... avagy nekem valók-e egyáltalán a természetes fogamzásszabályzó módszerek?

A régi mondás szerint a nők két dologért hajlandók bármire: azért, hogy legyen gyermekük, meg azért, hogy ne. Vannak életszakaszaink, amikor el se tudjuk képzelni a gyerekvállalást, és milyen jó lenne ehhez egy hibaszázalék nélküli fogamzásgátló módszer, de sajnos még a legjobb tabletta sem az. Aztán eljön az idő, amikor pedig kisbabát szeretnénk, most azonnal, de legeslegkésőbb egy-két hónap múlva, és akkor rájövünk, hogy sajnos erre sincs 100%-os módszer, még a legjobban időzített együttlét sem az.

Kényelmes, mellékhatások nélküli, tuti biztosan működő fogamzásgátlás kellene, amelynek elhagyása után a következő ciklusban, "ahogyan terveztük is", rögtön megfogan a kisbabánk. De ilyen nincs.

A családtervező (fogamzásgátló, terhesség-késleltető, kinek mi tetszik) módszerek mindegyike egy kompromisszumos megoldás. A "melyiket válasszuk" (óvszer? tabletta? hüvelygyűrű? spirál? injekció? elkötés? naptár? tüneti-hőmérőzéses módszer?) töprengésünkben előbb-utóbb eljutunk a felismerésig, hogy bizonyos szempontból mindenféle szexuális élet, ha tetszik, ha nem, családtervezés is egyben, családtervezni pedig komoly dolog és minden módszer csak "valamit valamiért" elven működik. Mindenki tegye tehát mérlegre, hogy mik a prioritásai: kényelem, a pillanatnak élés lehetősége, a mellékhatások elkerülése, az anyagi ráfordítás minimalizálása, időráfordítás minimalizálása, hibaszázalék leszorítása, szexuális fertőzések elkerülése, a ciklussal összefüggő testi tünetek eliminálása, saját kontrollhelyzetem feltétlen fenntartása, meg még ezer efféle. Minden gyógyszerreklámban is benne van, hogy tájékozódjunk a kockázatokról és mellékhatásokról... :-)

Aki kényelmes módszert szeretne és számára a spontaneitás fogalma azt jelenti, hogy bármikor szexelhet, amikor kedve van, az feledkezzen el a természetes módszerekről. Aki irtózik a tablettától és az árától meg a mellékhatásaitól, annak valami más áldozatot kell vállalnia, de áldozat nélkül nem megy.

A természetes módszerek lényege, hogy használóik a női szervezet jelzéseire támaszkodva következtetnek a menstruációs ciklus termékeny, illetve terméketlen napjaira. Az ismeret aztán felhasználható a teherbe esés elkerülésére - ilyenkor a termékeny napokon a pár vagy teljesen tartózkodik a szexuális együttléttől, vagy valamilyen mechanikus (barrier) módszert, pl. óvszert használ -, de alkalmas a fogantatás esélyének megnövelésére is - ilyenkor kifejezetten a termékeny napokra időzítik az együttléteket.

A természetes módszerek közül a legjobb az amerikai Kippley házaspár által kifejlesztett, úgynevezett tüneti-hőmérőzéses (TH, illetve STM) módszer, amely megfelelően alkalmazva akár ugyanolyan hatékony is lehet, mint a tabletták. Sokak szerint a tüneti-hőmérőzéses módszer "nem az átlagemberek módszere", bár akik használják, azok mind átlagemberek. (Legtöbbjük a következő három fő típus valamelyike vagy kombinációja: környezettudatos "zöld", katolikus, vagy van valamilyen egészségügyi problémája és amiatt keres alternatív megoldásokat.) Átlagember és átlagember között csak az a különbség, hogy ki melyik prioritását áldozza be melyik másik prioritásáért.

Általánosságban elmondható, hogy azoknak a pároknak ajánlott ez a megoldás, akik nem akarnak hormonális fogamzásgátlókat használni, akik elkötelezettek és motiváltak a módszer megfelelő használatára és hajlandók rászánni az időt a megtanulására, illetve akik vallási, kulturális vagy bármilyen más okból elutasítják az egyéb fogamzásszabályozó módszereket.