Azért írom a posztot, mert úgy tűnik, még mindig rengeteg a kérdés. Nem az a célom, hogy "ijedjenek már meg végre és menjenek beoltatni magukat amíg nem késő", és nem is az, hogy tényként állítsam be az összes hipotézist, amit az oltások káros hatásáról valaha is leírtak: egyáltalán nem kedvelem, ha az emberek félelemből cselekszenek. Azt szeretném, ha mindenki sorra venné a rendelkezésére álló tényeket, önmagára fókuszálva felelősen gondolkodna, és aztán józanul döntene, az így meghozott döntésében pedig nem lehetne utólagos rémisztgetéssel vagy manipulációval megingatni.

Tételkérdés: terhes vagyok, beoltassam magam?

Az ajánlás szerint igen, csak mielőtt oltásra mész, gondolj végig néhány szempontot.

1. Hány hetes terhes vagy és mennyire aggódós alkat?

Nyilván félted a gyereket, és ez így van rendjén. Tény, hogy terhesség alatt bármilyen külső károsító hatás okozhat fejlődési rendellenességet. Gondolj bele, hogy - pont ezért - mi minden tilos: alkoholfogyasztás, dohányzás, munkahelyen addig rutinszerűen használt vegyszerek, sugárterhelés, rendszeres transzatlanti repülőutak, rengeteg féle gyógyszer, nem pasztőrözött méz vagy tej, illetve sajtok - soroljam még? Sokan kérdeznek engem a gyógynövényekkel kapcsolatban is, "ihatok terhesen ezt, azt, amazt? ...", és mindenkinek azt válaszolom, hogy egyrészt az első tizenkét hétben senkinek semmit nem szoktam kifejezetten ajánlani, hacsak nincs rá alapos indokom, másrészt amúgyis a konkrét növénytől függ, terhesség alatt sok mindent nem lehet, amit egyébként igen.

Ugyanakkor, azt tapasztaltam, hogy sose azok aggódnak igazán, akiknek erre tényleg okuk lenne. Rendszeresen kapok olyan kérdést, mint például "16 hetes terhes vagyok és nagyon alacsony a vérnyomásom, a múltkor megszédültem a mozgólépcsőn és a férjem kapott el, de nem merek kávét inni, mert azt olvastam, hogy a koffein káros, szerinted mit csináljak?". Ilyenkor szoktam (kicsit mérgesen) azt válaszolni, hogy nyugodtan kávézz, mert a reggeli tejeskávéd garantáltan kisebb kockázat lesz a gyereknek, mint ha 16 hetesen egyszer tényleg le is ájulsz a mozgólépcsőn és ki tudja milyen sérüléseket szenvedsz.

Azaz, megy ám a parázás ezerrel a napi egy-két bögre tejeskávén, a Szilveszter esti fél pohár pezsgőn, az orvos által felírt Augmentinen - "biztos, hogy tényleg beszedhetem?" -, a vendégségben kínált konyakmeggyen - "alkohol van benne, nem káros ez?" - és az elalvás előtti megszokott egyfilteres citromfűteán - "de hát egy csomó honlapon azt írják, hogy a citromfű is tilos!". Bezzeg olyan kérdést még soha nem kaptam, hogy "figyelj, én egy multinál nyomom reggel hattól este kilencig, napi egy doboz cigi az adagom, kávén élek meg elhozható kínain és nem tudok egy feles nélkül elaludni, viszont most azt hiszem, teherbe estem,  nyolchetes körül vagyok, min tudok még változtatni?" Vagyis: gondold végig, hogy hány hetes terhes vagy, milyen életmóddal, és az életmódod milyen viszonyban van a fertőzési kockázatoddal meg az oltás veszélyességéről alkotott eddigi véleményeddel.

Persze ez az egész nem is lenne kérdés a világnak azokon a részein, ahol nincs lehetőség azon aggódni, hogy egészséges-e a tejeskávé, valamint beoltassam-e magam influenza ellen. Rizsen kívül alig van kaja (vagy rizs sincs), a víz szennyezett, a lakáskörülményekről jobb nem beszélni, az emberek nagy részének fogalma sincs alapvető higiéniás tényekről; olvasni sem tudnak, nemhogy azon gondolkodnának, hogy mennyit árthat 50 mikrogramm thimerosal. És mégis, a gyerekeik többsége úgy születik, hogy megvan keze-lába, lát, hall, meg tud tanulni olvasni (ha van hol), felnő átlagos képességű, egészséges (szaporodóképes) emberré (ha nem így volna, nem volna a bolygónak éppen azon a részén túlnépesedés, ugye).

Vedd tehát észre, hogy már eleve kivételezett helyzetben vagyunk, amikor egyáltalán oltásról dönthetünk. Tekintsd ezt úgy, mint egy egészségmegőrzési ajánlást, amelyet vagy igénybe veszel, vagy nem, és mind a két döntés lehet jó és értelmes döntés. Próbáld perspektívában látni, hogy statisztikai alapon mit jelentenek az oltási kockázat tízezrelékei, és ehhez képest az adatok alapján milyen környezeti hatásokat képes a természet magától értetődően leküzdeni - a szegénységet és az orvosi ellátás hiányát, az emberi felelőtlenséget, valamint a szükséges és indokolt, de mégiscsak káros dolgokat olyan esetekben, amikor igenis a beszedett gyógyszer vagy a terhesség alatt elvégzett műtét stb. a kisebbik rossz. És többnyire így is egészségesek a gyerekeink.

Gondold végig, hogy te hol állsz a túlparázás és a felelőtlenség közti skálán - és ha hajlamos vagy mindent túlaggódni, akkor különösen fontos, hogy ne kerülj bele egy érzelmi hintába: hallod a hírt, hogy ismét válságos állapotban van valaki, és eldöntöd, hogy oltatsz, aztán elolvasol egy hírt arról, hogy az oltásban ez meg az van, és elbizonytalanodsz. Esetleg ez megy már hetek óta. De ez agyrém, így nem lehet dönteni (amellett persze, hogy a döntés halogatása is döntés: a bizonytalankodó struccpolitika következményei pont ugyanazok, mintha azt döntötted volna el hetekkel ezelőtt, hogy nem oltatsz, azzal a különbséggel, hogy ha döntöttél volna, akkor tudnád, mit csinálsz, így meg csak az idegeskedést folytatod). Fogadd el, hogy valamilyen kockázatot vállalnod kell. Aztán vállald.

Szezonális influenzaoltást egyébként évtizedek óta adnak terhes nőknek, és az így szerzett tapasztalatok mondatják azt, hogy az ugyanilyen technikával készülő H1N1-oltások igen jó eséllyel biztonságosak. A szezonális oltások kapcsán egyszerűen arról van szó, hogy eddig semmi probléma nem volt velük. A magyar H1N1-oltás teljesen hagyományos eljárással készül (pl. nem új fejlesztésű hatásfokozó van benne, hanem a világszerte évtizedek óta használt alumínium-bázisú), és elméletileg nem kéne aggódni miatta: a tanácstalanságot nagyrészt az okozza, hogy  Magyarországon a szezonális oltás iránt se volt soha túl nagy lakossági érdeklődés (évente kb. egymillió  embert oltottak be) és szinte egyáltalán nem oltottak influenza ellen terhes nőket (még olyan arányban sem, mint mondjuk Kanadában, ahol évről évre a terhes nők átlag 15%-a van beoltva szezonális influenza ellen).

Nincs a terhesség alatti oltásokról elég konkrét tapasztalatunk, csak következtetni lehet. Az újabb fejlesztésű hatásfokozókkal felturbózott influenzaoltásokról körülbelül tíz éves tapasztalat van (squalene-bázisú hatásfokozók 1997 óta vannak forgalomban), de magukról a most használt hatásfokozó emulziókról sokkal kevesebb: marad tehát a monitorozás, amely lassan fél éve zajlik, október óta az egész EU-ban egységes protokoll alapján. Az EU-ban októberig négy oltás került forgalomba, két egészvírusos (az Omninvest által gyártott Fluval P és a Baxter által gyártott Celvapan) és két hasított (a GlaxoSmithKline Pandemrix nevű oltása és a Novartis által gyártott Focetria); az oltásokról akkor kiadott EU-s anyag szerint mind a négyet be lehet adni terhes nőknek (azóta már  bővült a választék, de a következtetés ugyanaz). Kanadában ősszel  nagy vita volt azon, hogy a terhesség alatt hatásfokozók nélküli vagy hatásfokozókat tartalmazó oltást adjunk-e inkább. A hatásfokozók nélküli változat nyilván biztonságosabbnak tűnik, ugyanakkor a hatásfokozós oltás erősebb immunválaszt vált ki, és ez meg pont a terheseknél számítana, akik az átlagnépességnél gyengébb immunválaszt szoktak adni az oltásokra, de közben meg nagyon fontos lenne, hogy őket megfelelően immunizáljuk. Na mi legyen? Az lett, hogy mind a két verziót engedélyezték.

Ha az első trimeszterben jársz és nem vagy higgadt természettudós-típus, akkor jól fontold meg az oltást. Nem azért, mert az oltás "árt" - a kezdetben óvatos Infektológiai Szakmai Kollégium szerint is bármely terhességi szakaszban beadható -, hanem azért, mert lelkileg így jársz jobban. Egyrészt a 12. hét előtt amúgyis kerülni kell mindent, ami a legkisebb kockázattal is járhat. Másrészt - bocsánat, kegyetlen leszek, de ez a blog, amennyire csak lehet, tényekből áll - az összes létrejövő terhesség kb. 15%-a, influenzajárványtól és minden egyébtől függetlenül, vetéléssel végződik, és egyszerűen túl nagy a véletlen egybeesés esélye ahhoz, hogy az lelkileg megérje neked. Más szóval: mióta világ a világ, legalább minden hetedik megfogant magzat elmegy, döntő többségük a terhesség első 12 hetén belül. Az influenzaoltás nem okoz vetélést. De ha te  nyugtalan típus vagy, és nyolchetes terhesen beoltatod magad, akkor ha tízhetesen az oltástól teljesen függetlenül elvetélsz, akkor nem fogod tudni kiverni a fejedből, hogy a vetélés biztos nem az oltás miatt volt-e, hanem sima statisztikai véletlenszerűségből, egyszerűen azért, mert ilyen az élet. Ha úgy érzed, hogy ezen lelkileg nem tudnál túllépni, akkor inkább ne oltass a 12. hét előtt.

Ha elmúltál 12 hetes terhes, akkor gondold tovább a kérdést.

2. Mitől tartasz?

Ha ezt nem tudod megmondani, akkor ne is olvass tovább. Vegyél elő egy darabka papírt meg egy tollat, és írd össze, hogy mi aggaszt. Ne azt írd, hogy "magzati károsodás", hát naná, hogy mindenki ettől tart: de mi is volna ez pontosabban? ... Próbálj konkrétumokat felsorolni, mindent, amit olvastál vagy hallottál, és félelmet keltett benned.

3. Mitől tartasz jobban?

A félelem oka az, hogy nincs biztos garancia. Én ezer örömmel mondanám, hogy ne aggódj, mert az oltástól aztán biztosan nem lehet semmi bajotok a babáddal. Tudom, hogy ezt szeretnéd hallani az orvosodtól is - de ez egy hazugság volna, és felelős orvos nem fog neked hazudni. A valóság az, hogy annak is van kockázata, ha oltatsz, és annak is, ha nem. Azt kell végiggondolnod, hogy konkrétan a te számodra minek van nagyobb kockázata.

Ezt a kérdést próbáld ne úgy látni, hogy itt van a fenyegető halálos veszedelem, és csak egy másik halálos veszedelem árán van belőle menekvés, tehát nincs jó döntés, mert két rossz közül kell választani. Ha így gondolkodsz, és nem tudsz aludni a dilemmától, akkor  már bedőltél valami pánikkeltésnek.

Analóg példa: autóbalesetben évente átlagosan 1200-an halnak meg Magyarországon, több mint a felük a vétlen kocsi sofőrje vagy utasa volt, és a gyalogosgázolások halálos áldozatai is nagy százalékban vétlen személyek. Érdekes módon ezt a kérdést mégsem úgy tekinted, hogy tulajdonképpen minden áldott nap szántszándékkal kockára teszed a kisbabád életét és egészségét, akár autóba ülsz, akár gyalog mész valahová. (Pedig ez az igazság. Arra szeretnék rámutatni, hogy viszont az erre adott normális reakció nem az, ha állandó rettegésben élsz, és éjt nappallá téve a biztosítótársaságok honlapjait olvasod, hogy de valaki tényleg mondja már meg, hogy ugye biztos nem lesz semmi baja a babádnak, ha ma reggel kocsival mész dolgozni.)

Megtanultál együtt élni azzal, hogy közlekedni életveszélyes: ez van és kész. De közlekedni muszáj, az autó pedig egy lehetőség. Na, az oltás is az.

Nézd meg a tényeket. Adva van egy betegség, amely a hat és fél milliárd lakosú bolygón eddig kevesebb mint tízezer ember halálát okozta bizonyíthatóan. A tízmilliós Magyarországon eddig van 20 halálos áldozat, a majdnem negyvenmilliós Lengyelországban, ahol ugye nincs oltás, december 2-ig 24 igazolt haláleset történt. Teljesen nyilvánvaló, hogy az áldozatok családját nem vigasztalja a statisztika, mert ami veled történik, az neked 100%-os arány, de ettől még tény marad, hogy nem hullunk halomra. Úgy tűnik, hogy a  betegséget tünetek nélkül vagy kevés tünettel átvészelő fertőzöttek száma sokkal nagyobb, mint azt a kezdeti becsült adatok mutatták volna. Az oltás nem azért van, mert anélkül aztán véged, hanem azért, hogy megnöveld az esélyeidet a betegség és a szövődmények elkerülésére. Ha karanténban élsz, akkor oltás nélkül is maximálisak az esélyeid arra, hogy nem fogod a vírust elkapni. Ha kórházi ápolónő vagy, akkor nagyon remélem, hogy már be vagy oltva.

4. Mekkora valójában az oltás kockázata?

Az oltási kockázatok tízezrelékekben, százezrelékekben mérhetők (súlyos mellékhatások tízezer, százezer közül egy-két esetben fordulnak elő), már persze amellett, hogy nem is biztosak. Nem fogsz olyan tanulmányt, vizsgálatot, elemzést olvasni sehol, amely  nem csak felvetné, hanem bebizonyítaná, hogy bármilyen magzati károsodást, illetve későbbi betegséget egy oltás okozott. Ez főleg nem azért van, mert a gyógyszeripar mindent eltitkol - bár tagadhatatlan, hogy van a dolognak egy ilyen szála is -, hanem főleg azért van, mert nincs elég adat ahhoz, hogy érdemben kutatni lehessen. Ameddig valami - bármi! - tízezer közül egy esetben következik be, addig egy 9 hónapos vagy több éves időintervallumban lehetetlen lesz visszamenőleg megtalálni, hogy mi okozta.

Hiába gyűjtesz össze autistákat például: annyi megegyező, illetve annyi különböző dolgot fogsz találni a fogantatásuk, születésük, életútjuk vizsgálatakor, hogy egy magzatként vagy gyerekkorban megkapott oltás döntő voltát nagyon nehéz lesz bizonyítani. Van olyan elmélet, hogy az oltásokban levő higanyterhelés okozza az autizmust. Van olyan elmélet, hogy a magzati diagnosztikában használt ultrahang, mások szerint az indított szülés, az epidurális érzéstelenítő vagy a problémás születés. Egyes elméletek alapján az autizmus egy genetikai probléma. Mások úgy gondolják, hogy nagyrészt genetika, plusz egy olyan környezeti hatás, ami az utolsó csepp a pohárban, ez a környezeti hatás lehet oltás, de lehet más is, például ivóvízből, játékokból stb. származó nehézfém-terhelés, amelyhez képest bármilyen oltás csak egy részletkérdés. Vannak kutatók, akik szerint ismétlődő antibiotikum-kezelés vagy környezeti terhelés miatti súlyos élesztőgombás fertőzés váltja ki az autizmushoz vezető idegrendszeri tüneteket, mások szerint az anyai  - esetleg tünetmentes - Lyme-kór jelenik meg a megszülető gyerekben mint autizmus. Ismét mások szerint az egészről az emelkedő apai és anyai átlagéletkor tehet.

Az autizmus csak egy olyan probléma a millióból, amit a védőoltások kapcsán emlegetnek, és azt akartam itt illusztrálni, hogy a thimerosal is csak egy elmélet a millióból, amit az autizmus kapcsán emlegetnek. Hiába gyötröd az orvosodat garanciáért: senkinek fogalma sincs. Nem fogsz tudni például két olyan embert találni, akik hasonló környezeti feltételekkel és genetikai háttérrel csak abban különböznek, hogy az egyiket oltották és autista, a másikat pedig nem oltották és egészséges. A gyerekek kb. 6-10 ezreléke szenved valami autizmus-jellegű betegségben, és már az se mind autizmus, csak valami ebbe a kategóriába eső tünetegyüttes. A mai tudásunkkal egyszerűen lehetetlen megtalálni az összefüggést bármilyen oltással - akkor is lehetetlen, ha netán tényleg van összefüggés. És sajnos ugyanez áll minden másra is, Guillain-Barré szindrómára, tanulási zavarokra,  rákra, immunrendszeri problémákra, cukorbetegségre és sorolhatnám.

5. Mekkora valójában az influenza szövődményeinek kockázata?

Az influenzáról szóló halálozási statisztikák szintén csak (tíz)ezrelékek: Magyarországon ebben a pillanatban körülbelül 70-75 ezer terhes nő van, és a néhány súlyos beteg, illetve halálos áldozat hírértéke és hatása természetesen óriási, de eközben tízezerszámra vannak, akik különösebb sajtónyilvánosság nélkül jó egészségnek örvendenek.

Statisztikák alapján nem minden megfertőződőtt terhes nő lesz tényleg beteg, csak körülbelül minden nyolcadik-tizedik, és a betegek közül sem mindenkit kell intenzív osztályon ellátni. Akiket viszont igen, azok közül nagyjából minden harmadik-negyedik (100-ból 28) belehal a fertőzésbe.  Ugyanezek a számok másképpen: a WHO összesített statisztikája szerint eddig átlagosan minden 14. kórházi kezelést igénylő eset egy terhessége második vagy harmadik trimeszterében járó nő volt. Ausztráliában és Új-Zélandon az intenzív osztályra kerülők 10%-a terhes nő volt. Ez abszolút számban nem jelent nagyon sok embert, csak a többi - szintén nem túl magas - számhoz képest kiugró (a normál eloszlás alapján várható arány hatszorosa, tízszerese: attól függ, mit nézünk, kórházba szállítási statisztikát, intenzív ellátásra szorulók arányát stb.). Lényeg, hogy a terhes nők az átlagnál nagyobb veszélyben vannak. A "nagyobb" azt jelenti, hogy pl. az USA átlagnépességében a H1N1 eddigi halálozási aránya 0,4% volt, ami, valljuk be, nem egy nagy szám - ehhez képest a megfertőződött terhes nők halálozási aránya a kezdeti adatok alapján 4% volt, most úgy tűnik, hogy közelebb van a 2%-hoz; ez járványügyi szempontból szintén alacsonynak számít.

Az oltási kockázat és az influenzafertőzés kockázata közt az az egyetlen alapvető, döntő különbség, hogy az utóbbi bizonyítható. Így jön ki az a tudományos érv, hogy az oltási kockázattal jobban jársz, mint a fertőzés esélyével, és így jön ki az is, hogy bizonyított oltási szövődmény sokkal de sokkal kevesebb van, mint bizonyított influenza-szövődmény. (Ez az, amit eggyel hatásvadászabb verzióban úgy szokás megfogalmazni, hogy kéremszépen, az oltástól még egy terhes nő, illetve magzat sem halt meg Magyarországon, de az influenzában már igen, és mindenki vonja le magának a következtetést.)

Akik az oltást javasolják, azok erre hivatkozva javasolják: egyénileg és konkrétan neked nagyon-nagyon kicsi az esélyed arra, hogy a H1N1 egyik halálos áldozata leszel, de ezt az esélyt, ha akarod, még tovább csökkentheted az oltással.