A kormány a mai ülésén rendeletté nyilvánította az intézeten kívüli szülésről szóló, ősz óta egyeztetés alatt álló rendelettervezetet (a linken a teljes szöveg).
A rendelet április 1-jén lép hatályba, és szövegét a május 1. után bekövetkező szülészeti eseményekre lehet alkalmazni.
A rendelet végleges szövegét, amint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé válik, ismét ki fogom tenni ide a blogra, és ha még történt benne újabb változtatás, akkor az érintett szövegrészeket külön kiemelem.
A reform iránt elkötelezett szakmai és civil szervezetek azt szeretnék elérni (pdf), hogy a kormány két év múlva újra vegye napirendre a kérdést, és a tapasztalatok fényében módosítsa a szabályokat ahol ez szükséges. A nemsokára hatályba lépő rendelet a szülészeti reform első, és sok szempontból legfontosabb lépése, de a munkát folytatni kell: meg kellene alkotni az intézeten kívüli ellátás önálló szakmai protokolljait és létrehozni az intézeten kívüli ellátást felügyelő szakmai testületet; tisztázni kellene az ambuláns szülészeti ellátás finanszírozási és protokolláris kérdéseit; újra kéne tárgyalni az intézeten kívüli ellátás állami finanszírozásának problémáját. Nem egyszerűen arról van szó, hogy állami finanszírozás hiányában sérül az önrendelkezési jog meg az egyenlő bánásmód elve: az egészségügyi térítéssel kapcsolatos problémák rámutatnak arra a jelenségre, hogy Magyarországon a szülészeti ellátás jelenleg definíció szerint fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást (vagyis, több napon át lefoglalt kórházi ágyat) jelent, és egyelőre a saját finanszírozási szabályaink akadályoznak bennünket abban, hogy nagyobb választási szabadságot adó és olcsóbb ellátási rendszert működtessünk.
Az utolsó 100 komment: