Egy csomó kérdés maradt a pár nappal ezelőtti H1N1-poszt után megválaszolatlanul, úgyhogy folytatom az elmúlt időszakban lefolytatott többhetes kutatómunkám összefoglalását.

Ahogy a WHO legutóbbi (73-as számú) közleményéből is kiderül, az egyes országok többé nem számolnak és jelentenek kötelezően minden egyes új esetet, mert ahhoz már túl sok van. Egy bizonyos számú megerősített eset után már nem jelent érdemi információt, hogy még hányan betegedtek meg. A statisztika az idő haladtával egyre kevésbé lesz pontos, mert lassanként minden ország csak a kórházi kezelésre szorulókat és a halottakat fogja jelenteni, ezekből lehet majd visszaszámolni, hogy akkor nagyjából hányan kapták el a fertőzést és a betegség végülis milyen veszélyes.

Úgy tűnik, hogy nem nagyon, egyébként, de persze ez is egyéni értelmezés kérdése. Egyáltalán, csaknem minden, amit ebben a posztban itt alább olvasni fogsz, egyéni értelmezés kérdése is. Vannak emberek, akik nagyon ritkán betegek, és öt-hatévenként egyszer van tényleg lázuk, olyankor viszont nagyon rosszul vannak. Mások gyakrabban megfáznak, be is lázasodnak, de viszonylag gyorsan felépülnek és sok mindent kihordanak lábon. Ez a két embercsoport (és persze közte a mindenféle többiek) eltérően fog állást foglalni arról, hogy mit értékel súlyosnak vagy veszélyesnek.

Abban nagy az egyetértés, hogy ha halomra halunk egy betegségben, akkor az veszélyes. Nagyon örülünk például, hogy mostanában már nem jellemző a köreinkben a bubópestis meg a kolera. Ugyanakkor, van egy csomó egyéb betegség is, amelyek nem feltétlenül halálosak, mégis örülünk, hogy van lehetőségünk védőoltásra; rózsahimlő ellen sem azért oltunk, mert a rózsahimlő halálos, hanem mert nem szeretjük az olyan fertőzéseket, amelyeknek a nyomában vak és fogyatékos gyerekek születnek.

Szóval, érdekes kérdés ez, hogy egy betegség mikor "veszélyes". Szezonális influenzában például százezrek halnak meg minden évben, de persze nem kell ahhoz senkinek meghalnia, hogy komoly gazdasági veszteséget okozzon, ha egy nagyobb járványban két hónap leforgása alatt a munkavállalók egyharmada legalább egy hetet hiányzott, vagy azért, mert ő volt beteg, vagy azért, mert a beteg gyerekét ápolta otthon. Egy iskolabezárás a diákokon meg a tanárokon kívül érinti azt a pár száz szülőt is, akiknek meg kell oldaniuk a gyerek elhelyezését, érinti a szülők munkaadóit, akiknek vesződniük kell a szabadságok átütemezésével és kiadásával, érinti azokat a kollégákat, akiknek emiatt túlórában kell dolgozniuk, és hosszú távon érinti mondjuk azokat a turizmusból élő embereket, akikhez nyáron majd azért nem fogunk elutazni és nekik jövedelmet generálni, mert a szabadságunkat már elhasználtuk a gyerek iskolabezárásakor.

Nem olyan egyszerű ez tehát, hogy ugyan már, csak egy influenza, egy hét alatt túl vagyok rajta. Ilyenkor derül ki, hogy mennyire nem fölösleges senki és mennyire egymásra vagyunk utalva; hiába vagy te egészséges, te sem tudsz munkába menni, ha a gyereked összes óvónénije beteg.

A gazdag országok - például Kanada, ahol volt szerencsém hat évig lakni - ezt az összefüggést felismerve kormányzati pénzből, szervezetten oltják a lakosságot évről évre a szezonális influenza ellen (könyvtárakba, céges ebédlőbe, egyetemi előadókba jön ki megadott napokon egy csomó nővér meg orvostanhallgató, azaz nem nekünk kell orvoshoz menni oltásért és nem az orvosokat terheljük agyon rutinmunkával). Az oltás természetesen nem kötelező, de sokan elmennek, mert mindenkinek érdeke, hogy egy nem nagyon veszélyes, de azért kellemetlen betegség miatt ne álljon le a fél ország minden téli szezonban 3-4 hétre.

Az újinfluenza egy sor szempontból ugyanolyan, mint a szezonális. Sokan és sok helyen kérdezik, hogy végülis mi a különbség, mi az, amiből az ember rájöhet, hogy a láza, köhögése stb. tényleg a H1N1 vagy sem. Erre a kérdésre az a válasz, hogy laikusként ezt nem lehet tudni. Nincs specifikusan a H1N1-vírusfertőzésre érvényes tünetleírás. Ez a betegség egy influenza, influenzaszerű tünetekkel. Ezért van az, hogy a WHO laborteszteket (az orvoshoz fordulóktól szúrópróbaszerűen begyűjtött torok- és orrváladékmintákat) kért az országoktól. Megnézik, hogy az illető betegsége influenzavírus-e egyáltalán vagy nem, és ha influenza, akkor a H1N1-e az, vagy nem. Ilyen tesztekből lehet tudni, hogy az "influenzaszerű tünetekkel" orvoshoz fordulóknak végülis hány százaléka beteg tényleg a H1N1 miatt. Belgiumban ez az arány most 69%, Norvégiában 66%, Németországban 27%, Ukrajnából még várjuk a számot. Nyilván ennek a százalékaránynak az emelkedése, illetve csökkenése mutatja, hogy a vírus éppen hol tart. Csökkenés egyébként még sehol nincs - ahol először lesz, onnan lesz az első információnk arról, hogy a járvány milyen számokkal tetőzött, mennyi idő után, és kb. mennyi idő lesz még, mire nagyjából megszabadulunk tőle. A déli féltekén a nyár közeledtével elkezdett csökkenni a fertőzöttek abszolút száma, de továbbra is vannak új esetek, és továbbra is vannak helyek, ahol a teszttel kimutatott influenzafertőzéseket 100%-ban a H1N1 okozza.

A H1N1 tünetei megegyeznek a szezonális influenzáéival. Sokan, ugyanúgy, mint a szezonális influenzát, ezt is megússzák a betegség enyhe változatával: a lázuk 38 fok alatt marad, vagy esetleg be sem lázasodnak, pár napig fejfájással, torokfájással és izomgyengeséggel küzdenek, folyik az orruk: az egész olyan, mint egy rosszabb nátha és egy héten belül vége is. A többség belázasodik, 1-2 napig tartó viszonylag magas láz, gyengeség, hidegrázás és fejfájás után újabb pár napig nátha, torokfájás és erős köhögés van, aztán lásd mint fentebb, úgy múlik el, ahogyan a nátha. A láz megszűnése után 2-14 napot vesz igénybe a felépülés. A szervezetünkből a láz megszűnte után még 24-48 órán át sok fertőzőképes vírus távozik (köhögéssel például), utána már egyre kevesebb. Amerikai gyerekeket vizsgálva kiderült, hogy a frissen gyógyult gyerekek szervezetéből a hatodik láztalan napukon még mindig távoznak vírusok, de azok a vírusok már többnyire nem fertőzőképesek (kivétel mindig van persze, ezek tendenciák). Az ajánlás szerint aki megbetegszik, az hét napig maradjon otthon. Ha ez abszolút nem megoldható, akkor 48 óra folyamatos láztalanság (lázcsillapító használata nélkül 38 fok alatt maradó testhőmérséklet) után vissza lehet menni a munkahelyünkre, illetve közösségbe.

A betegség két módon lehet veszélyes: vannak, akiknél a láz nagyon magas és 3 napig vagy még tovább tart, szédüléssel, nagy gyengeséggel, kiszáradással és letargiával jár. A betegek egy részénél véres köhögés, nehézlégzés és más légzési problémák alakulnak ki, a bőr és a körmök kékesfehér árnyalatúvá válhatnak az oxigénhiánytól. Van, amikor maga az influenza öl (a szervezet nem bírja a lázzal, oxigénhiánnyal járó terhelést), van, amikor az influenza "csak" kimeríti a szervezetet és védtelenné teszi más kórokozókkal szemben. Olyankor a súlyos állapotot meg a halált valami szövődmény okozza, bakteriális vagy vírusos tüdőgyulladás például.

Az ajánlások alapján sürgősen forduljunk orvoshoz, ha valami náthaszerű betegségben belázasodtunk és a láz nem kezdett el két nap alatt csökkenni, az állapotunk rosszabbodik vagy légzési problémákat tapasztalunk. (Ha péntek este belázasodtál és vasárnap este még mindig ugyanolyan lázas vagy, akkor hétfőn reggel első program, hogy orvoshoz mész, ha bármi egyéb gond is van, akkor hamarabb.) 40 fok fölé emelkedő lázzal azonnal orvos, mert sajnos itt az USA-ban többen is voltak egyébként egészséges emberek, akik gyakorlatilag egy nap alatt meghaltak. Ez általában úgy történt, hogy a hirtelen magas lázzal az illető órákon belül egy kórház intenzív osztályára került, aztán leállt a tüdeje és a mesterséges lélegeztetés sem tudta életben tartani. Terhes nők és két év alatti gyerekek 38 fok fölé emelkedő lázzal azonnal kérjenek orvosi segítséget. Az intenzív orvosi ellátás azt jelenti, hogy adnak vírusölő gyógyszert (Relenza, vagyis zanamivir, illetve Tamiflu, vagyis oseltamivir), ha szükséges, akkor kórházban tartják az illetőt és figyelik a szervezete oxigénellátását, esetleg kap oxigénmaszkot vagy lélegeztetik. Tüdőgyulladás leghalványabb gyanújára azonnal adnak antibiotikumot. Ezt egyébként is sok háziorvosi praxis csinálja, hogy az influenzaszerű tünetekkel hozzájuk fordulóknak megelőzésül antibiotikumot írnak fel, azzal az utasítással, hogy ha 2-3 napon belül nem javul az állapotuk, kezdjék el szedni. Nem azért, mert attól majd elmúlik az influenza, hanem azért, mert így nagyobb eséllyel nem fognak valami egyebet is elkapni mellé.

Aki beteg, álljon le az esetleg szedett vaskészítményekkel és a magas vastartalmú multivitaminokkal. (A kórokozók szaporodásához vas kell, és fertőzésekkel küzdve a szervezetünk egyik védekező mechanizmusa, hogy a vérünkben keringő vasat visszagyűjti a májba. Ezt a munkát ne hátráltassuk vaspótlással.)

Az itteni (USA, Pennsylvania állam) tapasztalatok alapján a betegség az emberek nagy részénél kicsit gyorsabb lefolyású, mint a szezonális influenza, de agresszívebb. A legtöbben 39 fok körüli lázzal startolnak, ami 48 órán belül elmúlik, sokan összesen 3-4 nap alatt átesnek a betegségen. Különösen a gyerekek ússzák meg enyhébb tünetekkel, ugyanakkor a frissen gyógyult egyének az új fertőzés után nagyon elesettek és gyengék,  és az is főleg az iskolás gyerekek körében tapasztalható, hogy láztalanságuk és tünetmentességük elérése után még két-három hétbe is beletelhet, mire ismét olyan élénkké és aktívvá válnak, mint amilyenek szoktak lenni. A fiatal felnőttek egy része nagyon megbetegszik és akár hetekre kórházba kerül. A halottak körülbelül egyharmada olyan 20 és 50 év közötti ember, akinek nem volt más betegsége.

Ez egyben a H1N1  legzavaróbb tulajdonsága, hogy nem tudjuk pontosan, hogy aki egészséges gyerekként vagy fiatal felnőttként meghal, az miért hal meg benne. Sokan dolgoznak ennek a kérdésnek a megválaszolásán, és érthető módon nem elégszünk meg azzal a verzióval, hogy nekik "nem volt szerencséjük". A H1N1-fertőzés egyelőre a szezonális influenzánál alacsonyabb százalékban, de gyorsabban öl, és nem csak azokban a korcsoportokban, amelyeknél ehhez "hozzá vagyunk szokva". Statisztikák alapján a H1N1-ben is több idős ember hal meg, mint fiatal, ugyanúgy, mint a szezonális influenzában. Ugyanakkor, a H1N1-ben több fiatal betegszik meg, mint szezonális influenzában, és több fiatal is hal meg, mint szezonális influenzában.

A halálozási ráta országról országra változik, úgyhogy a járvány terjedését előrejelezni próbáló matematikai modellek készítői nagyjából sötétben tapogatóznak. Mexikó kezdeti statisztikái alapján úgy nézett ki, hogy legalább minden 250. fertőzött meg fog halni, naná, hogy kitört a pánik. Mindannyian emlékszünk, hogy a mexikói kormány  nyáron egy időre bezáratta a közintézményeket, leállította a turizmust, nemzetközi segítséget kért az így kieső GDP pótlására, és a rendkívül aktív és nyüzsgő mexikói katolikus egyház felfüggesztette a templomi misézést, arra kérve az embereket, hogy maradjanak inkább otthon. Utólag úgy néz ki, hogy Mexikó valószínűleg sok ember életét megmentette ezzel a húzással, mert sikerült lelassítaniuk a betegség terjedését, jelentősen javítva ezzel a statisztikákon és időt adva a többi országnak, hogy belekezdjen a megelőzéssel kapcsolatos "mindenki mosson kezet gyakran" jellegű propagandákba.

Az USA halálozási aránya per pillanat 33-szorosa Németországénak. Egyelőre fogalmunk sincs, hogy ez azért van-e, mert Németországban jobb és átfogóbb az egészségügyi ellátás (ez vitán felül így van), vagy azért, mert az USA már előrébb tart a járvánnyal és Németország is jobban teszi, ha felkészül. Az előrejelzés az, ami: előrejelzés. Vagy igaznak bizonyul majd, vagy nem. A kormányok egyelőre inkább az óvatosság javára szeretnének tévedni, erre fel az oltási kampányok.

Én továbbra se gondolom, hogy "mindenkit" be kéne oltani, ezt egyébként senki se gondolja, az USA egészségügyi hatóságai sem. Kapásból azért sem, mert nincs elég oltóanyag. Tényleg nincs. Itt Pennsylvania államban csak a rizikócsoportot oltják, és szezonális oltásból pedig szintén hiány van. Tekintve, hogy a H1N1-oltás ugyanúgy készül, mint a szezonális, egyszerre csak az egyiket lehet nagy tételben gyártani. Képtelenség "mindenkit" beoltani, és bizonyos értelemben fölösleges is. A kampányok célja az, hogy "minél többen" beoltassák magukat, mert minden beoltott ember azt jelenti, hogy annyival is előrébb vagyunk a közös immunitás elérésében. Szakértők szerint ha a kiemelt rizikócsoport 51%-a és úgy általában a munkaképes népesség kb. egyharmada be lenne oltva, akkor az már nagy lépés lenne. És egyben elég információt adna az oltásokról is,  hogy akkor tényleg melyik a legjobb, segédanyaggal jobb-e vagy anélkül, egész vírusos a jobb vagy nem, tényleg kell-e a két dózis a 90%-os immunválaszhoz - most úgy tűnik, hogy kéne, a magyar oltás az egyik kivétel ez alól - meg ilyenek. Sok mindenről egyszerűen nincs elég információ, és amúgy a gyógyszercégek elég korrektek, mert a részletes anyagaikban őszintén bevallják, hogy egy sor dologról fogalmuk sincs.

Senki nem végezhet például terhes nőkön gyógyszerkísérletet, nem tudok olyan országról, ahol ezt bármilyen törvény megengedi. A szezonális influenzaoltások hatvan éve forgalomban vannak, és ez alatt az idő alatt annyira kevés probléma volt velük, hogy a népesség egyre szélesebb rétegei számára nyilvánították biztonságossá, és erre a tapasztalatra támaszkodva mondják most azt, hogy akkor biztos a H1N1-oltással se lesz probléma. A kérdés főleg azért vált fontossá, mert a H1N1 különösen veszélyes a terhes nőkre, valamit tehát mindenképp csinálni kell. Amikor nagy tömegben oltjuk az embereket, akkor az oltónyagok több oltásra elegendő kiszerelésben kerülnek forgalomba, mert így olcsóbb és így lehet minél több embert beoltani. Ha több oltásra elég oltóanyag van egy fiolában, akkor azt a fiolát meg kell védeni attól, hogy felbontott állapotában az oltóanyag megromoljon benne. Ezt meg lehet oldani, tartósítószerrel, és van is nekünk olyan, az etil-higany tartalmú thimerosal. És akkor jön a nagy kérdés, hogy a thimerosalt egyszer már betiltottuk a terheseknek és a hat év alattiaknak szánt oltásokból, mert lehet, hogy nem biztonságos. Erre pedig jön az ellenérv, hogy miért, vajon a H1N1-fertőzés biztonságos a terheseknek és a hat év alattiaknak? Nem, persze, hogy nem. Nincs jó megoldás: azt a kérdést kell megválaszolni, hogy mivel okozunk nagyobb kárt, a megállapított határérték alatti mennyiségben mégiscsak visszaengedett thimerosallal, vagy azzal, ha ez a népcsoport nem tud oltóanyaghoz jutni, mert a tartósítószer nélküli kiszerelés legyártása és egyenkénti csomagolása sokkal tovább tart, a szállítása és tárolása pedig rettentő drága. Jó, akkor legyen inkább a thimerosal. 

Innentől viszont mi magunk jövünk a képbe. Minden oltás okozhat súlyos allergiás reakciót és halált is, a H1N1-oltás csak egy a sok közül. A kormányzati kérdés az, hogy a népesség egészére nézve mi veszélyesebb, az oltás, vagy a betegség, ami ellen oltunk. A mi személyes egyénenkénti kérdésünk viszont az, hogy mi jobb nekem: ha beoltatom magam, vagy ha nem? A népesség egészének teljesen nyilvánvalóan az oltás a jobb, de ez nem jelenti azt, hogy konkrétan nekem is az oltás a jobb. Nem is kell, hogy azt jelentse.

Az oltás most a modern orvostudomány által ajánlott lehető legjobb megoldás. Amit az orvostudomány a kialakulása óta csinál, az nem egyéb, mint kísérletezés, kitalálunk valamit, kipróbáljuk, és vagy működik, vagy nem. A blogom beköszöntőjében olvasható keleti mese orvosa a fűszeres babbal csinálta ugyanezt, a modern orvoslás a szintetikus gyógyszerekkel csinálja, és a modern orvoslásnak jobbak az egészségügyi mutatói. Vagyis, itt van az oltás, és azért van, mert per pillanat nincs jobb módszerünk. Ha lesz jobb verzió, akkor azt fogjuk csinálni, de most ez van, és mindenki döntse el, hogy akarja-e vagy nem. Ennyit lehet korrektül elmondani, és egyéni értelmezés kérdése, hogy te ebből mit hallasz meg és azt hogyan értelmezed.

Ha főleg azt hallod meg, hogy "az oltás most a legjobb megoldás, amit a modern orvoslás ajánlani tud", akkor esetleg azt hiszed, hogy oltási propagandát hallasz, pedig ez csak egy száraz tény, semmi több. Ha pedig főleg az jut el hozzád, hogy "mindenkinek magának kell eldöntenie", akkor azt hiszed, hogy le akarnak beszélni az oltásról, pedig ismét csak egy igazságot hallottál, tényleg neked kell eldöntened. Te fogsz utána a testedben élni, te fogod a gyerekedet tovább nevelni, te fogsz a következményeknek örülni vagy szenvedni tőlük, akár oltatsz, akár nem, akár megbetegszel, akár nem.

Az oltásról tudjuk, hogy kiváltja az immunválaszt. (Ez megintcsak egy tény, amit ki lehet mérni a vérképből.) A kockázatokról és mellékhatásokról pedig... Igen, van Guillain-Barré szindróma, és az új H1N1-oltás ebből a szempontból pontosan akkora rizikót jelent, mint az 1976-os H1N1-oltás (csak abban másik vírustörzs volt). Sőt, igazából azt kell mondanom, hogy ezt az idegrendszeri betegséget bármelyik oltás kiválthatja, mert egyelőre azt tudjuk róla, hogy az immunrendszert ért stimuláció hozzájárulhat a kialakulásához, és a betegség gyakran kezdődik műtéti beavatkozás vagy védőoltás után. A felnőttek nagyobb veszélyben vannak, mint a gyerekek, de mindenkire igaz, hogy a kockázat maga nagyon alacsony. Viszont attól még létezik.

Allergiás reakció bármelyik összetevőre jelentkezhet, ez néha pirosság és duzzanat az oltás helyén, néha anafilaxiás sokk és csak gyors orvosi beavatkozás mentheti meg az illető életét. Utóbbi esetben a konkrét illető nyilván jobban járt volna az oltás nélkül, de attól még nem igaz, hogy mások is jobban járnának. (A földimogyoró is van akinél halált okoz, másoknál meg kifejezetten egészséges...)

Az oltástól nem lehetsz de facto "influenzás". Nyilván, az immunrendszer stimulációja azt jelenti, hogy az oltásra a szervezeted reagálni fog, azaz lehetnek tüneteid - pár napig enyhe láz, orrfolyás, izomfájdalom, gyengeség - csak nem leszel "beteg" és nem fogsz másokat megfertőzni. A terhes nők számára az oltás kockázata nem a vírus, egyrészt mert nem él, másrészt mert a méhlepény egy csomó mindent megszűr. (Általában is igaz, hogy ha egy terhes nő beteg, attól a magzat odabent még nem beteg. HIV-pozitív anyának is születhet egészséges babája, azt hiszem, ez elég lesz illusztrációnak.) A terhesek számára a láz miatt nagyon veszélyes a H1N1 meg az összes egyéb fertőzés is. Az oltás egyetlen valós kockázata is ez: az immunválaszodnak is része lehet, hogy belázasodsz (felnőttek ritkán szoktak, de peched azért lehet), és akkor csillapítsd a lázadat, 38 fok fölött fordulj orvoshoz. Az oltás okozta láz sose akkora, mint amekkorát a betegség okozna (hát eleve ezért ölik meg a vírust, mielőtt oltanának vele).

Az immunitásnak négy fajtája van. Természetes, aktív immunitás szerezhető azzal, ha  elkaptad a vírust és átestél a betegségen - akkor is, ha csak enyhe tüneteid voltak! -, mesterséges aktív immunitás szerezhető a védőoltással, ez azért jó, mert így nem kell megbetegedned ahhoz, hogy védettséget szerezz. Mesterséges passzív immunitás akkor jön létre, amikor nem legyengített vírust, hanem rögtön ellenanyagot adnak be neked oltásban, a H1N1-re ez nem opció. Természetes passzív immunitást szerezhetsz a gyerekednek, ha terhesség vagy szoptatás alatt beoltatod magad. A magzat a véráramon keresztül fog kapni az általad termelt antitestekből, vagyis jó eséllyel védetten fog születni, a szoptatott babád pedig az anyatejen keresztül juthat antitestekhez, ezért van az, hogy a szoptatott csecsemők nem szoktak olyan fertőzéseket elkapni, amelyekre az anyukájuk immunis. Ha beteg vagy, folytasd a szoptatást ameddig bírod, és Tamiflu vagy Relenza szedése közben is lehet szoptatni.

A 6 hónapos kor alatti kisbabák nem kaphatnak oltást. Először is, nincs mód letesztelni, hogy allergiásak-e valamelyik összetevőre, és az immunrendszerük amúgyis minden nap annyi környezeti hatással találkozik, hogy csak a tényleg bejáratott, nagyon letesztelt, kifejezetten az ő korosztályukra veszélyes betegségek elleni oltásokat adjuk nekik. Másodszor, a H1N1-oltás a gyerekek nagy részénél lázzal járó immunválaszt vált ki, és nem szeretjük, ha 6 hónaposnál fiatalabb babák nagyon belázasodnak. Az ajánlás szerint a 6 hónapnál kisebb csecsemők családtagjai oltassák be magukat, és ezzel akadályozzák meg, hogy a pici tőlük szedje össze a fertőzést.

6 hónapos kor fölött elméletileg lehet oltani a gyerekeket; nekem az előző posztban írottak miatt megvannak a kétségeim. Továbbra sem tudni például, hogy nem tojásallergiásak-e, sokan közülük még soha semmilyen antibiotikumot nem kaptak, én Kanadában még a 12 hónapos gyerekemet se vittem el szezonális influenzaoltásra. Ha bölcsődés lett volna, akkor az egy másik kérdéskör, de otthon voltam vele (és én kaptam szezonális oltást, és szoptattam). Most a H1N1-oltással valószínűleg hasonlóan járnék el, és nyilván a 20 hónapos, bölcsis gyereket inkább elvinném oltatni, mint a 10 hónapost, aki rajtam meg az apján kívül alig lát másokat. Azt kell mérlegelned, hogy konkrétan neked mi jelent nagyobb kockázatot, honnan kaphatja el a gyerek a betegséget, mit tudsz tenni ez ellen, és mennyire tűnik jó verziónak az oltás.

Magyarországon tudomásom szerint csak a magyar oltással oltanak, ez igazából egyszerűvé teszi a kérdést, mert legalább lehet tudni, hogy az oltás, amit megkapsz (Fluval-P), kinek a terméke és hol gyártják. Itt a bolygó másik sarkában rengeteg olvasással tudtam kideríteni, hogy melyik cégnek milyen oltásai vannak forgalomban, melyikben mi van és melyiket kinek nem ajánlják. Kétévesnél fiatalabb babáknak például csak a Sanofi-Pesteur által gyártott, segédanyag és tartósítószer nélküli oltást lehet beadni, más cégeknek az FDA nem adott engedélyt csecsemőoltásra.

A védőoltástól nem feltétlenül leszel immunis, és nem azonnal. Ez megint egy tény, amivel nem lehet mit kezdeni, ez van. Miután megkaptad az oltást, a szervezetednek idő kell, hogy reagáljon a vírusra és antitesteket termeljen, ez 7-14 napot vesz igénybe. Az immunitás megfelelő számú antitest jelenléte a vérben, erre van egy határérték. A valóság az, hogy a határérték ismét csak statisztika, ami az emberek többségére igaz, de vannak, akik a határérték alatti antitest-számmal is immunisak, vannak, akik fölötte se azok. Vagyis, egyfelől az oltások nem tudnak 100%-ban hatékonyak lenni, másfelől pedig vannak, akik "papíron" nem immunisak, és mégse betegszenek meg. A beoltottak nagyjából háromnegyede lesz védett a H1N1 ellen. Ehhez hozzájön, hogy a nem beoltott, de a fertőzésen átesett emberek is többnyire immunitást szereznek, akkor is, ha nem voltak különösebben betegek. Megfertőződni és megbetegedni ugyanis két külön dolog, az oltás például tipikusan egy megbetegedés nélküli megfertőződés. Ha szerencséd van, akkor járhatsz úgy, hogy elkapod a vírust, pár nap nátha árán saját hatáskörben leküzdöd és onnantól védett vagy.

Egy idő után a népesség nagy része védett lesz, vagy így, vagy úgy, és az idei H1N1 jó eséllyel be fog tagozódni a szezonális influenzák közé, ugyanúgy, mint a korábbi nagyobb járványokat okozó új vírustörzsek (a hong-kongi influenza és még egy pár). Amikor a betegek száma csökkenni kezd, akkor az azt jelzi, hogy a járvány terjedése lassul. Ilyenkor érdemes vizsgálatokba kezdeni a lakosság immunitásáról. Új-Zélandon például már elkezdték ezt, és az elmúlt napokban vért vettek 2500 önkéntestől, hogy megnézzék, hány százalékban immunisak azok, akik nem voltak beoltva és nem voltak betegek, vagy ha igen, akkor nem lehet tudni, hogy az H1N1 volt-e vagy nem.

Elképzelhető, hogy ennek az egésznek nagyobb a füstje, mint a lángja. Nyilván, a halálos áldozatok családtagjai nem így gondolják, úgyhogy ez is egyéni értelmezés kérdése... A gyógyszercégek teljesen nyilvánvalóan óriásit kaszálnak, de én azt javasolnám, hogy próbálj meg ezzel nem foglalkozni. Komolyan. A gyógyszercég nem jótékonysági intézmény, és nem azért gyárt gyógyszert, hogy te meggyógyulj, hanem azért, hogy neki bevétele legyen. Ebből él, éspedig nem is rosszul. De az autógyár se azért gyárt autót, hogy te gyorsabban odaérj a nagymamádhoz, hanem azért hogy ebből nyeresége legyen. Ne ess abba a hibába, hogy azért nem veszel autót, mert annak az egyedüli célja az autógyár üzleti haszna. Azt döntsd el, hogy szükséged van-e autóra vagy nincs. Ha veszel autót és beleülsz, akkor megnöveled az esélyedet egy bizonyos típusú baleseti halálra. Ha nem kell autó, akkor az is rendben van, viszont nem feltétlenül fogsz időben odaérni, amikor rohannod kell a nagymamádhoz. Mindennek ára van.

Pár napon belül írok egy posztot a megelőzés módszereiről - nem tuti módszerek, de az oltás se az, csak a modern orvoslás szerint az a legjobb verzió, amit ők itt és most ajánlani tudnak.

És tényleg neked kell eldöntened.