A szülés utáni depresszióról szóló korábbi posztban sorra vettem a néhány legismertebb elméletet a lehetséges okokról és kockázati faktorokról. Ha ilyen témájú cikkek olvasása közben gondolatban sorra pipálod ki a listák rád is vonatkozó elemeit, vagy már enélkül is úgy érzed, hogy nem valami jók a kilátásaid, akkor az első dolog, amit érdemes megtenni (közvetlenül a halolajkapszulák szedésének elkezdése után) az, hogy keress hozzáértő segítséget már jó előre. A gyerekvállalásra való felkészülés, illetve a terhesség annak is lehet az ideje, hogy kvázi megsződd-megcsomózd magad alá a védőhálót. Ennek a védőhálónak a testi-biológiai része a halolaj, meg általában az, hogy rendesen eszel, mozogsz és törődsz magaddal - a lelki-szociális része pedig az, hogy felépíted a támogató csoportodat, benne egy-két valódi szakértővel. Nem feltétlenül kell bejelentkezni a legjobb környékbeli pszichológus magánpraxisába - bár ha meg tudod fizetni, akkor ez igazából egy nagyon jó ötlet -, de ami elérhető, azt szégyenkezés és struccpolitika ("ugyan már, ha összeszedem magam, biztosan minden rendben lesz, anyámnak meg nagyanyámnak sokkal nehezebb volt, fölösleges ezen ennyit nyavalyogni") nélkül igénybe kell venni.
Az induláshoz összeszedtem néhány lehetséges útvonalat.
A segítségkérés nem olyan fekete-fehér dolog, mint amilyennek esetleg látjuk. Az információs anyagokban ismétlődő fordulat az, hogy "csak az első lépést nehéz megtenni", és ez igaz is, de nem érdemes az első lépést túlmisztifikálni. Sokszor előfordul, hogy valaki több év gyötrődés és hosszú hezitálás, számos kipróbált gyógynövénykészítmény, diéta és életmódtanács után végre felemeli a telefont azon a napon, amikor összeszedte minden erejét a segítségkéréshez - telefonál tehát egy orvos vagy pszichológus praxisába, és miután ellenőrzik, hogy nincs akut krízishelyzetben, kap egy időpontot mondjuk két hónappal későbbre. Ez lesújtó és néha megrázó tapasztalat, de a rendszer és a szakmai protokoll szempontjából semmi rendkívüli nem történt. Az azonnali ellátást sürgős krízisekben is nehéz megoldani, az pedig senkin nem látszik, hogy hány év szenvedés van "az első lépése" mögött, illetve hogy meddig képes várni az érdemi válaszra.
Szóval, lehetőleg ne kerülj ilyen helyzetbe, hogy az erőd utolsó morzsáit még két hónapra be kell osztanod. Meg lehet csinálni - az ember tényleg majdnem mindent kibír - , de ha teheted, hagyd ki az élményt.
Az első lépés tehát tényleg döntő, de nem azért, mert másnap már egy pszichológussal fogsz beszélgetni. Az első lépés olyan, mint idegen helyre költözve először megjelenni egy koktélpartin (említettem, hogy az USA-ban élek? ;-)). Nem feltétlenül "találkozol" ott senkivel, de hozzájuthatsz néhány hasznos telefonszámhoz - ha elmész. Amikor szakértői hátteret keresel magadnak egy jövőbeli (és csak lehetséges, de nem feltétlenül intervenciót igénylő) krízishelyzethez, akkor kezdetben főleg információra lesz szükséged arról, hogy hová fordulhatsz. Akivel először beszélsz, legritkább esetben lesz azonos azzal az emberrel, aki végülis elvállal.
Azért fontos időben, "tét nélkül" kezdeni, mert amikor már bajban vagy (főleg ha időközben a gyerek is megszületett), akkor nem biztos hogy lesz időd és energiád kivárni, hogy a kapcsolatrendszereken keresztül rátalálj valakire, aki tényleg azt tudja adni, amire konkrétan neked szükséged van.
A bejáratott koreográfia az (kéne hogy legyen), hogy elmész a háziorvosodhoz, megmondod neki, hogy "rizikócsoport" vagy, és megkérdezed, hogy hova járhatnál TB-alapon, megelőzés céljából tanácsadó beszélgetésekre. Erre a háziorvosod megdicsér a felelősségteljes és egészségmegőrzésre fókuszáló hozzáállásodért, és elmondja, kiket ismer a környéken. Esetleg, ha ezzel felgyorsíthatja a folyamatot, ad is egy szakrendelésre beutalót. Van, ahol beutaló nélkül is fogadnak csak TB-kártyával (ezt úgy hívják, hogy "saját kezdeményezésre"): Budapesten sokáig ilyen hely volt az optimális családtervezési tanácsadó szolgálat - most már regisztrációs díj van, viszont utána további összegek befizetése nélkül áll rendelkezésre pszichiáter, pszichológus, szociális munkás, védőnők, támogató csoport.
Lehet, hogy a lakhelyeden nincs családtervezési tanácsadó szolgálat, de van valami olyasféle társaság, mint például az egri Mentálhigiénés Csoport, akik TB-alapon egy nagyobb körzetet igyekeznek ellátni. Általában nem is kell hozzájuk rendszeresen járni, csak jó, ha van valaki, aki látott már, vázlatosan megismerte a problémádat, és ha bármikor kell, akkor tud neked belátható időn belül időpontot adni.
Érdemes lehet felhívni a közeli kórházat vagy rendelőintézetet, és megkérdezni, hogy foglalkozik-e itt valaki terhes meg terhességet tervező nők mentálhigiénés ellátásával. Néha meglepő dolgok derülnek ki, és háziorvosi beutalóval akár napokon belül is eljuthatsz szakemberhez. Beszélhetsz a munkahelyeden pszichológussal, üzemorvossal, védőnővel (ha van) - nem muszáj hozzájuk menned vagy részletekbe beavatnod őket, de valószínűleg ismernek valakit, akit szívesen ajánlanak, és oda már úgy tudsz továbbmenni, hogy mondhatod, ki küldött.
Informálisabb, és gyakran működőképes verzió, ha megkeresed a vallási közösséged papját (vagy ha ő abszolút elfoglalt, akkor a káplánt, segédlelkészt, segítő nővért) és megkérdezed, ismernek-e pszichológust, mentálhigiénés végzettségű hittanárt, szerzetest, akihez elmehetnél néhányszor beszélgetni.
És persze íme korunk vívmánya, az internet :-). Sok helyen van ingyenes online tanácsadás: tényleg válaszolnak, ha küldesz egy emailt, és ha kell, akkor vagy fogadnak ők maguk személyesen, vagy megmondják, hogy kit keress.
Hol érdemes online próbálkozni?
Vannak pszichiáterek, akik a neten is "praktizálnak", ilyen például a Goldenblog-elődöntős dr. Veress Dóra, az elmedoktor.hu oldalon, vagy dr. Milák Piroska, a Tündérhegyen működő Pszichoszomatikus és Pszichiátriai-Rehabilitációs Intézet terapeutája, a bura.hu portálon. (A tündérhegyi intézmény is felvesz egyébként "önként jelentkezőket" kezelésre, és mikor legutóbb hallottam róluk, akkor nem is a kórházi ellátás volt az egyetlen opció, terápiás beszélgetésre is be lehetett TB-alapon járni).
Általában legalább három pszichológus érhető el Szendi Gábor egyik Tények-tévhitek aloldalán, de őt magát is lehet kérdezni, ha a szendigabor.freeblog.hu bármelyik topikjában felteszel egy off kérdést és meghagysz egy emailcímet.
Néhány terapeutának van saját honlapja, ahol vállal online tanácsadást, illetve lehet vele tanácskérés céljából emailezni: Szántó Regina honlapján közvetlen email ablak van, Hodász Luca (ő 10 évig dúla is volt) az elérhetőségei közt ad emailcímet és mobilszámot is.
Megeshet, hogy egy alapítványnak vagy civil szervezetnek írva fogsz segítséget találni. A Vadaskert alapítvány a Munkatársaink menüben telefonszámmal listázza az összes ott dolgozó szakembert, de egyszerűen csak emailt is lehet küldeni; az Életfa alapítvány honlapján van e-tanácsadás magától megnyíló email ablakkal, de az Elérhetőségek menüben ők is megadják valamennyi munkatárs emailcímét, telefonszámát.
Tartsd észben, hogy lehet, hogy nem ők fognak segíteni - van, amit nem lehet néhány levélváltásban megoldani -, de azt tudják, hogy ki az a volt évfolyamtársuk, aki most a lakhelyeddel szomszédos kisvárosban dolgozik.
Említettem az egyházakat, nem véletlenül. Én katolikus vagyok (mindenkitől elnézést ;-)), és már megszámlálhatatlanszor éreztem, hogy mennyire jó dolog a lelki beszélgetések évezredes kultusza, mennyire jó az, amikor a dolog tényleg hiteles, és abban a tudatban élhetünk, hogy egy krízisben van hová menni. Nem biztos, hogy a helyi plébánosnak lesz mindenkire hetente egyszer 50 perce, de az biztos, hogy ismer valakit, aki ismer valakit.
Tudomásom szerint Magyarországon az evangélikus egyház vezette be a gyakorlatot, hogy a nyitólapján azonnal van valaki, aki "elérhető": a jobb hasábban középtájon van egy interaktív rovat Kihez fordulhatok? címmel, de a névtárban is megtalálod például Körmendy Petra Kornéliát, aki evangélikus lelkész és dúla, vagy Kuntz Nórát, aki mentálhigiénés végzettségű teológus, és a bemutatkozásában írja, hogy szívesen fogad tanácskérő leveleket az anyasággal kapcsolatos problémákban is.
A katolikusok élcsapata a jezsuita rend, most és mindörökké, ámen. Nem tudok más lenni, mint részrehajló: engem sok tekintetben ők neveltek, nagyon sokat köszönhetek a szemléletüknek. Az egyik pesti templomukban van egy pszichológiai szolgálatuk két keresztény pszichológusnő, Dabóczi Rita és Kovács Bernadett vezetésével (akik értelemszerűen nem jezsuiták); szerdánként rendelnek, telefonon lehet bejelentkezni. A szolgálat egy ideje már Vácon is elérhető.
A jezsuitáknál a honlapon az állandó programok közt meg lehet találni a Gyermekáldásért előadássorozatot: minden hónap utolsó csütörtökén este hattól mise, utána pedig szakmai előadás terhesség, gyermekágy és hasonló témakörökben, beszélgetéssel és tanácsadással. Még ha nem is mész el a programra, csak felhívod a megadott telefonszámot és szólsz, hogy babát vársz vagy babát tervezel, és lelki támaszra van szükséged, tudnak-e segíteni, fognak tudni.
A poszt címében foglalt kérdésre tehát az a válaszom, hogy sződd meg magad alá a védőhálót, szülés előtt mindenképpen, de ideális esetben még azelőtt, hogy teherbe esnél. Az anyaság mindenkiből előhoz egy csomó múltbeli problémát, az elején pedig önmagában is nagy lelki megterhelést jelent. Ez teljesen normális jelenség, és ha nem vagy a rizikócsoport tagja, akkor a szokásos lelki erőddel, a családod és barátaid támogatásával ugyanúgy megoldhatók a gondjaid, mint az élet bármely más nehézsége. Ha viszont tudod, hogy a te esetedben ennél valószínűleg sokkal többről is szó lehet, akkor cselekedj mielőbb - a megelőzés lényege az, hogy akkor cselekszel, amikor még minden rendben van. Mire megszületik a kisbabád, legyen kéznél néhány név, emailcím, telefonszám olyan emberektől, akik értenek a problémához és addigra tudják, legalább nagyjából, hogy te ki vagy, és ha jelentkezel, miért jelentkezel.
A fenti összefoglaló a teljesség igénye nélkül készült: csak ingyenes lehetőségeket vettem sorra, eleve kizárva pl. a fizetős online terápiákat, valamint az összeállítás szükségszerűen szubjektív (nem, nem ismerek mindenkit, de van akit igen, és olyan is van, akivel ugyanazoktól tanultunk). A kommenteket használhatnánk például arra, hogy tovább soroljuk a neveket, linkeket, intézményeket. Ha valahol segítséget kaptál akár te, akár egy barátnőd, vagy épp te magad dolgozol olyan helyen, ahol vállaltok ingyenes konzultációt vagy levelezős segítségnyújtást, akkor írd meg. Ebben a témában semmi sem számít "reklámnak".
Friss kommentek