Tudom, az az első kérdésetek, hogy mi a frász az a kolin. Talán visszarémlik a gimis biológiaóráról - ha odafigyeltél -, amikor az ingerületátvivőket (neurotranszmitterek) tanultuk, hogy dopamin, noradrenalin, gamma-amino-vajsav, meg acetilkolin. Na, az acetilkolin második fele a kolin. :-) A természetben többek között mint a lecitin nevű anyag egyik összetevője fordul elő, például a szójában (szójalecitin), tojássárgájában, karfiolban, napraforgómagban, földimogyoróban. Kis mennyiségben a saját testünkben (a májban) is termelődik.
A Stanford University orvosi karán nemrég befejezett kutatás szerint ha az anyai vérben túl alacsony a kolin szintje, akkor ez veszélyt jelent a fejlődő magzat agy- és gerincfejlődésére, nagyobb az esély a velőcsőzáródási rendellenességek kialakulására. A kutatók 180 ezer állapotos kaliforniai nő vérmintáját vizsgálták, két ilyen rendellenesség jeleit keresve (az egyik a spina bifida, vagyis a nyitott hátgerinc, a másik az élettel összeegyeztethetetlen anencephalia, vagyis agyvelő- és koponyahiány). A kutatásokat főleg az motiválja, hogy az elmúlt évtizedekben, amióta a fejlett országokban folsavval dúsítják a lisztet és más élelmiszereket, radikálisan kevesebbszer fordul elő velőcsőzáródási rendellenesség, de az esetek száma még mindig nem nulla - Kalifornia államban pl. évente ötszáz -, vagyis még van mit dolgozni a problémán. A megelőzés különösen fontos lenne, mert a velőcső a terhesség első négy-hat hetében(!) formálódik, a felső feléből alakul majd ki az agy, az alsó feléből a gerincvelő. Ha a velőcső bármelyik oldalon nem záródik le megfelelően, fejlődési rendellenesség lesz a végeredmény. Ez a súlyos kérdés tehát, hogy a babával "minden rendben van-e", már akkor eldől, amikor a nő sokszor még nem is tudja, hogy egyáltalán gyermeket vár.
A tanulmányban olyan tápanyagok szintjét vizsgálták a vérben, amelyekről ma azt gondoljuk, hogy segítik az agy és a gerinc egészséges fejlődését. A folsavról végzett eddigi kutatások eredményeiből kiindulva most úgy néz ki az elmélet, hogy a velőcső fejlődését felfoghatjuk egy biokémiai folyamatokból álló koreográfiának, és akkor nézzük meg, hogy ezekhez a folyamatokhoz mikor és hogyan van szükség a különféle aminosavakra és más tápanyagokra. Gary Shaw és társai 13 ilyen tápanyag szintjét mérték terhes nők vérében. A 2003 és 2005 közt vizsgált 180 ezer terhesség közül 80 esetben fordult elő velőcsőzáródási rendellenesség. Ennek a 80 nőnek a vérmintáit hasonlították össze a többi, egészséges gyermeket világra hozó tesztalany közül véletlenszerűen kiválasztott 409 nő vérmintáival.
"A vér kolinszintjének növekedésével egyszerre csökken a velőcsőzáródási rendellenességek valószínűsége", nyilatkozta dr. Shaw. A vérben mért legalacsonyabb kolinszintek 2,4-szeres kockázatot jelentettek az átlagos kolinszinthez képest, és a magas kolinszint csökkentette leginkább a rendellenesség előfordulásának esélyét. Ugyanez a kutatócsoport egy korábbi tanulmányban már megállapította, hogy a kolinban (lecitinben) gazdag élelmiszerek fogyasztása segíthet a rendellenességek elleni küzdelemben, de ez az első tanulmány, amely számszerűsíti is a kolin vérben mért szintje és a velőcsőzáródási rendellenességek előfordulása közti összefüggést.
Oda kell viszont figyelnünk arra is, hogy a "vérben mért tápanyagszint" csak azt jelzi, hogy mi van a vérünkben, és nem szolgál semmilyen információval arról, hogy mit ettünk. A vérben pedig sokféle okból lehet valaminek alacsony a szintje - előfordulhat például, hogy hiába esszük meg a vitamint, ha aztán szervezetünk valami probléma miatt nem tudja megfelelően feldolgozni, beépíteni. James Enaw és kollégái a Texas A&M Egyetem egészségügyi központjában két olyan gén (a CHKA és a PCYT1A) egy-egy variánsát vizsgálták, amely részt vesz a kolineszteráz A, illetve CTP enzimek kódolásában. A kutatás statisztikailag még nem elég átfogó, de 103, nyitott hátgerinccel született csecsemő és 338 egészséges csecsemő vérét összehasonlítva arra jutottak, hogy a kérdéses CHKA-variáns jelenléte a vérben a rendellenesség csökkent valószínűségét jelzi, a vizsgált PCYT1A-variáns pedig a rendellenesség előfordulásának kétszeres kockázatát. Az eredmény - és most figyeljünk - független volt az anyai táplálkozástól.
Mire következtessünk ebből? A szerzők egyelőre azt feltételezik, hogy az élelmiszerekből beépíthető kolin és a kolin-anyagcserénket irányító gének vagy egymástól függetlenül, vagy valami eddig még ismeretlen mechanizmussal befolyásolják a velőcső egészséges fejlődését. Shaw kutatócsoportja (az első vizsgálat a 180 ezer nővel) a terhesség 15-18. hetéből való vérmintákat vizsgált (nyilván a nőktől az AFP kapcsán levett vért nézték meg kicsit alaposabban), vagyis a vérminták a velőcső lezáródása utáni terhességi időszakból származnak. Semmit nem tudunk arról, hogy a koraterhességben mért kolinszint hogyan függ össze a velőcsőzáródási rendellenességek valószínűségével. Arról sem, hogy a koraterhességben adott kolinpótlás tovább csökkenti-e majd a rendellenességek előfordulását.
Louanne Hudgins, a Lucile Packard Gyermekkórház genetikusa, aki egyik kutatásban sem vett részt és fejlődési rendellenességektől érintett családokkal foglalkozik, arra figyelmeztet, hogy a genetikai képletünket ugyan nem tudjuk megváltoztatni, de a problémának még mindig van egy táplálkozási oldala is, amit igenis befolyásolhatunk.
A jelenleg forgalomban levő terhesvitaminok vagy csak elhanyagolható mennyiségben tartalmaznak kolint, vagy egyáltalán nem, de ez alighanem hamarosan meg fog változni. A kutatók azt ajánlják, hogy a fogamzóképes korban levő nők, függetlenül attól, hogy terveznek-e épp terhességet vagy nem, gondoljanak az esetleg véletlenül megfoganó babájuk egészségére, és figyeljenek oda a megfelelő folsav- és kolinbevitelre. Folsavból lássák el a szervezetüket napi legalább 400 mikrogrammal, és emellett táplálkozzanak megfelelően és változatosan, beleértve ebbe a lecitintartalmú élelmiszereket is.
Források:
Stanford University School of Medicine (2009, August 17). Low Choline Levels In Pregnant Women Raise Babies' Risk For Brain And Spinal-cord Defects, Study Shows. ScienceDaily. Retrieved August 21, 2009, from http://www.sciencedaily.com /releases/2009/08/090816220424.htm
BioMed Central (2006, December 22). Risk Of Spina Bifida Associated With Choline Metabolism Genes, But Unrelated To Choline Intake. ScienceDaily. Retrieved August 21, 2009, from http://www.sciencedaily.com /releases/2006/12/061221074936.htm
Friss kommentek