Felicitász blogja

Terhesség, szülés, babázás, gyereknevelés. Gyógynövények, életmód, egészség. Szakirodalom, meg a szokásos tanácsaim gyűjteménye.

©

A blogon megjelenő írások, illetve azok részletei csak a szerző engedélyével, a blog linkjének feltüntetésével használhatók fel vagy közölhetők máshol.

Email: felicitasz@vipmail.hu

Facebook

Ennyien olvastok most

Locations of visitors to this page

Címkék

antibiotikum (2) antidepresszáns (5) anyanyelv (3) apa (3) aranyér (1) asszonygyökér (1) autizmus (6) autonómiára nevelés (5) baba (18) bábaság (22) balett (3) berry (1) beszédtanulás (11) bogyó (1) bölcsőde (1) boldogság (1) büntetés (4) burokrepedés (2) citromfű (2) családtervezés (8) csalán (1) császármetszés (14) császárseb (3) dicséret (3) d vitamin (1) egészség (15) életmód (13) elfogadás (3) engedetlenség (2) epidurális érzéstelenítés (2) érzelmi nevelés (1) eufenika (2) evésproblémák (1) fájdalomcsillapító (9) fejfájás (1) fejlődési rendellenesség (3) felicitasz (22) feminizmus (2) fészekrakó ösztön (2) fogamzás (4) fogamzásgátlás (3) fogamzásgátló tabletta (1) folsav (8) frontérzékenység (1) gátseb (1) genetikai tanácsadás (2) geréb ágnes (2) gyász (2) gyereknevelés (14) gyerekszám (6) gyerekvállalás (13) gyermekágy (12) gyermektelenség (7) gyógynövény (12) gyógyszer (7) h1n1 (11) halloween (1) harry (1) harry potter (10) hiszti (5) hőgörbe (1) hólyaggyulladás (1) homeopátia (1) hőmérőzés (1) hozzátáplálás (5) húsvét (1) idegennyelv tanulás (6) immunitás (3) influenza (13) influenzavírus (2) iskola (4) jutalom (2) kanada (22) kányabangita (1) karácsony (4) kétnyelvűség (6) kézzel tágítás (1) kiságy (1) kisgyermekkor (18) köhögés (1) kolin (1) költözés (1) komló (1) korai fejlesztés (10) korai vajúdás (2) koraszülés (2) korcsolya (1) kórház (3) kormányrendelet (1) lázcsillapító (2) levendula (2) magzatvédő vitamin (3) magzatvíz (1) meddőségi kezelés (3) medveszőlő (1) menstruációs ciklus (4) mese (11) meseterápia (1) mikulás (1) mióma (1) mmr (2) montessori (4) napirend (4) nátha (4) nevelés (2) nyugtató (3) oltás (14) omega 3 (3) öngyilkosság (1) orvos (20) otthonszülés (27) otthonszülés kormányrendelet (3) óvintézkedés (12) óvoda (5) ovulációs teszt (1) oxitocin (3) párkapcsolat (10) peteérés (2) peteérésjelző (1) pg53 mikroszkóp (1) potter (1) pozitív (1) pozitív nevelés (7) prom (1) pronatalizmus (2) pszichoterápia (20) ptsd (8) rák (2) rooming in (2) szaporodási ösztön (2) székrekedés (1) szeretet (6) szoptatás (14) szülés (27) szülésélmény (1) szülésindítás (5) szülési terv (1) szüléstörténet (1) szülés utáni depresszió (9) születésélmény (2) szűrővizsgálat (9) tájékozott döntés (10) tápanyagszükséglet (12) táplálkozás (11) tápszer (3) tea (11) teherbe esés (10) tehetséggondozás (6) tej (2) tens (2) teratológia (1) terhesgondozás (10) terhesség (14) termékenységi problémák (6) termékeny nap (3) természetes családtervezés (2) terminustúllépés (4) tigrisanya (2) többnyelvűség (3) tokofóbia (3) tőzegáfonya (2) tudomany (1) tudomány (2) túlhordás (3) tüneti hőmérőzéses módszer (1) tűzvédelem (1) újévi fogadalom (3) újszülött (12) ünnep (13) usa (19) utófájások (1) valentin nap (1) vas (2) vashiány (4) vérszegénység (3) zöld (1) zöld tea (1) zsurló (1) Címkefelhő

Friss kommentek

Nemcsak folsav-, hanem kolinpótlás is kellhet koraterhességben?

2009.08.21. 15:22 Felicitasz

Tudom, az az első kérdésetek, hogy mi a frász az a kolin. Talán visszarémlik a gimis biológiaóráról - ha odafigyeltél -, amikor az ingerületátvivőket (neurotranszmitterek) tanultuk, hogy dopamin, noradrenalin, gamma-amino-vajsav, meg acetilkolin. Na, az acetilkolin második fele a kolin. :-) A természetben többek között mint a lecitin nevű anyag egyik összetevője fordul elő, például a szójában (szójalecitin), tojássárgájában, karfiolban, napraforgómagban, földimogyoróban. Kis mennyiségben a saját testünkben (a májban) is termelődik.

A Stanford University orvosi karán nemrég befejezett kutatás szerint ha az anyai vérben túl alacsony a kolin szintje, akkor ez veszélyt jelent a fejlődő magzat agy- és gerincfejlődésére, nagyobb az esély a velőcsőzáródási rendellenességek kialakulására. A kutatók 180 ezer állapotos kaliforniai nő vérmintáját vizsgálták, két ilyen rendellenesség jeleit keresve (az egyik a spina bifida, vagyis a nyitott hátgerinc, a másik az élettel összeegyeztethetetlen anencephalia, vagyis agyvelő- és koponyahiány). A kutatásokat főleg az motiválja, hogy az elmúlt évtizedekben, amióta a fejlett országokban folsavval dúsítják a lisztet és más élelmiszereket, radikálisan kevesebbszer fordul elő velőcsőzáródási rendellenesség, de az esetek száma még mindig nem nulla - Kalifornia államban pl. évente ötszáz -, vagyis még van mit dolgozni a problémán. A megelőzés különösen fontos lenne, mert a velőcső a terhesség első négy-hat hetében(!) formálódik, a felső feléből alakul majd ki az agy, az alsó feléből a gerincvelő. Ha a velőcső bármelyik oldalon nem záródik le megfelelően, fejlődési rendellenesség lesz a végeredmény. Ez a súlyos kérdés tehát, hogy a babával "minden rendben van-e", már akkor eldől, amikor a nő sokszor még nem is tudja, hogy egyáltalán gyermeket vár.

A tanulmányban olyan tápanyagok szintjét vizsgálták a vérben, amelyekről ma azt gondoljuk, hogy segítik az agy és a gerinc egészséges fejlődését. A folsavról végzett eddigi kutatások eredményeiből kiindulva most úgy néz ki az elmélet, hogy a velőcső fejlődését felfoghatjuk egy biokémiai folyamatokból álló koreográfiának, és akkor nézzük meg, hogy ezekhez a folyamatokhoz mikor és hogyan van szükség a különféle aminosavakra és más tápanyagokra. Gary Shaw és társai 13 ilyen tápanyag szintjét mérték terhes nők vérében. A 2003 és 2005 közt vizsgált 180 ezer terhesség közül 80 esetben fordult elő velőcsőzáródási rendellenesség. Ennek a 80 nőnek a vérmintáit hasonlították össze a többi, egészséges gyermeket világra hozó tesztalany közül véletlenszerűen kiválasztott 409 nő vérmintáival.

"A vér kolinszintjének növekedésével egyszerre csökken a velőcsőzáródási rendellenességek valószínűsége", nyilatkozta dr. Shaw. A vérben mért legalacsonyabb kolinszintek 2,4-szeres kockázatot jelentettek az átlagos kolinszinthez képest, és a magas kolinszint csökkentette leginkább a rendellenesség előfordulásának esélyét. Ugyanez a kutatócsoport egy korábbi tanulmányban már megállapította, hogy a kolinban (lecitinben) gazdag élelmiszerek fogyasztása segíthet a rendellenességek elleni küzdelemben, de ez az első tanulmány, amely számszerűsíti is a kolin vérben mért szintje és a velőcsőzáródási rendellenességek előfordulása közti összefüggést.

Oda kell viszont figyelnünk arra is, hogy a "vérben mért tápanyagszint" csak azt jelzi, hogy mi van a vérünkben, és nem szolgál semmilyen információval arról, hogy mit ettünk.  A vérben pedig sokféle okból lehet valaminek alacsony a szintje -  előfordulhat például, hogy hiába esszük meg a vitamint, ha aztán szervezetünk valami probléma miatt nem tudja megfelelően feldolgozni, beépíteni. James Enaw és kollégái a Texas A&M Egyetem egészségügyi központjában két olyan gén  (a CHKA és a PCYT1A)  egy-egy variánsát vizsgálták, amely részt vesz a kolineszteráz A, illetve CTP enzimek kódolásában. A kutatás statisztikailag még nem elég átfogó, de 103, nyitott hátgerinccel született csecsemő és 338 egészséges csecsemő vérét összehasonlítva arra jutottak, hogy a kérdéses CHKA-variáns jelenléte a vérben a rendellenesség csökkent valószínűségét jelzi, a vizsgált PCYT1A-variáns pedig a rendellenesség előfordulásának kétszeres kockázatát. Az eredmény - és most figyeljünk - független volt az anyai táplálkozástól.

Mire következtessünk ebből? A szerzők egyelőre azt feltételezik, hogy az élelmiszerekből beépíthető kolin és a kolin-anyagcserénket irányító gének vagy egymástól függetlenül, vagy valami eddig még ismeretlen mechanizmussal befolyásolják a velőcső egészséges fejlődését. Shaw kutatócsoportja (az első vizsgálat a 180 ezer nővel) a terhesség 15-18. hetéből való vérmintákat vizsgált (nyilván a nőktől az AFP kapcsán levett vért  nézték meg kicsit alaposabban), vagyis a vérminták a velőcső lezáródása utáni terhességi időszakból származnak. Semmit nem tudunk arról, hogy a koraterhességben mért kolinszint hogyan függ össze a velőcsőzáródási rendellenességek valószínűségével. Arról sem, hogy a koraterhességben adott kolinpótlás tovább csökkenti-e majd a rendellenességek előfordulását.

Louanne Hudgins, a Lucile Packard Gyermekkórház genetikusa, aki egyik kutatásban sem vett részt és fejlődési rendellenességektől érintett családokkal foglalkozik, arra figyelmeztet, hogy a genetikai képletünket ugyan nem tudjuk megváltoztatni, de a problémának még mindig van egy táplálkozási oldala is, amit igenis befolyásolhatunk.

A jelenleg forgalomban levő terhesvitaminok vagy csak elhanyagolható mennyiségben tartalmaznak kolint, vagy egyáltalán nem, de ez alighanem hamarosan meg fog változni. A kutatók azt ajánlják, hogy a fogamzóképes korban levő nők, függetlenül attól, hogy terveznek-e épp terhességet vagy nem, gondoljanak az esetleg véletlenül megfoganó babájuk egészségére, és figyeljenek oda a megfelelő folsav- és kolinbevitelre. Folsavból lássák el a szervezetüket napi legalább 400 mikrogrammal, és emellett táplálkozzanak megfelelően és változatosan, beleértve ebbe a lecitintartalmú élelmiszereket is.

 

Források:

Stanford University School of Medicine (2009, August 17). Low Choline Levels In Pregnant Women Raise Babies' Risk For Brain And Spinal-cord Defects, Study Shows. ScienceDaily. Retrieved August 21, 2009, from http://www.sciencedaily.com­ /releases/2009/08/090816220424.htm

BioMed Central (2006, December 22). Risk Of Spina Bifida Associated With Choline Metabolism Genes, But Unrelated To Choline Intake. ScienceDaily. Retrieved August 21, 2009, from http://www.sciencedaily.com­ /releases/2006/12/061221074936.htm

Szólj hozzá!

Címkék: terhesség folsav terhesgondozás kolin magzatvédő vitamin teherbe esés tápanyagszükséglet fejlődési rendellenesség

A bejegyzés trackback címe:

https://felicitasz.blog.hu/api/trackback/id/tr881328123

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása