Felicitász blogja

Terhesség, szülés, babázás, gyereknevelés. Gyógynövények, életmód, egészség. Szakirodalom, meg a szokásos tanácsaim gyűjteménye.

©

A blogon megjelenő írások, illetve azok részletei csak a szerző engedélyével, a blog linkjének feltüntetésével használhatók fel vagy közölhetők máshol.

Email: felicitasz@vipmail.hu

Facebook

Ennyien olvastok most

Locations of visitors to this page

Címkék

antibiotikum (2) antidepresszáns (5) anyanyelv (3) apa (3) aranyér (1) asszonygyökér (1) autizmus (6) autonómiára nevelés (5) baba (18) bábaság (22) balett (3) berry (1) beszédtanulás (11) bogyó (1) bölcsőde (1) boldogság (1) büntetés (4) burokrepedés (2) citromfű (2) családtervezés (8) csalán (1) császármetszés (14) császárseb (3) dicséret (3) d vitamin (1) egészség (15) életmód (13) elfogadás (3) engedetlenség (2) epidurális érzéstelenítés (2) érzelmi nevelés (1) eufenika (2) evésproblémák (1) fájdalomcsillapító (9) fejfájás (1) fejlődési rendellenesség (3) felicitasz (22) feminizmus (2) fészekrakó ösztön (2) fogamzás (4) fogamzásgátlás (3) fogamzásgátló tabletta (1) folsav (8) frontérzékenység (1) gátseb (1) genetikai tanácsadás (2) geréb ágnes (2) gyász (2) gyereknevelés (14) gyerekszám (6) gyerekvállalás (13) gyermekágy (12) gyermektelenség (7) gyógynövény (12) gyógyszer (7) h1n1 (11) halloween (1) harry (1) harry potter (10) hiszti (5) hőgörbe (1) hólyaggyulladás (1) homeopátia (1) hőmérőzés (1) hozzátáplálás (5) húsvét (1) idegennyelv tanulás (6) immunitás (3) influenza (13) influenzavírus (2) iskola (4) jutalom (2) kanada (22) kányabangita (1) karácsony (4) kétnyelvűség (6) kézzel tágítás (1) kiságy (1) kisgyermekkor (18) köhögés (1) kolin (1) költözés (1) komló (1) korai fejlesztés (10) korai vajúdás (2) koraszülés (2) korcsolya (1) kórház (3) kormányrendelet (1) lázcsillapító (2) levendula (2) magzatvédő vitamin (3) magzatvíz (1) meddőségi kezelés (3) medveszőlő (1) menstruációs ciklus (4) mese (11) meseterápia (1) mikulás (1) mióma (1) mmr (2) montessori (4) napirend (4) nátha (4) nevelés (2) nyugtató (3) oltás (14) omega 3 (3) öngyilkosság (1) orvos (20) otthonszülés (27) otthonszülés kormányrendelet (3) óvintézkedés (12) óvoda (5) ovulációs teszt (1) oxitocin (3) párkapcsolat (10) peteérés (2) peteérésjelző (1) pg53 mikroszkóp (1) potter (1) pozitív (1) pozitív nevelés (7) prom (1) pronatalizmus (2) pszichoterápia (20) ptsd (8) rák (2) rooming in (2) szaporodási ösztön (2) székrekedés (1) szeretet (6) szoptatás (14) szülés (27) szülésélmény (1) szülésindítás (5) szülési terv (1) szüléstörténet (1) szülés utáni depresszió (9) születésélmény (2) szűrővizsgálat (9) tájékozott döntés (10) tápanyagszükséglet (12) táplálkozás (11) tápszer (3) tea (11) teherbe esés (10) tehetséggondozás (6) tej (2) tens (2) teratológia (1) terhesgondozás (10) terhesség (14) termékenységi problémák (6) termékeny nap (3) természetes családtervezés (2) terminustúllépés (4) tigrisanya (2) többnyelvűség (3) tokofóbia (3) tőzegáfonya (2) tudomany (1) tudomány (2) túlhordás (3) tüneti hőmérőzéses módszer (1) tűzvédelem (1) újévi fogadalom (3) újszülött (12) ünnep (13) usa (19) utófájások (1) valentin nap (1) vas (2) vashiány (4) vérszegénység (3) zöld (1) zöld tea (1) zsurló (1) Címkefelhő

Friss kommentek

Intézeten kívüli szülés Magyarországon - 2011-es kormányrendelet-tervezet

2011.02.15. 22:03 Felicitasz

A szülés.hu oldalon a készülő kormányrendeletnek egy újabb szövegverziója olvasható. Megnéztem, hogy az eddigiekhez képest mi változott, a változtatásokat a szövegben kiemeltem, és az alábbiakban a rendelettervezet szövegét ezekkel a kiemelésekkel együtt teszem közzé.

A rendelettervezetről már sok vitát lefolytattunk, erről az új szövegverzióról a TASZ honlapján ma jelent meg egy kritikai jellegű összefoglaló. A TASZ főleg azt kifogásolja, hogy az egyenlő bánásmód elve sérül, amikor a védőnői, terhesgondozási ellátással kapcsolatban szigorúbb szabályok vonatkoznak a kórházon kívüli ellátást választókra; kifogásolják a finanszírozás megtagadását, a gyermekgyógyász közreműködésének kötelezővé tételét, és leginkább azt, hogy ebben a tervezetben nincs szó a bábai szakmakódról mint a működési engedély feltételéről.

A kifogások egy részével én is egyetértek, ugyanakkor a finanszírozás kérdésében nem érezném ezen a blogon igazságosnak a Kanadával való példálózást (más dolgokban igen), a magyar bábai szakmai protokoll kidolgozása meg nem a törvényhozás feladata, és egy kormányrendeletben a törvényhozás csak olyasmire tud hivatkozni, ami már létezik. Nyilván, amikor mindenki félig illegalitásban dolgozik, akkor a szakmai protkoll publikálásának követelménye abszurd, de a rendelet hatályba lépése után ennek nem lesz akadálya, és a következő néhány év úgyis arról fog szólni, hogy min kell még változtatni.

Sok mindenen.

Geréb Ágnes mai tárgyalási napján az ügyész külön kiemelte, hogy ennek a pernek nem tárgya a tervezett kórházon kívüli szülés, és a bíróság azt szeretné eldönteni, hogy Geréb Ágnes és társai elkövettek-e foglalkozási szabályszegéseket. Egy efféle kérdés megválaszolása könnyebb lesz ennek a rendeletnek a hatályba lépése után, bár az lenne az igazi, ha soha többet nem kéne feltenni ezt a kérdést.

Ha van kedvetek, nézzétek át a vastagon kiemelt változtatásokat a rendeletben, és várom mindenki hozzáfűznivalóit.

 

1. számú melléklet a 32-0/2011-JOGI számú kormány előterjesztéshez

 

A Kormány

…/2011. (…) Korm. rendelete

 

az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (1) bekezdésének v) pontjában, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Kormány a következőket rendeli el:

 

1. §

E rendelet alkalmazásában

a) intézeten kívüli szülészeti-és újszülött ellátás: az az egészségügyi szolgáltatás, amelynek keretében a várandós nő a szülészeti- és újszülött ellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményen kívül veszi igénybe,

b) háttérkórház: a szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, ahova az ellátást igénybe vevő nő és gyermeke az a) pont szerinti helyszínről húsz percen belül beszállítható (innen kikerült az, hogy "sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot bekövetkezésének észlelése után"),

 

2. §

 

(1) Intézeten kívüli szülészeti-és újszülött ellátást (a továbbiakban: ellátás) az e tevékenységre vonatkozó működési engedéllyel és érvényes felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltató nyújthat.

 

(2) Az ellátás keretében történő szülési eseményben (a továbbiakban: szülés) az alábbi személy működik közre: (ezt itt szétszedték pontokra és definiálták a kétéves szakmai gyakorlat fogalmát, különös tekintettel arra, hogy nem kötelező kórházi szakmai gyakorlatnak lennie)

a) szülész-nőgyógyász szakorvos, vagy

b) felsőoktatási intézmény alapképzési szakán, vagy főiskolai karán szülésznő szakképesítést, vagy emelt szintű vagy felsőfokú szülésznő szakképesítést szerzett szülésznő, aki

ba) legalább két éves szülőszobai szakmai gyakorlattal rendelkezik vagy

bb) legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és igazoltan minimum ötven szülést levezetett

(a továbbiakban: felelős személy).

 

(3) Az egészségügyi szolgáltatónak az ellátás keretében – minimális személyi feltételként – a (2) bekezdés szerinti felelős személy, továbbá egy, a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő szülésznő (a "gyermekgyógyász" szót cserélték le, és tették át máshova) jelenlétét biztosítania kell.

 

(4) Az egészségügyi szolgáltatónak az ellátás keretében  neonatológus vagy legalább két éves neonatológiai gyakorlattal rendelkező gyermekgyógyász szakorvos (a továbbiakban: gyermekgyógyász) – e rendelet szerinti újszülött ellátásban történő – közreműködését biztosítania kell.

(5) Az ellátás keretében a várandós anya egészségügyi szolgáltatót, és felelős személyt választ. Az egészségügyi szolgáltató - a felelős személy jogkörében eljáró - helyettes felelős személyt jelöl ki.

 

(6) A felelős személy az egészségügyi szolgáltatóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

 

3. §

 

(1) A 2. § (3) bekezdés szerinti személyek (a "felelős személy" kifejezés lett módosítva) az ellátás során a tőlük elvárható  gondossággal, a szülészeti- és újszülött ellátás szakmai szabályai betartásával járnak el és felelősek az e rendeletben meghatározott előírások betartásáért.

 

(2) A felelős személynek, és a 2. § (3) bekezdés szerinti szülésznőnek (eddig az volt itt, hogy "a felelős személyek mindegyikének") öt évnél nem régebbi csecsemő-és újszülött, továbbá felnőtt újraélesztés tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, a 2. § (3) bekezdése szerinti gyermekgyógyásznak csecsemő-és újszülött újraélesztés tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.

 

(3) Az ellátás csak olyan helyen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött az 1. § b) pontja szerinti időtartamon belül a háttérkórházba szállítható.

Innen kivették a (4) pontot, amely kötelezővé tette, hogy még szülés előtt felírják vényre az Rh-negatív anyának az anti-D ellenanyagot, ez a pont majd lentebb lesz, és a 37. hétig való felírást teszi kötelezővé.

4. §

 

(1) Az ellátásra vonatkozóan a várandós nő és az egészségügyi szolgáltató megbízási szerződést köt.

 

(2) Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeit és az azt kizáró tényezőket az 1. melléklet tartalmazza.

 

(3) A szülő nő, valamint az újszülött háttérkórházba történő szállításának indikációit a 2.  melléklet tartalmazza.

 

(4) Az ellátáshoz kapcsolódó tárgyi, továbbá higiénés feltételeket a 3. melléklet tartalmazza.

5. §

 

 

(1) Az ellátás igénybe vételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet.  A döntés meghozatalát követően a várandós nő a felelős személy közreműködésével négy példányban tölti ki  a 4. melléklet szerinti adatlapot. A 4.  melléklet szerinti adatlapot a felelős személy juttatja el az egészségügyi szolgáltató részére.

 

(2) Rh-negatív vércsoportú várandós nő esetében az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy - a szülés várható megindulása előtt – a várandós nő részére a szükséges anti-D ellenanyag vényre történő felírása a terhesség betöltött 37. hetéig megtörténjen.

 

(3) A várandós nő az (1) bekezdés szerinti, kitöltött adatlap egy példányának átadásával – a kitöltést követő legfeljebb 3 napon belül – tájékoztatja a gondozását végző (nem pedig "a területileg illetékes") védőnőt (a továbbiakban: védőnő) arról, hogy az e rendelet szerinti ellátást tervezi igénybe venni.

 

(4) A felelős személy a várandós nő döntését követő 3 napon belül írásban vagy elektronikus úton a döntésről értesíti a háttérkórház szülészeti ellátást nyújtó osztályát.

 

(5) A háttérkórház az értesítés kézhezvételét követő 3 (5 helyett) napon belül írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja a felelős személyt arról, hogy a nyilatkozatot tudomásul vette.

 

(6) A várandós nő terhes-gondozása a terhesgondozásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint történik.

 

(7) A felelős személy – a szülés várható időpontját megelőzően legfeljebb két héttel – meggyőződik a szülés helyszíne higiénés feltételeinek megfelelőségéről. Amennyiben a higiénés feltételek a 3. mellékletben foglaltaknak nem felelnek meg, akkor a felelős személy a várandós nő ellátása céljából szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetet vagy megfelelő, az e rendelet szerinti ellátást biztosító más intézményt  javasol.

 

 

6. §

 

(1) A várandós anyát az ellátással kapcsolatosan az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (innen kivették azt, hogy 13. § (1)-(2) bekezdésben) foglaltakon túl a felelős személy írásban tájékoztatja:

a) az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeiről, és kizáró okairól,

b) a háttérkórházba vagy a 8 §. (3) bekezdés szerinti szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő szállítás indokairól, és ennek megtagadása következményeiről.

 

(2) A várandós anya az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást aláírásával ellátja.

 

(3) Amennyiben a szülés megindulás előtt az 1. mellékletben meghatározottak szerint az ellátás egészségügyi feltételei nem állnak fenn, vagy az ellátás igénybevételét kizáró tényezők bármelyike fennáll, úgy a felelős személy a várandós nő  ellátása céljából szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetet   javasol.

 

 

 

7.§

 

(1) Az ellátás csak akkor kezdhető meg, ha a 3. melléklet szerinti tárgyi, valamint higiénés feltételek a szülés helyszínén rendelkezésre állnak.

 

(2) Az egészségügyi szolgáltató köteles gondoskodni

a) a 3. mellékletben foglalt tárgyi feltételek meglétéről,

b) az ellátás során keletkező egészségügyi hulladék és különleges kezelést igénylő veszélyes hulladék elszállításáról.

 

 

8. §

 

(1) A szülő nőt, illetve az újszülöttet a 2. mellékletben felsorolt feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén – egészségi állapotukat nem veszélyeztető módon vagy szükség szerint  a mentőszolgálat igénybevételével – azonnal a háttérkórházba kell szállítani. A háttérkórházba szállítás – a felelős személy, továbbá a gyermekgyógyász döntése alapján – akkor is kötelező, ha a komplikáció jellege, illetve egyéb előre nem látható ok a szülő nő, vagy az újszülött életét, egészségét  (innen kikerült az a szó, hogy "súlyosan") veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat. A felelős személy köteles a szülő nőt, illetve újszülöttet (innen kikerült az, hogy "a mentőszolgálat igénybe vételével") a háttérkórházba kísérni és a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt az ügyeletvezető szakorvosnak átadni.

 

(2) A háttérkórházba szállítás esetén a felelős személy a háttérkórház szülészeti ellátást nyújtó osztályát – a szállítást megelőzően – haladéktalanul értesíti.

 

(3) Amennyiben a felelős személy azt állapítja meg, hogy egyéb előre nem látható ok miatt az (1) bekezdés szerinti háttérkórházba történő szállítás a szülő nő, vagy az újszülött életét, egészségét (innen kikerült az, hogy "súlyosan") veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, akkor őket bármely más szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell szállítani.

 

(4) Az (1) bekezdésben vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetben, a helyszínen maradó szülésznő, illetve gyermekgyógyász felel a továbbiakban szükséges ellátás nyújtásáért.

 

 

9. §

 

(1) A felelős személy a szülés megtörténtéről a védőnőt és – az anya nyilatkozata alapján – a területileg illetékes háziorvost vagy házi gyermekorvost, vagy a választott házi gyermekorvost (a továbbiakban: gyermekorvos) haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül telefonon vagy elektronikus úton értesíti.

 

(2) Az újszülött első gyermekgyógyászati vizsgálatát a 2. § (3) bekezdés szerinti gyermekgyógyász végzi a szülést követő 24 órán belül.

 

(3) A szülés befejezését követő 6  órán keresztül az anya és az újszülött felügyeletét a felelős személynek kell ellátnia. A felelős személy, és a gyermekgyógyász a szülést követő naptól számított három napon keresztül az anya és az újszülött állapotát naponta ellenőrzi.

 

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti személyek az ellenőrző vizsgálatok elvégzése során bármilyen rendellenességet észlelnek, az anya és az újszülött háttérkórházba, vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti intézménybe történő szállításáról haladéktalanul gondoskodnak.

 

(5) Rh-negatív vércsoportú anya esetében a felelős személy gondoskodik a köldökzsinór- és az anyai vér levételéről, és annak megfelelő laboratóriumba történő szállításáról. A laboratóriumi eredmény birtokában az anti-D ellenanyag beszerzéséről és beadásáról a felelős személy gondoskodik haladéktalanul, de legfeljebb a méhlepény távozását követő 72 órán belül, továbbá ezt a tényt az anya gondozási könyvében is dokumentálja.

 

 

10. §

 

(1) A BCG-védőoltás beadásáról a jogszabályban meghatározott időtartamon belül a gyermekorvos gondoskodik (innen kikerült a háziorvos opciója).

 

(2) A gyermekgyógyász végzi el – a (3) bekezdés szerinti kivétellel– a jogszabály szerinti 0-4 napos életkorban kötelező szűrővizsgálatokat.

 

(3) A veleszületett anyagcsere-betegségek szűrővizsgálatainak elvégzéséről, a levett vérminta megfelelő laboratóriumba szállíttatásáról és az eredmények értékelése kapcsán történő intézkedések megtételéről az egészségügyi szolgáltató gondoskodik.

 

(4) A védőnő a gyermekágyas nőt és az újszülöttet a 9. § (1) bekezdés szerinti értesítést követő legkésőbb 48 órán belül meglátogatja.

 

(5) A védőnő az ellátás egészségügyi dokumentációja alapján meggyőződik arról, hogy a gyermekágyas nő a 9. § (5) bekezdés szerinti anti-D ellenanyagot, az újszülött az (1) bekezdés szerinti védőoltást megkapta, továbbá a 9. § (2)-(3) bekezdése szerinti orvosi vizsgálatok, valamint a (2)-(3) bekezdés szerinti szűrővizsgálatok megtörténtek, és az erről szóló megállapításokat a védőnői dokumentációban rögzíti. A védőnő az ellátások elmaradása esetén a területi védőnői ellátásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint a gyermekorvost értesíti.

 

 

11. §

 

Az újszülött ellátását a születést követő negyedik naptól a gyermekorvos veszi át. (Innen kikerült a dokumentáció átadásának kötelezettsége.)

12.§

(1) Az egészségügyi szolgáltató (a "felelős személy" helyett) az ellátásról szülési naplót vezet, amely tartalmazza az adott évben közreműködésével lezajlott szülések sorszámát, időpontját, helyét, a várandós anya személyazonosító adatait, a felelős személy nevét, az ellátás során megállapított diagnózisokat és az elvégzett beavatkozásokat, továbbá az újszülött nevét, nemét, testsúlyát, testhosszának, fej- és mellkas-körfogatának értékeit és egészségi állapotát.

(A következő pontok szinte teljesen kicserélődtek, a dokumentációra vonatkozó eddigi szabályokat megváltoztatták.)

(2) A felelős személy és a gyermekgyógyász vezeti az 5. melléklet szerinti az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lapot amely részletesen tartalmazza az újszülöttel kapcsolatos egészségügyi eseményeket, beleértve a 9. § (2) bekezdésében foglalt vizsgálatot is.

 

(3) A szülést követő 72 óra elteltével a felelős személy négy példányban elkészíti a (2) bekezdésben meghatározott az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lapot, továbbá a 6. melléklet szerinti intézeten kívüli szülésről szóló összefoglalót.

 

(4) A gyermekgyógyász – meggyőződve a szülészeti esemény bekövetkezéséről – a szülészeti eseményt követő 48 órán belül két példányban kiállítja az újszülött anyakönyvezéséhez szükséges a 7. mellékletben meghatározott, a szülés tényéről szóló igazolást és átadja az anya részére. A gyermekgyógyász az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lap, és az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló egy példányát átadja a gyermekorvosnak.

 

 

(5) A 4. melléklet szerinti adatlap egy példánya, a szülési naplónak az adott szülési eseményre vonatkozó adatai, az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lap egy példánya és intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló egy példánya az egészségügyi dokumentáció részét képezi. Az egészségügyi dokumentációt az egészségügyi szolgáltató (a "felelős személy" helyett) őrzi meg azzal, hogy az  intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló egy példányát átadja az anya részére.

 

(6) Az egészségügyi szolgáltató (a "felelős személy" helyett) gondoskodik a statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező  jogszabályban meghatározott élveszületési lap kitöltéséről és  az ellátással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségről.

 

(7) A 2. § (2) bekezdés ba)-bb) pontja szerinti feltételekről az alábbi tartalommal kell igazolást kiállítani:

a) az igazolást kiállító szervezet neve,

b) az igazolás alapjául szolgáló dokumentum megnevezése, kiállításának dátuma,

c) a megszerzett gyakorlat időszaka és a szülések száma,

d) a szakmai gyakorlatot igazoló szervezeti egység vezetőjének aláírása.

 

 

13. §

 

Az ellátás akkor sem minősül finanszírozott esetnek, ha az anya egyébként az egészségbiztosítás keretében jogosult egészségügyi szolgáltatásra, kivéve– az e jogszabályban meghatározott házi gyermekorvosi, védőnői továbbá a háttérkórház vagy a 8. § (3) bekezdés szerinti szülészeti, –és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg gyógyintézet által biztosított egészségügyi szolgáltatást, a mentést és a laboratóriumi vizsgálatokat.

(Eddig itt csak annyi volt, hogy "Az ellátás – e jogszabályban meghatározott a házi gyermekorvosi, védőnői továbbá a háttérkórház által biztosított egészségügyi szolgáltatás kivételével – nem finanszírozott esetnek minősül.")

14. §

 

Ez a rendelet 2011. április 1-jén lép hatályba azzal, hogy a rendelkezéseit a 2011. május 1. után bekövetkező szülészeti eseményre kell alkalmazni.

 

 

 

1.   melléklet a …/2011. (…) Korm. rendelethez

Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételei és kizáró okai

 

 

1. Az ellátás csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén vehető igénybe:

a) a terhesség szövődménymentes,

b) a várandós nő a fogamzás időpontjában betöltötte 18. életévét,

c) első szülés esetében a várandós nő a fogamzás időpontjában a 40. életévét nem töltötte be,

d) a terhességi kor a betöltött 37. és 42. hét között van,

e) a magzat koponyavégű fekvésű.

(és innen kivették azt, hogy f) a magzat ultrahangvizsgálattal mért biometriai értékei alapján becsült súlya az élettani határértéken belül van.)

 

2. Az ellátás igénybe vételét kizáró tényezők

2.1. Szülészeti és általános kórelőzmény:

 

Olyan anyai, vagy a környezetében előforduló betegségek, melyek szakorvosi konzílium alapján veszélyeztetik a várandós nő , illetve a magzat életét, egészségét, különösen:

a) Korábbi szülés(ek)nél: vállelakadás, negyedfokú gátsérülés.

b) Előzetes császármetszés, vagy a méhtesten végzett műtét (pl. myomectomia, hysterotomia).

c) A várandós nő lázas állapota.

d) A várandós nő HIV vagy hepatitis B, C fertőzése.

e) Drog-dependencia, alkoholizmus, erős dohányzás.

f) Placenta praevia minden formája.

g) A várandós nő minden olyan betegsége, ahol konziliárius orvos császármetszést javasolt.

h) A várandós nő terhességgel, szüléssel összefüggő akut vagy krónikus megbetegedése:

ha) Diabetes mellitus

hb)Hypertónia

hc) Eclampsia, praeeclampsia

hd)Anyai szívbetegség

he)Ritmuszavar

hf) Cardiális decompenzáció

 

i) Ultrahang vizsgálattal valószínűsített köldökzsinór-, vagy egyéb rendellenesség.

 

2.2. Magzati állapotok vagy betegségek, vagy azok fennállásának gyanúja

 

a) Intrauterin magzati retardáció.

b) Iker- vagy többes terhesség.

c) 4000 g feletti várható születési súly.

d) A magzat méhen belül elhalt.

e) Magzati fejlődési rendellenesség, ha a magzat neonatológiai ellátást igényel.

f) Magzati oxygénhiányra utaló, kóros NST.

g) RH-alloimmunizáció esetén vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha hematológus/neonatológus szerint az újszülött károsodása várható.

h) Fekvési rendellenesség: medence végű fekvés, haránt- vagy ferdefekvés.

i) Idő előtti burokrepedés, ha a szülés nem indul el spontán 24 órán belül, vagy a magzatvíz meconiumos.

j) Igazolt B típusú streptococcus fertőzés.

 

 

2.  melléklet a …/2011. (…) Korm. rendelethez

 

 

Kórházba szállítás indikációi

 

 

I. Szülés megindulásakor

a)      Aktív genitalis herpes

b)     Bárányhimlő, vagy egyéb akut fertőző betegség a várandós nőnél, vagy a környezetében

c)     Fekvési rendellenességek

d)     Preeclampsia

e)     38 oC feletti láz

II. Szülés alatti

a)      38 oC feletti láz

b)     Kóros magzati szívhangeltérések

c)     A normálistól eltérő magzatvíz a vajúdás korai szakában

d)     A szülés dinamikája nem megfelelő

e)     Előesett köldökzsinór

f)      Abruptio placentae vagy placenta praevia

g)     Erős vérzés

h)     A szülés bármely szakának elhúzódása

III. Postpartum (az anya esetén)

a)      Thrombophlebitis vagy thromboembólia

b)     Postpartum eclampsia

c)     Uterus inversio

d)     Postpartum vérzés (szokásos kezelésre nem szűnő)

e)     Szülészeti shock előtti állapot

f)      Teljesen vagy részben visszamaradt lepény

g)     Mély, csak intézeti körülmények között ellátható uro-genitális sérülések

IV. Postpartum (az újszülött esetén)

a)      Apgar score (1’ 3 alatt, 5’ 7 alatt, 10 perc után is 7 vagy az alatt)

b)     Görcsös állapot gyanúja

c)     Légzési vagy keringési rendellenességek (RDS, organikus szívzörej)

d)     Jelentős fejlődési rendellenesség (azonnali orvosi beavatkozást igényel)

e)     Adaptációs zavar minden formája:

ea) súlyos izomhypotónia

eb) nagyfokú sápadtság

ec) az az újszülött, aki tartós lélegeztetést igényel

ed) cyanosis.

 

 

 

 

 


3.  melléklet a …/2011. (…) Korm. rendelethez

Tárgyi és higiénés feltételek

 

1. Eszközök

1.      A magzati szívműködés regisztrálására alkalmas, Doppler elven működő szívhang regisztráló

2.      Stetoszkóp, újszülött stetoszkóp

3.      Vérnyomásmérő, felnőtt és újszülött mandzsettával.

4.      Hordozható szívó berendezés

5.      Episiotomiás ollók, köldökellátáshoz olló

6.      Szuturás tálca (csipesz, olló, kocher, tűfogó)

7.      Öntelődő lélegeztető ballon újszülött vagy gyermek és felnőtt méretben reservoirral

8.      Maszkok a ballonhoz újszülött, csecsemő és felnőtt méretekben

9.      Legalább 2 l űrtartalmú oxigénpalack reduktorral

10. Laryngoscop újszülött-, csecsemő- és felnőtt méretű lapocokkal

11. Egyszerhasználatos tracheatubusok

12. Egyszerhasználatos braunüle-ök csecsemő- és felnőtt méretekben

13. Infúziós szerelék

14. Fecskendők, tűk (több méretben)

15. Nem steril kesztyűk

16. Steril kesztyűk

17. Steril szívókatéterek újszülött méretben az újszülött ellátásához Újszülött méretű gyomorszonda

18. Köldökcsat

19. Izolációs takaró

20. Fertőtlenítő oldat

21. Steril gézlapok

22. Fonalak szuturához

23. Hólyag katéter

24. Kémcsövek vérvételhez, többféle (pl. alvadásgátlóval), szállító doboz

25. Veszélyes hulladék tárolására alkalmas gyűjtő

26. Kéz-és egyéb testfelületek, valamint a berendezés fertőtlenítésére alkalmas szer

27. Tiszta, száraz törlők, törölközők

28. Glucometer stixekkel

29.  K-vitamin

 

2. Gyógyszerek:

 

1.      Oxytotikus hatású szerek (Oxytocin, ergot alkaloida)

2.      Helyi érzéstelenítők (Lidocain, Bupivacain)

3.      Epinephrin (adrenalin) - legalább 5 amp.

4.      Infuziós oldatok: min. 2000ml krisztalloid, 1000 ml kolloid

5.      0,9%-os NaCl ampulla 5 db

6.      Terbutalin aerosol

7.      4,2%-os NaHCO3

 

3. Higiénés feltételek:

1.      A vajúdás, illetve a szülés idejére a szülő nő és az újszülött számára elkülönített, szükség szerint fűthető helyiség

2.      Vízöblítéses WC

3.      Kád vagy zuhanyfülke és kézmosó, folyó hideg-meleg vízzel

4.      Az újszülött számára tiszta, száraz cserélhető lepedő

 

4. melléklet a …/2011. (…) Korm. rendelethez

 

Adatlap

a tervezett, intézeten kívüli szülés választásához

 

 

I. Személyes és egyéb adatok

 

I. 1.Várandós nő

a) neve:

b) Társadalombiztosítási azonosító jel:

c) lakcíme, telefonszáma:

d) szülés választott helyszínének címe:

e) szülés várható ideje:

d) az értesítendő hozzátartozó neve, telefonszáma:

 

I. 2. Egészségügyi szolgáltató

a) neve:

b) székhelye (telephelye):

c) működési engedélyének száma:

d) egyéb elérhetősége (telefonszám, faxszám, email-cím stb.):

 

I. 3. Felelős személy

a) neve, telefonszáma:

b) működési nyilvántartásának száma:

 

I. 4. Helyettes felelős személy (a felelős személy akadályoztatása esetén)

a) neve, telefonszáma:

b) működési nyilvántartásának száma:

I 5. A területileg illetékes háziorvos vagy házi gyermekorvos, vagy a választott házi gyermekorvos, továbbá a védőnő neve, telefonszáma:

 

 

II. Egészségügyi szolgáltató nyilatkozata(i)

 

II. 1. A jogszabályban előírt tárgyi és személyi feltételeket a szülés idejére biztosítom.

 

III. Felelős személy nyilatkozatai

 

III. 1. A szülés választott helyszínén a jogszabályban előírt higiénés feltételek fennállásáról meggyőződtem, azok meglétét igazolom.

 

III. 2. A várandós számára az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírása és az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti tájékoztatást megadtam.

 

IV. A várandós nő nyilatkozatai

 

IV. 1. A [egészségügyi szolgáltató neve] által nyújtott, intézeten kívüli szülészeti ellátást kívánok igénybe venni.

 

IV. 2. Az intézeten kívüli szülészeti ellátás igénybe vételének feltételeivel tisztában vagyok, az arról szóló tájékoztatást megkaptam. (két pont összevonása történt)

 

IV. 3. A felelős személy döntését a háttérkórházba vagy a szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő szükség szerinti szállításomról tudomásul veszem.

 

 

Kelt:

 

 

 

Egészségügyi szolgáltató

 

 

 

Várandós nő

 

 

 

Felelős személy

p.h.*

 

 

 

Helyettes felelős személy

p.h.**

 

 

Az adatlapot négy példányban kell kitölteni!!!

 

* csak orvos felelős személy esetén kell lepecsételni

** csak orvos helyettes felelős személy esetén kell lepecsételni


És lett egy 5. , egy 6., meg egy 7. melléklet is, vagyis ami ezután következik, az mind módosítás:

 

5. melléklet a …/2011. (…) Korm. rendelethez

 

Vizsgálati lap intézeten kívül született újszülöttről

(kitöltendő 2 példányban)

Szolgáltató neve:

Címe:

Felelős személy neve:

 

Újszülött adatai

Családi név: ………………………………… utónév: …………………………………

Nem: ………………………

Születés helye (pontos cím): …………………………………………………………………..

Születés időpontja: ……… év……… hó…… nap ……. óra …… perc

 

Anya adatai:

név……………………………………….    születési név: …………………………………….

születési hely, idő: …………………………anyja neve………………………………………..

Lakóhely/tartózkodási hely:

Apa adatai:

név……………………………………….    születési név: …………………………………….

születési hely, idő: …………………………anyja neve………………………………………..

Lakóhely/tartózkodási hely:

 

I. Születési status vizsgálat

Születési súly:               g

Születési hossz:            cm

Fejkörfogat:                 cm

Apgar érték: 1 perces korban ….  5 perces korban ……        10 perces korban ……..

A születés körülményei: ……………………………………………………………………..

A légzés megindulása*: azonnal felsírt   -        később (…. perces korban) sírt fel spontán

éleszteni kellett (ennek módja: ……………………………………………………….)

Köldökellátás módja:                                                       Szemellátás módja:

K vitamin profilaxis:

Egyéb egészségi állapotot befolyásoló szülés közbeni vagy megszületés utáni történés:

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...A szülést követő 6 órán belül a csecsemő általános állapota:

……………………………………………………………………………………………….…..

 

 

 

 

…………………………….

PH.                 Felelős személy aláírása

 

II. 24 órán belüli gyermekgyógyászati status vizsgálat

Vizsgálatot végző gyermekgyógyász neve:

A vizsgálat ideje:              év           hó           nap       óra        perc

Csecsemő súlya:                      g

általános állapot:                                                          tónus – turgor:

bőr:                                                                            koponya, kutacsok:

szájüreg:

szem:                                                   fül:                                           orr:

tüdők fizikalis lelete:                                                                légzésszám:         /min

szív fizikalis lelete:                                                                   pulzusszám:        /min

a.femoralis

has:                                                                             köldök:

genitaliák:

mozgásszervek:

idegrendszer:

testnyílások átjárhatósága: orr:                nyelőcső:                              anusnyílás:

 

Születési sérülés:

Észlelhető, látható fejlődési rendellenesség (minor, major):

 

 

K vitamin profilaxis:

Anyai vércsoport, Rh:

Anti-D ellenanyag vizsgálatra vérminta elküldve:

 

Diagnózis/ok:

 

Elvégzett beavatkozás:

 

Terápiás javaslatok:

 

Egyéb megállapítás:

 

…………………………                                                                              PH.                             Aláírás

III. 48 órán belüli gyermekgyógyászati status vizsgálat megállapításai

Vizsgálatot végző gyermekgyógyász neve:

A vizsgálat ideje:              év           hó           nap       óra        perc

 

 

 

…………………………                                                                              PH.                             Aláírás

IV. 72 órán belüli gyermekgyógyászati status vizsgálat megállapításai

Vizsgálatot végző gyermekgyógyász neve:

A vizsgálat ideje:              év           hó           nap       óra        perc

 

V. Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok 0-4 napos életkorban

a) Teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére

b) Testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és a hazai standardok szerin ti értékelése

c) Ideggyógyászati vizsgálat

d) Csípőficam szűrése

e) Érzékszervek működésének vizsgálata (hallás, látás)

BCG oltás beadása megtörtént:              év           hó           nap      óra         perc

Oltóanyag száma:

…………………………                                                                              PH.                             Aláírás

A dokumentum lezárva:

Dátum:                     év                                hó                                   nap

….………………………...                                                  .………………………….

Felelős személy aláírása                                                      Gyermekgyógyász aláírása


 

6. melléklet a …/2011. (…) Korm. rendelethez

 

Összefoglaló adatlap intézeten kívüli szülésről

 

 

Szolgáltató neve:

Címe:

Felelős személy neve:

Nyilvántartási száma:                                              Orvosi pecsét száma:

Szülési napló sorszáma:

Anya adatai:

név……………………………………….    születési név: …………………………………….

születési hely, idő: …………………………anyja neve………………………………………..           lakóhely/ tartózkodásihely:                                            ….

TAJ: …………………

 

A szülés helye (pontos cím):…………………………………………………………………….

A szülés időpontja (év, hó, nap, óra, perc): ……………………………………..

Az intézeten kívüli szülészeti ellátás kezdete (év, hó, nap, óra, perc): ………………………………

I. Szülészeti anamnézis:

II. A szülészeti ellátás során megállapított diagnózisok:

 

III. Elvégzett beavatkozások:

 

IV. A szülés lefolyásának összefoglalása:

V. Az újszülött adatai

életviszonya (élő, halott)

neve:

neme:

testsúlya:                      testhossza:                   fejkörfogata:

Apgar:     1’         5’        10’

 

VI. Anyai vércsoport, Rh:

Anti-D ellenanyag vizsgálatra vérminta elküldésének időpontja:

Anti-D ellenanyag beadásának időpontja:

 

VII. Az anya egészségi állapota a szülést követő 72 óra elteltével:

Általános egészségi állapot jellemzők

Uterus állapota

Vérzés jellemzői

Laktációs folyamat jellemzői

Pszichés állapot jellemzői:

 

VIII. További ápolási-, ellátási javaslat, alkalmazandó módszerek:

Egyéb megállapítás:

 

…………………………                                                                              PH.                             Aláírás

 

 

7. melléklet a …../2011. (…) Korm. rendelethez

Igazolás intézeten kívüli születésről

………………………………………………… gyermekgyógyász szakorvos a ……………... igazolom, hogy ……………………………………………………......................-nek (szülőnő neve, születési neve) aki lakik: …………………………………………………….., ………..év …………..hó …..nap …….óra ……perckor, …………………………………………………………………………(a születés helyszíne) …………………………………..................................... (családi és utónév) nevű, élő/halott*, leány/fiú* gyermeke született.

 

 

 

Kelt: …………………….., ………..év …………… hó …….. nap

PH.      ………………………………………………..

aláírás

Működési nyilvántartási szám**:

Orvosi pecsétszám**:

 

 

Szolgáltató Működési Engedély száma:

 

* értelem szerűen kitöltendő

34 komment

Címkék: otthonszülés

A bejegyzés trackback címe:

https://felicitasz.blog.hu/api/trackback/id/tr282663835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zzzsuzsa 2011.02.16. 11:23:33

Szia!
Szerintem nagyon jó az, hogy ilyen szintű egyeztetés után jött létre ez a határozat (lehet, hogy más módosításokat is eszközölnek?) ilyen példátlan együtt munka és egyeztetés még nem igen volt Magyarországon ilyen jelentőségű ügyekben. Annyira hozzá voltunk szokva régen ahhoz, hogy jött egy rendelet és pont. Hála isten ez már a múlt. Egy kérdésem lenne. A bábák (független bábák) is elvégzik a szülésznő képzőt a főiskolán, szóval a kettő ugyan azt a képzést kapja? mert a rendeletben úgy szerepel, hogy szülésznő és nem esik szó bábákról. Mivel a két foglalkozás ugyan az, legalábbis jó esetben, így feltételezem, hogy azok a bábák, akik eddig otthon szülést végeztek, szintén szülésznői képesítéssel rendelkeznek. Tehát a kérdés: Bába és szülésznő itt ebben az esetben egy és ugyan az?

Vica1982 2011.02.16. 13:10:44

@zzzsuzsa: Szerintem ugyanaz, mert láthatóan nem tesz sehol különbséget. Az otthonszülést kísérők végzettsége elég vegyes.
Van aki csak "sima" dúla képzésen vett részt, van aki CPM vizsgát tett külföldön, van aki hazai diplomás szülésznő, van aki külföldi diplomás szülésznő, és van ugye Geréb Ágnes, aki tudtommal az egyetlen szülész, aki ilyet vállal. Vagy Világhy is idetartozik? (Bár tudtommal ő _mostanában_ nem vállal ilyet)

Nem lehet, hogy azért érzed úgy, hogy most komolyabb egyeztetés után jött ki a rendelet, mert erre figyeltünk, máskor meg csak arról szerzünk tudomást, ha kijön a törvény?

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2011.02.16. 13:35:01

@zzzsuzsa: Ezzel a kérdéssel rá is mutattál a legnagyobb problémára: igen, a szövegben bába és szülésznő ugyanaz. A 2. paragrafus 2. pont a) része kötelezővé teszi a felsőoktatási intézménybeli szülésznői szakképesítést, ami igen helyes, de nem köti ki, hogy annak magyarnak kell lennie, ami szintén igen helyes, de felsőoktatási intézményben szerzett szülésznői képesítés kell. Én ezt elég fontosnak tartottam, hogy aki egyszer a világban bárhol CNM, az praktizálhasson; a CPM szituációt meg majd kipucoljuk magunknak, Kanada is ezt tette (ezek a független intézmények nem mindenütt rendelkeznek akkreditációval).
Ezután a b) pont kifejti a gyakorlatot, a ba) kétéves szülőszobai gyakorlat után engedne kórházi szülésznőt kórházon kívülre, a bb) pedig kétéves gyakorlatot és 50 szülést tesz kötelezővé, ez szerintem sokaknak megvan, akik külföldi végzettséggel már praktizálnak itthon.

Világhy doktor szülész-nőgyógyász, úgyhogy az tiszta eset, és Geréb Ágnes is (ha visszakapja a jogait).

Akik eddig otthonszüléseknél kint voltak, nem mind rendelkeznek szülésznői vagy szülész-nőgyógyász szakorvosi diplomával. A rendelet ezt a szituációt akarta rendbetenni, és mivel én a kanadai modellbe vagyok szerelmes, ezzel abszolút egyetértek. Lehet, hogy most lesz 1-2 év, amikor mindenki szenved majd a papírmunkával stb., esetleg még ezt megléptem volna, hogy nem április 1-jével léptetem hatályba és május 1-jével érvénybe az egészet, hanem mondjuk adtam volna legalább 1-2 év átmeneti időt, de ez egy gyakorlati kérdés, és most azt akarom mondani, hogy a mögötte levő minőségbiztosítási elvvel egyetértek.

A baj ott van, hogy ha szülésznő és bába ugyanaz, bábai szakmakód meg nincs publikálva és nem lehet belőle bábakamara előtt vizsgázni, akkor egy szülésznői végzettségű, csak kórházi gyakorlattal bíró, mégoly jószándékú és képzett egyénnek honnan lesz fogalma arról, hogy kórházon kívül mit kell csinálni ha gáz van.

A rendeletben nincs benne, hogy a kórházon kívüli ellátáshoz _alapvető fontosságú_ a kórházon kívüli gyakorlat, és ennek meg kéne szervezni a minőségbiztosítási feltételeit, igen sürgősen.

Különféle civil szervezetek azt próbálák elérni, hogy most a minisztérium nevezzen meg egy felelőst, aki 2 év múlva újra leül az érintettekkel és a tapasztalatok fényében hajlandó lesz átbeszélni az egészet és módosítani ahol kell.

Én magyar bábai szakmakódot szeretnék olvasni, aláírással, pecséttel, kamarai tagság feltételeivel, mielőbb.

azért.sem 2011.02.16. 16:22:15

Felicitasznak igaza van, a bába nem egyenlő a szülésznővel, mégha képzésben ugyan azt kell is felmutassa.

Nekem iszonyat szívfájdalmam és legfontosabb, szerintem hosszabb távú hatásaiban is igen fontos gondom, hogy nem finanszírozza a tb!
Ez nagy gond lesz azoknak, akik nem engedhetik emg maguknak azt, hogy mindenért kőkeményen fizetni kell!

Ugyanis a tb-t mindentől függetlenül levonják tőle és a férjétől.

Egy születésház gyönyörűen tudna működni abból a pénzből, amit egy szülés címén "kiszámláz" a kórház. Nem akarom elhinni, hogy az a kb. 300 fő/év fogja az egészségügyet rombadönteni!

Erősen ellehetetlenítő helyzetnek és törvénynek érzem most!

Ne gyertek azzal, hogy nem tömegigény és akinek ez kell, az fizessen érte, mert akkor aki őgy akarja, ne keljjen fizetnie adót vagy tb-t, mert lehessen rendszeren kívüli, ha úgy tetszik. Miért csak és kizárólag ebben nem lehet úgy dönteni, ahogy????

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2011.02.16. 16:52:28

@azért.sem: A TASZ ugyanezzel érvel, és egyetértek az érveléssel, ugyanakkor a finanszírozás mellé nagyon kemény jogi és pénzügyi hátteret kell megcsinálni, biztosjtástól a gyógyszerfelírási és beutalási jogok tisztázásáig, független bábák kórházi lincenci jogainak tisztázásáig - és ez az, ami pillanatnyilag sehol nem tart.

Térítse a TB... de mit is pontosan? A bábák fizetését, az általuk használt gyógyszereket, eszközöket, a kórházban általuk használt gyógyszereket, eszközöket - van joguk a kórházban folytatni a klienseik ellátását? -, az általuk elvégzett vizsgálatokat - jelenleg milyen engedély stb. kell ahhoz, hogy Magyarországon valaki magánpraxisban dolgozó orvosként számlázhasson az OEP-nek? ki lehet adni ilyen engedélyt nem orvosi végzettségű személynek? - ... szóval, ez nem olyan egyszerű, hogy "igenis finanszírozza a TB, mert nekünk ehhez jogunk van".

Valóban jogunk van hozzá.
Jelenleg nincsenek meg hozzá a feltételek, ehhez még évek kellenek.

Aki a jogi, pénzügyi háttérrel jobban tisztában van - én marhára nem értek hozzá, hogy az OEP felé milyen egészségügyi dolgozók léphetnek fel anyagi követeléssel, és hogyan - az nyugodtan tartson fejtágítást, most jön ez a rész, hogy megnézzük, mit csináltunk (rendeletet) és aztán megnézzük, mi kéne ahhoz, hogy be is lehessen tartani és kb. köze legyen az alkotmányos jogainkhoz is.

Sok országban nincs finanszírozás, általában jogi feltételek miatt.
És nem "az otthonszülés költsége" miatt nem lehet, hanem a járulékos jogi és pénzügyi munka (pl. egészségügyi törvény módosítása, finanszírozási szabályok módosítása, alkotmánnyal összeolvasás és vitasorozat) költsége miatt nem lehet. Én elfogadom azt az érvelést, hogy erre pillanatnyilag nincs keret.
A "járni jár, de nem jut" esete, még egy pár évig biztosan.

nardaj 2011.02.16. 17:22:46

Felicitász,
ebben az értelmezésben a szakmakód nem "code, codex"-et jelent, hanem egy regisztrációs kód az egészségügyi adminisztrációban.
(pl www.eski.hu/new3/adatok/szakmakodok.php)

OEPpel egészségügyi szolgáltató tud szerződni. Egészségügyi szolgáltató az ÁNTSZtől működési engedélyt szakmakóddal ellátott tevékenységre kaphat.

A tervezetből nem derül ki, hogy szakmakód hiányában hogy fog ez megtörténni, vagyis hogy tudnak a bábák a jelenlegi ellátórendszerbe illeszkedni. Ezt kifogásolja a kritika.

Zivatarfelhő 2011.02.16. 17:47:29

A szakmakód nem a működési szabályzatokat, eljárásrendet vagy bármi hasonlót jelent, hanem konkrétan egy 6 számjegyből álló kódot (www.szakmakod.hu/869001/), amely lehetővé teszi, hogy az adott szakmának a képviselői pl. egyéni vállalkozói igazolványt váltsanak ki, számlát állítsanak ki ilyen jogcímen stb. Ennek kihirdetése, vagy a megfelelő szakintézmény felhatalmazása az önálló szülésznői vagy bábai szakmakód megállapítására pedig törvényhozási feladat (ld. 2008. évi XCVI. törvény, ill. az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete).

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2011.02.16. 17:51:16

@nardaj: Huhúú, nagyon köszönöm, valami nagyon újat tanultam ma :-D (és valóban, "codex of profession" értelemben olvastam eddig mindig a szakmakód szót, és értelemszerűen a protokollt és a kamarai tagság szabályait értettem alatta - na remek, akkor tanultam ma egy új szót, és köszi szépen még egyszer).

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2011.02.16. 17:52:39

@Zivatarfelhő: Köszi neked is, és akkor gyertek, mondjátok :-)

Zivatarfelhő 2011.02.16. 19:26:16

Akkor mondom. :)
Szerintem súlyos problémákat fok okozni, hogy az otthonszülést nem finanszírozza a tb. Mert ha van egy szülészorvos, aki kiváltja az engedélyt, akkor ő onnantól önállóan kísérhet szülést az anya kívánsága szerint otthon is, kórházban is. Nehezen tudom elképzelni, hogy ez alkotmányossági szempontból megállja a helyét, hogy azonos személy által nyújtott azonos szolgáltatásért, ellátásért a helyszíntől függően jár vagy nem jár OEP-térítés. Mintha az lenne a szabály, hogy ha bemegyek a rendelőbe a háziorvoshoz, akkor kap pénzt az OEP-től, de ha kihívom az ügyeletet, mert olyan beteg vagyok, akkor ugyanazért a vizsgálatért és ugyanazért a kezelésért viszont nem jár neki semmi.

Szerintem teljesen egyértelmű, hogy az az összeg (90.000 Ft), amit ma az OEP kifizet a kórházaknak egy hüvelyi szülésért, járna az intézeten kívüli szülésekért is az egészségügyi szolgáltatónak. Ez nyilván nem lenne elég az eszközök, gyógyszerek beszerzéséhez, az autók fenntartásához, a telefonszámla kifizetéséhez meg a bérek kitermeléséhez stb., lehet, hogy így is kellene még az ügyfeleknek is fizetnie valamennyit, de az, hogy a tb semmivel sem járul hozzá az intézeten kívüli szülésekhez, szerintem nehezen védhető.

(Azt, hogy a jogszabályalkotási munka költségei miatt nem lehet ezeket a dolgokat összehangolni, meg különösen nehéz elfogadnom, ha azt nézem, hogy az utóbbi időben mennyi jogszabályhoz nyúlt hozzá a törvényhozás.)

lszg 2011.02.16. 20:02:21

@Zivatarfelhő: Az egyéb eészségügyi tevékenység alatt a szakmakódjegyzék nevesíti többek a szülésznői tevékenységet is egy sor más mellett. Ez így miért nem jó, miért nem adható ki erre a szakmakódra szülésznők számára vállalkozói igazolvány?

lszg 2011.02.16. 20:12:03

@lszg: eészségügyi= egészségügyi

Zivatarfelhő 2011.02.16. 20:57:33

Minden szakmai szereplő szerint önálló szakmakód kellene.

mindenszules.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=50:jogi-koncepcio&catid=47:beszamolok&Itemid=71

"A TASZ levelében az is megfogalmazódik, hogy a szakmakód a bábai / szülésznői tevékenység működési engedélyezésén túlmenően a Bábai Szakmai Kollégium felállításához is szükséges."

zzzsuzsa 2011.02.16. 21:06:39

Értem én, hogy az probléma, ha a tb nem járul hozzá az otthonszülésekhez. Viszont: Egy kórházi szülés eddig is kb ennyibe került nem? És ennyibe is fog még sokáig. Vagy két-háromszor ennyibe. Az otthon szülésért is fizetni kellett eddig is. 50000 ft-ot. Persze, ez "adománynak" volt keresztelve. Lehet, hogy a finanszírozást még egyszer át kell gondolniuk?

Zivatarfelhő 2011.02.16. 21:07:22

Találtam itt egy előadást, ahol Rákóczi prof is említi az önálló szakmakód szükségességét (meg sok más érdekes dolgot is):
www.aleph.hu/~motesz/docs/Rakoczi_Istvan.pdf

lszg 2011.02.16. 21:14:43

@Zivatarfelhő: Ezt az anyagot ismerem, de itt sem fejtik ki, és egyik másik anyagban sem, hogy miért van szükség önálló szakmakódra. A szakdolgozói szakmai kollégiumok által szabályozott tevékenységek is nagyrészt az alá a szakmakód alá tartoznak, amiben a szülésznők is szerepelnek. Egyáltalán nem ellenzem, hogy legyen külön szakmakód, csak nem értem, miért nem lehet a jelenlegiekkel pl. működési engedélyt kiadni.
A szakmakóddal a másik problémám, hogy a szakmakód jegyzék csak egyéni vállalkozásokra vonatkozik, társas vállalkozásokra nem. Azaz ha a szülésznők/ bábák közül valaki mondjuk tag egy bt-ben vagy kft-ben, és a társaság a tevékenységi körébe felveszi a 8690 Egyéb egészségügyi tevékenységet, majd engedélyt kér szülésznői tevékenység folytatására, akkor erre mit lép az ANTSZ.

lszg 2011.02.16. 21:23:56

@lszg: Amit írtam, az arra a szakmakódra vonatkozik, amiről Zivatarfelhő írt, nem tudtam, hogy van másik is (amit Nardaj linkelt). Melyikhez ragaszkodnak a szakmai szervezetek?

Zivatarfelhő 2011.02.16. 21:34:33

@zzzsuzsa: Ez az összeg az Alternatal által szervezett egy hetes szüléselőkészítő tanfolyamokra vonatkozik, amin sokan részt vettek olyanok is, akik nem intézeten kívül akartak szülni (a várandósgondozásért és a szüléskísérésért ezen felül nem kellett még fizetni).
Más bábák ennél magasabb tarifával dolgoznak. Pl. azért, mert aki nem közös praxisban dolgozik, az kevesebb ügyfelet tud elvállalni, vagy azért, mert nem tudja a működés egyéb költségeit más forrásból fedezni, mint ahogy egy társadalmi szervezet, alapítvány vagy egyesólet megteheti. Ezek pl. gyűjthetnek szja 1%-ot, részt vehetnek bizonyos pályázatokon, fogadhatnak egyéni és vállalati adományozóktól támogatást (egyes években az adományozóknak ezért még adókedvezmény is járt), illetve másmilyen adózási szabályok vonatkoznak rájuk (pl. áfa-fizetés szempontjából).
Egészségügyi szolgáltatóként mindenféle adófizetési kötelezettség keletkezik, ugyanakkor a civil szervezetek előtt nyitva álló lehetőségek megszűnnek, a tb-től nem kapnak semmit, vagyis az ügyfeleknek ez a szolgáltatás egészen biztosan többe fog kerülni.

Zivatarfelhő 2011.02.16. 21:48:11

@lszg: Most én is megkavarodtam, hogy mit is nevezünk akkor pontosan szakmakódnak.
Az OEP-finanszírozás szempontjából egyértelműen az kellene, amit nardaj linkelt.
Itt van a jogszabály:
www.eski.hu/new3/jogszabaly/jogszabaly_teteles.php?id=222

(a végén van a link az Egészségügyi Közlönyhöz, amiben benne van az a melléklet is, amelyik felsorolja az aktuális szakmakódokat)

nardaj 2011.02.16. 22:05:01

off
szakmakód - a szakmakod.hu-n a TEÁOR számok vannak, ezek a közigazgatási nyilvántartásban szerepelnek.

az Eü közlönyben vannak az ÁNTSZ kódok.
Ebben én találtam "szülésznő / 7317 / szülésznői tevékenység" kategóriát a nem orvosi végzettséghez kötött szaktevékenységek között. (ez is új, 2010es módosítás)
Ha jól értem, szeretnének külön ilyet a bábáknak.

De már ez is feljemény, hogy ezt megcsinálták a SzékelyTamáséd

hochma 2011.02.16. 22:09:21

Lehet, hogy volt már téma, de nekem szemet szúrt az új mellékleteken, hogy a BCG-oltást négynapos koráig be kell adni a babának, holott 6hét van rá elvileg. Ezt most akkor hogy?
(meg nekem feleslegesnek tűnik, hogy az apa személyi adatai is ott legyenek, de nem tudom, hogy működik ez khban született gyerekeknél - ott is kötelező megadni?)

zzzsuzsa 2011.02.16. 23:24:22

@Zivatarfelhő: Ja, igen, és aki otthon akart szülni, annak pedig feltétele volt, hogy elmenjen a tanfolyamra igaz? Szerintem jó lenne végre őszintén beszélni arról, hogy ki mennyit fizetett az otthon szüléseknél és arról is, hogy a kórházakban hiába van tb, ott is 120 körül van már a tarifa.

Zivatarfelhő 2011.02.16. 23:50:41

@zzzsuzsa: Az Alternatal Alapítvány praxisában az otthonszülés feltétele a tanfolyamon való részvétel (de az is részt vehet, aki nem akar otthon szülni). Aki egyszer elment tanfolyamra, az később is akárhányszor részt vehetett rajta, minden további várandósságnál. Ha az összeg a családnak gondot okozott, akkor is mindig volt megoldás.
Más független bábáknál viszont más formában történt a felkészülés, gondozás, a bába és a család közötti kapcsolat kialakítása. És mások voltak az árak is.
(Azért írok múlt időben, mert nem tudom, hogy mostantól ez hogyan lesz, mert biztosan változni kell az anyagi résznek is.)

Kórházi szülészorvosoknál (Budapesten) 120-180 ezres összegeket tudok (vidéken mondjuk 80-140, de egyes főorvosoknál még ennél is magasabb összegek is előfordulhatnak). Néha ehhez hozzájön az, hogy az orvos mindig vagy csak bizonyos alkalmakra magánrendelésre hívja a nőt (5-15 ezer/alkalom, akár havonta 1x), és ha valaki fogad szülésznőt is, akkor az is kér 30-40 ezret (persze van, aki nem kér, vagy nincs fix tarifája, hanem "amennyit gondol"). Illetve van olyan orvos, aki vállal(t) tervezett otthonszüléshez háttérorvosi szerepet, ez is 100-120 ezer.

Vica1982 2011.02.17. 13:35:05

Az én bábám 70ezret kér, a dúla 20ezret. A terhesség 6. hete óta havonta van vizit, 28. héttől 2 hetente, 36. héttől pedig hetente. A 36. héten ő jön hozzánk a dúlával "terepszemlére", egyébként én megyek. Szülés után 24 órával is jön, meg 1 héttel utána is. Közben folyamatos telefonos kapcsolat és gond esetén látogatás.
Nincs tanfolyam, hanem mindenre kiterjedő terhesgondozás.
Szerintem ez teljesen baráti. Olyan ellátást eddig soha sehol nem kaptam, mint most nála.

steierhoffer 2011.02.17. 16:13:50

@Zivatarfelhő:

A társadalombiztositás csak a szükségletek szerinti ellátást finanszirozza, az igények szerinti ellátást nem.

Zivatarfelhő 2011.02.17. 20:59:22

@steierhoffer: Tehát mondjuk teherbe esek, és még nem tudom, hol is akarok szülni, ezért keresek egy egészségügyi szolgáltatót, aki engedéllyel rendelkezik kórházi és intézeten kívüli szülészeti- és újszülött ellátásra is, arra gondolva, hogy ráérek még dönteni. Járok az egészségügyi szolgáltatóhoz a vizsgálatokra, végzi a gondozást, pecsétel a kiskönyvembe. A terhesség 36. hetében az egészségügyi szolgáltató azt kéri, hogy most már döntsek, mert ideje lenne kitölteni a megfelelő adatlapot 4 példányban. Azt is hozzáteszi, hogy ha azt kérem tőle, hogy az én lakásomban végezze a szolgáltatását, akkor az egy igény kielégítése, ezért ezt a tb nem finanszírozza, tehát ez x forintba kerül. Ha viszont pontosan ugyanazt a szolgáltatását a kórházban veszem igénybe, akkor az egy szükségletnek a kielégítése, amit finanszíroz a tb, így ezért egy kicsit kevesebbet kell fizetnem. Jól értem?

steierhoffer 2011.02.17. 22:46:41

Pontosabban. A szülés( és a gondozás is ) ingyenes egy tb. által finanszirozott közintézményben. Ilyenkor a szükségletek kielégitéséről van szó. Amennyiben választott orvosnál szeretne valaki szülni az már az igények kielégitését jelenti..... Ezt viszont már nem finanszirozza a tb. A születésházak gondolom magánvállalkozás formájában működnek majd és magánszolgáltatást nyújtanak. Erre legfeljebb kiegészitő (magán)biztositást lehetne kötni....

régimotoros 2011.02.18. 08:31:58

@steierhoffer:
Tehát akkor akinek nincsen pénze, az még azt az alkotmányos jogát sem kérheti számon, hogy ott szülhessen ahol éppen szeretne, de ezért ne kelljen már a csillagos eget is lefizetnie???

Nem értem, hogy az, hogy helyszínileg hol szül egy kismama, miért kell meghatározza a finanszírozás módját?

Ugyanis nem a bábával fog szerződést kötni jó esetben, hanem a szolgáltatóval, aki vállalja, hogy az ügyeletben lévő bába kimegy a szüléséhez!

Mint ahogy pl mentők is kijönnek, ha nincs kocsija, amivel bemenjen, plusz még be is szállítják a kórházba!

régimotoros 2011.02.18. 08:35:50

A szülés szerintem igény kielégítése!
A helszíntől függetlenül!!!!

Zivatarfelhő 2011.02.18. 10:44:27

@steierhoffer: Attól, hogy magánvállalkozás, még finanszírozhatja a tb. Nálunk a gyerekorvos bt-ként, a legközelebbi kórház kft-ként működik, de vannak magánvállalkozásként szolgáltató védőnők is. És figyelembe véve az ország kórházi/szülészeti lefedettségét, akár az a lehetőség is felmerülhet, hogy egy önkormányzat vagy egy kistérségi társulás egy születésházat üzemeltet.
Ezzel csak azt szeretném pontosítani, hogy egy egészségügyi intézmény fenntartójának jogi vagy gazdasági formája nem érv a tb-finanszírozás mellett vagy ellen.

zellerlevél 2011.02.18. 11:59:39

@Zivatarfelhő:

Ha a tb finanszírozná az intézményen kívüli szülést, akkor az összes többi magánrendelő (fogorvos, fogszabályzás, nőgyógyász, gyógytornász, szemészet, bőrgyógyász, pulmonológus, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsem) joggal követelné, hogy az ő rendelésüket is belevegyék ebbe a rendszerbe. Ennek szerintem esélye sincs.

Ebből a szempontból a szülészet és a sebészet még kacifántosabb: (felénk) a többi szakterületnél sokkal kevésbé jellemző, hogy az orvos a munkahelye eszközeivel, munkaidőben; a rendelőért, eszközökért nem fizetve végezné a magánrendelését. (Még a neurológián is tart magánrendelést az ügyeletes orvos, olyan elmélyülten hogy a mentő által bevitt beteget meg sem vizsgálta, a rá várakozók érdeklődésemre közölték, hogy én ugyan be nem megyek előttük a "doktor úr magánredelésére", mert most ők következnek. Ez annyira felháborított, hogy még gondolkodom valamilyen jogi lépésen, bár a meghalt hozzátartozómat ez nem biztosan nem támasztja fel...)

Zivatarfelhő 2011.02.19. 16:27:03

@zellerlevél: Szerintem tegyél jogi lépéseket (pl. betegjogi képviselő, orvosi kamara, a rendelő tulajdonosa, fenntartója felé). Mégha nincs is eredménye, de legalább van nyoma. Ez tényleg felháborító.

Zivatarfelhő 2011.02.19. 16:38:00

Szerintem a szülés során szaksegítség igénybevétele a szükséglet, a társadalombiztosításnak ezt a szükségletet kell kielégítenie. Nem a kórházban-szülés a szükséglet, hanem a biztonságosan-szülés, aminek persze vannak szubjektív elemei, hogy kinek mi és hogyan jelenti a biztonságot. Tehát el lehet kezdeni gondolkozni azon, hogy ezt a biztonságosan-szülési szükségletet milyen módokon lehet kielégíteni, és a lehetséges megoldásokat lehet költséghatékonység szempontjából rangsorolni, és mérlegelni, hogy mi az a szolgáltatás, amit már nem lehet közpénzből finanszírozni.
Tudtommal ilyen költséghatékonysági számítások nem készültek Magyarországon. Pedig szerintem hasznos lehetett volna, mivel az eddig ebben a témában külföldön készült jelentések szerint az intézeten kívüli szülés olcsóbb, így esetleg a folyamatosan a csőd szélén álló magyar társadalombiztosítási rendszer is pénzt spórolhatna meg.

Születésházak költségkalkulációja Franciaországban
ddata.over-blog.com/xxxyyy/0/25/46/25/mdn/forfait-agn-mdn.pdf
A bábák bérét és a születésház működési költségeit beleszámítva egy terhesség és szülés során 764 EUR-val kerül kevesebbe a születésházi ellátás, mint a kórházi.

Az összefoglalóban ezt írják:
A közösség számára tehát 30%-os megtakarítás, kevesebb beavatkozás (tehát kevesebb jatrogén hatás), humán szempontból jobb minőségű ellátás, és nagyobb elégedettség azon nők és párok körében, akik ezt az ellátási formát választják. Ne felejtsük el, hogy éppen ez a "Perinatális terv" prioritása: "több közelség, több emberség"
Plan Périnatalité 2005-2007
www.sante.gouv.fr/htm/actu/perinatalite04/planperinat.pdf
Ez az anyag része volt annak a több éves előkészítésnek, melynek eredményeképpen 2010 novemberében Franciaországban a kormány útjára indította kísérleti jelleggel a születésházak hálózatának kiépítését. Állami támogatással!

UK National Birthday Trust Report (www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10481690?dopt=Abstract) szerint pedig:
“A szülés előtti látogatások és vizsgálatok, a személyzet jelenléte a vajúdás és szülés során, a vajúdás során alkalamzott eljárások és fájdalomcsillapítás, a gátsérülések, és legfőképpen a kórházban tartózkodás időtartama egyaránt a kórházi szülés magasabb költségeit támasztotta alá."

Anderson tanulmánya (The cost-effectiveness of home birth)
www.crd.york.ac.uk/crdweb/ShowRecord.asp?LinkFrom=OAI&ID=21999006672

"Az átlagos komplikciómentes hüvelyi szülés otthoni környezetben átlagosan 68%-kal kerül kevesebbe, mint kórházban, és az otthon megkezdett szülések intrapartum és neonatális mortalitása együttesen alacsonyabb értéket ad, illetve alacsonyabb a császármetszés előfordulása."

Belgiumban pedig olyan sokba kerül a kórházi szülés az államnak, hogy az otthonszülőknek még párszáz eurós prémiumot is fizet, hogy megköszönje nekik, hogy megspórolták a többezer eurós kórházi költségeket!

Természetesen minden ilyen költséghatékonysági elemzésnek csak a konkrét egészségügyi ellátórendszerre vetítve van értelme, de szerintem annyit megért volna a dolog, hogy valaki készítsen erről egy elemzést. Ne felejtsük el, hogy 89-90-ben az országgyűlés megszavazott egy talán 6 milliós támogatást az első magyarországi születésház elindítására (amit nem sokkal később mégis visszavontak)! Tehát kezdetben volt valami szándék az intézeten kívüli szülés intézményrendszerének kialakítására. Az azóta eltelt 20 év alatt szerintem lett volna mód és idő arra, hogy a sok-sok, részben csak a fióknak készülő egészségpolitikai stratégiai kutatás között esetleg egy ilyen költség-haszon elemzés is elkészüljön.

Itt van példának az egynapos sebészet, ami annyira költséghatékony és annyira jó lenne, ha terjedne és minél több mindenki számára elérhető lenne, hogy az OEP még a teljesen magánklinikaként működő Telkivel is szerződést köt az ilyen egynapos műtétek finanszírozására.

De mit mondott az Állami Számvevőszék, hogy miért nem terjed jobban az egynapos sebészet, amikor pedig nyilvánvaló előnyökkel járna mindenki számára?
"Nehezíti az egynapos sebészet terjedését az is, hogy a forráselosztás még mindig a kórházi ágyak száma, az ágykihasználtsági mutatók figyelembevételével történik, és nem az ellátandó lakosság egészségügyi szükségletének legköltséghatékonyabb módon történő kielégítésére épül."

Ebbe a mondatba szerintem pontosan beilleszthető "az ambuláns szülés" vagy "az intézeten kívüli szülés" is. Többek között.

(Mondjuk a hasonló végkicsengésű tanulmányokkal tele van az ESKI honlapja is www.eski.hu, és mégse nagyon látszik a változás se az egynapos sebészetben, se az ellátás más területein.)

A köznek nem az lenne az érdeke, hogy minél több ember szükségleteit optimális ráfordítással elégítse ki a társadalombiztosítási kassza? Tényleg nem értem, hogy ha vannak nők, családok, akik bábai ellátással, intézeten kívül akarnak szülni, és ez - a külföldi tapasztalatok alapján - vélhetően nálunk is kevesebbe kerülne, tehát az OEP is jól járna, meg az ügyfélelégedettség is nőne, akkor miért kell ezt a lehetőséget gondolkodás nélkül lesöpörni az asztalról?
süti beállítások módosítása