Felicitász blogja

Terhesség, szülés, babázás, gyereknevelés. Gyógynövények, életmód, egészség. Szakirodalom, meg a szokásos tanácsaim gyűjteménye.

©

A blogon megjelenő írások, illetve azok részletei csak a szerző engedélyével, a blog linkjének feltüntetésével használhatók fel vagy közölhetők máshol.

Email: felicitasz@vipmail.hu

Facebook

Ennyien olvastok most

Locations of visitors to this page

Címkék

antibiotikum (2) antidepresszáns (5) anyanyelv (3) apa (3) aranyér (1) asszonygyökér (1) autizmus (6) autonómiára nevelés (5) baba (18) bábaság (22) balett (3) berry (1) beszédtanulás (11) bogyó (1) bölcsőde (1) boldogság (1) büntetés (4) burokrepedés (2) citromfű (2) családtervezés (8) csalán (1) császármetszés (14) császárseb (3) dicséret (3) d vitamin (1) egészség (15) életmód (13) elfogadás (3) engedetlenség (2) epidurális érzéstelenítés (2) érzelmi nevelés (1) eufenika (2) evésproblémák (1) fájdalomcsillapító (9) fejfájás (1) fejlődési rendellenesség (3) felicitasz (22) feminizmus (2) fészekrakó ösztön (2) fogamzás (4) fogamzásgátlás (3) fogamzásgátló tabletta (1) folsav (8) frontérzékenység (1) gátseb (1) genetikai tanácsadás (2) geréb ágnes (2) gyász (2) gyereknevelés (14) gyerekszám (6) gyerekvállalás (13) gyermekágy (12) gyermektelenség (7) gyógynövény (12) gyógyszer (7) h1n1 (11) halloween (1) harry (1) harry potter (10) hiszti (5) hőgörbe (1) hólyaggyulladás (1) homeopátia (1) hőmérőzés (1) hozzátáplálás (5) húsvét (1) idegennyelv tanulás (6) immunitás (3) influenza (13) influenzavírus (2) iskola (4) jutalom (2) kanada (22) kányabangita (1) karácsony (4) kétnyelvűség (6) kézzel tágítás (1) kiságy (1) kisgyermekkor (18) köhögés (1) kolin (1) költözés (1) komló (1) korai fejlesztés (10) korai vajúdás (2) koraszülés (2) korcsolya (1) kórház (3) kormányrendelet (1) lázcsillapító (2) levendula (2) magzatvédő vitamin (3) magzatvíz (1) meddőségi kezelés (3) medveszőlő (1) menstruációs ciklus (4) mese (11) meseterápia (1) mikulás (1) mióma (1) mmr (2) montessori (4) napirend (4) nátha (4) nevelés (2) nyugtató (3) oltás (14) omega 3 (3) öngyilkosság (1) orvos (20) otthonszülés (27) otthonszülés kormányrendelet (3) óvintézkedés (12) óvoda (5) ovulációs teszt (1) oxitocin (3) párkapcsolat (10) peteérés (2) peteérésjelző (1) pg53 mikroszkóp (1) potter (1) pozitív (1) pozitív nevelés (7) prom (1) pronatalizmus (2) pszichoterápia (20) ptsd (8) rák (2) rooming in (2) szaporodási ösztön (2) székrekedés (1) szeretet (6) szoptatás (14) szülés (27) szülésélmény (1) szülésindítás (5) szülési terv (1) szüléstörténet (1) szülés utáni depresszió (9) születésélmény (2) szűrővizsgálat (9) tájékozott döntés (10) tápanyagszükséglet (12) táplálkozás (11) tápszer (3) tea (11) teherbe esés (10) tehetséggondozás (6) tej (2) tens (2) teratológia (1) terhesgondozás (10) terhesség (14) termékenységi problémák (6) termékeny nap (3) természetes családtervezés (2) terminustúllépés (4) tigrisanya (2) többnyelvűség (3) tokofóbia (3) tőzegáfonya (2) tudomany (1) tudomány (2) túlhordás (3) tüneti hőmérőzéses módszer (1) tűzvédelem (1) újévi fogadalom (3) újszülött (12) ünnep (13) usa (19) utófájások (1) valentin nap (1) vas (2) vashiány (4) vérszegénység (3) zöld (1) zöld tea (1) zsurló (1) Címkefelhő

Friss kommentek

Bréking nyúz

2012.03.15. 14:12 Felicitasz

Vincze Felícia (A Te Szülésed Intézeten Kívüli Szülészeti Ellátást Nyújtó Kft.)  megkapta az engedélyt.

Örvendezzünk és vigadjunk.

45 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://felicitasz.blog.hu/api/trackback/id/tr484318483

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sosperi 2012.03.15. 20:09:02

éljen soká! remélem, sokan követik a sorban. (off: a honlapot viszont letiltja a vírusirtóm, azzal, hogy "rajta van az ártó kódokat tartalmazó oldalak listáján" - lám, már a víruskereső szoftverek piacára is betette a lábát a nőgyógyászlobbi;)
nagyon örülök, és köszönöm a friss infot.

bes3 2012.03.15. 20:24:03

Távolságtartó kiváncsisággal várom a munkájukat.

Mindenesetre a honlapjukat át kéne fésülni.
Nem csak helyesírás szempontjából, hanem pl az ilyen szövegek:
"Amikor az anyuka szülése megindul, a kórházba megy, ahol egy baba (sic) és az ügyeletes szülészorvos fogadja..... hátonfekve szülés általában FELKÖTÖTT LÁBAKKAL, gátmetszés, anya és baba elválasztása a szülés után, stb."

Illusztrációként egy lekötözött láb, mint amilyet nôgyógyászati mûtéteknél alkalmaznak a páciens elaltatása után. Nem kellene.

Azt hogy a szülôotthonok alatt mit értenek, nekem rejtély: a születésházakat?

Az itt sokat említett oxitocinos szülés ha jól emlékszem szülôotthonban történt, ami semmiben sem különbözik egy random kórháztól azon kívül hogy kilométereken belül nincs más szakorvos mint a szülész.

liv731 2012.03.16. 10:44:55

De jó! :D Na, egész jó kedvem lett.

(Az "antikórház", rémisztgetős honlapja szerintem is rémes, de sokaknak nagyon bejön ez a stílus, ők örülni fognak.)

IrishOak 2012.03.16. 14:23:03

Nnnnna ugye, hogy megmondtam:-D Van olyan szülésznő-bába aki képes az adott feladatgyűjteményt megoldani. Majd egy pillanat múlva lesz otthoni szülészorvos is, meg násznép, meg ünneplő sereg;-)

A fenti oldalt ismertem -régről. Azért kéne sokat finomítani a megfogalmazásokon, az csak használna a dolognak. Át kéne már írni a szüléstörténeteket ,és sem az egyik, sem a másik oldalt nem kell tömjénezni, vagy elítélni.
Kár azon lovagolni, hogy mi van az intézményben, és kár "ömlengőleg" felsorolni, hogy az otthonszülésnél van kád, meg séta, meg szobaszerű. Ez most is így van sok-sok szülészeten.

off:
Felicitasz: az megérne egy posztot, hogy a terhesség(ek) hogyan befolyásolják a nők epekövességét.Mint kiderült, ha semmi más nem is a terhesség nagyon is termeli ezt a dolgot -ezért is olyan sok a női epekőműtétes.Én most vagyok túl ezen-ezért is nem voltam - de ennél érdekesebb, hogy semmiféle rizikócsoportba nem tartozom, és nem tartoztam soha. Kivéve, hogy kihordtam 2 gyereket.Úgyhogy ezt jelölték meg kiváltó oknak...ez nagyon érdekes.
on:

Naxl 2012.03.16. 14:41:22

@bes3: sajnos a nagy magyar valóság az, hogy még mindig van olyan kórház, ahol így lekötözik az ember lábát a kitolás során... Nyilván nem minden orvosnál, és persze emiatt nem kellene általánosítani, de azt tudni kell, hogy nem csak nőgyógyászati műtét során történik ilyesmi.

bes3 2012.03.16. 16:38:49

@Naxl: ez veled történt? Vagy láttál ilyet személyesen? Melyik kórházban?

Az néhány kórház amit személyesen láttam belülrôl, mentes az ilyesmitôl. Pedig nem ma voltam ilyen helyeken, közelíti a 20 évet. Gondolom azóta meg nem szigorodtak a körülmények.

Ildus1 2012.03.16. 21:06:37

@bes3: Egy ismerősöm másfél (talán szűk kettő?) éve szülte első gyermekét Szegeden, ő mesélte, hogy így történt. Így mondta: nagyon gáz volt. Azt gondolom, hogy ilyet senki nem talál ki. Mielőtt bárki bármit bele szeretne magyarázni, nem, nem volt semmilyen extra körülmény. Egy teljesen sima szülésnél történt.

Grabb 2012.03.16. 21:21:44

@IrishOak: „Nnnnna ugye, hogy megmondtam:-D Van olyan szülésznő-bába aki képes az adott feladatgyűjteményt megoldani.”

Ő nem kórházi szülésznő volt, külföldön végzett, és otthonszüléseket kísért eddig is (nem a Napvilág Születésház kereteiben), az egyik kliense egy időben írogatott is ide. A másik bába, akinek folyamatban van az engedélye, korábban szintén OSZ-bába (vagy doula) volt, a Napvilágnál dolgozott régebben, nem tudom, hogy van-e valamilyen kórházi múltja is.

IrishOak 2012.03.17. 10:25:37

@Grabb:
No jó, hát lehet ezen millió gittet elrágni, hogy akkor akkor hol tanult, vagy mik az orvostudományi, vagy bábai "szakanyagai" de nem is ezt hangsúlyoztam örömömben, hanem azt hogy no lám, mégiscsak meg lehetett ugrani azt a borzalmasan elérhetetlen és kötekedően alapos szintet amit az illetékesek elvártak:-)

Egyébiránt valószínűleg pont azért nem esett nehezére a pályázónak a feltételek teljesíteni és a kritériumoknak megfelelni mert külföldön már látta, hogy kb hogy megy ez. Az orvostudományi és hagyományos képzés meg valszeg pont olyan alapos mint kishazánkban. Mert ugye miért is olyan népszerűek a Magyar orvosok és kutatók a világban... mert nagyon jó a képzésük, mind elméletben mind gyakorlatban.(ezért is mennek el ezer számra mo-ról)
Most meg épp valaki"hazajön" hagyományt ápolni.

Lényeg, hogy sikerült, és majd egyre többen is lesznek.
Érdekel ,hogy majd hogy fog alakulni az "otthon akarok szülni" életérzés aránya.Az egy érdekes mutatószám lesz arra nézve, hogy miért- mekkora erőfeszítést érdemes tenni.( Remélem az évi ezret legalább elérik, bár még az is elég kevés akár a 80 ezres születésszámhoz képest is.)De nem baj, legyen boldogság, virágozzék minden virág.Szülessenek épen egészségesen pici emberek.

IrishOak 2012.03.17. 10:33:30

@Ildus1:
Az nem inkább egy nagy félreértés volt? Mert a szülőágyak úgy vannak megcsinálva, hogy lehet bele lábtartót is tenni. Ha valaki nem tud felülni, nem tudja megfogni a bokáját( segítség képpen a nyomáshoz) akkor felteszik a lábtartót, és akkor valószínűleg kipasszírozzák a gyereket belőle.

A szülőszék, vagy szülő asztal (szegeden sem) hasonlít a nőgyógyászati vizsgáló asztalra. Mert nagyon más a funkciója, még ha kicsit hasonlít is a dolog. Erre tudnék gondolni.

Azt azonban riadtan nézem, hogy sima ágyakat képesek mostanában szüléshez betenni, meg az otthonszülőket sem zavarja,a vízszint:-)) Pedig ha szigorúak vagyunk - éppen az ágy a legnagyobb ellensége a "szép" szülésnek... bár nekem mindegy már:-D

labirint 2012.03.17. 11:11:07

@Grabb: A másik bába, aki jelenleg Felícia párja(tehát van engedélye, mert engedélyt ,min két a rendeletnek megfelelő szakember esetén kap a szolgáltató)a Napvilágnál dolgozott előbb doulaként, majd bábaként. Bábaként 7 éve dolgozik. Ő alapvetően csak OSZ-es bába, de egyéb szakmai szinten tartás végett dolgozott önkéntesként kórházban is. Ez utóbbi bába egy harmadikkal, aki szintén Napvilágos, és szintén 7 éve dolgozik bábaként, hamarosan kap engedélyt a saját szolgáltatójukra.

steierhoffer 2012.03.17. 13:16:07

Gratulálok. Gondolom ,hogy pontos (és fontos) adminisztrációt vezet majd az Intézeten Kivül Szülést Nyújtó Kft. Mely alapján fontos statsiztikai adatokhoz juthatunk majd. Egy kérdésem is lenne, nevezetesen hogy kivel kötöttek felelősség biztositást ?

labirint 2012.03.17. 13:46:40

@steierhoffer: Generali Biztosítóval.
Egyetértünk, hogy fontos a pontos adminisztráció és fontos hogy hiteles statisztikák készüljenek a jövőben.

sosperi 2012.03.17. 20:45:57

@bes3: húsz évvel ezelőtt a nővérem így szült, felkötözött lábbal - teljesen sima, komplikációmentes hüvelyi szülés. biztos. fénykép is készült róla. én gyereklány voltam, néztem a képeket, és emlékszem, mennyire megdöbbentem. anyukámnak fel sem tűnt, azt mondta, ez a dolgok rendje.
nagyon remélem, hogy azóta tényleg nincs már ilyesmi.

bes3 2012.03.17. 22:32:17

@sosperi: a kérdés akkor rendkívül egyszerû: ezeket a szülészeteket el kell kerülni. Van ezek szerint valahány hely ahol ez történik, a többi kórházban kell szülni. Tájékozódni, kérdezni. Ha ez fontos.

A felkötözött láb rendkívül gyenge érv a kórházi szülés ellen....

sosperi 2012.03.18. 01:56:51

@bes3: sosem akartam ezzel érvelni a kórházi szülés ellen. sosem akartam egyáltalán semmivel érvelni a kórházi szülés ellen. ostobaság lenne a részemről - azt gondolom, hogy bárki más részéről is az.
a honlapot, ahol ez felbukkant nem láttam, letiltja a víruskeresőm.
nem hiszem, hogy ez a felkötözött láb dolog manapság kicsit is aktuális vagy fontos lenne. de tény, hogy régen megtörtént - és azt hiszem, nemcsak az én családom tagjaival. szerintem fontos, hogy ne tegyünk úgy, mintha ez és ehhez hasonló dolgok nem léteztek és nem is létezhettek volna soha. ugyanannyira fontos, mint hogy ne álljunk neki a kórházi szülés ellen érvelni (sem ezzel, sem mással). a józan ész és önmagunk érdekében.

zellerlevél 2012.03.18. 07:54:14

@IrishOak: Az epekőképződés és terhesség kapcsolatáról szóló vizsgálatról, forrásról tudsz adni linket?

Naxl 2012.03.18. 13:09:12

@IrishOak:
nah, tegnap válaszoltam, de nincs itt. Akkor még egyszer:
Ildus is én voltam, de ne kérdezzétek, hogy csináltam :)
Szóval: amikor mesélte, konkrétan úgy mondta, hogy amikor jött a kitolás (vajúdás alatt hagyták, csináljon, amit akar), akkor a lábait odaszíjazták a lábtartóhoz. Ki volt nagyon merülve? Nem hinném, bár konkrétan nem kérdeztem. Az elbeszéléséből az derült ki, hogy nem volt nehéz szülése, ment minden a maga útján. Ahogy kórházban szokás.
Amúgy ez a leszíjazós momentum eléggé meglepett engem is, olyannyira, hogy mindjárt 180 km-t utaztam az első szülésemért. És nem hinném, hogy normális, hogy ennyit kelljen menni azért, hogy az embernek esélye legyen úgy szülni, ahogy neki tetszik, mert ugye tavaly nyáron itthon nem lehetett. És még sehol sincs a második, csak gondolatban, de már elkap a pánik. Ugyanis kizárt dolognak tűnik, hogy vele is olyan messzire

@Bes3: gyenge érv? Nem nem érvnek szántam, csak tényként leírtam. Amúgy meg ne kötözzék le semmimet, csak azért, mert szülök. Abnormális lenne.

bes3 2012.03.18. 17:54:55

@Naxl: nem te érveltél vele, nem is sosperi, hanem a belinkelt honlap.

IrishOak 2012.03.18. 20:41:24

Bocsánat az OFF-ért.

@zellerlevél:
Engem is meglepett a dolog, és most kezdek igazán kutakodni efelé.

Az elképesztő, hogy pontosan számon is tartják a dolgot, de ha nem a terhesség alatt lesz életveszélyes a dolog, akkor nem is figyelmeztet rá senki.
Ha meg nem végletesek a tünetek - de hát tudjuk, hogy a terhességben bármikor bármi előfordulhat- akkor csak szép csendben lesz belőle, egy műtét jó pár év múlva.(vagy sokadik gyereknél az utolsó után kb 3 évvel.)
Már az is érdekes, hogy csak úgy az epekő címre keresve minden lap azzal kezdi, hogy "tipikusan" a nőknél előforduló probléma"... de azt már nem taglalja, hogy mitől alakul ki.(vagyis csak nagy vonalakban, de ha semmi nem passzol a kiváltó okokból, azért az mélyen elgondolkodtatja az embert, hogy akkor mitől is?)

amit eddig találtam: www.vitalitas.hu/?ctype=3&todo=bet&id=17&showbet=2585

és : www.doktorinfo.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_6361

Most már igazán kezd érdekelni, hogy az a bizonyos ösztrogén ami ugye "alapvetés" a terhességben az mit is csinál valójában ott bent mélyen.

ON : elnézést kérek mindenkitől:-)

IrishOak 2012.03.18. 21:03:23

@Naxl:
Na akkor végül is nem jutunk semmire a leszíjazás dologban, de nem is ez a lényeg.:-)

Én csak a magam emlékeire tudok hagyatkozni.
A szülő asztalnak van beletehető lábtartója. Akkor tették fel a lábamat(de nem kötötték bele, mert rúgkapáltam), amikor már a doki odaült a kisszékre, hogy bevarrja a gátmetszés helyét(hát nagyfejű gyereknél nem árt, ha nem hagyják repedni)ez 25 éves emlék.

Most láttam olyat, hogy lábtartóval felszerelve szült éppen egy asszonyka, de körülötte volt 3 szülésznő, meg két orvos, és mindenki azon dolgozott, hogy valahogy kituszkolják a babát.

Mivel a szülés egy elég aktív folyamat, nem hinném, hogy leközöznének bárkit is. Az műtéteknél van.
Ha viszont nagyon erős külsős segítségre van szükség akkor tényleg hanyatt döntik a szülőt, lábak fel - de csak kengyelben vagy lábtartóban de odakötve nincs.Vagy nagyon nyomós oka van, ha azt teszik.

A szülő asztalok félig ülő pozícióban vannak eleve, de fel is lehet ülni benne,aztán meg le is dönthető teljesen; a vizsgáló asztal meg netto vízszint.(Még az ezer éves szülőasztalok is ilyenek, de látni már hiper-szuper újításokat is)

De nem tudom, csak a szegedi "eszközöket" láttam már, bár pont nem szülni mentem oda:-)

Vica1982 2012.03.18. 21:22:39

@Grabb: Nem tudom rám gondoltál-e Felícia kliense alatt, de igen, én vele szültem.

Grabb 2012.03.19. 02:59:32

@Vica1982: Szia, igen, rád gondoltam :-)

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2012.03.21. 13:01:39

@IrishOak: Nagyon érdekes a téma, úgyhogy én elnézem :-)

Szülés: nagyon-nagyon szurkoltam ennek az engedélynek. A kisbaba pont az anyukám születésnapján született, könnyű lesz megjegyezni "az első legális otthonszülést".

IrishOak 2012.03.21. 13:59:33

@Felicitasz:
Akkor meg duplán is szép ez a pillanat:-)És minden születésnaposnak a legeslegjobbakat kívánjuk!:)

Tényleg mosolyog a szívem,hogy felszabadultan lehet örülni,és végre minden kétkedőben el lehet oszlatni minden téves hiedelmet, és félelmet.

Off: Ez az ösztrogén, ez nagy kavaró művész.Már azt is kitalálták, hogy a nőket hüvelyen keresztül műtik,(a fiúkat meg más természetes testnyíláson) mert az mégiscsak jobb mint lyukakat a hasban...
Nőorvosomnak mondom, hogy mi van velem: azt mondja, ja ösztrogén...ez lesz belőle, a nőknél terhesség miatt ezért figyelünk a májenzimekre.
Kész vagyok... az orvostudomány titkai sokkoló tényként ismertették fel tudatlanságomat:-)
On:

Naxl 2012.03.21. 23:12:38

@IrishOak: Ne haragudj, de erre aztán tényleg nem akarok reagálni.
De mégis:
Miután az ország egyik leginkább természetesség párti kórházában, nagyon-nagyon haladó szemléletűnek ismert szülésznő-orvos párosával szültem, bizony rájöttem, hogy mondhat bárki bármit, a saját tapasztalat a legfontosabb. Nem akarom részletezni, összességében nagyon jó szülésem volt, de... És ezen tapasztalatom miatt a következő babánkat Felíciával fogom a világra hozni, ha az égiek is úgy akarják.

Te sem próbáltad a szegedi eszközparkkal a szülést, én sem, de én hajlamos vagyok elhinni, amit ez az ismerősöm mondott. Hitelesebb, mint egy ismeretlen, aki látásból ismeri csak a körülményeket. Ha közelebbi ismerősöm volna, még fel is hívnám telefonon, mert már tényleg vicc, hogy ezen ennyit lovagolunk, de nincs meg a száma. Ha összefutok vele, komolyan megírom ide, hogy mi történt pontosan.

Bár az én nagymamám nem volt bába, de kb. 15 éve mindent elolvasok, ami a szüléssel-születéssel kapcsolatos, szerencsére átélhettem a csodát magam is. Tulajdonképpen 15 évig készültem rá, tudom, miről szól a folyamat, nem kell elmagyarázni.

Meg aztán sajnos tudom, hogy mi folyik a környékbeli kórházakban szülés címszó alatt, úgyhogy már csak ezért sem jut eszembe megkérdőjelezni semmit (!!!), amit hallok. Nem sokadik embertől, hanem attól aki átélte. Talán meglepődnél dolgokon. Ez itt a Balkán, kérem szépen! Nem eszközpark, szemlélet tekintetében. Persze nem minden orvos osztja a nézeteket, de hát mit lehet tenni kérem szépen, ha a főmufti kiadja, hogy nem lehet a protokolltól eltérni. Hogy mi a protokoll? Sok-sok okos dolog mellett egy halom baromság. Aztán van, ami nincs ugyan leírva, de íratlan szabályok is léteznek ám! Aki nem tartja be, az repül a szülőszobáról! (Mint az a kedvelt szülész-nőgyógyász nő, aki megengedte, hogy egy kismamája feltérdeljen a szülőágyra. Másnaptól nem kellett szülést vezetnie. És azóta sem.)
A mai napig hálás vagyok az orvosomnak, akiben volt annyi, hogy kimondja: nem ígér olyat, amit esetleg nem tud betartani, mert nem teheti, ha...
Nem is merülök jobban bele, mert olyan hosszan lehetne erről írni, hogy nekem annyi időm nincsen. 10 ujjal gépelek, de szerintem egy hétig verhetném a billenyűket, és még akkor is maradna mondanivalóm. Így meg lett néhány össze-vissza gondolat, de mindegy.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2012.03.21. 23:40:04

@Naxl: Engem nagyon érdekel a tapasztalatod; ha van kedved, írd le. (Szüléstörténetek és más személyes dolgok, gyereknevelés, bármi _személyes_ téma esetén nagyon odafigyelek a kommentekre, úgyhogy amikor tények-vélemények röpködnek, akkor bátran bennehagyok "beszólogatásokat" a kommentfolyamban, élménymegosztás esetén viszont nem, úgyhogy ebből a szempontból érezd biztonságban magad.)

Érdekel, mi mostanában a kórházi helyzet, mik a tapasztalatok.

IrishOak 2012.03.22. 07:30:40

@Naxl:
Jól van no,nem kell ilyen haragosnak lenni:-)
A szegedi történet úgy került ide, hogy jártam párszor ott -épp nem szülés miatt, de pont láttam, hogy milyen a szülőszoba. És arra felfigyeltem, hogy a szülőasztalok pont olyanok, mint amin én is szültem 25 éve(meg 2 éve is) olyan szülészeten ami egy másik városban a szegedi tudományegyetemhez tartozik.

Vannak dolgok amiben tényleg olyanok vagyunk mint a Balkán -ez nem vitás:-) De azért kvázi kijelenteni, hogy a szülészetek az erőszak és borzalom színterei az nem kissé radikális.
A szülések -soha ki nem számítható módon - mindig mások. Ha kell beavatkozás, azt elvégzik, ha nem kell hagyják, hogy a dolgok történjenek maguktól. Régebben nem voltak vegyi anyagok, meg olyan dolgok amik megkönnyítették, vagy meggyorsították a dolgok, de én öreg fejjel úgy látom, hogy ezek mind az "igény" miatt kerültek egyáltalán felfedezésre, és bevezetésre.Igazából döbbenten figyeltem a 25 év változásait és alapban nem is engedtem, hogy bármit kipróbáljanak rajtam -ezt tiszteletben is tartották.
Én annak a híve lennék inkább ami a bábáknál szokás, hogy megtanítják, hogy szülni nehéz, fájdalmas, hosszan tartó, és fegyelmet figyelmet és borzalmasan nagy erőfeszítést igényel.
A legtöbben ezt nem vállalják(mert joguk van hozzá és módjukban is áll) már manapság, és azonnal kérik a fájdalomcsillapítót, meg egyéb hárító, és kompenzáló dolgokat. Nem viselik el, ha kézzel kéne tágítani,hogy a babára kell elsősorban figyelni, és ez legfőképpen a vajúdó anya dolga.

Még nem hallottam olyat, hogy négykézlábazás miatt bárkit "kivágjanak" a szülőszobáról:-)Csak szól a bába, hogy le fog állni a fájástevékenység... és le is áll, én is jártam így 25 éve:-))
Én meg azt látom, hogy a manapság olyan nagy az igény a szülészetben -a "valaki" oldja meg helyettem, és ha lehet azonnal és fájdalom mentesen, hogy az a néhány igazi vajúdásra vágyó az szépen vajúdhat(no azért ehhez a vajúdó viselkedése, tűrőképessége és kommunikációja is nagyban szükséges) -kedve szerint szülhet a szülészeten a többi meg harcosan véd valami olyan -ami ugyan érthető, de ezt nem globális támadással lehet elérni, hanem az asszonytársak biztatásával meg oktatásával.
A történetekben -amik szülésekről meg panaszokról szólnak a dolgok indoklásai maradnak el.A bábai, vagy az orvosi szemszög indoka arra amit az anya kért, vagy utalt rá, vagy egyszerűen az események hozták. a borzalmas szüléstörténetek -mindig kórházról szólnak, de soha nem tényszerűsítik, hogy mi miért történt.Egy olvasata a dolognak, hogy érzelmi alapon mire "emlékszik" a mama - de ugyan azon történetet a kísérő bába írná le, vagy a szülész akkor valószínűleg úgy ítélnénk meg, hogy nem is ugyan annak szülésnek az eseménysorát olvassuk.

Én elfogadok bármit - sőt annak az ellenkezőjét is, elég öreg vagyok már hozzá;-)

Naxl 2012.03.22. 10:18:36

@IrishOak:
Ne haragudj, nem tudok normálisan (vagyis részletesen, korrekten) válaszolni mindenre, mert nincs rá időm, de: én bizony haragszom, hogy Szegedről Pestre kellett mennem, hogy kb. úgy szülhessek, ahogy nekünk jó. Nyilván nem rád vagyok mérges, de rettentően bosszant a dolog. És nem szeretem, ha valaki meg akar győzni arról, hogy ááá, az biztos nem úgy van! Nagyon-nagyon sokat mentem (éveken keresztül) korrekt információk után a helyi szokásokkal (több városról beszélek), lehetőségekkel kapcsolatban, hogy ha majd egyszer én is babát várok, tisztában legyek a dolgokkal. Nyilván nem szereztem helyben saját tapasztalatot, de nem is bánom. És hoztam egy döntést, amiért sokan nagyon hülyének néztek (a helyi kórháztól gyalog 3 percre lakom!), sok fizikai fáradtsággal, nagy anyagi áldozattal járt, de összességében megérte. De nagyon sokan nem tudják ezt utánnam csinálni, mert egészen egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. Pedig nagyon-nagyon szeretnék. Haragszom helyettük is :)

Óriási tévedésben vagy, amikor ezt írod:
"Ha kell beavatkozás, azt elvégzik, ha nem kell hagyják, hogy a dolgok történjenek maguktól."
Te Magyarországon élsz? Nem bántani akarlak, tényleg, komolyan kérdezem.
Bizony nekem a saját orvosom azt mondta, hogy nincs lehetőségem arra, hogy ha úgy esik jól, akkor állva, térdelve, mittudoménhogy legyen a kitolás. Mert hát ki tudja ezt előre? Ha már lett volna tapasztalatom, akkor sem tudtam volna megmondani, hogy hogy szeretnék, mert minden szülés más. Egy dolgot nem akartam: hogy ne mozdulhassak, ha nekem úgy tetszik, mert hogy nem lehet elszakadni a szülőágytól. Vajúdhattam volna pl. Szegeden akárhogy, de a kitolás a szülőágyon, ami igaz, hogy állítható majd' ülőhelyzetig, de ennyi. Ez tény, saját információ az orvosomtól.

Balkánt a felfogás terén emlegettem. Hogy úgy el vagyunk maradva még gondolati téren is a normálistól, hogy az borzalom. Mert nekem balkáni felfogás az, hogy első szülésnél kötelező (!!!) a gátmetszés. És én igenis erőszakként éltem volna meg, pláne, hogy semmi szükség nem lett volna rá. Kamasz korom óta úgy gondoltam rá, mint ha megcsonkítana az a vágás. Nem mondom, hogy nincs olyan eset, amikor nem szükséges, el is fogadtam volna adott esetben, de hogy azért vágjanak, mert valami idióta barom (bocsánat, de ez a véleményem) kötelezővé teszi, hát köszi, nem. És nem nyugtat meg, hogy a második szülésnél van 40%-nyi esélyem a gátmetszés elkerülésére...
A függőleges testhelyzethez még annyit fűzött a dokim, hogy a szülésznőknek nincs tapasztalatuk, hogyan lehet a gátvédelmet úgy kivitelezni...

"Még nem hallottam olyat, hogy négykézlábazás miatt bárkit "kivágjanak" a szülőszobáról:-)"
Ezt nem szeretem. Ha te nem hallottál ilyet, akkor nincs is? Amúgy nem négykézlábazás volt, feltérdelés és a szülőágy támlájába kapaszkodás. Kitolási szakban, mert ahogy említettem, vajúdás alatt tényleg mindent lehet, ha amúgy mindenki jól van.

"Csak szól a bába, hogy le fog állni a fájástevékenység... és le is áll, én is jártam így 25 éve:-))"
Ez sem törvényszerű, nem kukacoskodni akarok (tényleg!), de légyszi' ne jelents már ki dolgokat így. Rendszeresen olvasom a blogot, máshol is leszögezel dolgokat úgy, minha az csak úgy lehetne.

"Én annak a híve lennék inkább ami a bábáknál szokás, hogy megtanítják, hogy szülni nehéz, fájdalmas, hosszan tartó, és fegyelmet figyelmet és borzalmasan nagy erőfeszítést igényel. "
Ezt a véleményt részben osztom. Nade normálisan haladó-alakuló szülésnél fegyelem? Miért is? Ha valami gubanc van, akkor peszre, nade egyébként... Saját példám ismét: én a vajúdás alatt pontosan olyan hangokat adtam ki, ahogy a képzeletbeli nagykönyv módosult tudatállapot részénél meg van írva. És néhány tiszta pillanatomban elhűlve saját magamon sajnáltam a szomszédos szülőszobában lévőket, hogy hallják. Meg is próbáltam fegyelmezni magamat, hát borzasztó volt, akkor annyira nem tudtam kezelni a fájdalmat, hogy inkább bőgtem tovább, mint tehén az istállóban :) Meg is lett a gyerek marha gyorsan.

És most mennem kell, mert felébredt a babám :) Pedig csomó gondolatom van még.

IrishOak 2012.03.22. 13:23:57

Értelek:-)

Bár azt nem, hogy épp lakóvárosodban miért nem érdekelt, hogy mik a "szabadon választott" lehetőségek...

Én m. vagyok, és én meg Pestről mentem vidékre szülni:-)mert ott éreztem azt a szabadságot, és alternativitást ami épp az igényemnek megfelelő volt (mindig mondom, hogy bármi lehet, és tényleg:-D)
De erről van egy édes sztorim: van egy ismerős csajszi aki annyira tudományos és szabadságvágyó terhes volt 5 éve, és annyira lefoglalta magát a terhesség idején, hogy mindenképpen elhatározta, hogy feljön Pestre egy magánklinikán szülni, mert ott aztán fejen állva is szülhet.Megindult a szülés, beültek az autóba, jöttek 70 km-et(ez kb 30-35 perc) és az m5-ös bevezető szakaszánál felbukkant a gyerek feje.Apuka rémülten hívta a mentőket, azok a Dél-Pestiből 2 perc múlva ott voltak, és lőn egy szép egészséges baba született az árokparton:-DD csak a BMV-t kellett autókozmetikába vinni:-DD

Pedig a lakhelyén tőle 100-m re működő szülészeten meg ott az illatgyertya a kád, a labda, meg csendes zeneszó, a bába a szülész meg az alternatív lehetőségek tárháza - de ő sosem volt rá kíváncsi, mert annyira magasztos célokat tűzött maga elé, hogy az épület előtt autózva meg tudta állapítani, hogy az egy lepratelep, és nem tetszik semmi.Pedig van még szülészeti VIP szoba is.
Az, hogy "kötelező"a gátmetszés az első szülő nőknél - még csak nem is hallottam róla. Mind 25 éve mind 2 éve annak végzik el akinek tényleg nagyon muszáj.De rákérdezek a dokimtól, úgyis hívogatom minden bolondság miatt:-)

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2012.03.22. 14:40:33

@IrishOak: Az úgy abban a formában nem igaz, hogy "kötelező" a gátmetszés "az első szülő nőknél". e úgy már igen, hogy sok magyar kórházban első szülés esetén a rutinellátás része a gátmetszés, 98+ % aránnyal, és csak azért nem 100, mert tényleg van aki olyan stádiumban esik be a szülőszobára, hogy már nincs mód gátmetszést végezni, és addigra egyértelműen látszik, hogy fölösleges.

Most rengeteg cikk jelent meg a magyarországi gátmetszési statisztikákról origo, Magyar Narancs stb., a dolog háttere az, hogy tényleg javítani kéne az ellátáson, és a 2006-os KSH adatok szerint Magyarországon úgy általában a gátmetszés aránya a hüvelyi szülések több mint 70%-a, az első szülések esetén 91%-a.

91%-os aránynál már nem vall nagyon szélsőséges hozzáállásra (hogy finoman fogalmazzak) azt gyanítani, hogy ezek szerint a magyar kórházak döntő többsége első szülésnél kötelező jelleggel alkalmaz gátmetszést. Más szóval, számos olyan magyar kórház van, ahol első szülésnél eleve úgy léped át a kórház kapuját, hogy NEM fogod vágás nélkül megúszni, azaz csak akkor nem lesz gátmetszésed, ha császárod lesz.

Ez kritikán aluli, természetesen.

És minden orvos azt fogja mondani szemtől szembe, hogy ááááááá, mi csak akkor metszünk, ha szükséges - ugyanakkor a 2006-os adat alapján az első szülések 91%-ában volt szükséges. Bizonyos szempontból ez az összkép még felháborítóbb, mint a húsz évvel ezelőtti, mert ezek szerint az történt, hogy a tájékoztatás anyaga úgy változott meg, hogy mögötte az ellátás gyakorlata nem módosult. (Konyhanyelvi átirat: megígérnek fűt-fát, és aztán csinálják amit eddig is csináltak.)

A kevés számú kivétel összeadásához országos szinten is jó eséllyel elég egy-két kéz. 2012-ben egy fejlett országban ez megengedhetetlen.

IrishOak 2012.03.22. 16:51:24

@Felicitasz:
Felhívtam a dokimat:-D ( pacekba bekérdeztem...mert én pofátlan vagyok,és a hanghordozásából, meg a sóhajtozásából tudom, hogy mit gondol valójában)
Szval: nem kötelező, de meg szokták csinálni.
Kérdeztem, hogy de miért? Erre azt válaszolta: na most neked meséljem el, hogy a szülésre fel kéne készülni, a vajúdás alatt folyamatosan kell a gáttal foglalkozni még akkor is, ha majd szét szakad a szülő nő.Ha a szülésznők felajánlják a gátvédelmet akkor a legtöbben nem is tudják mit kéne válaszolni, mert a kérdést sem értik. Nem úgy kell szülni indulni, hogy majd lesz valahogy, és majd a doki megoldja, és ha vág az a baj, ha meg nem akkor az. Akkor inkább vágnak, mint még egy per a beszakadt szervekért.Senki nem akar börtönbe kerülni.
...és itt fújtattam egyet, mert a legutolsó szülészeti látogatásom alkalmával semmi mást nem hallottam a legtöbbször.. csak ezt.
Mindent aláíratnak,mindenről papírt nyomnak az ember keze alá. Már éppen kérdezgettem is, hogy ez valami hivatal? vagy nem is itt kell szülni?
Mert csak ezt hallottam minden bábától, dokitól, meg nővértől.

Talán errefelé lehetne megtalálni a mostani borzalmas statisztikák mögött rejlő indoklásokat, amik ebből az önvédelmi reflexből adódnak, a folyamatos fenyegetettség miatt.

Mondjuk ennél sokkal jobban zavar az a mérhetetlen mennyiségű császár, amit már önként-dalolva választanak is a mamák.(Persze van hogy tényleg szükséges, de ezer százalékra bizonyos vagyok benne hogy nem indokolt ilyen nagy számban ezt csinálni)

Asszem megint nagy bánatomra visszajutok ahhoz a ponthoz -hogy kötelezővé kéne tenni a szülésfelkészítőt mint réges-régen még a múlt században.Az összes "házi feladattal" meg gyakorlással, és természetes "kiváltó" dolgokkal.
Na hátha fellendül ez is az otthon szülésekkel.:-) Én már olvasnám a Geréb könyvet, de akármelyik Bábáét is;-)de ha egyszer a lányom megy szülni addig nem érik meg benne a magzat, míg el nem mantrázom neki milliószor, hogy "hogy kell szülni", mert a 25 éves fejében az van, hogy az valami eü dolog, kell hozzá doki meg bába.De vannak alternatívok akik meg woodstock szindrómások. Pedig nem is, és keményen rendre utasítottam a saját felnőtt lányomat.:-)

zellerlevél 2012.03.22. 17:13:54

@Naxl:

A nők az elmúlt évezredekben ezerszer jobban alkalmazkodtak mindenhez, ami jött, mint a férfiak. A szűkebbre szabott lehetőségeikkel is képesek voltak élni, és a túlélést sokszor annak köszönhették, hogy egy csomó dolgot elfogadtak, ami kényelmetlen volt, vagy éppen rossz, de valamiért megérte.

Ez a fajta viselkedés kezd eltűnni. Nyilván több okból, és még több következménnyel, nem lehet tudni, hogy mikor és mennyire jó ez nekünk.

Egyetlen mondatodra reagálnék e hosszú bevezető után: "Kamasz korom óta úgy gondoltam rá, mint ha megcsonkítana az a vágás"

Milyen okból gondol egy kamaszlány, vagy szülésre egyáltalán nem készülő nő ilyenre? Miért kell akár évtizedekkel előre sokkolni a lányokat, leendő anyákat mindenfélével? (Akár kórházi, akár otthonszülős rémtörténetekkel, tragédiákkal, horrorokkal, Balkánokkal?)

Sok-sok szülési beszámolót olvashat az ember manapság, és jó részüknek visszatérő eleme egy-egy, a fentihez hasonló mondat.
Nekem az ilyen beszámolókból aztán már más nem nagyon jön át, mint a keserűség, nem is találom benne a baba megszületése feletti örömet.

Talán a mostanában oly alacsoní születésszámnak ez is az egyik oka: a lányok nem akkor, nem attól, nem úgy hallanak a szülésről, hogy attól megjönne a kedvük a babavállaláshoz.

(Én a fenti mondattal ellentéteset hallottam a nagyanyámtól, aki négy hatalmas gyereket szült otthon, a bába csak az utolsó órákban volt vele. Ha neki lehetősége lett volna gátmetszést kérni, akkor lehet, hogy megtette volna. A későbbi orvosa osztotta a véleményét, hogy akkor talán nem szakadt volna le a méhe. Ma már kevesen élnek azok közül, akik megtapasztalták a kényszerű otthonszülés árnyoldalait, és főleg nem írnak internetes oldalakon.)

Azt hiszem, hogy mind a valós életben, mind az internetes hozzászólásainkban gondolnunk kéne a leendő anyukákra, amikor véleményt közlünk.
Egyrészt azzal, hogy meg kéne hagyni annak a lehetőségét, hogy indulatmentesen lehessen beszélgetni igényekről (nekem pl. határozott igényem volt, hogy nem szeretnék hat napig vajúdni, mint nagyanyám, és ennek érdekében nem okozott gondot elviselni pár kellemetlen dolgot), vágyakról és realitásokról (mert igen, vannak kórházak, ahol hiába ígér meg szóban minden szépet a szülész, a végén csak véghezviszik a régi protokollt), veszélyekről és megérte/nem érte meg dolgokról.
Másrészt meg kéne hagyni valamit a szülés körüli misztikumból, életadás fizikai része feletti dolgokból...

Szerintem nincs már kórház, ahol kötelező a gátmetszés,

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2012.03.22. 18:13:43

@zellerlevél: De van ("kötelező" gátmetszés cím alatt első hüvelyi szülésről beszélünk természetesen), nem is egy. Tatabányai kórház, gyulai kórház, Szabolcs utcai kórház, utóbbihoz forrás, interjú dr. Török Miklóssal:
mindenszules.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=63:gatvedelem-kontra-gatmetszes&catid=41:szueles-cikkek-&Itemid=65

Feketén-fehéren elmondja, hogy "első szülésnél ezért mindig elvégezzük a gátmetszést", és meg is indokolja a saját szakmai érveivel, hogy miért; sőt a többedik szüléseknél a későbbi gátvédelmet is _a gátmetszéshez képest_ tekinti opcionálisnak, vagyis, a gátvédelem nem alapkoreográfia, amelyről szükség esetén le kell mondani, hanem fordítva, a gátmetszés az alap protokoll, amelytől kiváló paraméterek esetén opcionálisan esetleg el lehet térni: "Úgy ítéljük meg tehát, hogy a gátmetszésnek több előnye van, mint hátránya, ettől csak abban az esetben tekintünk el, ha ez sem az anya, sem a magzat kockázatát nem növeli. Ilyenkor lehet szó gátvédelemről, amely azt jelenti, hogy a magzat fejét visszatartjuk, hogy hosszabb idő alatt csússzon ki."

Ez elég egyértelműnek hangzik.

Még azt tudom, hogy a szekszárdi kórházban mindenkinek felajánlják a gátmasszást, de repedést nem hagynak megtörténni, azaz általában vágnak (mert első szülésnél nehéz repedés nélkül megúszni: a szakmai vita azon van, hogy mi a jobb, a nem kontrollálható méretű repedés, ami néha harmad-negyedfokú, máskor csak több kicsi, vagy a kontrollálható méretű vágás, ami mindig egy nagy seb, de a rondafajta repedéseknél minden esetben jobb verzió). A váci kórházban "lehet kérni" gátvédelmet, de ha nem szólsz külön, akkor első szülésnél protokoll szerint gátmetszést végeznek és pont.

Naxl 2012.03.22. 21:22:54

@zellerlevél:
Látod, ezért nem szeretek kommentelni. Mert sajnos nem tudom magam úgy kifejezni, ahogy szeretném. Ehhez is kell egyfajta intelligencia, ami nekem sajnos nincsen, ezt tudom, és emiatt nem is kellett volna megszólalnom egyáltalán.

HOgy miért gondol egy kamaszlány ilyesmire? Magam sem tudom a pontos okát. Még nem voltam középiskolás, amikor valaki megkérdezte, hogy mi leszek, ha nagy leszek? Azt mondtam, nem tudom, de tuti, hogy lesz egy halom gyerekem :) Sajnos egy halom már nem lesz, de kettő-háromra még esélyes vagyok. Nagyon érdekel a szülés-születés téma ezer éve, elolvasok, megnézek, meghallgatok mindent vele kapcsolatban. Természetesen sok túlzás van a történetekben, de mindig is próbáltam józan paraszti ésszel átgondolni a dolgokat. És éppen ezzel a józan paraszti ésszel nem tudtam felfogni, megérteni soha, hogy miért nem lehet a szülést-születést egy természetes dologként kezelni? Miért kell úgy beállítani, mint valami hihetetlenül veszélyes, borzasztó, kizárólag meghatározott módon végrehajtható feladatot? Miért nem lehet hagyni történni úgy, ahogy természetes és csak és kizárólag akkor beavatkozni, ha valóban szükséges? Kérlek, ne mondjátok, hogy de hát nem avatkoznak be csak akkor, ha kell, mert ez nem így van. Sajnos.
A gátmetszéssel kapcsolatban az a bizonyos gondolat, érzés meg jött. Ha már megkérdezted, akkor elmondom: egészen egyszerűen ahogy elképzeltem, kirázott a hideg, forgott a gyomrom. Annyira természetellenes, erőszakos az egész számomra, egyszerűen képtelen voltam elfogadni, hogy ez csak így lehet. Úgy éreztem, hogy a nőiességembe vágnának bele. Szó szerint és képletesen is. Akkoriban nem volt ám ekkora propagandája a természetes szülésnek, nem befolyásolt az érzéseimben.
És hidd el, hiába nincs szerinted olyan kórház, ahol kötelező a gátmetszés, sajnos van. Kimondva, vagy kimondatlanul, de van. Hiába mondják, hogy persze, nem vágnak, csak ha kell, végül mégis úgy alakul, hogy nagyon kellett. De ezt Felicitász feljebb tökéletesen leírta.
Szerintem is van olyan szituáció, amikor szükséges rossz, meg kell csinálni, de ha létezik olyan kórházi orvos, aki a szülései 2%-ban alkalmazza, akkor nem lehet létszükséglet.
www.babaszoba.hu/articles/Ki_fog_ferni?aid=20110518124608

Nagyon sajnálom, ha sokkoltam bárkit is. Nem állt szándékomban, de ha csak egyvalaki is így érzi, akkor az valószínűleg úgy volt.
A baj az, hogy ez a téma olyan nüansznyi része a szülésnek, születésnek, hogy valójában nem érdemelne ennyi figyelmet, ha mindenki (orvosok, szülésznők, szülőnők is) a helyén kezelné. De sajnos nagyon kevesen teszik. És ugyanez vonatkozik a többi beavatkozásra is. Ha nem piszkálnának bele lépten-nyomon a dolgokba, akkor a valóban szükségeseket esetleg nem kérdőjeleznék meg ennyien.

Hogy mi a valóban szükséges, azt nyilván ne egy laikus akarja meghatározni. A probléma ott kezdődik, amit te is írsz: "hiába ígér meg szóban minden szépet a szülész, a végén csak véghezviszik a régi protokollt". És ettől hiteltelenné válik, amit mond. Mert már akkor is hazudik, elken, elhallgat, amikor először ígér, miért higgyünk neki később? Én személy szerint rendkívül hálás vagyok annak az orvosnak, akinél végül nem szültem, hogy őszinte volt a maga diplomatikus módján. Nem ígérte meg, hogy persze, mindent megtesz, amit lehet, mert tudta, hogy amit én szeretnék, azt abban az intézményben, ahol ő dolgozik egyszerűen képtelenség véghezvinni anélkül, hogy neki ne legyen belőle problémája. Pedig tényleg nem voltak extrém kívánságaim: gátmetszéstől való eltekintés, meg szabad mozgás, ha mindenkivel minden rendben van.

Megint csak csapongok, bocsánat, de nincs időm szerkesztgetni a gondolataimat. Jól összerondítom ez a klassz blogot.

A miérthez még: én ilyen vagyok, amit lehet, azt bizony kivesézem, utánna járok, átgondolom, összehasonlítom, kérdezek, olvasok, mittudomén. Ez sokszor jó, sokszor meg nem. Mindig irigyeltem azokat, akik úgy fogadják el a világot, ahogyan az van, mert nekik könnyebb az életük, nem agyalnak feleslegesen dolgokon, nem fecsérelnek energiát arra, amin esetleg nem tudnak változtatni. De ha már ilyen vagyok, azért a szülésemmel kapcsolatban nem érezem, hogy hibáztam volna azzal, hogy alaposan körbejártam a témát. Mivel én már kamaszként tudtam, hogy egyszer anya leszek, már akkor vártam-vágytam, hát elkezdtem akkor. Kicsit zizzent dolog, tudom, de hát inkább így, mint sehogysem.

Naxl 2012.03.22. 21:56:15

@IrishOak: de, érdekeltek a szabadon választható lehetőségek, azért nem vagyok ennyire agyament :) Egy ismerős szülésznővel beszéltem, azt mondta, hogy jobban járok, ha másik intézményt keresek.
Kötelező gátmetszés: már kezdem én is unni :D
Szomszédasszony, kislánya 1 éves (bocsánat, ez most nem saját tapasztalat, de mással nem szolgálhatok). Felvetette a kérdést, mire azt a választ kapta, hogy ne is agyaljon rajta, lesz neki. Ő az az okos fajta (tényleg az, nem ironizálok!), aki nem is agyalt, szépen elfogadta. Bár őszintén bevallotta utólag, hogy szívesen kihagyta volna az életéből, pláne, hogy nem volt 3 kg-os a babája, valószínűleg szépen kibújt volna anélkül, hogy megsértette volna az anyukáját. Így meg két hétig félfenéken ült.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2012.03.22. 22:00:07

@Naxl: Sok fontos dolgot írsz, számos olyan mondatod-félmondatod van, amit egy az egyben ugyanúgy gondolunk.

"Ha nem piszkálnának bele lépten-nyomon a dolgokba, akkor a valóban szükségeseket esetleg nem kérdőjeleznék meg ennyien. "

Ez például egy nagyon fontos tételmondat, a saját szülésembe való "belepiszkálást" pontosan ennek az összefüggésnek az ismeretében nem kérdőjeleztem meg. Mindenkinek óriási élmény, amikor kölcsönös bizalom légkörében lehet (úgy egyébként tényleg életveszélyes) dolgokat csinálni; biztos vagyok benne, hogy a pszichés tényezők miatt a dolgok végkimenetelére is hatással van ez, hogy én megbízom bennük és ezért hallgatok rájuk, ők meg pont azért tudják a tudásuk legjavát adni, mert biztosak lehetnek abban, hogy együttműködöm velük, és egy csomó marhaság nem vesz el energiát. (Ez nem "döntő hatással" van a dolgokra, csak simán "hatással", de akkor is.)

"tényleg nem voltak extrém kívánságaim: gátmetszéstől való eltekintés, meg szabad mozgás, ha mindenkivel minden rendben van."

Hát valóban nem. Ez meg a másik fő témám, hogy miért olyan marhára alternatív az, ami máshol a magától értetődő gyakorlat, és mikor fogunk oda eljutni, hogy ilyeneket nem kell kérni, mert egyszerűen _nem vita tárgya_.

pizzafutár 2012.03.22. 22:22:06

@Naxl:
Én teljesen megértelek - utólag. Én az elsőnél bíztam és hittem, és hatalmas pofáraesés volt. Mindent megígért, és semmi nem lett belőle, menet közben a szülésznő mondta, hogy hát, a doktor úr mindig vág első szülésnél, meg itt minden doktor úr vág. És én 4 hónapig nem tudtam ülni és a mai napig fáj a gátam ennél a vágásnál az erős hidegfrontoknál.
A másodikra épp ezért sokkal tudatosabban készültem és választottam orvost és helyet - akkor még kettő volt helyben és átmehettem a másikba. Mindenre volt lehetőségem (kád, nyugalom stb.) és gátvédelemmel szültem. A kölcsönös bizalom jegyében én is belementem dolgokba, amik végük jól jöttek. Ezzel az orvossal még tizet szülnék.
Egyébként én is féltem a szüléstől, már gyerekkoromban. Voltam szülésfelkészítőn és semmivel nem lettem okosabb, a másodiknál is úgy mentem szülni, mint egy analfabéta, csak még volt bennem jó adag plusz rettegés a korábbi élményektől, de az a gárda abban segített, hogy felismerjem a testem és a baba jelzéseit és valami csodaszép születés volt. Igazán nem is magam miatt, hanem a nagylányom miatt vagyok dühös, hogy neki nem ebben lehetett része...
Irish Oak felvetésére, hogy az orvos tudja, hogy mit csinál: ja, tökéletes vajúdás, minden szép, terminus napja. Doki szabadságról kénytelen beesni, siet. Rákiabál a szülésznőre, hogy hol az oxy (minek is??), majd gyakorlatilag négy nyomással egy hatalmas vágással és mellé egy repedéssel, beleértve a méhszájat is - amit elhallgatott és egy másik orvostól tudtam meg azt is, hogy volt és hogy rosszul forrt össze - gyakorlatilag kirobbantotta belőlem a gyereket úgy, hogy az utolsónál elsötétült minden és azt hittem, meghalok. Utána 45 perc volt a varrás és 3x tépte belém a cérnát és káromkodott. 15.25-kor lépett színre és 15.55-kor kint volt a lányom, ő pedig 16.10-kor hazament a családjához kipakolni a csomagokat. 2007-et írtunk!! Bababarát kórházban!!!!
@Felicitasz: Szívemből szólsz - most is. A bizalom rengeteget számít.

pizzafutár 2012.03.22. 22:24:18

17.10-kor természetesen, csak kicsit indulatos lettem. Bocsánat.

zellerlevél 2012.03.22. 22:29:29

@Naxl:

Dehogy zizzent... :)
(És a kifejezéseket simán lehet utólag pontosítani. Pl. az én utolsó mondatom véletlenül maradt benne, főleg így vesszővel a végén, befejezetlenül.)

Én is az utánajárós fajta vagyok, a szüléssel kapcsolatos konkrét testi történésekkel, részletekkel viszont csak felnőttként, gyerekvállalásra készülve találkoztam, ráadásul csak rokon nők szájából, csak nekem szánva, vagyis figyelembe véve az akkori tudásomat, érzékenységemet. Ez nekem nagyon jó volt.

A második bekezdéseddel egyetértek, de én ezt elsősorban kórházban képzelem el. Bár utólag, túl négy gyereken csak elmélet a dolog, azt hiszem ha most várnánk babát, akkor is a kórházat választanám. A nagyobbik lányom felvetette az otthonszülés kérdését (ő még előtte van pár évvel, hogy aktuális legyen), igyekeztem nem érvelni ellene, de valamikor biztosan elmondom a véleményemet, meg azokat a véleményeket is, amiket nekem mondtak a nőrokonaim.

A sokkolással kapcsolatban úgy általában írtam, a otthonszüléspártiak a kórházzal, a kórházpártiak meg az ottszüléssel kapcsolatban mondanak el minden rosszat, amit valaha is hallottak. Mindezt elolvasva, nulla tapasztalattal elég riasztó dolog lehet a szülés...

Naxl 2012.03.22. 23:20:28

@Felicitasz: szerintem a pszichés rész iszonyúan fontos! Persze nem minden, de konkrétan meg vagyok győzödve róla, hogy ha azzal a tudattal indulok neki a szülésnek, hogy lesz gátmetszésem (már megint ez a kis hülyeség), meg hogy nem mozdulhatok akkor sem, ha úgy érzem, muszáj, akkor én is a császárosok táborát gyarapítottam volna. Persze erre most lehetne mondani, hogy önszuggesszió ez is, és csak azért lett volna az, mert így indultam neki... Ehelyett én arra koncentráltam, hogy ügyesek leszünk, megy majd minden remekül, tudom, hogy kell lélegezni, ezerszer lejátszottam, fontos lazítani (annyira bennem volt, hogy amikor nem tudtam valami miatt átlélegezni az összehúzódást, akkor a kezemet rázogattam, hogy ne legyek görcsös), Laufer Gábor szülési útmutatóját ezerszer elolvastam, magabiztos voltam, na. Kerestem szakembereket, akik szintén hisznek a nőkben, aztán hajrá. A szüléssel másfél órát töltöttem a szülőszobán, bő három ujjnyival kerültem be, szóval szerintem sikeresen felkészítettem magamat. És hiszem, hogy a hozzáállás, rákészülés is sokat jelent a bizalom mellett, még ha nem is garancia semmire.

@pizzafutár: én soha nem féltem a szüléstől. Illetve néha, amikor belegondoltam, hogy esetleg fel kell szállnom a futószalagra, de szerencsére találtam megoldást, mert egyszerűen muszáj volt megoldást találnom.
A második szülésedhez gratulálok, sokan nem tesznek semmit, hiába lett az első rossz emlék, beletörődnek, hogy ez a dolgok rendje.

@zellerlevél: hát én is kórházban képzeltem el a szülésemet, különben itthon szültem volna. Vagyis nem, mert nem pont akkor nem lehetett, de komolyan sosem foglalkoztam a témával. Majd a következőnél :)
Én igyekszem a kórházpártiak és az otthonszülést pártolók tapasztalatait és véleményeit józan paraszti ésszel vizsgálni, én nem állok egyik oldalon sem. Hagyjanak békében szülni - kórházban.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2012.03.23. 00:25:35

@Naxl: "Hagyjanak békében szülni - kórházban."

A nők elsöprő többsége ezt szeretné. Nem otthon, nem születésházban, nem bábakunyhóban, hanem kórházban. Mert orvosi szempontból (statisztikai szempontból, kockázatcsökkentési szempontból stb.) tényleg az a legbiztonságosabb.
A hosszú távú egészségi állapotban viszont nem csak az van benne, hogy "köszönjük, túléltük", hanem tényleg a fizikai és a mentális egészség összege, az anyának is, a gyereknek is. Emiatt a (szintén egészségügyi) faktor miatt nem mindegy az ellátás minősége - némi sarkítással, amit megspórolunk az indokolatlan sietséggel és a mindenkire egyformán vonatkozó rutinokkal, annak a sokszorosába kerül az utógondozás, méhszájplasztikától mentálhigiénés ellátásig. Az egészségügynek a saját jól felfogott érdeke lenne, hogy a szülészeti ellátásban hosszú távú következményeket is mérlegeljen - fiatal, munkaképes, termékeny nők millióiról van szó, és marhára nem mindegy a GDP-nek, hogy ők szülés után egy (két, tíz) évvel milyen egészségi állapotban vannak, hány további gyereket képesek és hajlandók kihordani, mennyi időt töltenek orvosnál-pszichológusnál, mennyibe kerül az az ellátás, amit a gyerekeiken keresztül vesznek igénybe (mert a traumás szülés után mondjuk korai kötődési probléma van és aztán szoptatási probléma és aztán ételallergia vagy alvásprobléma, aztán anyai depresszió, aztán kisgyerekkori viselkedésprobléma, bla-bla, nem szükségszerűen, de mondjuk éppen elégszer ahhoz, hogy ez mérhetően rontsa az ellátás hatékonyságát).

Úgy tűnik nekem, hogy Kanada (ahol az alapellátásban a teljes egészségügyi költségvetést a kormány pénzeli) az utóbbi évtizedekben rájött erre az összefüggésre, a britek meg most szenvednek, hogy akkor most mi legyen, a csökkenő források miatt vonzó alternatívává tegyék a kórházon kívüli bábás szülést (ami azért szakmai szempontból elég vitatható lépés ám), vagy a kórházakban csökkentsék a beavatkozási arányt (ami nehézkes, mert az egyén által megkapható ellátást is rontja, ha a kórház éppen egy statisztikát igyekszik teljesíteni, és arra a hónapra már kimerítette az indítási vagy császáros arányszámot: nehogy már az legyen, hogy valaki azért hal meg, mert a jó statisztika miatt nem végeznek el rajta egy amúgy szükséges beavatkozást...), vagy mégis mi legyen.

Nem szeretem az előirányzott statisztikákat, a WHO 15%-os császáraránya pl. egy becslés, nem pedig ajánlás, a közhiedelemmel ellentétben.
Engem nem érdekel, ha a császárarány 45%, ha az MIND SZÜKSÉGES (egyre idősebben szülünk, egyre nagyobb fejű babákat, egyre több ikret, egyre több veszélyben levő, de megmenthető korababát). Nem statisztikát kell teljesíteni, a konkrét egyén számára lehető legjobb ellátást kell nyújtani, aztán majd ABBÓL lehet statisztikát csinálni, hogy tényleg mi történt és mi a császárarány.
Vagy gátmetszési arány.

A statisztika akkor lesz érdekes, amikor más országok adataihoz képest szélsőséges. A 91%-os gátmetszés első szülésnél például egy ilyen szélsőségesen magas szám.
Abszolút nem marginális kérdés.

Naxl 2012.03.23. 20:50:24

@Felicitasz: én mindig meglepődöm, amikor olyan dologgal találkozom, ami az országhatárt átlépve teljesen másként működik. Ilyen változó - többek között - például a nők teste :)

Naxl 2013.09.02. 14:07:21

@bes3: , @IrishOak: kicsit régi a téma, de most találtam a facebookon. Bizony, még most is kiszíjazzák az ember lábát bizonyos helyeken.

"3 hete szültem a gyöngyösi kórházban.3 babánál gátmetszés,hiába mondod,hogy nem.Kiszíjazzák az ember lábát,mint valami állatnak.A szülő szoba ajtaja állandóan tárva-nyitva.Az nem néz be aki nem akar.A ctg állandóan ott lóg a pocakon._Így persze max. 1,5 m mozgás lehetősége van a mamának.A háton fekve szülés kötelező!Nincs szabad testhelyzet választás!A babát csak néhány percre adták ide.Amikor kértem,meglepődtek,mondván,hogy nem szokták az első éjjel odaadni.A legkorrektebb a csecsemős doktornő volt.Lesz még valaha változás a magyar szülészeteken?"

Ez az anya már az előző szüléseinél is traumatizálva volt, több helyen ír keserű kommenteket a vele történtekről. :(
süti beállítások módosítása