A férjemtől Valentin napi üdvözlet gyanánt megkaptam a PhDComics mai, ünnepi olvasmánylistáját, Valentin nappal kapcsolatos kutatásokról. Átnéztem a rövid kivonatokat, és először azt hittem, tréfa az egész - aztán az egyik absztraktot elolvasva leesett az állam.
Azonnal megkerestem a cikket, valódi. (És ennek alapján nyilván a többi is az. :-)) 2011 nyarán jelent meg a Social Science and Medicine c. szaklapban, a szerzők a Yale Egyetem egészségtudományi karának munkatársai.
Abból a tételből kiindulva, hogy egy sor kulturális tényező hatással van a testi működésünkre - pl. az, hogy a társadalomnak, amelyben élünk, mik az öregséggel kapcsolatos hiedelmei és elvárásai, meghatározza azt is, hogy a 70 év fölötti korosztály mennyire aktív és milyen az általános egészségi állapota -, feltették azt a kérdést, hogy bizonyos ünnepnapok befolyásolják-e a spontán szülések időpontját, illetve mennyire befolyásolják az indított szülések és elektív császármetszések időpontjáról hozott döntéseinket. Nagyon érdekes dolgokat találtak.
A kutatócsoportot az ünnepek szimbolikájának és a szülés-születés szimbolikájának összhangja, illetve diszharmóniája érdekelte, valamint ennek a viszonynak a részben tudattalan befolyása a szülések időpontjára. Szent Bálint napja, amely a nyugati kultúrában a szerelmesek és jóbarátok ünnepe, virágokkal, üdvözlőkártyákkal, mosolygó puttókkal és rózsaszín szívecskékkel, ilyen értelemben egy "pozitív" ünnep, amelynek tárgyi, ábrázolásbeli kifejezőeszközei összhangban állnak a szüléssel, születéssel. A Halloween, azaz mindenszentek előestéje pedig, a hozzá társuló szimbólumokkal, boszorkánnyal, csontvázzal, szellemekkel stb., egy "negatív" ünnep.
Az eddigi kulturális és egészséglélektani ismereteink alapján kézenfekvő feltételezésnek tűnt, hogy ezek szerint a Valentin napot az amerikai nők a szülés szempontjából kedvező, Halloweent pedig kedvezőtlen napnak fogják tekinteni, és ez az attitűd meg fog jelenni a születési statisztikákban is, éspedig mind a választott/indított, mind pedig a spontán szülések esetében. Ugyanakkor, mindenszentek előestéje is és a Bálint nap is munkanap, vagyis a hozzájuk tartozó statisztikát nem torzítja az, hogy a fél szülészet szabadságon van és lehetőleg nem írnak ki választott császárt vagy szülésindítást aznapra (mint például karácsony napjára vagy július negyedikére).
Az adatgyűjtés során a kutatók összeszedték az amerikai egészségügyi adatbázisból az 1996 és 2006 közti szüléseket, Valentin nap előtt és után egy-egy héten át, az intervallum közepén az ünneppel (összesen 1 676 217 szülés), illetve Halloween előtt és után egy-egy héten keresztül, szintén a kéthetes intervallum közepén az ünneppel (összesen 1 809 304 szülés). Az elfogadott módszertan alapján a kéthetes idősáv megfelelően képes kimutatni, hogy egy-egy konkrét eseménynek milyen hatása van a születési statisztikákra.
A szüléseket szétválogatták spontán, indított és császáros szülésekre, és persze az időpontok adatainak összesítésekor odafigyeltek az egyes évekre külön is, valamint a hétköznapok és hétvégék közti születésszám-ingadozásra is stb, emellett megnézték a számokat az afrikai (=fekete) és mexikói (= spanyol ajkú bevándorló) lakosság köreiben is. Az elemzések után azt találták, hogy bárhonnan nézzük, Valentin napon szignifikánsan több szülés van, mint máskor, Halloweenkor pedig szignifikánsan kevesebb.
Kicsit pontosabban, Valentin napon 3,6%-kal emelkedett a spontán szülések és 12,1 %-kal a császármetszések száma, 3,4 %-kal pedig az indításoké, vagyis, a Valentin nap úgy általában 5%-kal növelte meg a szülés bekövetkeztének esélyét. Halloweenkor viszont a szülés esélye összesen 11,3%-kal csökkent a környező napokhoz képest, a spontán szülések száma 5,3%-kal, a császármetszéseké 16,9%-kal, az indított szüléseké 18,7%-kal esett vissza.
A választott császármetszés és az indítás teljesen érthető, de az azért elég meglepő, hogy a spontán szülés esélye növekszik csak mert Valentin nap van, vagy csökken, csak mert Halloween. A tudomány mai állása szerint a spontán szülések megindulása kívül esik a mi emberi hatáskörünkön, illetve a terhes nők hatáskörén, de a cikk szerzői szerint lehet, hogy ezt a tételünket érdemes lenne felülvizsgálni. Az adatokból az látszik, hogy a nők külső kulturális tényezők hatására bizonyos mértékig "siettethetik" vagy "késleltethetik" a saját szülésüket; egyszerűen az a tény, hogy valaki "akar" vagy "nem akar" egy adott napon szülni, lehet olyan hatással a hormonjai működésére, hogy az befolyásolja a szülés megindulását.
Tekintve, hogy fogalmunk sincs, hogy pontosan mi indítja meg a szülést, a cikk szerzői abban maradnak, hogy további kutatás kéne ennek a mechanizmusnak az alaposabb megértéséhez.
A számokból azonnal feltűnik, hogy Halloween negatív hatása erősebb, mint a Valentin nap pozitív hatása. Ennek egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy a rózsaszínputtós Valentin nap szimbolikája egyszerűen csak megismétli a szülés körüli tárgyi-ábrázolásbeli szimbolikát, de nem ad hozzá egyéb tartalmat. Ezzel szemben a Halloween körüli szimbólumok nem csak egyszerűen ellenpontjai a szülés szimbolikájának, hanem kvázi fenyegetői, veszélyeztetői is annak. Mindenszentek előestéje a gyerekek számára vidám, jelmezes, csokoládégyűjtő ünnep, de a terhességük vége felé tartó nők egy sajátos, sebezhető lelki állapotban vannak (Pearson, Lightman & Evans 2009) és ezért rájuk az ünnep vidám élményanyagánál sokkal nagyobb hatással van annak szorongáskeltő tartalma.
A kutatók felvetik, hogy a Valentin napi statisztikailag szignifikáns születésszám-emelkedést érdemes lenne előre beleszámolni a kórházak ügyeleti rendjének megtervezésébe - és persze itt nem csupán a konkrét napról van szó, hanem utána a megszokottnál pár százalékkal zsúfoltabb újszülöttosztályokról, a megszokottnál pár százalékkal leterheltebb csecsemősnővérekről is. A szülészeti ellátás egészének szempontjából pedig csak megismétlik a tanulságot, hogy a kulturális tényezőket és a személyes preferenciákat nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Friss kommentek