.
6. §
(1) A várandós anyát az ellátással kapcsolatosan az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (innen kivették azt, hogy 13. § (1)-(2) bekezdésben) foglaltakon túl a felelős személy írásban tájékoztatja:
a) az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeiről, és kizáró okairól,
b) a háttérkórházba vagy a 8 §. (3) bekezdés szerinti szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő szállítás indokairól, és ennek megtagadása következményeiről.
(2) A várandós anya az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást aláírásával ellátja.
(3) Amennyiben a szülés megindulás előtt az 1. mellékletben meghatározottak szerint az ellátás egészségügyi feltételei nem állnak fenn, vagy az ellátás igénybevételét kizáró tényezők bármelyike fennáll, úgy a felelős személy a várandós nő ellátása céljából szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetet javasol.
7.§
(1) Az ellátás csak akkor kezdhető meg, ha a 3. melléklet szerinti tárgyi, valamint higiénés feltételek a szülés helyszínén rendelkezésre állnak.
(2) Az egészségügyi szolgáltató köteles gondoskodni
a) a 3. mellékletben foglalt tárgyi feltételek meglétéről,
b) az ellátás során keletkező egészségügyi hulladék és különleges kezelést igénylő veszélyes hulladék elszállításáról.
8. §
(1) A szülő nőt, illetve az újszülöttet a 2. mellékletben felsorolt feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén – egészségi állapotukat nem veszélyeztető módon vagy szükség szerint a mentőszolgálat igénybevételével – azonnal a háttérkórházba kell szállítani. A háttérkórházba szállítás – a felelős személy, továbbá a gyermekgyógyász döntése alapján – akkor is kötelező, ha a komplikáció jellege, illetve egyéb előre nem látható ok a szülő nő, vagy az újszülött életét, egészségét (innen kikerült az a szó, hogy "súlyosan") veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat. A felelős személy köteles a szülő nőt, illetve újszülöttet (innen kikerült az, hogy "a mentőszolgálat igénybe vételével") a háttérkórházba kísérni és a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt az ügyeletvezető szakorvosnak átadni.
(2) A háttérkórházba szállítás esetén a felelős személy a háttérkórház szülészeti ellátást nyújtó osztályát – a szállítást megelőzően – haladéktalanul értesíti.
(3) Amennyiben a felelős személy azt állapítja meg, hogy egyéb előre nem látható ok miatt az (1) bekezdés szerinti háttérkórházba történő szállítás a szülő nő, vagy az újszülött életét, egészségét (innen kikerült az, hogy "súlyosan") veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, akkor őket bármely más szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell szállítani.
(4) Az (1) bekezdésben vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetben, a helyszínen maradó szülésznő, illetve gyermekgyógyász felel a továbbiakban szükséges ellátás nyújtásáért.
9. §
(1) A felelős személy a szülés megtörténtéről a védőnőt és – az anya nyilatkozata alapján – a területileg illetékes háziorvost vagy házi gyermekorvost, vagy a választott házi gyermekorvost (a továbbiakban: gyermekorvos) haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül telefonon vagy elektronikus úton értesíti.
(2) Az újszülött első gyermekgyógyászati vizsgálatát a 2. § (3) bekezdés szerinti gyermekgyógyász végzi a szülést követő 24 órán belül.
(3) A szülés befejezését követő 6 órán keresztül az anya és az újszülött felügyeletét a felelős személynek kell ellátnia. A felelős személy, és a gyermekgyógyász a szülést követő naptól számított három napon keresztül az anya és az újszülött állapotát naponta ellenőrzi.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti személyek az ellenőrző vizsgálatok elvégzése során bármilyen rendellenességet észlelnek, az anya és az újszülött háttérkórházba, vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti intézménybe történő szállításáról haladéktalanul gondoskodnak.
(5) Rh-negatív vércsoportú anya esetében a felelős személy gondoskodik a köldökzsinór- és az anyai vér levételéről, és annak megfelelő laboratóriumba történő szállításáról. A laboratóriumi eredmény birtokában az anti-D ellenanyag beszerzéséről és beadásáról a felelős személy gondoskodik haladéktalanul, de legfeljebb a méhlepény távozását követő 72 órán belül, továbbá ezt a tényt az anya gondozási könyvében is dokumentálja.
10. §
(1) A BCG-védőoltás beadásáról a jogszabályban meghatározott időtartamon belül a gyermekorvos gondoskodik (innen kikerült a háziorvos opciója).
(2) A gyermekgyógyász végzi el – a (3) bekezdés szerinti kivétellel– a jogszabály szerinti 0-4 napos életkorban kötelező szűrővizsgálatokat.
(3) A veleszületett anyagcsere-betegségek szűrővizsgálatainak elvégzéséről, a levett vérminta megfelelő laboratóriumba szállíttatásáról és az eredmények értékelése kapcsán történő intézkedések megtételéről az egészségügyi szolgáltató gondoskodik.
(4) A védőnő a gyermekágyas nőt és az újszülöttet a 9. § (1) bekezdés szerinti értesítést követő legkésőbb 48 órán belül meglátogatja.
(5) A védőnő az ellátás egészségügyi dokumentációja alapján meggyőződik arról, hogy a gyermekágyas nő a 9. § (5) bekezdés szerinti anti-D ellenanyagot, az újszülött az (1) bekezdés szerinti védőoltást megkapta, továbbá a 9. § (2)-(3) bekezdése szerinti orvosi vizsgálatok, valamint a (2)-(3) bekezdés szerinti szűrővizsgálatok megtörténtek, és az erről szóló megállapításokat a védőnői dokumentációban rögzíti. A védőnő az ellátások elmaradása esetén a területi védőnői ellátásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint a gyermekorvost értesíti.
11. §
Az újszülött ellátását a születést követő negyedik naptól a gyermekorvos veszi át. (Innen kikerült a dokumentáció átadásának kötelezettsége.)
12.§
(1) Az egészségügyi szolgáltató (a "felelős személy" helyett) az ellátásról szülési naplót vezet, amely tartalmazza az adott évben közreműködésével lezajlott szülések sorszámát, időpontját, helyét, a várandós anya személyazonosító adatait, a felelős személy nevét, az ellátás során megállapított diagnózisokat és az elvégzett beavatkozásokat, továbbá az újszülött nevét, nemét, testsúlyát, testhosszának, fej- és mellkas-körfogatának értékeit és egészségi állapotát.
(A következő pontok szinte teljesen kicserélődtek, a dokumentációra vonatkozó eddigi szabályokat megváltoztatták.)
(2) A felelős személy és a gyermekgyógyász vezeti az 5. melléklet szerinti az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lapot amely részletesen tartalmazza az újszülöttel kapcsolatos egészségügyi eseményeket, beleértve a 9. § (2) bekezdésében foglalt vizsgálatot is.
(3) A szülést követő 72 óra elteltével a felelős személy négy példányban elkészíti a (2) bekezdésben meghatározott az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lapot, továbbá a 6. melléklet szerinti intézeten kívüli szülésről szóló összefoglalót.
(4) A gyermekgyógyász – meggyőződve a szülészeti esemény bekövetkezéséről – a szülészeti eseményt követő 48 órán belül két példányban kiállítja az újszülött anyakönyvezéséhez szükséges a 7. mellékletben meghatározott, a szülés tényéről szóló igazolást és átadja az anya részére. A gyermekgyógyász az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lap, és az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló egy példányát átadja a gyermekorvosnak.
(5) A 4. melléklet szerinti adatlap egy példánya, a szülési naplónak az adott szülési eseményre vonatkozó adatai, az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lap egy példánya és intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló egy példánya az egészségügyi dokumentáció részét képezi. Az egészségügyi dokumentációt az egészségügyi szolgáltató (a "felelős személy" helyett) őrzi meg azzal, hogy az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló egy példányát átadja az anya részére.
(6) Az egészségügyi szolgáltató (a "felelős személy" helyett) gondoskodik a statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező jogszabályban meghatározott élveszületési lap kitöltéséről és az ellátással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségről.
(7) A 2. § (2) bekezdés ba)-bb) pontja szerinti feltételekről az alábbi tartalommal kell igazolást kiállítani:
a) az igazolást kiállító szervezet neve,
b) az igazolás alapjául szolgáló dokumentum megnevezése, kiállításának dátuma,
c) a megszerzett gyakorlat időszaka és a szülések száma,
d) a szakmai gyakorlatot igazoló szervezeti egység vezetőjének aláírása.
13. §
Az ellátás akkor sem minősül finanszírozott esetnek, ha az anya egyébként az egészségbiztosítás keretében jogosult egészségügyi szolgáltatásra, kivéve– az e jogszabályban meghatározott házi gyermekorvosi, védőnői továbbá a háttérkórház vagy a 8. § (3) bekezdés szerinti szülészeti, –és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg gyógyintézet által biztosított egészségügyi szolgáltatást, a mentést és a laboratóriumi vizsgálatokat.
(Eddig itt csak annyi volt, hogy "Az ellátás – e jogszabályban meghatározott a házi gyermekorvosi, védőnői továbbá a háttérkórház által biztosított egészségügyi szolgáltatás kivételével – nem finanszírozott esetnek minősül.")
14. §
Ez a rendelet 2011. április 1-jén lép hatályba azzal, hogy a rendelkezéseit a 2011. május 1. után bekövetkező szülészeti eseményre kell alkalmazni.
1. melléklet a …/2011. (…) Korm. rendelethez
Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételei és kizáró okai
1. Az ellátás csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén vehető igénybe:
a) a terhesség szövődménymentes,
b) a várandós nő a fogamzás időpontjában betöltötte 18. életévét,
c) első szülés esetében a várandós nő a fogamzás időpontjában a 40. életévét nem töltötte be,
d) a terhességi kor a betöltött 37. és 42. hét között van,
e) a magzat koponyavégű fekvésű.
(és innen kivették azt, hogy f) a magzat ultrahangvizsgálattal mért biometriai értékei alapján becsült súlya az élettani határértéken belül van.)
2. Az ellátás igénybe vételét kizáró tényezők
2.1. Szülészeti és általános kórelőzmény:
Olyan anyai, vagy a környezetében előforduló betegségek, melyek szakorvosi konzílium alapján veszélyeztetik a várandós nő , illetve a magzat életét, egészségét, különösen:
a) Korábbi szülés(ek)nél: vállelakadás, negyedfokú gátsérülés.
b) Előzetes császármetszés, vagy a méhtesten végzett műtét (pl. myomectomia, hysterotomia).
c) A várandós nő lázas állapota.
d) A várandós nő HIV vagy hepatitis B, C fertőzése.
e) Drog-dependencia, alkoholizmus, erős dohányzás.
f) Placenta praevia minden formája.
g) A várandós nő minden olyan betegsége, ahol konziliárius orvos császármetszést javasolt.
h) A várandós nő terhességgel, szüléssel összefüggő akut vagy krónikus megbetegedése:
ha) Diabetes mellitus
hb)Hypertónia
hc) Eclampsia, praeeclampsia
hd)Anyai szívbetegség
he)Ritmuszavar
hf) Cardiális decompenzáció
i) Ultrahang vizsgálattal valószínűsített köldökzsinór-, vagy egyéb rendellenesség.
2.2. Magzati állapotok vagy betegségek, vagy azok fennállásának gyanúja
a) Intrauterin magzati retardáció.
b) Iker- vagy többes terhesség.
c) 4000 g feletti várható születési súly.
d) A magzat méhen belül elhalt.
e) Magzati fejlődési rendellenesség, ha a magzat neonatológiai ellátást igényel.
f) Magzati oxygénhiányra utaló, kóros NST.
g) RH-alloimmunizáció esetén vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha hematológus/neonatológus szerint az újszülött károsodása várható.
h) Fekvési rendellenesség: medence végű fekvés, haránt- vagy ferdefekvés.
i) Idő előtti burokrepedés, ha a szülés nem indul el spontán 24 órán belül, vagy a magzatvíz meconiumos.
j) Igazolt B típusú streptococcus fertőzés.
2. melléklet a …/2011. (…) Korm. rendelethez
Kórházba szállítás indikációi
I. Szülés megindulásakor
a) Aktív genitalis herpes
b) Bárányhimlő, vagy egyéb akut fertőző betegség a várandós nőnél, vagy a környezetében
c) Fekvési rendellenességek
d) Preeclampsia
e) 38 oC feletti láz
II. Szülés alatti
a) 38 oC feletti láz
b) Kóros magzati szívhangeltérések
c) A normálistól eltérő magzatvíz a vajúdás korai szakában
d) A szülés dinamikája nem megfelelő
e) Előesett köldökzsinór
f) Abruptio placentae vagy placenta praevia
g) Erős vérzés
h) A szülés bármely szakának elhúzódása
III. Postpartum (az anya esetén)
a) Thrombophlebitis vagy thromboembólia
b) Postpartum eclampsia
c) Uterus inversio
d) Postpartum vérzés (szokásos kezelésre nem szűnő)
e) Szülészeti shock előtti állapot
f) Teljesen vagy részben visszamaradt lepény
g) Mély, csak intézeti körülmények között ellátható uro-genitális sérülések
IV. Postpartum (az újszülött esetén)
a) Apgar score (1’ 3 alatt, 5’ 7 alatt, 10 perc után is 7 vagy az alatt)
b) Görcsös állapot gyanúja
c) Légzési vagy keringési rendellenességek (RDS, organikus szívzörej)
d) Jelentős fejlődési rendellenesség (azonnali orvosi beavatkozást igényel)
e) Adaptációs zavar minden formája:
ea) súlyos izomhypotónia
eb) nagyfokú sápadtság
ec) az az újszülött, aki tartós lélegeztetést igényel
ed) cyanosis.
3. melléklet a …/2011. (…) Korm. rendelethez
Tárgyi és higiénés feltételek
1. Eszközök
1. A magzati szívműködés regisztrálására alkalmas, Doppler elven működő szívhang regisztráló
2. Stetoszkóp, újszülött stetoszkóp
3. Vérnyomásmérő, felnőtt és újszülött mandzsettával.
4. Hordozható szívó berendezés
5. Episiotomiás ollók, köldökellátáshoz olló
6. Szuturás tálca (csipesz, olló, kocher, tűfogó)
7. Öntelődő lélegeztető ballon újszülött vagy gyermek és felnőtt méretben reservoirral
8. Maszkok a ballonhoz újszülött, csecsemő és felnőtt méretekben
9. Legalább 2 l űrtartalmú oxigénpalack reduktorral
10. Laryngoscop újszülött-, csecsemő- és felnőtt méretű lapocokkal
11. Egyszerhasználatos tracheatubusok
12. Egyszerhasználatos braunüle-ök csecsemő- és felnőtt méretekben
13. Infúziós szerelék
14. Fecskendők, tűk (több méretben)
15. Nem steril kesztyűk
16. Steril kesztyűk
17. Steril szívókatéterek újszülött méretben az újszülött ellátásához Újszülött méretű gyomorszonda
18. Köldökcsat
19. Izolációs takaró
20. Fertőtlenítő oldat
21. Steril gézlapok
22. Fonalak szuturához
23. Hólyag katéter
24. Kémcsövek vérvételhez, többféle (pl. alvadásgátlóval), szállító doboz
25. Veszélyes hulladék tárolására alkalmas gyűjtő
26. Kéz-és egyéb testfelületek, valamint a berendezés fertőtlenítésére alkalmas szer
27. Tiszta, száraz törlők, törölközők
28. Glucometer stixekkel
29. K-vitamin
2. Gyógyszerek:
1. Oxytotikus hatású szerek (Oxytocin, ergot alkaloida)
2. Helyi érzéstelenítők (Lidocain, Bupivacain)
3. Epinephrin (adrenalin) - legalább 5 amp.
4. Infuziós oldatok: min. 2000ml krisztalloid, 1000 ml kolloid
5. 0,9%-os NaCl ampulla 5 db
6. Terbutalin aerosol
7. 4,2%-os NaHCO3
3. Higiénés feltételek:
1. A vajúdás, illetve a szülés idejére a szülő nő és az újszülött számára elkülönített, szükség szerint fűthető helyiség
2. Vízöblítéses WC
3. Kád vagy zuhanyfülke és kézmosó, folyó hideg-meleg vízzel
4. Az újszülött számára tiszta, száraz cserélhető lepedő
4. melléklet a …/2011. (…) Korm. rendelethez
Adatlap
a tervezett, intézeten kívüli szülés választásához
I. Személyes és egyéb adatok
I. 1.Várandós nő
a) neve:
b) Társadalombiztosítási azonosító jel:
c) lakcíme, telefonszáma:
d) szülés választott helyszínének címe:
e) szülés várható ideje:
d) az értesítendő hozzátartozó neve, telefonszáma:
I. 2. Egészségügyi szolgáltató
a) neve:
b) székhelye (telephelye):
c) működési engedélyének száma:
d) egyéb elérhetősége (telefonszám, faxszám, email-cím stb.):
I. 3. Felelős személy
a) neve, telefonszáma:
b) működési nyilvántartásának száma:
I. 4. Helyettes felelős személy (a felelős személy akadályoztatása esetén)
a) neve, telefonszáma:
b) működési nyilvántartásának száma:
I 5. A területileg illetékes háziorvos vagy házi gyermekorvos, vagy a választott házi gyermekorvos, továbbá a védőnő neve, telefonszáma:
II. Egészségügyi szolgáltató nyilatkozata(i)
II. 1. A jogszabályban előírt tárgyi és személyi feltételeket a szülés idejére biztosítom.
III. Felelős személy nyilatkozatai
III. 1. A szülés választott helyszínén a jogszabályban előírt higiénés feltételek fennállásáról meggyőződtem, azok meglétét igazolom.
III. 2. A várandós számára az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírása és az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti tájékoztatást megadtam.
IV. A várandós nő nyilatkozatai
IV. 1. A [egészségügyi szolgáltató neve] által nyújtott, intézeten kívüli szülészeti ellátást kívánok igénybe venni.
IV. 2. Az intézeten kívüli szülészeti ellátás igénybe vételének feltételeivel tisztában vagyok, az arról szóló tájékoztatást megkaptam. (két pont összevonása történt)
IV. 3. A felelős személy döntését a háttérkórházba vagy a szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő szükség szerinti szállításomról tudomásul veszem.
Kelt:
Egészségügyi szolgáltató
Várandós nő
Felelős személy
p.h.*
Helyettes felelős személy
p.h.**
Az adatlapot négy példányban kell kitölteni!!!
* csak orvos felelős személy esetén kell lepecsételni
** csak orvos helyettes felelős személy esetén kell lepecsételni
És lett egy 5. , egy 6., meg egy 7. melléklet is, vagyis ami ezután következik, az mind módosítás:
5. melléklet a …/2011. (…) Korm. rendelethez
Vizsgálati lap intézeten kívül született újszülöttről
(kitöltendő 2 példányban)
Szolgáltató neve:
Címe:
Felelős személy neve:
Újszülött adatai
Családi név: ………………………………… utónév: …………………………………
Nem: ………………………
Születés helye (pontos cím): …………………………………………………………………..
Születés időpontja: ……… év……… hó…… nap ……. óra …… perc
Anya adatai:
név………………………………………. születési név: …………………………………….
születési hely, idő: …………………………anyja neve………………………………………..
Lakóhely/tartózkodási hely:
Apa adatai:
név………………………………………. születési név: …………………………………….
születési hely, idő: …………………………anyja neve………………………………………..
Lakóhely/tartózkodási hely:
I. Születési status vizsgálat
Születési súly: g
Születési hossz: cm
Fejkörfogat: cm
Apgar érték: 1 perces korban …. 5 perces korban …… 10 perces korban ……..
A születés körülményei: ……………………………………………………………………..
A légzés megindulása*: azonnal felsírt - később (…. perces korban) sírt fel spontán
éleszteni kellett (ennek módja: ……………………………………………………….)
Köldökellátás módja: Szemellátás módja:
K vitamin profilaxis:
Egyéb egészségi állapotot befolyásoló szülés közbeni vagy megszületés utáni történés:
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...A szülést követő 6 órán belül a csecsemő általános állapota:
……………………………………………………………………………………………….…..
…………………………….
PH. Felelős személy aláírása
II. 24 órán belüli gyermekgyógyászati status vizsgálat
Vizsgálatot végző gyermekgyógyász neve:
A vizsgálat ideje: év hó nap óra perc
Csecsemő súlya: g
általános állapot: tónus – turgor:
bőr: koponya, kutacsok:
szájüreg:
szem: fül: orr:
tüdők fizikalis lelete: légzésszám: /min
szív fizikalis lelete: pulzusszám: /min
a.femoralis
has: köldök:
genitaliák:
mozgásszervek:
idegrendszer:
testnyílások átjárhatósága: orr: nyelőcső: anusnyílás:
Születési sérülés:
Észlelhető, látható fejlődési rendellenesség (minor, major):
K vitamin profilaxis:
Anyai vércsoport, Rh:
Anti-D ellenanyag vizsgálatra vérminta elküldve:
Diagnózis/ok:
Elvégzett beavatkozás:
Terápiás javaslatok:
Egyéb megállapítás:
………………………… PH. Aláírás
III. 48 órán belüli gyermekgyógyászati status vizsgálat megállapításai
Vizsgálatot végző gyermekgyógyász neve:
A vizsgálat ideje: év hó nap óra perc
………………………… PH. Aláírás
IV. 72 órán belüli gyermekgyógyászati status vizsgálat megállapításai
Vizsgálatot végző gyermekgyógyász neve:
A vizsgálat ideje: év hó nap óra perc
V. Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok 0-4 napos életkorban
a) Teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére
b) Testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és a hazai standardok szerin ti értékelése
c) Ideggyógyászati vizsgálat
d) Csípőficam szűrése
e) Érzékszervek működésének vizsgálata (hallás, látás)
BCG oltás beadása megtörtént: év hó nap óra perc
Oltóanyag száma:
………………………… PH. Aláírás
A dokumentum lezárva:
Dátum: év hó nap
….………………………... .………………………….
Felelős személy aláírása Gyermekgyógyász aláírása
6. melléklet a …/2011. (…) Korm. rendelethez
Összefoglaló adatlap intézeten kívüli szülésről
Szolgáltató neve:
Címe:
Felelős személy neve:
Nyilvántartási száma: Orvosi pecsét száma:
Szülési napló sorszáma:
Anya adatai:
név………………………………………. születési név: …………………………………….
születési hely, idő: …………………………anyja neve……………………………………….. lakóhely/ tartózkodásihely: ….
TAJ: …………………
A szülés helye (pontos cím):…………………………………………………………………….
A szülés időpontja (év, hó, nap, óra, perc): ……………………………………..
Az intézeten kívüli szülészeti ellátás kezdete (év, hó, nap, óra, perc): ………………………………
I. Szülészeti anamnézis:
II. A szülészeti ellátás során megállapított diagnózisok:
III. Elvégzett beavatkozások:
IV. A szülés lefolyásának összefoglalása:
V. Az újszülött adatai
életviszonya (élő, halott)
neve:
neme:
testsúlya: testhossza: fejkörfogata:
Apgar: 1’ 5’ 10’
VI. Anyai vércsoport, Rh:
Anti-D ellenanyag vizsgálatra vérminta elküldésének időpontja:
Anti-D ellenanyag beadásának időpontja:
VII. Az anya egészségi állapota a szülést követő 72 óra elteltével:
Általános egészségi állapot jellemzők
Uterus állapota
Vérzés jellemzői
Laktációs folyamat jellemzői
Pszichés állapot jellemzői:
VIII. További ápolási-, ellátási javaslat, alkalmazandó módszerek:
Egyéb megállapítás:
………………………… PH. Aláírás
7. melléklet a …../2011. (…) Korm. rendelethez
Igazolás intézeten kívüli születésről
………………………………………………… gyermekgyógyász szakorvos a ……………... igazolom, hogy ……………………………………………………......................-nek (szülőnő neve, születési neve) aki lakik: …………………………………………………….., ………..év …………..hó …..nap …….óra ……perckor, …………………………………………………………………………(a születés helyszíne) …………………………………..................................... (családi és utónév) nevű, élő/halott*, leány/fiú* gyermeke született.
Kelt: …………………….., ………..év …………… hó …….. nap
PH. ………………………………………………..
aláírás
Működési nyilvántartási szám**:
Orvosi pecsétszám**:
Szolgáltató Működési Engedély száma:
* értelem szerűen kitöltendő
Friss kommentek