A szülés utáni lelki változásokról, illetve a szülés utáni depresszió lehetséges okairól már korábban is írtam ezen a blogon. Ebben a posztban először arról lesz szó, hogy mi depresszió és mi nem az, aztán pedig beszámolok egy frissen megjelent cikkről, amelyben egy orvos bemutatja a terhesség alatti, illetve szülés utáni depresszió esetén általa alkalmazott alternatív terápiát.
A szülés fizikai megterhelése és az anyává válás érzelmi élménye teljesen nyilvánvalóan hatással van minden nő kedélyállapotára, hangulatára, érzékenységére - ez normális jelenség, és az is normális, hogy a lelki változásnak sok arca van. Vannak nők, akik szülés után kifejezetten boldognak és kiegyensúlyozottnak érzik magukat. Az első pár napban többnyire ők is mindenen elérzékenyülnek amin máskor nem, könnyezve csodálgatják a kisbabájukat, de alapvetően tele vannak derűvel, energiával és valami addig nem ismert euforikus örömmel. A jelenséget az angol szakirodalom "baby bliss"-nek hívja, és nyilván senkinek eszébe nem jutna ezt az állapotot betegségként diagnosztizálni és megpróbálni kezelni. Emellett pedig vannak nők - valószínűleg ők a többség -, akik eleinte megrémülnek a szülői felelősség és aggodalom váratlan és intenzív élményétől, a fizikai fájdalomból és a szüléssel járó alváshiányból származó kimerültségtől, sokat sírnak, és közben attól tartanak, hogy ki fognak készülni és nem tudják majd ellátni a kisbabájukat - ezt az állapotot hívják "baby blues"-nak, és ma már szerencsére sokat lehet arról olvasni, hogy ez a szülés után pár napig tartó lelki összeomlás sem betegség.
Ha belegondolsz, igazából az volna a furcsa, ha a gyerekünk születése semmilyen lelki változással nem járna.
Egy 2005-ben megjelent francia nyelvű tanulmány szerint (a linken angol absztrakt van, "Baby blues: characterization and influence of psycho-social factors") egyébként a szülés utáni állapotnak több köze van a hipomániához, mint a depresszióhoz. Ezt a megállapítást azért találom különösen érdekesnek, mert ha tényleg így van, akkor ez egyrészt megmagyarázná, hogyan vezethető vissza a baby bliss meg a baby blues lényegében ugyanarra a jelenségre, másrészt felhívja a figyelmet arra is, hogy a szülés utáni néhány nap túlérzékenysége, érzelmi labilitása, gyakori sírásai nem depressziós tünetek.
Szülés utáni depresszióról akkor beszélünk, ha a fentebb ismertetett átmeneti kedélyváltozás nem kezd el helyreállni spontán néhány, de legfeljebb 10-14 nap alatt, illetve a szülés után 6-12 héttel olyan tüneteket tapasztalunk, amelyek alapján klinikai értelemben vett depressziót lehetne diagnosztizálni.
De mik ezek a tünetek? A szülés utáni átmenet kulcsfontosságú jellemzője a nagyfokú érzelmi labilitás, a szülés utáni depresszió esetében viszont már nem erről van szó, hanem egy főleg reménytelenségből, haragból és bűntudatból álló érzelmi káosz állandósulásáról.
Szülés utáni depresszióra utalhat extrém ingerlékenység; szégyen, bűntudat és az anyaságra való alkalmatlanság érzése; nyugodt alvásra való képtelenség olyankor is, amikor pedig a kisbaba alszik és lehetne pihenni; lecsökkent étvágy; lecsökkent vágy mindenféle fizikai és társas kontaktusra - a szexuális vágy csökkenése szülés után egy elég nehezen értelmezhető tünet, de ha az illető mindenfajta szeretgetéstől és általában a család meg a közeli barátok törődő gesztusaitól is visszahúzódik, akkor az már figyelmeztető jel -; kötődési nehézségek a kisbabával; mindent átható, bénító fáradtság érzése, illetve lebírhatatlannak tűnő vágy megszökni vagy messzire elmenni; váratlan késztetések bántani a kisbabát, illetve attól való félelem, hogy ezeket a késztetéseket a személy nem lesz képes kontrollálni.
A szülés utáni depresszió kezdeti szakaszában az anya még képes ellátni önmagát és a babát. Lehet hogy gondol arra, hogy bántani szeretné a gyereket vagy saját magát, de egyáltalán nem bántja ténylegesen. Eleinte megszökni akar és nem pedig az ablakon kiugrani - reménytelen és kétségbeesett, de még képes a saját állapotára reflektálni.
Nagyon fontos, hogy a depresszió kezdeti, vagy kevésbé súlyos szakaszában (ez több hetet is jelenthet) ne hagyjuk a tüneteket kezeletlenül.
Amikor a szülés utáni depresszió megelőzéséről írtam, akkor azt tartottam a legfontosabbnak, hogy a kockázati csoportba tartozók jó előre keressenek-szervezzenek maguk köré olyan embereket, akikhez bizalommal fordulhatnak szülés után, még azelőtt, hogy "kezelni" kéne bármit is. De ha beszélgetések és törődő támogatás nem bizonyul elégnek, akkor a kialakulófélben levő depressziós tünetekre is mihamarabb figyeljünk oda.
Dr. Mark Grant (a Missouri állambeli Columbiában egy női egészségközpont egyik vezetője) szerint különösen azért fontos időben cselekedni, mert terhesség alatt és szülés után, illetve a szoptatás teljes időtartamában lehetőleg jó lenne elkerülni vagy a lehetséges minimumra visszaszorítani az antidepresszánsokat. Ennek pedig az a legjobb módja, ha nem hagyjuk a problémát olyan súlyossá válni, hogy már csak agresszív gyógyszeres kezelés tudjon segíteni.
Mark Grant a Midwifery Today című folyóirat friss számában leírja, hogy depresszió esetén az alábbi alternatív terápiát alkalmazza (antidepresszáns készítmények mellé vagy helyett):
- D-vitamin, általában napi 2000-4000 IU (international unit)
- halolaj, általában napi 4000 mg (legalább napi 1000-1500 mg EPA/DHA tartalommal)
- folsav, általában napi 1,6 - 5 mg
Dr. Grant beszámol arról, hogy a szervezetünkbe bevitt folsav a testünkben alakul át biológiailag aktív folsavvá (metafolin, illetve L-methylfolate). De az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy a folsav-anyacserében fontos szerepet játszó enzim génjéből, az MTHFR nevű génből az emberek több mint egyharmada - népcsoporttól függően a nők 30-45%-a - egy hibás variánst hordoz, és emiatt a szervezébe bevitt folsavat nem tudja hatékonyan átalakítani és hasznosítani.
Azt már eddig is tudtuk, hogy a folsavhiánynak és a depressziónak van egymáshoz köze (de figyelem, nem mondtam, hogy a depressziónak folsavhiány az oka), és ma már mind az USA-ban, mind Európában forgalomban vannak olyan antidepresszánsok, amelyek nagy mennyiségű biológiailag aktív folsavat tartalmaznak. Az FDA (az amerikai gyógyszerhatóság) által engedélyezett Deplin nevű készítményben 7,5 mg metafolin (L-methylfolate) van. Ez a mennyiség biológiailag ekvivalens 66 db 800 mikrogrammos szokványos folsavtablettával, és az eddigi eredmények alapján jelentősen javítja a már szedett egyéb antidepresszánsok hatását, illetve néhány esetben önmagában alkalmazva is hatékonynak bizonyult. Körülbelül egy héttel ezelőtt az Európai Pszichiátriai Kongresszuson is szó volt arról, hogy napi 15 mg metafolin kiegészítő adása hatékonyan javította az SSRI-készítményekre addig nem, vagy rosszul reagáló depressziós betegek állapotát. Annak fényében, hogy a depressziósok majdnem kétharmada nem reagál megfelelően (vagy egyáltalán nem reagál) az antidepresszánsokra, a metafolin, ha tényleg működne, óriási áttörést hozhatna. Egyelőre további kutatásra van szükség.
Dr. Grant abból indult ki, hogy alternatív gyógymódként kipróbálta az antidepresszánsok helyett a halolajból és D-vitaminból álló kombinációt, a kombináció hatékonyságának növelésére pedig a folsavat, és utóbbiból azért ilyen nagy adagot, hogy ha netán a páciens a hibás MTHFR gént hordozza, akkor is biztosan elég legyen a folsavbevitele. (Természetesen lehet biológiailag aktív folsavat is szedni, de egyelőre az sokkal drágább, mint a szokványos folsavtabletták.) Ennek az alternatív terápiának az a legnagyobb előnye, hogy biztonságos, bármikor abbahagyható, és a segítségével nagyon sok esetben el lehet kerülni a kockázatosabb gyógyszeres kezeléseket.
A beszámolóhoz tartozik három figyelmeztetés is. Az első kettő Dr. Granttől: az alternatív terápiák nem (sem) arra valók, hogy saját magunkat diagnosztizáljuk és kezelgessük: bármit meg lehet próbálni két-három hétre, de ha nem javul az állapotod, menj orvoshoz - ideális esetben pedig olyan a viszonyod az orvosoddal, hogy már eleve amikor a probléma és a korai szakaszban alkalmazható természetes gyógymódok kérdése felmerül, meg tudod vele beszélni, mit akarsz kipróbálni és hogyan tud az orvosod segíteni. Továbbá, a fentiek semmisnek tekintendők, ha a depressziós állapot már öngyilkossági gondolatokkal vagy pszichotikus tünetekkel (az élet vagy a környezet valószerűtlennek érzékelése, hallucinációk, sérülés okozása önmagunknak vagy másnak stb.) is jár; ilyenkor mindenféle alternatív verzió fontolgatása életveszélyes lehet, vagyis mindenképp orvosra van szükség, azonnal.
A harmadik figyelmeztetést én teszem hozzá: ne feledkezz el arról, amit a gyógynövények kapcsán leírtam. Ha bármit olvasol tőlem, ami ellentétes azzal, amit az orvosod mond, gondol vagy csinál, akkor amit én leírtam, azt felejtsd el, és tedd amit az orvosod mondott. Ez a bejegyzés, mint eddig is mindegyik, ismeretterjesztő céllal íródott.
Friss kommentek