Felicitász blogja

Terhesség, szülés, babázás, gyereknevelés. Gyógynövények, életmód, egészség. Szakirodalom, meg a szokásos tanácsaim gyűjteménye.

©

A blogon megjelenő írások, illetve azok részletei csak a szerző engedélyével, a blog linkjének feltüntetésével használhatók fel vagy közölhetők máshol.

Email: felicitasz@vipmail.hu

Facebook

Ennyien olvastok most

Locations of visitors to this page

Címkék

antibiotikum (2) antidepresszáns (5) anyanyelv (3) apa (3) aranyér (1) asszonygyökér (1) autizmus (6) autonómiára nevelés (5) baba (18) bábaság (22) balett (3) berry (1) beszédtanulás (11) bogyó (1) bölcsőde (1) boldogság (1) büntetés (4) burokrepedés (2) citromfű (2) családtervezés (8) csalán (1) császármetszés (14) császárseb (3) dicséret (3) d vitamin (1) egészség (15) életmód (13) elfogadás (3) engedetlenség (2) epidurális érzéstelenítés (2) érzelmi nevelés (1) eufenika (2) evésproblémák (1) fájdalomcsillapító (9) fejfájás (1) fejlődési rendellenesség (3) felicitasz (22) feminizmus (2) fészekrakó ösztön (2) fogamzás (4) fogamzásgátlás (3) fogamzásgátló tabletta (1) folsav (8) frontérzékenység (1) gátseb (1) genetikai tanácsadás (2) geréb ágnes (2) gyász (2) gyereknevelés (14) gyerekszám (6) gyerekvállalás (13) gyermekágy (12) gyermektelenség (7) gyógynövény (12) gyógyszer (7) h1n1 (11) halloween (1) harry (1) harry potter (10) hiszti (5) hőgörbe (1) hólyaggyulladás (1) homeopátia (1) hőmérőzés (1) hozzátáplálás (5) húsvét (1) idegennyelv tanulás (6) immunitás (3) influenza (13) influenzavírus (2) iskola (4) jutalom (2) kanada (22) kányabangita (1) karácsony (4) kétnyelvűség (6) kézzel tágítás (1) kiságy (1) kisgyermekkor (18) köhögés (1) kolin (1) költözés (1) komló (1) korai fejlesztés (10) korai vajúdás (2) koraszülés (2) korcsolya (1) kórház (3) kormányrendelet (1) lázcsillapító (2) levendula (2) magzatvédő vitamin (3) magzatvíz (1) meddőségi kezelés (3) medveszőlő (1) menstruációs ciklus (4) mese (11) meseterápia (1) mikulás (1) mióma (1) mmr (2) montessori (4) napirend (4) nátha (4) nevelés (2) nyugtató (3) oltás (14) omega 3 (3) öngyilkosság (1) orvos (20) otthonszülés (27) otthonszülés kormányrendelet (3) óvintézkedés (12) óvoda (5) ovulációs teszt (1) oxitocin (3) párkapcsolat (10) peteérés (2) peteérésjelző (1) pg53 mikroszkóp (1) potter (1) pozitív (1) pozitív nevelés (7) prom (1) pronatalizmus (2) pszichoterápia (20) ptsd (8) rák (2) rooming in (2) szaporodási ösztön (2) székrekedés (1) szeretet (6) szoptatás (14) szülés (27) szülésélmény (1) szülésindítás (5) szülési terv (1) szüléstörténet (1) szülés utáni depresszió (9) születésélmény (2) szűrővizsgálat (9) tájékozott döntés (10) tápanyagszükséglet (12) táplálkozás (11) tápszer (3) tea (11) teherbe esés (10) tehetséggondozás (6) tej (2) tens (2) teratológia (1) terhesgondozás (10) terhesség (14) termékenységi problémák (6) termékeny nap (3) természetes családtervezés (2) terminustúllépés (4) tigrisanya (2) többnyelvűség (3) tokofóbia (3) tőzegáfonya (2) tudomany (1) tudomány (2) túlhordás (3) tüneti hőmérőzéses módszer (1) tűzvédelem (1) újévi fogadalom (3) újszülött (12) ünnep (13) usa (19) utófájások (1) valentin nap (1) vas (2) vashiány (4) vérszegénység (3) zöld (1) zöld tea (1) zsurló (1) Címkefelhő

Friss kommentek

Szülő nők jogai

2010.11.02. 02:17 Felicitasz

Ez a poszt egy szerkesztett fordítás, az anyag első változatát Vincze Felícia bocsátotta a rendelkezésemre, az eredetije itt olvasható.

A Childbirth Connection nevű nonprofit civil szervezet  1918 óta létezik, első sikereit a New York-i szülészeti ellátás látványosan javuló statisztikái mutatták. A szervezet 1999-ben az USA szülészeti ellátásában tapasztalható problémákra reagálva állította össze a nők jogainak listáját (ezek az USA-ban a törvények által garantált, illetve néhány esetben a törvények szövegéből következő jogok; a dokumentum eredetijében csillagos jelölések mutatják, hogy mikor melyik.) A szöveg jelenlegi formájában 2006 óta használatos mint információs anyag; a társaság honlapjáról ingyenesen le is lehet tölteni. Eredeti, színes, brossúra-formátumra összehajtogatható kiadása az USA és Kanada sok kórházában és bábapraxisában megtalálható az előtérben, a faliújságon stb., a többi tájékoztató anyag közt.

 

Mihez van jogunk? Mit kellene hogy biztosítson minden ellátó, függetlenül az ellátás helyétől, a kismamáknak és a babáknak?

1. Minden anyának és babának joga van a megfelelő egészségügyi ellátáshoz a terhesség, a szülés és gyermekágyas időszak alatt.

2. Minden anyának és babának joga van olyan ellátást kapni, amely összhangban van a jelenlegi tudományos és kutatási eredményekkel. Olyan gyakorlatok és protokollok, amelyek ártalmasak, szükségtelenek vagy hatástalanok, minden körülmények közt kerülendők. A kutatások alapján biztonságosnak és jótékony hatásúnak tartott eljárások is csak kellő indokkal alkalmazhatók. A jelenlegi tudományos eredmények alapján még vitatott eljárásokat kutatások keretében, illetve kontextusában kell használni, hogy a következményeikből tanulni tudjunk.

3. Minden nőnek joga van ahhoz, hogy megválassza, ki legyen az ellátója a terhessége, szülése és gyermekágyas ideje során, legyen ez a személy akár szülészorvos, akár bába. A minőségi ellátáshoz szükség van azokra is, akiknek a normális és eseménytelen szülések kísérésében, és azokra is, akiknek a komplikációk hatékony megoldásában van speciális képzettségük és tapasztalatuk.

4. Minden nőnek joga van megválasztania, hogy hol hozza világra a gyermekét. Választhatja a rendelkezésre álló opciók bármelyikét, és joga van a választásával járó előnyökkel, hátrányokkal és kockázatokkal kapcsolatos teljes és tárgyszerű tájékoztatáshoz.

5. Minden nőnek joga van ahhoz, hogy egy és ugyanazon személytől (illetve állandó személyek egy kis létszámú csoportjától) kapjon ellátást a terhessége, a szülése és a gyermekágyas időszaka alatt, hogy ezen a módon lehetősége legyen bizalmi kapcsolat kialakítására. Emellett joga van ahhoz, hogy bármikor ellátó személyt cseréljen, ha bármilyen okból - legyen az szakmai vagy személyes - nincs az ellátójával megelégedve.

6. Minden nőnek joga van ahhoz, hogy az őt ellátó személyek mindegyikének ismerje a nevét és a végzettségét; és joga van tudni arról, ha az ellátásában tanulók, gyakornokok is részt vesznek.

7. Minden nőnek joga van ahhoz, hogy az őt ellátókkal zárt körben, illetve négyszemközt beszélhessen, a létszám feletti személyek kiküldésével. Joga van ahhoz, hogy egészségügyi információit, adatait szóban és írásban is, minden körülmények között bizalmasan és a vonatkozó törvényeknek megfelelően kezeljék.

8. Minden nőnek joga van ahhoz, hogy az ellátásában szociális és mentális faktorokat is figyelembe vegyenek, megfelelő tanácsokat és segítséget kapjon ahhoz, hogy önmagáról és a kisbabájáról a lehető legjobban tudjon gondoskodni.

9. Minden nőnek joga van ahhoz, hogy teljes és érthető tájékoztatást kapjon a neki ajánlott szűrővizsgálatokról, gyógyszerekről, illetve beavatkozásokról, minden orvosilag szóba jöhető opcióról, ebbe beleértve a beavatkozások teljes hiányát is. A szülés során esetleg szükséges beavatkozásokról szóló információkat jóval a szülés előtt kell közölni, lehetőséget adva informált döntésekre. Nem etikus egy vajúdó nővel több oldalas papírokat aláíratni, tudva, hogy azok elolvasására, végiggondolására és a bennük foglaltakról való kérdezésre már nem lesz alkalma.

10. Minden nőnek joga van elfogadni vagy elutasítani a felajánlott szűrővizsgálatok, gyógyszerek, illetve beavatkozások bármelyikét, és a választását az ellátójának tiszteletben kell tartania. A nőnek joga van ahhoz is, hogy a véleményét megváltoztassa.

11. Minden nőnek joga van ahhoz, hogy előre és megfelelően informálják, ha a terhessége, szülése, illetve gyermekágyas időszaka során őt vagy a kisbabáját az ellátói egy kutatás résztvevőjévé kívánják tenni; minden nőnek joga van teljes és világos tájékoztatás után eldönteni, hogy részt akar-e venni a szóban forgó kutatásban vagy nem.

12. Minden nőnek joga van a terhessége, szülése, gyermekágyas időszaka, valamint a kisbabájának ellátása során keletkező összes dokumentáció elolvasásához, joga van megkapni az iratok hiánytalan másolatát, és joga van a megfelelő magyarázathoz, ha az iratokban foglaltakból valamit nem ért.

13. Minden nőnek joga van ahhoz, hogy vallási és kulturális hátterét tiszteletben tartsák, és hogy olyan nyelven kapjon tájékoztatást, amelyet megért és amelyen kommunikálni tud.

14. Minden nőnek joga van ahhoz, hogy a viziteken, a szülésen, illetve az ellátás bármely szakaszában legyen jelenek azok a családtagjai, barátai, akiket ő akar, létszámkorlátozás nélkül.

15. Minden nőnek joga van folyamatos társas, fizikai és lelki támogatásra a szülése során egy szakképzett segítőtől (pl. dúlától).

16. Minden nőnek joga van ahhoz, hogy jó előre részletes tájékoztatást kapjon a vajúdás és a szülés során használható fájdalomcsillapítási módokról, ideértve a gyógyszerek nélküli lehetőségeket is. A nőnek joga van a fájdalomcsillapítás módjáról dönteni, illetve joga van a döntését bármikor módosítani.

17. Minden nőnek joga van szabadon mozogni a vajúdása alatt, nem korlátozva vezetékektől, csövektől, műszerektől. Minden nőnek joga van olyan pozícióban szülni, amilyenben ő akar.

18. Minden nőnek joga van folyamatosan az újszülött gyermekével lenni a kisbaba megszületésének pillanatától fogva mindaddig, amíg mindketten jól vannak és vészhelyzet elhárítására nincs szükség. Az anya és az újszülött kötődési folyamatát semmivel sem szabad megzavarni.

19. Minden nőnek joga van teljes körű tájékoztatásra a szoptatás előnyeiről. Joga van minden anyának akkor szoptatni, amikor azt ő maga vagy az újszülött kisbabája szeretné. Joga van elutasítani, hogy újszülött babáját tápszerrel vagy cumisüvegből etessék, illetve hogy cumit adjanak neki. Minden nőnek, aki a szoptatás mellett döntött, joga van ahhoz, hogy a szoptatás kezdeteihez szakképzett segítséget kapjon.

20. Minden anyának joga van az ellátóival való konzultáció után eldönteni, hogy mikor távozik a szülése helyszínéről, ha a saját és a kisbabája állapota is rendben van.

22 komment

Címkék: usa újszülött szülés terhesgondozás bábaság tájékozott döntés

A bejegyzés trackback címe:

https://felicitasz.blog.hu/api/trackback/id/tr862414775

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

julios 2010.11.02. 19:37:15

A 9. pont szépen és jól hangzik, sok mindent is jelenthet, de ha szigorúan vesszük, kivitelezhetetlen... Illetve kb. azt jelenti, hogy minden szülő nőnek joga van felvételiznie az egyetemre és nagysokára szülész szakvizsgát tennie...

A szülészet az egyik tárgy, amihez orvos családtagjaim sem értenek, pedig egy orvos a nem szakterületi dolgokban is föl szokta találni magát. Egyszerűen azért nem megy, nekik, mert könyvből nem lehet megtanulni, praxisban 2-3 év elengedhetetlen.

Úgyhogy szerintem majdnem mindegy, hogy 1 oldalas összefoglalót vagy hétszáz oldal irodalmat kap a nő a szülés előtt, a 9. pont -betű szerint értve - elvileg teljesíthetetlen.

Löncsnök professzor 2010.11.02. 20:03:06

Kedves Juliosastre,

nem kell túl nagy feneket keríteni a dolognak. Hidd el, mindent el lehet magyarázni érthetően, csak akarni kell. Remélem egyszer majd az orvosok nem fognak annyira elájulni saját fenenagy tudásuktól, hogy úgy gondolkozzanak, ahogy most te. Magyarán: ti úgysem értitek...

julios 2010.11.02. 20:34:02

@Löncsnök professzor: Én el sem ájultam az orvosok fenenagy tudásától, meg nem is gondolkozok sehogy. :) Attól a tény az tény, a szüléshez a nem-szakorvos orvos sem ért. Én láttam már orvost orvosnál, hát ne tudd meg... :) De a szülészet teljesen más. Akkor az orvosok sem saját maguk akarnak mindent megtudni, hanem kiválasztanak egy orvost, és vakon rábízzák magukat.

Ez nem a "ti úgysem értitek" álláspont, hanem a "hidd már el, hogy láttam már ilyet, ezt kell csinálni, így lesz jó" helyzete. De hát nem ezt a stratégiát fogadja el az ember akár akkor is, ha befektetési alapot választ, vagy közös képviselőt, vagy miniszterelnököt??? Hát dehogynem! Tök normális emberi viselkedés, és szerintem mindenki nyerne vele, ha ennek is lenne kultúrája.

Az orvosok részéről is kell: hogy ne éljenek ezzel vissza, mint néhányan megteszik (meggyőződésem: kisebbség). A betegek részéről meg szintén kell: orvosi alapismeretek (biológia óra! - erről is de sokat írtam), kommunikációs ismeretek (magyar óra! igen, akár Balzac helyett), és legfőképpen, bizalom.

Nem mindent én tudok a legjobban. Sőt, a legtöbb dolog ami velem történik az életben, nem/nem közvetlenül az én hatáskörömbe tartozik.

Ez részemről nem nagyképűség, ha ismernél, ez számodra is nyilvánvaló lenne.

Löncsnök professzor 2010.11.03. 00:17:29

@juliosastre:
Másként gondolkodunk. Szerintem a szülő nő például nem "beteg".
Továbbá az az igazság, hogy szüléshez igazán nincs is szükség orvosra. A bábák meg érdekes módon mindig képesek kielégítő és érthető tájékoztatást adni.
Tanácsolom neked, hogy olvass el egy-két külföldi bába által írt könyvet, talán megérted, mire gondolok.

Löncsnök professzor 2010.11.03. 00:22:07

@juliosastre:
Bocsánat, nagyon fontos dolog kimaradt.
Valóban nincs idő akkor és ott elkezdeni magyarázni a nőnek egy adott problémát, de ha a kórházak vennék a fáradtságot és nem idomítási gyakorlatokat tartanának "szülésfelkészítés" címén, hanem valóban alapos tanfolyamot, akkor lenne közös tudás. Mert az, amit laikusként tudni kell (de tényleg kell is tudni), az azért egy ötnapos tanfolyamon (értsd öt egész napos) megtanítható. Ezt tapasztalatból tudom, ilyen is van, de azt nem kórház tartja. Viszont mi azt elvégezve pontosan és kompetensen tudtunk a saját szülésünkön jelen lenni és mindig tudtuk mi is történik velünk.
De ez is a bábai modell, nem az orvosi.

julios 2010.11.03. 04:48:34

Nem is mondtam, hogy a szülő nő beteg.

Nem velem kell harcolni... :)

Ha olvasod a korábbi hozzászólásaimat a témában, főleg a "Nehogy azt higgyék" posztnál, fogod látni, hogy mire gondolok. Az egész orvos-beteg kommunikáció totálkáros Magyarországon, én folyamatosan erről beszélek. A páciens vagy azt hiszi, hogy ő mindent tudNA, ha elmondanák neki az INFORMÁCIÓT; vagy, kettes változatként meg se mukkan, utána meg mormog, hogy "tárgynak nézék" meg "jól kibántak vele". (Tkp. a második modell is az első. A kettes páciens is azt hiszi, hogy ő mindent tudNA, ha elmondanák neki az INFORMÁCIÓT, csak egyéb pszichés beállítottság is van hozzá.)

Nagyon sokszor beszéltem már arról, hogy ez így nem megy, az orvosi ellátás nem információn múlik, a döntéshez pedig nem elég a világos tájékoztatás. Azért nem, mert az orvosi szakma jól látható részben nem racionális döntéseken alapul, hanem tapasztalatokon. Analógiás gondolkodás van, nem racionális.

Pláne, hogy az egész embert együtt látja egy jó orvos, sőt, mögé lát a beteg (igenis, a beteg!) aktuális állapotának egy jövendő életpályát.

Én nem azt mondom, hogy a beszélgetés, tájékoztatás, az rossz dolog, sőt! Ez az egyik legfontosabb, amin javítani kellene, mert a mostani állapot a tűrhetetlenhez van közel!!! Azt mondom, hogy a 9. pont szövege, ha szó szerint értem, az egy teljesen rossz irány.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.11.03. 17:37:33

@juliosastre: A 9. pont a tájékozott döntés BRAN-modelljét jelenti: mi az, amit csinálni/adni akarunk, milyen eredményt várunk ettől a dologtól (B = benefints), milyen potenciális hátránya vagy kockázata lehet ennek a dolognak (R = risks), milyen más módon érhetnénk el a jelen helyzetben ugyanazt a célt (A = alternatives), mi történhet emberi számítás szerint, ha most nem csinálunk semmit (N = nothing).

Ehhez nem orvosi egyetem kell (nekem sincs), ehhez tényleg egy kommunikáló orvos/bába kell.
Aki pl. burokrepedés + 55 óránál elmondja nekem, hogy most oxitocint fogunk bekötni, azt várjuk tőle, hogy meginduljon a rendszeres produktív fájástevékenység, és legyen belőle még ma egy egészséges gyerek hüvelyi úton, az szól ellene, hogy méhrepedéstől kezdve a magzat agyvérzéséig bármilyen mellékhatása lehet, alternatíva jelen helyzetben nincs, mert ennyi ideje megrepedt burok mellé nem lehet prosztaglandint és mechanikus tágítást alkalmazni, és most elvileg lehetne azt, hogy még mindig várunk tovább, csak a tudomány mai állása szerint ha egy szülés burokrepedés után ennyi idővel még nem ment le spontán, akkor az többnyire nem véletlen, eddig az volt a fő prioritás, hogy legyünk beavatkozás nélkül, de most már problémákat gyanítunk, és az a prioritás, hogy lehetőleg ússzuk meg minél kevesebb beavatkozással és veszteséggel. További alternatíva az azonnali császár lenne, de egy első császárnak több külön kockázata van mint a meglátjuk-mi-lesz alapon elkezdett oxitocinnak.

Ezt leírni se volt több annál a pár percnél, amibe elmondani kerül. És persze lehet (kell is) alkalmazkodni a kismama információigényéhez, tudásszintjéhez; nem mindenki akar "mindent" tudni. Lényeg, hogy a tájékoztatás előírt modellje létezik, alkalmazása az amerikai törvények értelmében kötelező, és csak az ezen felül eső többi rész van az orvos szabad belátására és kommunikációs képességeire bízva.

julios 2010.11.03. 18:52:23

@Felicitasz: Ez így már érthető, de akkor miért nem ez szerepel a tárgyalt szövegben? Ez egy tök normális viselkedés lenne az orvos/szülésznő, akárki, hadd írjak már orvost meg beteget, úgyis általában mondanám a gondolataimat-- részéről, ha rákérdezel, fogja is mondani. Az, hogy miért nem mondja automatikusan, az egy hosszú történet, de nem rosszindulatból van így. Majd írok erre egy viccet a végén.

Amúgy ez a modell a gyakorlatban is csak úgy működik, hogy IN SITU kiderül a probléma és ott megbeszélik. Vagyis tényleg adott esetben a vajúdó nő kapja meg az ívet, hogy írja alá... annyiféle ilyen van, amire példát írtál, és a valóság annyira árnyalja, ezt biztos nem lehet akármennyire is előre determinálva kezelni.

Adott esetben az orvos elmondja, amit mondtál, majd hozzáteszi, hogy namármost, a baba állapota ilyen-és-ilyen, a te állapotod meg másmilyen, és egyébként is komplikált lehet a hüvelyi szülés, és akkor esetleg azt javasolja, hogy snitt; vagy tudja (mert előre szóltál nek!! l. még: biológia óra!) hogy szeretnél még 5 gyereket, és akkor meg mindent megtesz hogy elkerülje a császárt. És egyáltalán: az orvos annyi minden faktort kell, hogy összerakjon az adott esetben, amit a beteg nem tud áttekinteni! Nagy vonalakban megbeszélhetik a kivonatot, sőt, szükséges is, hogy megbeszéljék, főleg azért, hogy a beteg megnyugodjon és a bizalom megmaradjon. De látni kell, hogy a döntés akkor is az orvosé lesz, ha előtte 70 oldalas dokumentumot töltöttetek ki majd fél órát beszélgettek a helyzetről.

Egy fél kérdéssel el tudja érni az orvos, hogy az ő általa legjobbnak ítélt megoldást válaszd, hidd el.

------

Az alábbi vicc biztos kicsit egyoldalú, de hidd el, élőben ennél meredekebb szövegek is előfordulnak minden nap...

Drága doktor úr, segítsen rajtam, alig megyeki ki az utcára és egyszercsak úgy érzem hogy a bal herémbe vág a villám, végigcsavarodik a testemben és a jobb vállamon át távozik! Ez annyira szörnyű," stb. Az orvos megvizsgálja, nincs elváltozás, szalicilsav, beteg haza. Másnap beteg megint, drága doktor úr, bal here, villám, jobb váll stb., paracetamol, beteg haza. Harmadnap, Drága doktor úr, bal here, villám, jobb váll, stb., "tessék engem kiherélni". Addig követeli a beteg, meglesz.

Hazafelé nagy szomorúan megy a beteg a szabóhoz nadrágért, kérdezi a szabó, "uraságod a bal vagy a jobb oldalon hordja a heréit" - hú de mérges lesz a páciens, hogy lehet tőle ilyet kérdezni, és pont most, "mi köze magának ehhez, hagyjon már békén" stb. "Hát csak mert ha uraságod a bal oldalon hordja a heréit, és én egy jobbos nadrágot adok, hát lefogadom, alig megy ki uraságod az utcára, hamarosan úgy fogja érezni, hogy a bal heréjébe vág a villám, végigcsavarodik a testében és a jobb vállán át távozik!

julios 2010.11.03. 18:58:04

@Felicitasz: A 9. pont amúgy is kilóg a többi közül. A többi pont a szülő nő vindikált joga miatt feltételesen korlátozza az orvos/szülész/bába, akárki által javasolt ellátást. A 9. pont megállapít egy jogot, amit elismerünk és örülünk neki, de ebből mi következik? Joga van hozzá, menjen be a könyvtárba és olvasson... (?) Mint ahogy a Mont Blancra is joga van a szülő nőnek felmászni, osztán ebből a jogból sem következik semmi.

Szerintem a rossz megfogalmazás kifejezetten káros, ha a "jogom van hozzá" részt a beteg (beteg!) úgy értelmezi, hogy "az orvosnak kötelessége addig magyaráznia nekem az okosságot, amíg tutira nem leszek képben annyira, hogy a végén magamat is tudná kezelni" vagy ilyesmi. Mert ilyen kötelesség nincs...

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.11.03. 19:37:19

@juliosastre: Ebből a jogból két dolog következik: az orvos védelme és a szülő nő emberi jogainak védelme. Ilyen értelemben ameddig a tájékoztatáshoz való jog sérül, addig az ellátás nem lehetséges. Ha ugyanis valaki a beleegyezésem nélkül kémiai anyagot, tűt, vagy kést helyez el a testemben, akkor alapkiindulásból bűncselekményt (testi sértést) követ el és szabadságvesztéssel szankcionálható. Ha egy orvos engem megtámad az utcán vagy a kórházi folyosón, és szikével kimetszi a 41 hetes magzatot a hasamból, akkor azt ő nem fogja megúszni azon a címen, hogy orvos, és különben is ért hozzá, hogy hogy kell ezt csinálni.
Az orvosi tevékenység két módon kerül ki a testi erőszak paradigmájából: cselekvőképes beleegyezés, illetve nyilvánvaló esetben a segítségnyújtási kötelesség. Ez utóbbi viszont nem csak orvosoknak kötelessége, hanem mindenkinek, úgyhogy a vonatkozó törvények sem csak az orvost védik, hanem a jóhiszemű laikus segítségnyújtót is.
Az orvosi szakma kizárólagos tulajdonának tehát megmarad az első eset, a cselekvőképes tájékozott beleegyezés. Ebből következően az orvosnak igenis automatikusan kötelessége addig magyarázni a helyzetet, amíg fel nem fogom annyira, hogy aztán valódi beleegyezésnek lehessen értékelni a beleegyezésemet. Ennek hiányában az ellátás nem kezdhető meg. Nem különbözik a többi ponttól.

julios 2010.11.03. 20:14:33

@Felicitasz: A tiltakozás hiánya ráutalással megvalósult beleegyezés a magyar protokoll szerint, és ez szerintem így rendben is van. A folyosón megtámadós eset továbbra is bűncselekmény marad ezért is, meg a protokollok miatt is. Meg lehet fordítani a helyzetet, de nincs sok értelme - senki semmit nem fog aláírni, mert a magyar ember nem aláírós. Ha itt változást akarunk (HA! szerintem ez nem föltétlen szükséges), nem az orvos-beteg találkozón kell elkezdeni, hanem az iskolában.

Abban az esetben is az orvos dönt, gyakorlatilag, ha van egy 50 oldalas dokumentációd amit valahogyan kitöltesz. Viszont kétségtelenül megmarad az illúzió, hogy "te kezelted saját magadat", de nem tudom, ez szükséges-e. Utána úgyis minden változni fog, és a lényeges dolgokat úgyis szóban KELL megbeszélni, mert nincs más lehetőség...

...most nem a teljesen komplikációmentes esetről beszéltem természetesen.

julios 2010.11.03. 20:22:23

@juliosastre: (jogi szabályozáskor mindig azt kell figyelni, hogy mit akarunk elérni, és mik a körülmények; nem azt, hogy milyen szöveget szeretnénk leírva látni. Az elérendő cél a gördülékeny, biztonságos és bizalomteli ellátás, mindent ennek kell alárendelni. Különböző társadalmi kultúrákban ez különbözőképpen tud megvalósulni. A szakmai ajánlások lehetőség szerinti uniformizálásával egyetértek, a jogiakkal - a fenti argumentum miatt - nem...)

Zivatarfelhő 2010.11.03. 20:48:50

A tájékoztatáshoz való jogot a magyar egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. tv.) is biztosítja
(net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV)

A törvény tételesen felsorolja, hogy miről kell tájékoztatást kapnia a betegnek (vagyis az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevőnek, így a terhesgondozáson részt vevő vagy szülő nőnek is) az egészségügyi ellátást végző személyektől:

- egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,

- a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,

- a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,

- a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,

- döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,

- más lehetséges eljárásokról, módszerekről,

- az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,

- az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményéről,

- a további ellátásokról,

- a javasolt életmódról, valamint

- közölni kell az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.

Vica1982 2010.11.03. 21:03:48

14. pont: Nehezen tudom elképzelni, hogy a roma szülőanya és népes családja bevonul nőgyógyászhoz, a szülőszobába és a 6 hetes kontrollra.:) (Bocsánat.)

@juliosastre:

Más posztoknál is ezt hangoztattad (tanuljon a beteg az orvossal kommunikálni). Azóta sokat gondolkodtam rajta. Valahogy mégis oda lyukadok ki, hogy azt sem tanítják sehol, hogy hogyan kommunikáljunk a villanyszerelővel.

Vica1982 2010.11.03. 21:05:16

@Zivatarfelhő: Ha ezt mind elmondaná az orvos, akár csak egy vizit alkalmával is, nem tudná 10 perc alatt lezavarni, hanem ott kellene egy órát ülnie velem. (Mint ahogy a bábám ott ül.)

julios 2010.11.03. 21:15:11

@Zivatarfelhő: Ez így korrekt. Nem az informáltsággal van a bajom, hanem "A szülés során esetleg szükséges beavatkozásokról szóló információkat jóval a szülés előtt kell közölni, lehetőséget adva informált döntésekre." Ami ebben a formában teljesen életszerűtlen...

julios 2010.11.03. 21:30:09

@Vica1982: A villanyszerelő más. Attól kevésbé van az ember kétségbeesve, az orvostól jobban fél, ezért többet akar konzultálni. A legtöbb ember a legegyszerűbb betegségek tüneteit sem tudja normálisan előadni, mert nem tudja, hogy mi a lényeges, lényegtelen... pláne, hogy megértse, hogy mit jelent a méhrepedés mint kockázat, és milyen kihatással lesz a további élettervére.

A szülés azért neuralgikus kérdés, mert egy csomó nő akkor találkozik először úgy orvossal, hogy kommunikálniuk kellene, és nem tud mit kezdeni a helyzettel. Vagy ha már volt nagyműtéte, akkor is először kerül olyan helyzetbe, hogy a végeredmény valamiféle közösen kialakított együttműködésen alapul (jó esetben). Ekkor aztán esetleg rosszul értelmezi az érzékelt feszültséget, és elkezdi az orvost, vagy a jogszabályokat hibáztatni. Ebből lesznek a túlkapások, mint ez a "jóval előre" terminus is.

Erről a két szóról írok már ki tudja hány hozzászólás óta, nem vagyok normális. :)

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.11.03. 22:41:24

@juliosastre: A "jóval előre" az én esetemben azt jelentette, hogy kb. 30 hetes terhesen (most nem emlékszem, de itt az Egészségügyi séták Kanadában sorozatban benne van) megkaptam a kórházi dokumentációt és tájékoztatókat a helyben szokásos protokollról. Nem háromperces fájásokkal kellett végigolvasnom és úgy tennem mintha érteném is hogy mit olvasok, pláne aláírnom, hogy figyelmesen végigolvastam és megértettem.

julios 2010.11.04. 01:28:45

@Felicitasz: értem én a rendszert, a két rendszer különbsége a jogrendben keresendő, az amerikai jog ezzel olyan dolgokat utal a személy döntéseire, amelyben az illető nem kompetens. A jelenlegi magyar szabályozás ezt a szakmai protokollokra bízza, és a beleegyezésed az alapértelmezett magatartás.

Ha Amerikában be tudod bizonyítani, hogy nem a szándékaid szerint láttak el, bepereled a kórházat és leültetik az orvosodat. Abban a kultúrális közegben szükséges ez a "színjáték". (Úgyis az orvos dönt, már ahogy a kérdést megfogalmazza, azzal már meghatározta, hogy a beteg hogyan fog dönteni. Orvosi Hetilapból egy tipikus, negatív színben feltüntetett példa egy ilyen kérdésre: "Asszonyom, ön terhes. Szeretné elvetetni?")

Nálunk akkor ültetik le az orvost, ha eltér a protokolltól és baj lesz belőle. Kivéve, ha a beteg aláírta, hogy saját maga utasította el az alapértelmezett kezelést.

Szerintem a jelengeli magyar szemlélet egy alapvetően helyes irány. A beteget in situ kell teljeskörűen informálni, ha rákérdez, elmondják neki az alternatívát is, és hogy miért nem az az alapértelmezett. A lényeg a szakmai megalapozottság egyrészt, a bizalom másrészt; és ezt nem jogi eszközökkel hatékonyabban lehet szabályozni, mint jogi eszközökkel (pl. rossz egy olyan szabályozás, amelyben a betegnek azt üzenik, hogy az orvos egy ellenség, aki el akarja tiporni a betegjogokat és ezért a betegnek folyamatosan meg kell verekednie...)

Ennél sokkal humánabb (értsd így) szakma az orvoslás, kevésbé jogászkodós és kevésbé technokrata. Egészséges esetben.

Egyszerűen vannak helyzetek, az élet legfontosabb eseményei egyébként, amikor a kontroll teljesen kicsúszik az ember kezéből. El lehet játszani, hogy mégsem, de azért igen. Ezt korunk embere egyre kevésbé tudja elfogadni, és ez vezet az inkompetens döntéshelyzetekhez, amelyek olykor teljesen karikaturisztikusak.

Anélkül, hogy el akarnám vinni a topikot, például megjegyezném, hogy teljes tévedés azt gondolni, hogy az amerikai állampolgárok kompetenciájába tartozik a globális felmelegedés létének, okának és hatásainak megállapítása, továbbá annak eldöntése, hogy az Egyesült Államoknak mit kellene tennie. Ezt az amerikai politikusok is tudják, de nyilvánvaló célokkal tematizálják és fenntartják ezt a helyzetet. Nonszensz.

Én nem örülnék neki, ha ehhez hasonló kompetenciazavarokat importálnánk azzal, hogy Magyarországra egy teljesen idegen jog- és eljárásrendet túlságosan erőltetünk.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.11.04. 12:40:40

@juliosastre: Az egészségügy alapvetően egy szolgáltatás a mi pénzünkből, a mi testünkön, úgyhogy én egyszerűen nem látok kompetenciazavart az információhoz való jogban és a belepofázás jogában. (Illetve: a megfelelő tájékoztatás meg a kommunikációs szabvány megtartásának kötelezettségében.) A jogaiddal nem kötelező élni, de aki szeretne, azt azért hagyhatod, hogy megtegye.

julios 2010.11.04. 17:59:21

@Felicitasz: Elmondtam, amit akartam, értem az álláspontodat, és szerintem az enyém is érthető. Nem rossz az amerikai rendszer, de nekem a magyar objektíve is jobban tetszik; és a betegjogok ebből már következnek.

Nézd, amit meg LEHET tenni, az ugyanaz mindkét renszerben. A módszer más.

Magyarországon nemzeti kockázatközösség van, Amerikában egyéni számlás rendszer: ez is fontos eleme annak a szisztémának, hogy Magyarországon a szakmai protokoll alapértelmezés. Nem mondhatod, hogy a saját pénzedből kapsz egy szolgáltatást, inkább azt, hogy a nemzeti kockázatközösség dobja össze a kezelésed költségeit, és ez másfajta felelősséggel jár.

(Arról pedig most nem akarok beszélni, hogy miért szörnyű drága az amerikai biztosítás, és a biztosítókat hogyan nyúlják le az ellátók teljesen fölösleges agyonvizsgálásokkal - amit nem tehetnek meg kockázatközösség esetben. De mondom, nem, nem itt, nem most.)

Összességében tökre önkonzisztens és működős mindkét rendszer, jó a helyzet mindkét oldalon.

Khalesi 2013.04.08. 05:33:09

Szép éjszakát Mindenkinek :)3 gyermekes édesanya vagyok, most 6 hetes állapotos anyuka is, tehát 3 rendkívül különböző szülési élményben volt részem már. A 10. pont különösen idegesíteni kezdett, ezért regisztráltam.Első szülésem, 20 éves voltam, terhesség kezdete nálam 40 kg.38. hétre 50.kg. a lányom farfekvéses volt,de számos vitám volt az orvosommal,mert eleve császározni akart, ami ugye a kórházaknak,stb...plusz bevétel.Emberére akadt,ugyanis bár nagy volt a szimpátia, közöltem, ha császármetszést alkalmaz, akkor utána én nyitom fel mint egy konzervet,éreztem, tudtam, sikerülni fog. De ha mégsem, akkor sem tekintem a mára "oly divatos és mellesleg sok szövődménnyel járó császározást" szülésnek.( ami csak az orvos és a kórház jövedelmének kedvez....Nem kértem semmilyen fájdalomcsillapítást, a gátmetszésnél pedig idő sem jutott érzéstelenítésre, maga volt a pokol. De az orvos értette a dolgát, és ma már 13 éves lányom egészségesen 3 kg-mal világra jött.Csupán oxitocint kértem. Az orvos természetesen megkapta hőn áhított borítékját, adómentesen, pedig nekem is jól jött volna pelus, később elapadt anyatej, tehát tápszer, stb....miatt....Második gyermekem, kinyaltam az orvos seggét, végig annyi borítékot kapott míg a lányom nem született meg, hogy szinte pofátlan dolog volt elfogadnia is. De láss csodát, kedves volt a szülés során, és szinte remegve leste minden óhajom, én mosolyogtam rá, de valójában megvetettem. Viszont valami megváltozott, többé nem akartam, hogy egy férfi, aki lexarom milyen diplomás, megmondja nekem, mi a jó számomra, és persze átérzi fájdalmam.... :o hogyan? sosem szült, de az orvosok nem szeretik a határozott kismamákat akik eldöntik mit és hogyan akarnak, hiába vannak ösztöneink, hiába csak mi nők éljük át a kiszolgáltatott zord képű szinte unott arcú orvosok látványát épp akkor amikor egy kedves gyengéd szó szülés közben Isteni ajándék lehetne.... persze a boríték fontos lett volna, na ennyit az esküről amit letesznek.... a sok esetben felesleges gátmetszések, örökre fájni fognak, és a szexuális életem is nagyban befolyásolják. Na és a " ha nem jön ki a baba, hát négyen könyököljünk a hasára, de ő nyomjon közben, ....na így repedhet meg a méh, és alakul ki belső vérzés....aztán mossák kezüket :o 3. gyermekem születése, épp nem volt munkám, így tb-m sem, szinte mindenki el akart zavarni, megvetően néztek rám, de nem érdekelt. Szülés napján taxival rohantam a párommal Budapest egyik kórházába, hogy elfolyt a magzatvizem, el akartak küldeni :o Közöltem az orvossal, rendben bunkókám, elmegyek, de előbb aláírsz nekem pecséttel ellátott papírt, hogy elküldesz, csak mert nem a te körzetedbe tartozom.Ha épp túrista lennék, akkor sem tehetnéd ezt velem, de tedd meg,viszont pecsételt aláírt papír nélkül sehová sem megyek,mert út közben a magzatomnak is és nekem is bajom eshet, nos vállalod-e ezt a papírocskát?? ;) Nem vállalta, megvizsgált, de egész vajúdásom során rám sem nézett, nem is akartam, előre közöltem vele ugyanis, hogy nem írok alá semmit, nem engedek gátmetszést, sem császármetszést, lásd feljebb a faros 3 kilós lányom is meg tudtam szülni idióta beavatkozások nélkül, és nem engedem, hogy úgymond" szülés után "kitunkoljanak" fájó sebes méhhel hasat préselve..csupán oxitocint kértem, ami erős fájdalmat okoz, és hangyányit gyorsítja a szülést. Többé az orvost nem láttam, és nem is érdekelt, a fizetős anyuka aki félt a fájdalmaktól a szomszédos szobában kb 100 kg-mal széles csípő és csontozattal persze, hogy fontosabb volt. Már nem bízom az orvosokban, kizárólag magamban, így most, hogy ismét gyermeket várok, magam fogom megválasztani a szülési pózt, és senki nem érhet hozzám, nos ezt érték el az orvosok : " BIZALMAT" Mindeközben még harmadik gyermekem születése, fogantatása előtt jóval éreztem, tudta, 4 terhességi teszt is igazolta, hogy állapotos vagyok, orvoshoz mentem, hüvelyi ultrahangot csinált, és közölte, nem vagyok terhes. Hiába bizonygattam, hogy nézze meg jobban, keressen szívhangot, nem tetszett a határozott modorom neki. Hazamentem, miközben napról napra rosszabbul lettem, és lassan olyan szagom volt, mintha bomló tetem volnék,és belőlem áradt... később kiderült az orvos 12 hetes terhességet nem vett észre, IKREKET :O ez majdnem az életembe került, és és árává tette volna a már meglévő gyermekeim. Röviden: Arra ébredtem, hogy erősen,inkább szinte spriccelve vérzek... a párom hívta a mentőket, pedig veszekedtem is vele, addigra annyira elveszítettem a hitem az orvosokban.. mire beértünk a kórházban, olyan sok vért veszítettem, hogy sokkos állapotba kerültem, és csak akkor közölték,elhalt ikerterhes voltam, és nyomban elvérzek. Az ultrahangos felhívta az általam megnevezett orvost, hogy számon kérje, ez mégis, hogyan lehetséges, hogyan nem vette észre az ikreket, majd suttogva közölte a mellettem álló ultrahangos, hogy " baszki jössz nekem egyel" mikor a műtőbe szinte gázoltak velem, még az ékszereim is rajtam hagyták, ebből tudtam, talán soha többé nem ébredek fel. Egy óra múlva közölték a párommal, a fiam apjával, hogy az életveszélyen a hölgy túl van.... KIBEN BÍZZAK MOST??????????? AMIKOR ÚJRA GYERMEKET VÁROK? mert orvosban már nem... inkább itthon hozom a világra majd a gyermekem és ha már látszik a feje, akkor hívunk rohammentőt, de a bizalom elszállt... és örökre....
süti beállítások módosítása