Ez a poszt egy fordítás. Nem mindent gondolok pontosan ugyanúgy, ahogyan a cikkben szerepel, és itt-ott a számokkal is vitába tudnék szállni, de fontosnak tartom, hogy ez így ebben a formában mégiscsak olvasható legyen magyarul is. Az oltások nem mellékhatások és veszélyek nélküli dolgok, de mielőtt bármilyen rémhírnek hiszel, mindig mérlegeld a helyzet egészét - ennyit akarok mondani, és ehhez szánom ezt a cikket gondolatébresztőnek.

Az eredeti cikk a MedPage Today -ban jelent meg.

szerző: Crystal Phend, MedPage Today

Néhány kutató arra figyelmeztette a tudományos és szakmai közösséget, hogy ha az embereket nem tájékoztatjuk H1N1-oltások után történő  nemkívánatos események átlagos  és normális gyakoriságáról, akkor ezeket az eseményeket az oltásnak tulajdonítva a lakosság körében pánik törhet ki.

"A drámai, de véletlen események, amelyek közt lehet hirtelen halál, Guillain-Barré szindróma és spontán vetélés is, össze fognak adódni a valódi oltási következményekkel" - mondta Steven Black (Cincinnati Gyermekkórház) és a The Lancet című szakmai folyóiratban vele együtt publikáló munkatársak. A csoport felhívta mindenki figyelmét, hogy a lakosságnak gyakran lesz szüksége megnyugtató információkra az oltásokhoz kapcsolódó eseményekről, még akkor is, ha végülis nem az oltás okozza ezeket az eseményeket, vagy nem történnek nagyobb gyakorisággal, mint eddig bármikor.

Az oltásokról széles körben terjedő rémhírek és tévhitek sokat árthatnak az immunizációs törekvéseknek, állapították meg a kutatók.

Példának felhozták amikor 2006-ban Izraelben négy ember meghalt 24 órán belül azután, hogy szezonális influenzaoltást kaptak. Ez nagy zavart keltett az addigra már zajló oltási programban, annak ellenére, hogy ezek az emberek amúgyis a veszélyeztetett csoportba tartoztak, és a négy haláleset kevesebb volt még a véletlenszerű esélyek alapján  előre várható halálozási aránynál is.

Hasonló dolgok nagy eséllyel történhetnek most is, figyelmeztetett a kutatócsoport, hiszen rengeteg ember fog H1N1-oltást kapni.

1976/77-ben az USA-ban egy H1N1-oltási kampány során megnőtt a Guillain-Barré szindrómás esetek száma. Mivel egyébként minden egymillió ember körében havonta 1-2 ilyen esetet regisztrálnak, százmillió beoltott amerikai után a csoport szerint akár 200 vagy több Guillain-Barré szindrómás esetre lehet számítani mint véletlen eseményre, az oltástól függetlenül.

"Ha ezeknek az eseteknek akár csak egy töredékét is úgy jelentik be mint oltási következményt, megfelelő médiajelenléttel, az valószínűleg mindenkiben mély aggodalmat fog kelteni, akkor is, ha ezek a számok eleve bejósolhatók voltak és az oltási kampány nélkül is ugyanekkorák lettek volna" - írták a kutatók. A cikkükben sorra vették azokat az eseményeket, amelyek legnagyobb eséllyel keltenek nyugtalanságot az emberekben, és megnézték ezeknek az eseményeknek az oltási kampánytól független, átlagos gyakoriságát. Az elemzésben korábbi tanulmányokra és kórházi adatbázisokra támaszkodtak, és ezekből kiderült, hogy az események aránya függ a naptári évtől, az országtól, az emberek nemétől és életkorától.

Mindent összegezve minden 10 millió beadott oltás után 3,58 véletlenszerűen bekövetkező Guillain-Barré szindrómás esetre lehet számítani az oltás után 7 napon belül, hat héten belül pedig 21,5 esetre.

Halálesetből 10 milló beadott oltásonként egy héten belül 0,98, hat héten belül 5,75 még véletlenszerűnek tekinthető. Nők közt minden 10 millió oltás után egy héten belül 14,4 látóideggyulladásos (hirtelen, de többnyire múló vaksággal járó) eset történhet, hat héten belül 86,3. (Azért "nők közt", mert ez főleg a nőkre jellemző betegség, az összes diagnosztizált eset majdnem 70%-a nő - a ford. megj.)

Terhes nők közt minden egymillió beadott oltásra 397 spontán vetélés történhet véletlenszerűen az oltás után 24 órán belül. Ez a szám túlbecslés is lehet, ha tekintetbe vesszük, hogy a terhes nők nem egyenlő arányban fognak az oltásuk időpontjában az első, a második és a harmadik terhességi trimeszterbe esni. (Az összes létrejövő terhesség kb. 10-12%-a vetéléssel végződik, de a vetélések többsége az első trimeszterben történik - a ford. megj.)

A félreértelmezhető és az oltásnak tévesen tulajdonítható lehetséges esetek nagy számára tekintettel Black kutatócsoportja azt ajánlotta, hogy késlekedés nélkül és alaposan elemezzük az összes biztonsággal kapcsolatos aggodalmat, az időbeli és a földrajzi halmozódások esélyét is figyelembe véve. Ez utóbbira egy példa: az orvosi praxisok körülbelül 2%-ában a spontán vetélések arányának emelkedését fogják regisztrálni a normál eloszláshoz képest. Habár ez gyanúba keverhet egy bizonyos márkájú vakcinát vagy magát az oltási gyakorlatot, a kutatók arra figyelmeztettek, hogy véletlenszerű eseményekről is tűnhet úgy, mintha mintázatokat követnének (nem minden orvosi praxisba tartozik ugyanannyi terhes nő, ugyanannyi veszélyeztetett, ugyanannyi első trimeszteres stb.: ahol ilyenekből több van, ott komplikáció is több lesz, oltástól függetlenül  - a ford. megj.)

Arra is figyelmeztettek, hogy az elemzések során módszertanilag nem lesz elég kizárólag a passzív adatgyűjtő rendszereknek bejelentett esetekre támaszkodni, mert a beoltottak pontos száma azokból nem tudható meg. Jobb módszer, ha összehasonlítjuk a véletlenszerű esélyek alapján várható események számát az összes megfigyelt és tapasztalt valódi eset számával, és még ez sem lesz tökéletes, mert ezekben sok bizonytalanság lehet és az egyes népcsoportok  is különböznek.

Az USA-ban önkéntes alapon működő adatgyűjtő rendszer (Vaccine Adverse Event Reporting System) üzemeltetői igyekeztek minél szélesebb néprétegeket elérni már az oltási program megkezdése előtt. Ahogyan a The Lancetben megjelent cikk kommentárjai közt megjelent, az Egyesült Államokban most egy új, internetes alapú bejelentő- és megfigyelőrendszer is működik az eddigi adatbázisfigyelőkön kívül. Frank DeStefano és Jerome Tokars - mindketten a CDC, az USA járványügyi központjának munkatársai - beszámoltak arról, hogy más országokban is  hasonló kiemelt figyelemmel követik, hogy a H1N1-oltások tényleg biztonságosak-e. A monitorozásnak ez az új módja követendő példa lehetne, és a jövőben minden oltás biztonságosságát ugyanígy kéne ellenőrizni.