Tegnapelőtt családilag elmentünk influenzaoltásra (Fluzone, gyártó: Sanofi-Pasteur, tételszám: U 3703AA). Ehhez két dolog kellett: 1. a férjem munkahelyén mindenkit ingyen beoltanak a családtagjaival együtt, ugyanúgy, mint annak idején Kanadában az egyetemen (csak ott ez kormányprogram volt Ontario tartomány részéről, itt meg jófejség a férjem munkahelyének részéről, a mi számunkra viszont a végeredmény ugyanaz) 2. elvégeztem a szokásos kutatómunkámat, megválaszolandó a kérdést, hogy kell-e nekünk az oltás.
Az idei influenzaoltásban háromféle vírustörzs van: az A/California/07/2009 X-179A (H1N1), ami ugyanaz, mint a tavalyi "világjárvány-vírus"; az A/Victoria/210/2009 X-187 (H3N2), ami hasonló az A/Perth/16/2009 H3N2-vírustörzshöz; és a B/Brisbane/60/2008.
Tavaly végülis kihagytam a H1N1-oltást: a férjemet beoltották az egyetemen, én viszont otthon voltam a 2 évesnél idősebb fiammal, egyikünk se tartozott a rizikócsoportba, és mire a sor ránk került volna, az egész kérdés nem volt aktuális. Nyáron aztán leköltöztünk Pennsylvaniából ide délebbre, a fiam óvodás lett, én pedig a gyerekorvosunktól érdeklődve és a statisztikákat átnézve megtudtam, hogy itt tavaly elég rossz volt a járvány; az éghajlathoz se vagyunk még hozzászokva, jobban járunk az oltással. Legyen.
Egyelőre úgy tűnik egyébként, hogy a H1N1-re a népesség nagy része időközben immunis lett: vagy úgy, hogy beoltatta magát tavaly, vagy úgy, hogy tünetmentesen kihordta lábon az enyhe fertőzést, vagy úgy, hogy ténylegesen átesett a betegségen.
Kanadai kutatók egy British Columbia tartománybeli vizsgálat eredményei alapján arra jutottak, hogy a H1N1 ebben a szezonban már valószínűleg nem fog egy szokásos szezonális influenzánál nagyobb problémát okozni, lehet, hogy még akkorát sem: 1127 ember adatai alapján (9 hónapostól 101 évesig) azt találták, hogy a lakosság legalább 46%-a immunis, ezen belül az iskolás gyerekek legalább 70%-a az, és relatíve a legnagyobb veszélyben az 50 és 79 év közti korosztály van, majdnem ugyanúgy, mint egy átlagos szezonális influenza esetén.
Ebből következően az idei influenzaoltás úgy kezelendő, mint a szokásos szezonális oltások eddig bármikor: opcionális. Ennek a mostani oltásnak a legfontosabb összetevője jó eséllyel nem az elölt H1N1-vírustörzs - hiszen már egy csomóan immunisak rá anélkül is -, hanem a szintén elölt H3N2-vírustörzs: eddig ahol itt az USA-ban bizonyítottan influenzás megbetegedéseket regisztráltak, ott a fertőzöttek nagy része emiatt a H3N2 miatt volt beteg (Pennsylvaniában a múlt héten a 77%-uk); a június 1-je óta összesített adatok szerint pedig az idei H3N2-fertőzöttek több mint fele vagy 5 évesnél fiatalabb, vagy 65 évesnél idősebb volt. Egyelőre persze alig van influenza: ezek a számok főleg információs értékkel bírnak arról, hogy valószínűleg egy szokásos szezonnak nézünk elébe, és ráadásul az oltás is jónak tűnik, mert azok a vírusok vannak benne, amikből a szezon az eddigi adatok alapján állni fog.
Mi most családilag be lettünk oltva, ami persze nem garancia, csak egy óvintézkedés, mert az oltás csak az esetek kb. 80%-ában ad tényleges immunitást. Ha úgy döntesz, hogy oltatsz (a nem-rizikócsoportnak Magyarországon fizetnie kell az idei szezonális oltásért), akkor előző este feküdj le korán: egy 2002-es vizsgálat szerint aki influenzaoltás előtt már 3-4 éjszaka óta mindössze átlagosan 4 órát aludt, az az oltás után 10 nappal csak kevesebb mint feleannyi antitestet produkált, mint a rendesen alvó kontrollcsoport, és ez a különbség csak négy héttel későbbre egyenlítődött ki (a cikk eredetije itt).
A fáradtság tehát nem jó az immunrendszernek. Régóta ismert összefüggés, hogy kimerült állapotban hajlamosabbak vagyunk elkapni a fertőző betegségeket, de 2009 óta kísérleti bizonyíték is van arról, hogy érdemes nátha- és influenzaszezon alatt eleget aludni. 21 és 55 év közti egészséges felnőtteket rhinovírussal (náthavírus) fertőzek meg a kísérletvezetők, és a (karanténban, ellenőrzött körülmények közt lefolytatott) vizsgálat végére azt tapasztalták, hogy a 7 óránál kevesebbet alvó egyének háromszor nagyobb valószínűséggel lettek betegek a fertőzés eredményeképpen, mint a 8 óránál többet alvók.
Sőt, mi több: az is fontos, hogy jól aludjunk. Ugyanezen kísérlet eredményei alapján akik az alvásidejük legalább 8%-át ébren töltötték, majdnem ötször akkora eséllyel betegedtek meg a fertőzés nyomán, mint azok, akik az alvásidejüknek csak 1-2%-ában nem aludtak. A megbetegedés esélye ennél sokkal kevésbé függött össze a kísérleti személy társadalmi-gazdasági státusával, életkorával, testtömeg-indexével, életmódjával, lelki állapotával stb., vagyis a kutatók arra jutottak, hogy ha ellenállóbbak szeretnénk lenni a fertőzésekkel szemben, akkor először is igyekezzünk eleget aludni.
Friss kommentek