Előrebocsátom, hogy nem fogom helyetted a kérdést megválaszolni, csak a korábbi posztjaimat folytatva sorra veszek még néhány szempontot, amelyet nem árt végiggondolni.

November 27-én a WHO kiadta a járványról szóló 76-os számú közleményt, amelyben arról számolnak be, hogy az északi féltekén továbbra is a szokásosnál több influenzaszerű megbetegedést regisztrálnak, de már vannak arra mutató jelek, hogy egyes régiókban - Észak-Amerikában, a Karib-tenger térségében és néhány európai országban - a járvány  már elérte a tetőpontját.

Az USA-ban a jelekből ítélve túl vagyunk a legrosszabbon. Kanadában az újonnan jelentett esetek száma állandó (vigyázzunk, nem H1N1-ről, hanem az összes influenzaszerű megbetegedésről együttvéve van szó), de a kórházi kezelésre szorulók és a halottak száma növekszik (a teszttel igazolt eseteké is).  Európában több olyan ország is van, ahol eddig azt jelentették, hogy semmi különös nem történik, de most megnőtt az influenzaszerű megbetegedések száma; a WHO-jelentés szerint sok fertőzött van Svédországban, Norvégiában, Moldovában és Olaszországban. Ahol tesztelnek (most már többnyire csak súlyos állapotban levőket, illetve halottakat), és influenza A-vírust azonosítanak, ott ez az esetek 99%-ában a H1N1. (Kanadában az összes gyanús esetnek körülbelül harmada influenza, a legsűrűbben lakott részeken a járvány csúcspontján is csak a fele volt az, de amikor influenza, akkor az az új vírus. Amikor nem, akkor valami egyéb vírus, valamelyik rhino- vagy enterovírus.)

Eközben úgy tűnik, hogy Belgium, Bulgária, Fehéroroszország, Írország, Luxemburg, Norvégia, Szerbia, Ukrajna és Izland már szintén túl van a járvány tetőzésén (az USA és Kanada tapasztalatai alapján még jöhet második hullám, de az már nem lesz ugyanolyan).

A déli féltekén tulajdonképpen lecsengett a dolog: most immunitásteszteket végeznek a lakosságon, hogy  meg lehessen becsülni, hányan fertőződtek meg és szereztek védettséget a tudtukon kívül (tünetmentesek voltak, vagy átestek a betegségen, de megúszták egy átlagos lázas náthával). Valószínűleg nagyon sok ilyen ember van, Ausztrális és Új-Zéland eddigi statisztikái alapján minden laboratóriumból visszaigazolt fertőzésre legalább 80-90 tünetmentes vírushordozó jutott.

Érdemes még oltani? - tehetnénk fel a kérdést. A válasz pedig az, hogy ha oltatni akarsz, akkor igen, érdemes, mert még hetekig lesznek új megbetegedések, és ha csak az tartana vissza az oltástól, hogy már úgyis "lekésted", akkor nem, nem késted le (az USA-ban is, Kanadában is folyamatosan oltanak még mindig). Magyarországon a hírekből ítélve most kezd el növekedni a súlyos esetek száma, és a magyar adatok teljesen összhangban vannak az általam korábban olvasott amerikai és kanadai statisztikákkal. Nincs sok halálos áldozat, viszont a H1N1 olyan korcsoportokban öl, ahol a halál jelenlétéhez egyáltalán nem vagyunk hozzászokva. A 65 évnél idősebbek körében minden évben sokan meghalnak szezonális influenzában vagy annak szövődményeiben, és azt nem írja meg az újság, de egy terhes nő halálának nem véletlenül van komoly hírértéke. Naná, hogy felfigyelünk és aggódunk, hiszen az nem "az élet rendje", hogy amúgy egészséges, fiatal embereket elvisz egy többnyire nem különösebben veszélyes betegség.

Terhesen másképp működik az immunrendszer, és a gyerekek amúgyis sebezhetőbbek a legtöbb fertőzéssel szemben, de ez önmagában nem indokolja meg a H1N1 okozta problémákat, rengeteg olyan vírus van, ami teljesen hasonló lázas náthákat okoz, és akármelyik lehetne ugyanilyen veszélyes. Sokan keresik a választ a kérdésre, hogy akik ebbe a fertőzésbe belehalnak, miben különböznek azoktól, akik nem.

Gyerekek és tizenévesek közt a H1N1 halálozási aránya USA-ban kb. háromszorosa  lesz a szezonális influenza halálozási arányának (egy normál szezonban a 20 év alatti halálos áldozatok száma nem éri el a százat, most megerősített H1N1-halálozásból eddig 250 van, és ebben a korosztályban még mindig növekszik a kórházba szállítások száma). Összességében arról van szó, hogy a H1N1 halálozási aránya úgy általában alacsonyabb (valószínűleg sokkal alacsonyabb), mint a szezonális influenzáé, de mind a 18 év alatti, mind a 18-50 év közti népességnél több halálesetet okozott, mint az eddigi években a szezonális influenza.

Sokan kérdezik most, hogy ha végülis fontos az oltás, akkor miért nem tették (teszik) kötelezővé. Nos, azért nem, mert normális országokban még a "kötelező" oltásokat sem lehet törvényileg kötelezővé tenni, nemhogy a fakultatívakat. Az oltási protokoll egy "erősen ajánlott" koreográfia, amelytől egyéni esetekben el lehet, sőt, néha el kell térni, de jogod van tőle eltérni szabad választásból is. Egy demokratikus államban nem csuknak börtönbe, ha nem adatod be a gyerekednek a "kötelező" oltásokat: ennek a következménye valami olyasmi, hogy pl. nem veszik fel a gyereket oltási könyv nélkül semmilyen állami oktatási intézménybe. Ha találsz és meg tudsz fizetni olyan magániskolát, ahol nem kérnek oltási könyvet, akkor meg is van oldva a kérdés. A védőoltás nem büntetőjogi kategória, hanem a fejlett országokban biztosított szolgáltatás, amelyhez esetleg kötődhet más szolgáltatások igénybe vételének joga. Erőszakkal viszont nem fognak senkit semmi ellen beoltani. Fakultatív oltással még kevésbé.

Szabadon választható oltásokra egyénileg mérlegelve, önként kellene mennünk, felismerve azt, amikor ez a saját érdekünk. De persze ehhez sok minden más is kellene, például hatékony, értelmes, "megmondjuk a frankót"-hozzáállás nélküli kommunikáció az egészségügyi hatóságok és az orvosok meg a lakosság közt, az orvos és a páciensei közt, valamint létező, valós tudásra épülő egészségkultúra a lakosság körein belül. Ezen a blogon még sokszor ki fogok kelni magamból azon, hogy papucsállatkát mindannyian tudunk rajzolni, de egészségtani oktatás nincs, aminek az az eredménye, hogy komoly, felnőtt, egyetemet végzett emberek 2-3 nap után önkényesen abbahagyják az antibiotikumszedést, hiszen  "már jobban érzik magukat", és ugyanők képtelenek megérteni, hogy nincs központilag kiadható, hivatalos és egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy "beoltassam-e magam H1N1 ellen". Meg kell tanulnunk együtt élni a ténnyel, hogy nincs ki megmondja, hogy mi van, mert senki sem tudja, hogy "mi van" (részletek lentebb). Az oltás ajánlott, de nem kötelező. A kockázati csoportokba tartozóknak erősen ajánlott, de még nekik sem kötelező. Az orvosod sem fog helyetted dönteni (nem is teheti meg, amíg cselekvőképes vagy). De ha megkérdezed, hogy mik az eddigi tapasztalatai, hány influenzás betege van, mennyire vannak rosszul, hány oltást adott eddig be és milyen eredményekkel, értékes információkhoz juthatsz, sokkal értékesebb információkhoz, mint ha azt kérdezed, hogy mi a "véleménye" erről az egészről.

(A "véleményem" nekem is az, egyébként, hogy agyrém, amilyen visítozást és pénzköltést rendezünk egy eddig összesen kevesebb mint tízezer igazolt halálos áldozatot szedő influenzavírus körül, miközben évente 9 millió 5 év alatti gyereket vesztünk el a bolygóról, és ez a WHO-közlemény ugyanúgy november 27-én lett kiadva, mint a legutóbbi H1N1-frissítés, csak sokkal kevesebb sajtóhír foglalkozott vele... Szóval, ez a véleményem, hogy agyrém, de ez nem érv az oltás mellett vagy ellen, és még rengeteg hasonló dolog nem érv.)

Az előző H1N1-posztokban már felsoroltam néhány nem jó döntési szempontot, de visszatérnék ezek közül egyre, mert nem lehet ellene eléggé küzdeni. Amikor döntesz,  felejtsd el a politikát meg a gyógyszercégek hasznát, felejtsd el az üres médiahisztériára vonatkozó könnyed legyintéseket és hasonlóképpen a szenzációhajhász pánikkeltést is, és foglalkozz kizárólag a saját szükségleteiddel. Hol dolgozol, hol laksz, hány éves vagy, terhes vagy-e vagy tervezel-e mostanában kisbabát, vannak-e közösségbe járó kisgyerekeid, van-e félévesnél fiatalabb kisbabád, kiket fogsz meglátogatni karácsonykor, kik fognak eljönni tehozzád, van-e olyan családtagod, rokonod, akit lehetetlen helyzetbe hozhat, ha  te megbetegszel. Egyszer már összefoglaltam, hogy elég nagy hiba azért nem venni autót, mert azzal csak az autógyártó cég üzleti hasznát növelnéd. A gyógyszercégeknek nyilván milliárdos hasznuk van, de vajon tudsz ez ellen tenni azzal, hogy nem oltatod be magad? Ha megbetegszel és megúszod az egészet egy átlagos lázas náthával, mennyibe fog összesen kerülni a recept nélkül kapható Panadol, ACC200, köptető, gyógycukorka, C-vitamin és orrcsepp? Többe, mint az oltás? Egyrészt ugyanúgy egy gyógyszercég fog gazdagodni belőle, másrészt ennek tetejébe plusz veszteség lesz a kiesett munkabéred, meg maga a tény, hogy egy hétig beteg vagy és lázas meg gyenge. Jelentős terhelés - és nem csak anyagilag - az is, ha te egészséges vagy, de a beteg gyerekeidet kell ápolnod, és ebben amúgyis bőven van máskor részed. Ezzel az oltással lehúzhatsz a listáról egy vírust, és persze a többi százat nem, csak érdemes ezt is mérlegelni.

Mondhatod, hogy alapos megfontolás után arra jutottál, hogy nincs szükséged az oltásra - még a WHO se mondja, hogy "mindenkit" be kellene oltani -, de nem érdemes valami homályos elvi alapon egyedül sztrájkba lépni a nagy profitorientált összeesküvés ellen. Sztrájkba lépni össztársadalmi szinten lehet, ahogyan például Lengyelország teszi: a lengyel kormány nem találta megfelelőnek a gyógyszercégektől kapott tájékoztatást, nem érezték meggyőzőnek az oltások biztonságos voltáról kapott szakmai anyagokat és végül nem költöttek az államkasszából arra, hogy vakcinákat szerezzenek be. De vegyük észre, hogy amit csinálnak, az legalább annyira emberkísérlet, mint más országokban az oltási kampány, és nem is feltétlenül olcsóbb, tekintve, hogy egyelőre nem ismerjük a végeredményét. Lehet, hogy öt hét múlva már nagyon fogják bánni a döntést, és az is lehet, hogy oltás nélkül sem lesznek rosszabb mutatóik, mint mondjuk Kanadának - vagy nem lesznek annyival rosszabb mutatóik, hogy az valóban indokolta volna a milliárdos állami kiadást oltásokra és kampányra, és tényleg jobban megérte inkább vírusellenes gyógyszerekből feltölteni a készleteket (bár, mint említettem, az erre fordított összeg is a gyógyszercégek számlájára megy). Utólag ez nyilván fontos információ és tanulság lesz, de utólag már könnyű okosnak lenni, akár arra lesz bizonyíték a lengyel példa, hogy fölösleges volt az egész cirkusz, akár arra, hogy be kellett volna oltani legalább a kockázati csoportokat, amíg nem késő.

Magyarországon van oltás és lehet tudni, hogy kiknek ajánlott. Gondold végig, hogy konkrétan neked is szükséged van-e rá, mi szól mellette, mi ellene.