Ez itt egy kétértelmű cím. Ha kicsit belegondolsz, minden fogamzóképes korú nőre igaz, hogy "akár jöhetne is a baba", egy teherbe eséshez elég egy egyéjszakás kaland (főleg ha épp nem akarnál gyereket). De mire felfedezed, hogy terhes vagy, esetleg már eldőlt, hogy a kisbaba gerincével minden rendben lesz-e vagy nem. Utólag pedig már nem sokat tehetsz magatokért.

1976-ban írták le először brit kutatók, hogy a nyitott hátgerinccel és más velőcsőzáródási rendellenességekkel születő kisbabák anyukáinak vérében  alacsony folsavszintet mutattak ki. Az érintett nők orvosi előírásra folsavat kezdtek el szedni, és további terhességeikben hetven százalékkal csökkent a rendellenesség újabb előfordulásának valószínűsége. Tizenöt évvel később egy magyar kutatócsoport (Czeizel Endre és társai) munkája volt az első olyan ellenőrzött vizsgálat, amelyből kiderült, hogy ha már az első terhesség előtt megfelelő az anyai vérben a folsav szintje, akkor a velőcsőzáródási rendellenességek elkerülhetők. Sőt, a  kétezer fős kísérleti csoportban a többi gyakori újszülöttkori rendellenesség előfordulási aránya is alacsonyabb volt, mint a szintén kétezer fős kontrollcsoportban. Az eredményt 1992-ben publikálták. 1993-ban az Amerikai Közegészségügyi Hivatal (US Public Health Service) erre a kutatásra hivatkozva tette közzé az ajánlást, miszerint minden fogamzóképes korú nőnek naponta 400 mikrogramm folsavat kell magához vennie. Ha bármikor teherbe esnél, ez az a mennyiség, amellyel a magzatot már meg tudod védeni a fejlődési rendellenességtől, továbbá egy 2000-ben publikált holland tanulmány szerint a megfelelő folsavbevitel jelentősen csökkenti a korai vetélés esélyét is. Más szóval, a folsav az a csodaszer, amivel már akkor szuperanya lehetsz, amikor még esetleg nem is tudod, hogy babát vársz ;-)

A kereskedelmi forgalomban levő átlagos multivitaminokban van folsav is. De nem mindenki szed rendszeresen valami multivitamint, úgyhogy 1998 óta - még mindig a Czeizel-kutatás következményeként - az USA-ban és Kanadában minden vitaminozott élelmiszer (olyan gabonapehely, száraztészta, rizs és pékáru, amelynek csomagolására rá van írva, hogy "enriched", vagyis tápanyagokkal dúsított) kötelezően tartalmaz folsavat is, Magyarországon pedig folsavval dúsítják az összes forgalomba kerülő búzalisztet (nemcsak a teljes kiőrlésű bio lisztet, hanem tényleg mindet).

Valamennyi folsavat tehát mindenképp eszel már most is. Szedhetsz mellé szintetikus tablettát (sőt, ha a családodban öröklődik a nyitott gerinc, akkor a terhességed első 12 hetében még kötelező is lesz, mert akkor napi 4 mg folsav az ajánlás), de  egyébként sokkal jobb, ha inkább rendesen eszel. Nézzük, hogy mit.

A folium (a folsav szó első fele) latinul levelet jelent: a tápanyag onnan kapta a nevét, hogy először a spenótból sikerült nagyobb mennyiségben izolálni. Hőkezelés és főzés hatására a folsav nagy része elbomlik, de a spenótban annyi van, hogy egy bögrényi ledarált, főtt spenót tartalmazza a napi átlagos folsavszükségletünk kétharmadát. Vagyis, ha ma spenótot ebédeltél tükörtojással és egy szelet kenyérrel, akkor most meg lehetsz magaddal elégedve.

Nem muszáj persze állandóan spenótot enni. Íme egy lista még saját babavárós korszakomból - az ételek aszerint vannak szétválogatva "jó" és "elég jó" folsavforrásokra, hogy 100 grammjuk átlagosan mennyi folsavat tartalmaz. Ahogy a listában haladsz, az ételek folsavtartalma csökken, de ne feledd, még a lista utolsó eleme is egy "elég jó" folsavforrás. (A zöldségek, hüvelyesek, máj stb. mind úgy értendők, hogy elkészítve, főtten, sülten. Ahol kifejezetten nyersanyag szerepel a listán, ott azt külön mondom is.)

Jó folsavforrások: nyers búzacsíra, csirkemáj, dúsított gabonapelyhek, marhamáj, sertésmáj, lencse, napraforgómag, csicseriborsó, spárga, spenót, sóska, szárazbab, feketebab, articsóka, nyers salátalevél, zöldborsó, nyers brokkoli.

Elég jó folsavforrások: párolt vagy főtt búzacsíra, nyers paradicsom, paradicsomlé,  narancs, narancslé, kelbimbó, brokkoli, sárgadinnye, ananász, ananászlé, avokádó, papaya, málna.

Jó étvágyat!