Felicitász blogja

Terhesség, szülés, babázás, gyereknevelés. Gyógynövények, életmód, egészség. Szakirodalom, meg a szokásos tanácsaim gyűjteménye.

©

A blogon megjelenő írások, illetve azok részletei csak a szerző engedélyével, a blog linkjének feltüntetésével használhatók fel vagy közölhetők máshol.

Email: felicitasz@vipmail.hu

Facebook

Ennyien olvastok most

Locations of visitors to this page

Címkék

antibiotikum (2) antidepresszáns (5) anyanyelv (3) apa (3) aranyér (1) asszonygyökér (1) autizmus (6) autonómiára nevelés (5) baba (18) bábaság (22) balett (3) berry (1) beszédtanulás (11) bogyó (1) bölcsőde (1) boldogság (1) büntetés (4) burokrepedés (2) citromfű (2) családtervezés (8) csalán (1) császármetszés (14) császárseb (3) dicséret (3) d vitamin (1) egészség (15) életmód (13) elfogadás (3) engedetlenség (2) epidurális érzéstelenítés (2) érzelmi nevelés (1) eufenika (2) evésproblémák (1) fájdalomcsillapító (9) fejfájás (1) fejlődési rendellenesség (3) felicitasz (22) feminizmus (2) fészekrakó ösztön (2) fogamzás (4) fogamzásgátlás (3) fogamzásgátló tabletta (1) folsav (8) frontérzékenység (1) gátseb (1) genetikai tanácsadás (2) geréb ágnes (2) gyász (2) gyereknevelés (14) gyerekszám (6) gyerekvállalás (13) gyermekágy (12) gyermektelenség (7) gyógynövény (12) gyógyszer (7) h1n1 (11) halloween (1) harry (1) harry potter (10) hiszti (5) hőgörbe (1) hólyaggyulladás (1) homeopátia (1) hőmérőzés (1) hozzátáplálás (5) húsvét (1) idegennyelv tanulás (6) immunitás (3) influenza (13) influenzavírus (2) iskola (4) jutalom (2) kanada (22) kányabangita (1) karácsony (4) kétnyelvűség (6) kézzel tágítás (1) kiságy (1) kisgyermekkor (18) köhögés (1) kolin (1) költözés (1) komló (1) korai fejlesztés (10) korai vajúdás (2) koraszülés (2) korcsolya (1) kórház (3) kormányrendelet (1) lázcsillapító (2) levendula (2) magzatvédő vitamin (3) magzatvíz (1) meddőségi kezelés (3) medveszőlő (1) menstruációs ciklus (4) mese (11) meseterápia (1) mikulás (1) mióma (1) mmr (2) montessori (4) napirend (4) nátha (4) nevelés (2) nyugtató (3) oltás (14) omega 3 (3) öngyilkosság (1) orvos (20) otthonszülés (27) otthonszülés kormányrendelet (3) óvintézkedés (12) óvoda (5) ovulációs teszt (1) oxitocin (3) párkapcsolat (10) peteérés (2) peteérésjelző (1) pg53 mikroszkóp (1) potter (1) pozitív (1) pozitív nevelés (7) prom (1) pronatalizmus (2) pszichoterápia (20) ptsd (8) rák (2) rooming in (2) szaporodási ösztön (2) székrekedés (1) szeretet (6) szoptatás (14) szülés (27) szülésélmény (1) szülésindítás (5) szülési terv (1) szüléstörténet (1) szülés utáni depresszió (9) születésélmény (2) szűrővizsgálat (9) tájékozott döntés (10) tápanyagszükséglet (12) táplálkozás (11) tápszer (3) tea (11) teherbe esés (10) tehetséggondozás (6) tej (2) tens (2) teratológia (1) terhesgondozás (10) terhesség (14) termékenységi problémák (6) termékeny nap (3) természetes családtervezés (2) terminustúllépés (4) tigrisanya (2) többnyelvűség (3) tokofóbia (3) tőzegáfonya (2) tudomany (1) tudomány (2) túlhordás (3) tüneti hőmérőzéses módszer (1) tűzvédelem (1) újévi fogadalom (3) újszülött (12) ünnep (13) usa (19) utófájások (1) valentin nap (1) vas (2) vashiány (4) vérszegénység (3) zöld (1) zöld tea (1) zsurló (1) Címkefelhő

Friss kommentek

Intézeten kívüli szülés Magyarországon - módosított kormányrendelet-tervezet

2010.12.23. 15:01 Felicitasz

A MedicalOnline kitette a módosított szöveget, ez a verzió került tovább a közigazgatási egyeztetésre.

A szöveget beteszem ide, és kiemelem benne az előzőhöz képest a változtatásokat.

Vitassuk meg:

 

A Kormány
…/2010. (…) Korm. rendelete
az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (1) bekezdésének v) pontjában, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Kormány a következőket rendeli el:
 

1. §
E rendelet alkalmazásában
a) intézeten kívüli szülészeti ellátás: az az egészségügyi szolgáltatás, amelynek keretében a várandós nő a szülészeti- és újszülött ellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, egészségügyi intézményen kívül veszi igénybe,

b) háttérkórház: a szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott (módosították azt, hogy "a szülés helyszíére vonatkozóan területi ellátási kötelezettséggel rendelkező") fekvőbeteg-gyógyintézet, ahova az ellátást igénybe vevő nő és gyermeke sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot bekövetkezésének észlelése után a helyszínről húsz percen belül beszállítható.


2. §
(1) Intézeten kívüli szülészeti-és újszülött ellátást (a továbbiakban: ellátás), az e tevékenységre vonatkozó működési engedéllyel és érvényes felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltató nyújthat.


(2) Az ellátás keretében történő szülési eseményben (a továbbiakban: szülés) szülész-nőgyógyász szakorvos, vagy legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkező felsőoktatási intézmény alapképzési szakán, illetve főiskolai karán szülésznő szakképesítést, továbbá emelt szintű vagy felsőfokú szülésznő szakképesítést szerzett szülésznő (a továbbiakban: felelős személy) közreműködik.


(3) Az egészségügyi szolgáltatónak az ellátás keretében – minimális személyi feltételként – a (2) bekezdés szerinti felelős személyeket, és újszülött ellátásban jártas gyermekgyógyász (a továbbiakban: gyermekgyógyász) jelenlétét biztosítania kell.


(4) Az ellátás keretében a várandós anya egészségügyi szolgáltatót, illetve felelős személyt (innen kivették azt, hogy "továbbá házi gyermekorvost") választ. Az egészségügyi szolgáltató helyettes felelős személyt jelöl ki.
 

3. §
(1) A felelős személy az ellátás során a tőle elvárható legnagyobb gondossággal, a szülészeti- és újszülött ellátás szakmai szabályai betartásával jár el és felelős az e rendeletben meghatározott előírások betartásáért
 

(2) A felelős személyek mindegyikének rendelkeznie kell öt évnél nem régebbi csecsemő-és újszülött, továbbá felnőtt újraélesztés tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, a 2. § (3) bekezdése szerinti gyermekgyógyásznak csecsemő- és újszülött újraélesztés tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.
 

(3) Az ellátás csak olyan helyen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött háttérkórházba szállítható.
 

(4) Rh-negatív vércsoportú várandós nő esetében – az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy a szülés várható megindulása előtt – a várandós nő részére a szükséges anti-D ellenanyag vényre történő felírása (innen kivették azt, hogy "és beszerzése") a szülés várható megindulása előtt megtörténjen.
 

4. §
(1) Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeit és az azt kizáró tényezőket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A szülő nő valamint az újszülött háttérkórházba történő szállításának indikációit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az ellátáshoz kapcsolódó tárgyi, továbbá higiénés feltételeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
 

5. §
(1) Az ellátás igénybe vételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönt a 4. számú melléklet szerinti adatlap kitöltésével. Az egészségügyi szolgáltató, illetve a felelős személy (azt kivették innen, hogy "valamint a házi gyermekorvos") közreműködik a 4. számú melléklet szerinti adatlap kitöltésében.
 

(2) A várandós nő az (1) bekezdés szerinti, kitöltött adatlap egy példányának átadásával – a kitöltést követő legfeljebb 3 napon belül – tájékoztatja a területileg illetékes védőnőt (a továbbiakban: védőnő) arról, hogy az e rendelet szerinti ellátást tervezi igénybe venni.
 

(3) A felelős személy a várandós nő döntését követő 3 munkanapon belül írásban vagy elektronikus úton értesíti a háttérkórház szülészeti ellátást nyújtó osztályát.
 

(4) A háttérkórház az értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja a felelős személyt nyilatkozat tudomásulvételéről.
 

(5) A várandós nő terhes-gondozása jogszabályban meghatározottak szerint történik.
 

(6) A felelős személy – a szülés várható időpontját megelőzően legfeljebb két héttel – meggyőződik a szülés helyszíne higiénés feltételeinek megfelelőségéről.
 

6. §
A várandós anyát az ellátással kapcsolatosan az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a felelős személy írásban tájékoztatja:
a) az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeiről,
b) a kórházba szállítás indokairól, és a kórházba szállítás megtagadásának következményeiről.
 

7.§
(1) Az ellátás csak akkor kezdhető meg, ha a 3. számú melléklet szerinti tárgyi, valamint higiénés feltételek a szülés helyszínén rendelkezésre állnak.
(2) Az egészségügyi szolgáltató köteles gondoskodni
a) a 3. számú mellékletben foglalt tárgyi feltételek meglétéről,
b) az ellátás során keletkező veszélyes hulladék elszállításáról.
 

8. §
(1) A szülő nőt, és az újszülöttet a 2. számú mellékletben felsorolt feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén azonnal a háttérkórházba kell szállítani. A háttérkórházba szállítás – a felelős személy, továbbá a gyermekgyógyász döntése alapján - akkor is kötelező, ha a komplikáció jellege, illetve egyéb előre nem látható ok a szülő nő, vagy az újszülött életét, egészségét súlyosan veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat. A felelős személy köteles a szülő nőt, illetve újszülöttet – a mentőszolgálat igénybevételével – a háttérkórházba kísérni és a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt az ügyeletvezető szakorvosnak átadni.
 

(2) A háttérkórházba szállítás esetén a felelős személy a háttérkórház szülészeti ellátást nyújtó osztályát – a szállítást megelőzően – haladéktalanul értesíti.
 

(3) Amennyiben a felelős személy azt állapítja meg, hogy egyéb előre nem látható ok miatt az (1) bekezdés szerinti háttérkórházba történő szállítás a szülő nő, vagy az újszülött életét, egészségét súlyosan veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, akkor őket bármely más szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell szállítani.
 

9. §
(1) A felelős személy a szülés megtörténtéről a várandós nő gondozását végző védőnőt (a továbbiakban: védőnő) haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül értesíti.
 

(2) Az újszülött első vizsgálatát a 2. § (3) bekezdés szerinti gyermekgyógyász végzi az első 24 órában.
 

(3) A szülés befejezését követő 6 órán keresztül az anya és az újszülött felügyeletét a felelős személynek kell ellátnia. A felelős személy, továbbá a gyermekgyógyász a szülést követő naptól számított három napon keresztül az anya és az újszülött állapotát naponta ellenőrzi.
 

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti személyek az ellenőrző vizsgálatok elvégzése során bármilyen rendellenességet észlelnek, az anya és az újszülött háttérkórházba, vagy a 8.§ (3) bekezdése szerinti intézménybe történő szállításáról haladéktalanul gondoskodnak.
 

(5) Rh-negatív vércsoportú anya esetében a felelős személy gondoskodik a köldökzsinór- és az anyai vér levételéről, és annak megfelelő laboratóriumba történő szállításáról. A laboratóriumi eredmény birtokában az anti-D ellenanyag beszerzéséről és beadásáról a felelős személy gondoskodik haladéktalanul, de legfeljebb a méhlepény távozását követő 72 órán belül, továbbá ezt a tényt az anya gondozási könyvében is dokumentálja.
 

10. §
(1) A BCG-védőoltás beadása a jogszabályban meghatározott időtartamon belül a területileg illetékes háziorvos vagy házi gyermekorvos, illetve a választott házi gyermekorvos ( a továbbiakban: gyermekorvos) közreműködésével történik.
 

(2) A veleszületett anyagcsere-betegségek szűrővizsgálatainak elvégzéséről, a levett vérminta megfelelő laboratóriumba szállíttatásáról és az eredmények értékelése kapcsán történő intézkedések megtételéről az egészségügyi szolgáltató (a "választott házi gyermekorvos" helyett) gondoskodik.
 

(3) A védőnő a gyermekágyas nőt és az újszülöttet a 9. § (1) bekezdés szerinti értesítést követő legkésőbb 48 órán belül  (nem "a születést követő egy héten belül") meglátogatja.
 

(4) A védőnő az ellátás egészségügyi dokumentációja alapján meggyőződik arról, hogy a gyermekágyas nő a 9. § (5) bekezdés szerinti anti-D ellenanyagot, az újszülött az (1) bekezdés szerinti védőoltást megkapta, továbbá a 9. § (2)-(3) bekezdése szerinti orvosi vizsgálatok, valamint a (2) bekezdés szerinti szűrővizsgálatok megtörténtek, és az erről szóló megállapításokat a védőnői dokumentációban rögzíti. A védőnő az ellátások elmaradása esetén megteszi a jogszabályban meghatározott intézkedéseket.
 

11. §
Az újszülött ellátását a születést követő negyedik naptól a gyermekorvos veszi át. A gyermekgyógyász az újszülöttre vonatkozó egészségügyi dokumentáció egy példányát átadja a gyermekorvosnak.

 

12.§
(1) A felelős személy szülési naplót vezet, amely tartalmazza az adott évben közreműködésével lezajlott szülések sorszámát, időpontját, helyét, a várandós anya személyazonosító adatait, az ellátás során megállapított diagnózisokat és az elvégzett beavatkozásokat, továbbá az újszülött nevét, nemét, testsúlyát, testhosszának, fej- és mellkas-körfogatának értékeit és egészségi állapotát.


(2) A felelős személy a szülés folyamatáról észlelési lapot vezet, amely részletesen tartalmazza a szüléssel és a születést követő 72 órával kapcsolatos egészségügyi eseményeket. Az észlelési lapot a szülést befejezését követően a felelős személynek, valamint a gyermekgyógyásznak alá kell írnia.
 

(3) A felelős személy újszülött lapot vezet, amely részletesen tartalmazza az újszülöttel kapcsolatos egészségügyi eseményeket, beleértve a 9. § (2) bekezdésében foglalt vizsgálatot is. Az újszülött lapot a felelős személynek, valamint a gyermekgyógyásznak alá kell írnia.
 

(4) A szülést követő 72 óra elteltével a felelős személy az észlelési lapot és az újszülött lapot aláírásával ellátja és lezárja, továbbá kiadja az ellátásra vonatkozó zárójelentést.
 

(5) A felelős személy a szülést követő 48 órán belül az újszülött anyakönyvezéséhez szükséges „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” nyomtatványt kitölti, vagy a jogszabályban meghatározott, a szülés tényéről szóló igazolást kiállítja.
 

(6) A 4. számú melléklet szerinti adatlap egy példánya, a szülési naplónak az adott szülési eseményre vonatkozó adatai, az észlelési lap, az újszülött lap és a zárójelentés az egészségügyi dokumentáció részét képezi. Az egészségügyi dokumentációt a felelős személy őrzi meg.


(7) A felelős személy jogszabályban meghatározott módon tesz eleget az ellátással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségének.

13. §
Az ellátás – e jogszabályban meghatározott a házi gyermekorvosi, védőnői továbbá a háttérkórház által biztosított egészségügyi szolgáltatás kivételével – nem finanszírozott esetnek minősül.
 

14. §
Ez a rendelet 2011. április 1-jén lép hatályba.
 

1. számú melléklet a …../2010. (…) Korm. rendelethez
Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételei és kizáró okai
 

1. Az ellátás csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén vehető igénybe:
 

a) a terhesség szövődménymentes,
b) a várandós nő a fogamzás időpontjában betöltötte 18. életévét,
c) első szülés esetében a várandós nő a fogamzás időpontjában a 40. életévét nem töltötte be,
d) a terhességi kor a betöltött 37. és 42. hét között van,
e) a magzat koponyavégű fekvésű,
f) a magzat ultrahangvizsgálattal mért biometriai értékei alapján becsült súlya az élettani határértéken belül van.
 

2. Az ellátás igénybe vételét kizáró tényezők
 

2.1. Szülészeti és általános kórelőzmény:
a) Olyan anyai, vagy a környezetében előforduló betegségek, melyek szakorvosi konzílium alapján veszélyeztetik a várandós nő , illetve a magzat életét, egészségét.
b) Korábbi szülés(ek)nél: vállelakadás, negyedfokú gátsérülés.
c) Előzetes császármetszés, vagy a méhtesten végzett műtét (pl. myomectomia, hysterotomia).
d) A várandós nő lázas állapota.
e) A várandós nő HIV vagy hepatitis B, C, fertőzése.
f) Drog-dependencia, alkoholizmus, erős dohányzás.
g) Placenta praevia minden formája.
h) A várandós nő minden olyan betegsége, ahol konziliárius orvos császármetszést javasolt.
i) A várandós nő terhességgel, szüléssel összefüggő akut vagy krónikus megbetegedése:
ia) Diabetes mellitus
ib)Hypertónia
ic) Eclampsia, praeeclampsia
id)Anyai szívbetegség
ie)Ritmuszavar
if) Cardiális decompenzáció

j) Ultrahang vizsgálattal valószínűsített köldökzsinór-, vagy egyéb rendellenesség.

2.2. Magzati betegségek, vagy azok fennállásának gyanúja:


a) Intrauterin magzati retardáció.
b) Iker- vagy többes terhesség.
c) 4000 g feletti várható születési súly.
d) A magzat méhen belül elhalt.
e) Magzati fejlődési rendellenesség, ha a magzat neonatológiai ellátást igényel.
f) Magzati oxygénhiányra utaló, kóros NST.
g) RH-alloimmunizáció esetén vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha hematológus/neonatológus szerint az újszülött károsodása várható.
h) Fekvési rendellenesség: medence végű fekvés, haránt- vagy ferdefekvés.
i) Idő előtti burokrepedés, ha a szülés nem indul el spontán 24 órán belül, vagy a magzatvíz meconiumos.
j) Igazolt B típusú streptococcus fertőzés.
 

2. számú melléklet a …../2010. (…) Korm. rendelethez
Kórházba szállítás indikációi
 

I. Szülés megindulásakor
a) Aktív genitalis herpes
b) Bárányhimlő, vagy egyéb akut fertőző betegség a várandós nőnél, vagy a környezetében
c) Fekvési rendellenességek
d) Preeclampsia
e) 38 oC feletti láz


II. Szülés alatti
 

a) 38 oC feletti láz
b) Kóros magzati szívhangeltérések
c) A normálistól eltérő magzatvíz a vajúdás korai szakában (tehát nem csak a mekóniumos)
d) A szülés dinamikája nem megfelelő
e) Előesett köldökzsinór
f) Abruptio placentae vagy placenta praevia
g) Erős vérzés
h) A szülés bármely szakának elhúzódása
 

III. Postpartum (az anya esetén)
 

a) Thrombophlebitis vagy thromboembólia
b) Postpartum eclampsia
c) Uterus inversio
d) Postpartum vérzés (szokásos kezelésre nem szűnő)
e) Szülészeti shock előtti állapot
f) Teljesen vagy részben visszamaradt lepény
g) Mély, csak intézeti körülmények között ellátható uro-genitális sérülések (nem csak gátrepedés)


IV. Postpartum (a magzat esetén)
 

a) Apgar score (1’ 3 alatt, 5’ 7 alatt, 10 perc után is 7 vagy az alatt)
b) Görcsös állapot gyanúja
c) Légzési vagy keringési rendellenességek (RDS, organikus szívzörej)
d) Jelentős fejlődési rendellenesség (azonnali orvosi beavatkozást igényel)
e) Adaptációs zavar minden formája:
ea) súlyos izomhypotónia
eb) nagyfokú sápadtság
ec) az az újszülött, aki tartós lélegeztetést igényel
ed) cyanosis

 

 

3. számú melléklet a …../2010. (…) Korm. rendelethez

 

Tárgyi és higiénés feltételek
1. Eszközök
 

1. A magzati szívműködés regisztrálására alkalmas, Doppler elven működő szívhang regisztráló
2. Stetoszkóp, újszülött stetoszkóp
3. Vérnyomásmérő, felnőtt és újszülött mandzsettával.
4. Hordozható szívó berendezés
5. Episiotomiás ollók, köldökellátáshoz olló
6. Szuturás tálca (csipesz, olló, kocher, tűfogó)
7. Öntelődő lélegeztető ballon újszülött vagy gyermek és felnőtt méretben reservoirral
8. Maszkok a ballonhoz újszülött, csecsemő és felnőtt méretekben
9. Legalább 2 l űrtartalmú oxigén palack reduktorral
10. Laryngoscop újszülött-, csecsemő- és felnőtt méretű lapocokkal
11. Egyszerhasználatos tracheatubusok
12. Egyszerhasználatos braunüle-ök csecsemő- és felnőtt méretekben
13. Infúziós szerelék
14. Fecskendők, tűk (több méretben)
15. Nem steril kesztyűk
16. Steril kesztyűk
17. Steril szívókatéterek újszülött méretben az újszülött ellátásához Újszülött méretű gyomorszonda
18. Köldökcsat
19. Izolációs takaró
20. Fertőtlenítő oldat
21. Steril gézlapok
22. Fonalak szuturához
23. Hólyag katéter
24. Kémcsövek vérvételhez, többféle (pl. alvadásgátlóval), szállító doboz
25. Veszélyes hulladék tárolására alkalmas gyűjtő
26. Kéz-és egyéb testfelületek, valamint a berendezés fertőtlenítésére alkalmas szer
27. Tiszta, száraz törlők, törölközők
28. Glucometer stixekkel

 

2. Gyógyszerek:
1. Oxytotikus hatású szerek (Oxytocin, ergot alkaloida)
2. Helyi érzéstelenítők (Lidocain, Bupivacain)
3. Epinephrin (adrenalin) - legalább 5 amp.
4. Infuziós oldatok: min 2000ml, krisztalloid 1000 ml kolloid
5. 0,9%-os NaCl ampulla 5 db
6. Terbutalin aerosol
7. 4,2%-os NaHCO3

3. Higiénés feltételek:
1. A vajúdás, illetve a szülés idejére a szülő nő és az újszülött számára elkülönített, szükség szerint fűthető helyiség
2. Vízöblítéses WC
3. Kád vagy zuhanyfülke és kézmosó, folyó hideg-meleg vízzel
4. Az újszülött számára tiszta , száraz cserélhető lepedő

 

4. számú melléklet a …../2010. (…) Korm. rendelethez
Adatlap
a tervezett, intézeten kívüli szülés választásához

I. Személyes és egyéb adatok

I. 1.Várandós nő
a) neve:
b) TAJ-száma:
c) lakcíme, telefonszáma:
d) szülés választott helyszínének címe:
e) szülés várható ideje:
d) az értesítendő hozzátartozó neve, telefonszáma:

 

I. 2. Egészségügyi szolgáltató
a) neve:
b) székhelye (telephelye):
c) működési engedélyének száma:
d) egyéb elérhetősége (telefonszám, faxszám, email-cím stb.):

 

I. 3. Felelős személy
a) neve, telefonszáma:
b) működési nyilvántartásának száma:

 

I. 4. Helyettes felelős személy (a felelős személy akadályoztatása esetén)
a) neve, telefonszáma:
b) működési nyilvántartásának száma:

 

II. Egészségügyi szolgáltató nyilatkozata(i)

II. 1. A jogszabályban előírt tárgyi és személyi feltételeket a szülés idejére biztosítom.

 

III. Felelős személy nyilatkozatai

III. 1. A szülés választott helyszínén a jogszabályban előírt higiénés feltételek fennállásáról meggyőződtem, azok meglétét igazolom.

III. 2. A várandós számára az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírása szerinti tájékoztatást megadtam.

 

IV. A várandós nő nyilatkozatai

IV. 1. A [egészségügyi szolgáltató neve] által nyújtott, intézeten kívüli szülészeti ellátást kívánok igénybe venni.

IV. 2. Az intézeten kívüli szülészeti ellátás igénybe vételének feltételeivel tisztában vagyok.

IV. 3. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírása szerinti tájékoztatást írásban megkaptam.

Kelt:
Egészségügyi szolgáltató
Várandós nő
Felelős személy
p.h.*

Helyettes felelős személy
p.h.**
Az adatlapot négy példányban kell kitölteni!!!
* csak orvos felelős személy esetén kell lepecsételni
** csak orvos helyettes felelős személy esetén kell lepecsételni
 

 

36 komment

Címkék: otthonszülés

A bejegyzés trackback címe:

https://felicitasz.blog.hu/api/trackback/id/tr582534825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

holist · http://holist.hu 2010.12.24. 08:11:46

Helló, szuper információs szolgáltatást biztosítasz!

1. Vajon a placenta praevia minden esete közé tartozik a tévesen diagnosztizált placenta praevia is? Előfordul, úgy hallom.

2. A fekvési rendellenesség szakmailag mit fed? Rendellenes a farfekvés?

Sarah B Connor 2010.12.25. 05:51:15

Épp a 2/2-t akartam bekopizni az előző beszélgetésbe. A kiemelésed gondolom az OKJ 5.5-ös képzést is jelenti - ezt ugyanis Angliában is elfogadják. (Az OKJ 5.4-es tudtommal abban különbözik, hogy ahhoz még nem kellett nyelvvizsga). Ez fontos beszúrás volt, ettől gyakorlatközelibb lett a tervezet.

A másik problémám felől még mindig nem vagyok nyugodt. A külföldön szerzett képesítéseket mi is elismerhetnénk, ott sokkal alaposabban szervezett képzések szoktak lenni, tutor-rendszerrel sokórás gyakorlattal. De a minimum lehetne egy tematika-fordíttatás szerintem.

El kellene fogadni a korábban külföldön megszerzett tudást hazahozó, és itt átadó személyek mellett töltött gyakorlatot is, pl igazolt szülésszámmal egyszerű volna.

A lényeg az, hogy a háborítatlan szülés nem egyenlő a medikalizált szülés elemeinek fokozatos elhagyogatásával. Ez egy másik szakma, másik szemlélet.
Már a várandósság tényének felismerésétől másképp kell kísérni egy nőt, ha természetes szülésre készül, mintha úgy tervezi, hogy szeretné nagyobb mértékben az orvosra hárítani a folyamat majdani koordinálását.

Többször láttam, hogy hová vezet a kórházban ez a kísérletezés. Az orvos tiszta jószándékából futottak bele olyan helyzetekbe kismamák, amiket könnyen el lehetett volna kerülni, ha az orvos nemcsak néhány elemet hagyott volna el/valósított volna meg, hanem tisztában lett volna a folyamat íve mögött meghúzódó változásokkal.
Persze ott a kísérletezés vége "legfeljebb császár", tehát fel sem tűnik. De kérdezni sem tud az orvos, fejlődni sem, a jószándéka ellenére legközelebb is belefut majd ugyanabba a banális dologba, amit egy bábának alapban tudnia kell, és tud is.
Persze ezt a szülészek, szülésznők is érzik: "dehogy mennék otthoni szülést vezetni!" mondják, és jogosan: tudják, hogy nem arra vannak felkészítve, nem abban profik. (Meg a legtöbb Anya sem - ez nem ítélet, tény.)

Nehéz a helyzet, mert jelenleg Magyarország első villanyszerelőit a hazai vízvezetékszerelők szövetségének kellene munkavégzési engedéllyel ellátni... Ha nálunk még be sem vezették az áramot, akkor nem lenne egyszerűbb tőlük kérdezni, hogy mire van szükségük/mit szoktak külföldön?

Köszi a blogot.

misspony 2010.12.25. 10:52:14

index.hu/belfold/2010/12/20/gyermekgyogyasz_is_kell_az_otthon_szuleshez/

Idézet a cikkből:
Bár Szócska azt mondta, hogy ő a vitás kérdésekben a szigorúbb megoldásokat támogatta, volt a tervezetnek olyan korábbi, végül elvetett verziója, amely egyes, lényeges pontokon még keményebb feltételeket támasztott. Ilyen elvetett feltétel volt, hogy az első gyermekorvosi vizsgálatot az első életórában ne a felelős személy, hanem gyermekgyógyász végezze el, ami a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy gyermekgyógyásznak is jelen kell lennie az otthon szüléseknél. A hétfői sajtótájékoztatón - tévedésből - ezt a változatot osztották ki az újságíróknak.

Tehát NEM kell gyermekgyógyász!
Nem is logikus........

misspony 2010.12.25. 10:55:00

Bár engem is jobban izgat, hogy lesz törvény, de nem lesz, aki az otthonszülést kísérje.............

Ez így nem jó!

Mindenhol és minden területen van lehetőség az átmeneti időszakra!

A kismamák, akik most várandósak, áldatlan helyzetben vannak, pedig várták a törvényt mint a messiást!

Mikolt. 2010.12.27. 11:01:29

@holist:

2. fekvesi rendellenesseg minden, ami a normalis, I-es vagy II-es koponyavegu fekvestol elter

1. hogyan lehet elolfekvo lepenyt tevesen diagnosztizalni? vagy ott van, vagy nem.

misspony 2010.12.27. 16:05:44

Mikolt!

Két uh leleten kétféle méhlepényem volt, igaz a previa nem szerepelt, de volt első fali is meg hátsó fali is két hét eltéréssel............
így lehet tévesen előlfekvő is, ennyi erővel kinézem!

Vica1982 2010.12.27. 16:53:05

@misspony: A placenta praevia nem elöl-fekvő, hanem mélyen fekvő lepényt jelent. 4 fajtája van: nem érinti a méhszájat, érinti, részben fedi, teljesen fedi. Az ilyet nem nagyon szokták elnézni (persze kivételek akadhatnak), mert ha fennáll a gyanú, akkor alaposabban megnézik többször is.
Nekem is voltak olyan leleteim, mint neked, de az amiatt volt, hogy a legtöbb dokinak van egy sablonszövege, amit bekopiz vagy kiválaszt a leletíró programjában. Normál leletnél beilleszti az egészet és kijavítja a számokat mért értékekre. A lepényt nem figyelte, mikor írt.
Persze lehet, hogy neked tényleg elnézték vagy egyszerűen félreírták. Nyilván nem vándorol át 2 hét alatt a lepény az egyik oldalról a másikra.:)

misspony 2010.12.27. 17:03:52

Vica!

Nem hát, ezt írtam én is!
De "bekopizta, nem nézte".........
Ne haragudj, én ezt nem érzem elfogadható indoknak, mert ennyi erővel igenis elnézheti a méhszájon lévő lepényt is, mert bekopizta, nem nézte......

misspony 2010.12.27. 17:04:24

És tudom, szőrszálhasogatás, de a bábáktól 125%, a doki meg "bekopizza, nem nézi"............

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.12.27. 19:04:05

@holist: @misspony: Igen, beszámít kizáró oknak a tévesen diagnosztizált placenta praevia is. Ugyanúgy, mint a rossz határérték miatt tévesen diagnosztizált cukorbetegség, a béna uh-s miatt tévesen diagnosztizált duplacsomós köldökzsinór és sok más is. A diagnózis számít, és maximum téves lesz. Aki valamin nagyon aggódik, kérjen másodvéleményt, de ez még a tökéletes Kanadában is így volt :-P
Mindenki tévedhet, és ha már tévedünk, akkor jobb az óvatosság javára tévedni.

Amikor én terhes voltam, akkor a 12. és a 19. heti UH "összege" és az egyéb adatok alapján visszább akarták vinni a kiírási dátumomat szeptember 27-ről 20-ra. Egyszerűen minden adat arra utalt, hogy ez a gyerek idősebb a számoknál.
Kivéve azt az aprócska, jelentéktelen részletet, hogy négy és fél évnyi cikluslap-történetet tudtam felmutatni, tudtam a foganás idejét, és ragaszkodtam a kiírt dátumomhoz.

Az események fényében persze vannak ám utólagos értelmezések:
1. jól tettem, hogy ragaszkodtam a dátumomhoz és addig nem nyugodtam, amíg az összes papíromon szeptember 27 vagy 28 nem szerepelt (attól függően, hogy kinek a kördiagramjai hogyan működtek). A gyerek október 6-án született, ami ugye szeptember 20-as kiírásal elég vicces lett volna.
2. A 20. héten kellett volna gyanút fogni, hogy itt valami nem stimmel, és terminusra kiírni az indítást. Más kérdés, hogy sose egyeztem volna bele, de orvosilag esetleg lett volna értelme, mert megúszhattam volna a császárt.
www.sciencedaily.com/releases/2007/07/070730183828.htm
Bárhol elmondom (gyerekorvos stb.), hogy 4 kiló 13 deka volt, 37 centis fejjel, mindenki reakciója az, hogy végignéz rajtam és elsápad. :-)

Nagyon nehéz kérdés az, hogy mi van "tévesen diagnosztizálva". Az otthonszülési szabályokban ugye benne van "az élettani határértéknél nagyobb" magzat. A terminus napján a fiam talán nem volt az élettani határértéknél nagyobb, de amikor 9 nappal később megszületett, akkor igen.
A diagnosztizált placenta praevia a terhesség egy későbbi szakaszában még nőhet elfelé a méhszájtól és terminuskor már nem placenta praevia. Ha tévesen mégis annak diagnosztizálják, akkor nem lehet vele otthon szülni. Mert aki tévesen diagnosztizál, az nem tudja, hogy éppen téved. A kérdés ilyen szemszögből ezért értelmezhetetlen is.

tbjárulékfizető 2010.12.28. 12:55:58

Kedves Felicitasz!
Összenéztem a módosított szöveget és az észrevételeim egy része még mindig áll. Ezek szigorúan nem szakmai észrevételek, én ahhoz nem értek. De zavaró hiányosságok, ezért leírom, hátha tudsz velük valamit kezdeni.
Az nagyon zavar, hogy nem derül ki világosan az egészségügyi szolgáltató, a felelős személy és az anya között jogviszony, kompetencia, felelősség, valós szerepek.
Linket nem tudok beilleszteni, mert nem tudok, így csak egyes szakaszokról írok, pedig a wordos anyagodat szépen kicifráztam, kék színnel írtam bele, csak elküldeni nem tudom.
Tehát:
Az alapfogalmak listáját kiegészíteném min. a c/ ponttal, de a többivel sem ártana.
1§ hoz
(b)……..vagy az otthon a kórház x km-es körzetében van.
c) otthonszülés helyszíne: a várandós nő által megjelölt otthon, függetlenül annak tulajdoni viszonyától, vagy ezzel egy tekintet alá eső születésház.

d). Az egészségügyi szolgáltató szerepe, kompetenciája ( ezt meg kéne határozni pontosabban, mert nem teljese azonos az eü tv szerintivel)

e) A felelős személy fogalma és kompetenciája ( ezen belül: milyen jogviszonyban áll az eü szolgáltatóval és az anyával?)

2§ (4) ponthoz:
Nekem az egymás közötti viszonyok zavarosak: Az eü szolgáltató alkalmazottja a felelős személy? Vagy szerződéses viszonyban állnak? Valami ráhatása lehet az eü szolgáltatónak a felelős személy munkájára, mert ő nevezi meg a helyettest. Választhat az anya felelős személyt X Bt-től és eü szolgáltatót, mely Y Kft? Mi a szerepe az eü szolgáltatónak?)
3§ (1)
( Kérdésem: Van valamilyen belső kódex a szakmai és etikai szabályokra?)
3§ (3)
Az ellátás csak olyan helyen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött háttérkórházba szállítható.
(Ez mit jelent konkrétabban? Milyen járművel, ezen belül rendelkeznie kell-e az eü. szolgáltatónak betegszállításra alkalmas járművel, vagy egy betegszállítással foglalkozó céggel kötött szerződést kell felmutatni, vagy a mentőszolgálatra gondolnak, vagy mindez a felelős személy gondja, ki mit köteles tenni a szállítás érdekében?)..

5§ (3 és 4 pontokhoz)
Elolvastam Az egészségügyi séták Kanadában 4. szülés kórházon kívül és kórházban írást a szülés előkészületeiről, a bába és a kórház viszonyáról. Az itt leírtak nagyon eltérnek ettől, az adminisztratív eljárást valahogy közelíteni kéne.
(4) A háttérkórház az értesítés kézhezvételét ( a szülészeti egység jelenti a belsőrendszer szerint valahová tovább a bejelentést? És a kórház melyik adminisztratív egysége veszi kézhez az észrevételt és a belső szabályok szerint ki adja ki a nyilatkozatot? A belső ügyintézés ideje mennyi? A bejelentés ténye tértivevény nélkül nem bizonyítható sehol, az elektromos értesítést sehol nem fogadják el a gyakorlatban, ha az időpontok valamiért döntőek) követő 5 munkanapon belül írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja a felelős személyt nyilatkozat tudomásulvételéről.
( Ezen kívül nincs egyéb tennivalója a háttérkórháznak? A tudomásul vétel még nem jelent férőhely biztosítást is automatikusan. Ez megint szakmai kérdés, itt csak kérdéseim lennének, és lehet, hogy ez valahol le van szabályozva.)
(5) A várandós nő terhes-gondozása jogszabályban meghatározottak szerint történik.
( Konkrétan? Eü tv melyik §-a és melyik végrehajtási rendelet, vagy egyéb megnevezése Továbbá nincs kapcsolat a terhes gondozást végző orvos és az egészségügyi szolgáltató között ? )
(6) A felelős személy – a szülés várható időpontját megelőzően legfeljebb két héttel – meggyőződik a szülés helyszíne higiénés feltételeinek megfelelőségéről.
(És miként dokumentálja mindezt? Ha gond van, ki intézkedik, Ő, vagy az eü szolgáltató?))

6. §
b) a kórházba szállítás indokairól, és a kórházba szállítás megtagadásának következményeiről.
( Ha megtagadja mégis, akkor is vállalható az otthonszülés levezetése?mivel ezt kizárja a 8§ (1), a második mondatrész felesleges. Vagy eleve bele kéne fogalmazni ebbe a részbe, hogy a megtagadás automatikus kizárást jelent ebből az ellátásából))
9. §
(Az egészhez általában: hol a visszacsatolás a felelős személy tevékenysége és az eü szolgáltató között? Mi a szerepe az eü szolgáltatónak? A 2§ (3)-ban és 7§ (2)-ben írnak róla, meg egy nyomtatványt tölt ki az anyával együtt. Tényleg ennyi?)
3. számú melléklet a …../2010. (…) Korm. rendelethez
3. Higiénés feltételek:
1. A vajúdás, illetve a szülés idejére a szülő nő és az újszülött számára elkülönített, szükség szerint fűthető helyiség
2. Vízöblítéses WC
3. Kád vagy zuhanyfülke és kézmosó, folyó hideg-meleg vízzel
4. Az újszülött számára tiszta , száraz cserélhető lepedő
( Ennyi elég? Bútor, takarók, edények, takarítószer, stb nem kell? Ismét az olvasott kanadai rendszerre hivatkoznék)
4. számú melléklet a …../2010. (…) Korm. rendelethez
III. 2. A várandós számára az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírása szerinti tájékoztatást megadtam.
( Konkrétabban miről? Az egész törvényről, a 2. Címről, a 3. Címről, vagy konkrétan a tv. melyik ide vonatkozó részéről? )

IV. 1. A [egészségügyi szolgáltató neve] ( és XY felelős személy) által nyújtott, intézeten kívüli szülészeti ellátást kívánok igénybe venni. ( Mert a korábbi pontok szerint kettőt válasz az anya: eü szolgáltatót és felelős személyt)
IV. 2. Az intézeten kívüli szülészeti ellátás igénybe vételének lényegével, feltételeivel és következményeivel tisztában vagyok.

Ezt még hiányolom:

5. számú melléklet a …../2010. (…) Korm. rendelethez
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírása szerinti tájékoztatás kivonata
MINTA

Mikolt. 2010.12.28. 22:19:50

@misspony: nem lehet elnezni, hogy egy lepeny a mehszajon van-e, vagy sem. egyszeruen technikailag lehetetlen. meg azt elhiszem, hogy azt osszekeverik, hogy mellso vagy hatso falon tapad (regi, ocska gepeken), de a mehszaj mas szerkezetu, mint a sima mehfal, annak fel kell tunnie.

Vica1982 2010.12.29. 14:20:10

@tbjárulékfizető: Szinte mindenben egyetértünk, néhány kiegészítést azonban írnék.
"5§(5) A várandós nő terhes-gondozása jogszabályban meghatározottak szerint történik."
Hiányolod a törvény meghatározását. Biztos, hogy erre gondolnak: 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet
a terhesgondozásról. Beleírhatták volna, ha már törvény akkor legyen mintaszerű.

A 6.§-t a bábám is kritizálja, mert nem szeretné, hogy akkor is az övé legyen a felelősség illetve kötelező legyen neki szülést kísérni, ha az anya megtagadja a kórházba szállítást. Nyilván nem fogja komoly indok nélkül bezavarni, és aki nem bízik a bábája szavában, az inkább ne is szüljön otthon. Ám nem hiszem, hogy lenne ilyen anyuka.

Nagyon vicces(?), hogy megkövetelik a kádat/zuhanyfülkét, mert a kórházakban viszont nem mindenhol adott. Ahol én szültem a fiamat, ott csak a szülőszoba elfoglalása ELŐTT, a beöntés után lehetett zuhanyozni. Több ajtó választotta el a két helyiséget, aki egyszer szülőszobán volt, nem mehetett vissza. Kis idő múlva egy tehetősebb házaspár finanszírozott egy sarokkádas fürdőszobát a szülőszoba mellé. (Ha a hegy nem megy Mohamedhez...)

Én is hiányosnak találom a higiéniás feltételeket.Oké, hogy meg kell jelölniük meleg vizes csapot meg wc-t és fűthető helyiséget, de ha már belementek abba, hogy az újszülöttnek mi kell, akkor az nyilván nem merül ki tiszta lepedőben. Ha elképzelünk egy szigorúan törvény szerinti otthonszülést, akkor elénk tárulhat egy olyan kép, ahol egy fűtött fürdőszobában a kád szélén szépen összehajtogatva ott pihen néhány tiszta lepedő meg a földön a 2 köbméternyi bábatáska, benne az ellátáshoz, életmentéshez szükséges felszerelésekkel. Nem felemás ez egy kicsit, kedves Törvényhozók?

tbjárulékfizető 2010.12.29. 18:31:00

@Vica1982: csak azért szóltam hozzá ehehz a poszthoz, mert nagyon zavart az a slendriánság, ahogy megfogalmazták, pedig ez egy nagy on fontos rendelet lenne, mindegy, hogy egyetértek az otthonszüléssel, vagy sem. a nők önrendelkezésének egyik eleme lehetett volna. Semmit , vagy nagyon keveset találtam a megfogalmazásban az a 4570/2007sz. ombudsmani ajánlásból ( etika, alaposság, stb)és a Felicitasz által leírt kanadai gyakorlatból. Ez természetesen nem jöhet át hosszasan egy rendeletből. Így csak arra törekedtem, hogy a saját szakmai gyakorlatom ( közigazgatás, beruházás)szempontjából véleményezzek. Mert legalább egyértelmű rendelet lehetett volna, ha már szakmailag nem jó, de ahogy olvasom, szakmailag erősen kétséges, amit leírtak, egyébként meg logikailag lyukas. A jogi hivatkozásokat meg illik beletenni.
És még most sem írt senki arról hogy mi a viszony az eü szolgáltató és a bába között, ki miért felel és ki kinek az alkalmazottja.

steierhoffer 2010.12.30. 22:06:46

ahogy olvasgatok a születésházakról nekem a Ratkó korszak kommunista szülőotthonai jutnak az eszembe ... Na vajon miért? Miért is ?

steierhoffer 2010.12.31. 07:24:43

@steierhoffer: Egyébként én is azt mondom,hogy legyen meg a puding próbája....aztán majd az empiria.

Sarah B Connor 2010.12.31. 11:54:12

@steierhoffer: Nem tudom, neked miért... :) Nekem egy kicsit azért, mert talán a szülőotthonok bezárása is egy túlzás volt a Nagy Kommunista Igyekezetben annó...

A Születésházak azonban mások lesznek, pl itt lesz előzetes kockázatelemzés - ami reméljük mindenkinek jó (kivéve a félrediagnosztizáltaknak).

Továbbra is aggaszt, ami eddig.
Ha a Tervezet nem szabályozza, hogy csak azok vezethessenek intézeten kívüli szülést, akiknek ebben külföldről hazahozott tapasztalatuk van (vagy ilyen személy mellett mostanra már kiképződtek nálunk), akkor az előző cikket továbbgondolva nagyon nagy bajba fognak sodorni nem egy szülőnőt.

Volt egy régi cikk is, (divany.hu/poronty/2010/07/07/felmillioert_gatmetszes_nelkul_szulhetsz_a_night_klubban/?cp=3) aminek a kommentjei az érdekesek. Pl. 2010.07.08 11:04:42 oromis
hozzászólása - amiből az derül ki, hogy nemcsak az általam látott jószándékú hozzá-nem-értés létezik...

A Tervezetnek Meg Kell Védenie az Anyákat azoktól, akik csak a pénz kedvéért akarnának egy olyan szakma színében dolgozni, amit nem is ismernek!

Bármilyen visszás, tudomásul kell venni, hogy ha végzett szülészorvosok fognak kontár-bábaként működni, az legalább ugyanolyan veszélyes lesz, mint fordítva lenne!!!

Az állam minden szakma esetén védi az állampolgárokat, hiszen nem lehetünk egyszerre mindenben profik: ha kihívunk egy szerelőt, akkor csak az engedélye alapján tudhatjuk, hogy ért ahhoz, amit csinál. Ez pedig 2 külön szakma!

(Épp ezért az egyéb fontos, de részletekre vonatkozó egyeztetéseket is a bábáktól kellene kérdezni, hisz ők látják, mik lehetnek a gyakorlati problémák, vagy mik szoktak lenni a feltételek külföldön.)

Zivatarfelhő 2010.12.31. 17:01:59

Visszatérve még a placenta praeviara:
egyáltalán nem mindegy, hogy mikor nézik.

A 20. hétig kb. 3 terhességből 1 esetben fordul elő placenta praevia, de a méhlepény legtöbbször később feljebb kerül a méhben, így a terminus idején kb. 200-ból 1 nőnél marad a méhlepény a méhszáj közelében.

www.webmd.com/baby/understanding-placenta-previa-basics

Egy jogszabálynál, amelyik alapjogot korlátoz, szerintem azért lehetne kicsit nagyobb hangsúlyt fektetni az ilyen részletekre, hogy a pontosan mikor diagnosztizált placenta previa jelent kizáró okot.

Zivatarfelhő 2010.12.31. 17:05:34

@tbjárulékfizető: Elképzelhető, hogy esetleg a terhesgondoásra vonatkozó rendeletet is módosítani szeretnék, vagy egy teljesen újat készíteni a közeljövőben, és ezért nem tették bele ebbe a rendeletbe a konkrét jogszabály-hivatkozást, nem?
Nem biztos, hogy ez az oka, lehet, hogy tényleg csak a slendriánság, ami amúgy a rendeletet sok helyen jellemzi.

tbjárulékfizető 2010.12.31. 19:33:23

@Zivatarfelhő: ez a probléma az egész rendelet szempontjából lényegtelen, de azért leírom: Amikor készül egy rendelet, akkor a hatályos egyéb jogi anyagokra hivatkozik, és a véglegesítés előtt pontosítanak. Mindegy, hogy mi a szándék később egy behivatkozott rendelettel.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.12.31. 20:05:46

@tbjárulékfizető: Semmi nem lényegtelen, az összes efféle eljárás-módszertani izélés számít.

OFF: mindenkinek boldog új esztendőt (és működő, normális szabályozást)!

tbjárulékfizető 2011.01.01. 10:26:22

@Sarah B Connor:
Ott kezdem, ahol Felicitasz abbahagyta:
Boldog új évet mindenkinek és működő normális szabályozást!

kicsit beleolvastam háttéranyagokba, meg a beidézett félmillióért gátmetszés." cikkbe és nincs jó hírem: Ez a szabályozás nem az, ami szeretnétek.
Ebben van néhány dolog:
1/az otthon legyen 20 percre az eü. finanszírozott kórháztól, a második változat szerint bármilyen, így magánkórháztól,
2/Legyen eü szolgáltató, aki az eszközöket adja ( egyéb szerepét még nem látom)
3/A felelős személy gondoskodjon a beszállításról ( magán betegszállítás).
4/a TB nem támogatja az otthonszülést
5/ szakmailag nincs benne a külföldön dolgozó bábák tapasztalata

Ezek alapján úgy látom, a magánklinikákra hoznak létre egy szabályozást. Születésház, vagy a kórház körül kiterjedt albérleti hálózat nélkül nem biztosítható a 20 percen belüli beszállítási feltétel és ezen megbuknak az otthonszülésben dolgozni akaró bábák.
Ez a véleményem a fenti cikk elolvasása után megerősödött

Sarah B Connor 2011.01.01. 17:59:53

@tbjárulékfizető: BUÉK!
Szerintem nagyon tárgyilagosan látod a dolgot.
"Ez a szabályozás nem az, amit szeretnétek."

Ezt már többen is sejtik, és vérmérséklettől függően lehet csak hozzáállni. Pl: mindegy, csak legyen végre valamilyen szabályozás, aztán később lehet perelni, ha valami nem életszerű, ellentmondásos, tudomisén... stb.

De valamilyen szabályozás kell, azonnal!

Ez 20 éve késik. Ha nem lesz szabályozva, akkor pedig ne lehessen senkire vadászni, börtönbe zárni egy Mo-on szabályozatlan szakma képviselete miatt. Ne lehessen az ÁNTSz egyes túlbuzgó fejeseinek régről ottmaradt reflexe szerint zaklatni a frissen szült kismamákat - ahogy ez is előfordult.

61. ülésnap (2010.12.20.), 80. felszólalás
www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.naplo_fadat?p_ckl=39&p_uln=61&p_felsz=80&p_szoveg=&p_felszig=

Ez egy dec 20-ai Parlamenti felszólalás részlete (nem ellenőriztem):
"A jogszabály hatálybalépése előtt bábaként működő segítők, amennyiben rendelkeznek magyarországi szülésznői végzettséggel, illetve az Európai Unió valamely országában szerzett, erre a tevékenységre irányuló diplomával, szakképesítéssel, valamint elegendő szakmai gyakorlattal, tovább dolgozhatnak az otthonszülés kapcsán."

Milyen szépen hangzik. Jószándék megvan, de lépjünk közelebb: ha az EU-ban lenne ilyen megszerezhető diploma, már jópáran megszerezték volna! :) Többen megfutották már ezt a kört: gyakorlatilag erre nincs lehetőség. (A részletekkel nem untatnálak, csak ha valakit érdekel majd.)
Nem véletlen, hogy Amerikában szerezték a képesítésüket azok, akiknek van ilyen.

Megoldás lehetne még az is, ha Mo-on végzett szülésznők, szülészek x havi előírt kötelező gyakorlaton vehetnének részt valamilyen EU-ban működő Születésházban,
vagy egy intézeten kívüli szüléseket vezető bába mellett dolgozva közvetlenül.
Vagy - de ez már annyira működő és életszerű, hogy alig merem újra leírni - külföldön kiképződött személy mellett Mo-on gyakorlatot szerzett személyek is kaphassanak működési engedélyt.

Hiába akar a jogszabályalkotó nagyon óvatos lenni, ennél óvatosabb úgysem lehet, hiszen a saját bőrét senki nem viszi szívesen vásárra. Biztos vagyok benne, hogy csak olyan bába fogja felvállalni az otthonszülést, aki megfelelően fel van rá készülve.
(A fentebb idézett magánklinikás megoldások mások, mert ott adott a műtő, és egy darabig - amíg statisztikailag értékelhető mennyiség összegyűlik - el lehet fedni a hozzá-nem-értést biztonságosnak beállítható körülmények között.)

Lehetséges, hogy az informatikai társadalom végre elér egy olyan szintet, amikor tényleg lehet társadalmi konszenzusokról beszélni és létrehozni azokat? Hajrá.

tbjárulékfizető 2011.01.01. 18:57:33

@Sarah B Connor: Gondolkozz csak
miért került ki a második változatból az eü finanszírozott kórház, mint B változat? ( 8§(3))
Mit jelent a 20 perc? Ez áthidalhatatlan feltétel továbbra is.
Én úgy látom, hogy mivel az alaprendszer sem azonos pl. a kanadaiéval, nehéz beilleszteni ide egy amerikai gyakorlatot. De valami meg kell. Hát legyenek magánklinikák. Nem mondjuk ki, csak éppen nincs más út.
Mert mit értesz egészségügyi szolgáltató alatt? A törvény meghatározza, de ebben az esetben fejts ki (és meg) a szerepét!
Tényleg érdekelne egy laikus számára érthető részletes magyarázat.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2011.01.02. 15:17:16

Miből gondoljátok, hogy magánkórház? A szövegben az van, hogy "az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott" fekvőbeteg-gyógyintézet, és az eredeti szöveghez képest, amely a "területi ellátási kötelezettséggel rendelkező" kórházat jelölte meg háttérintézményként, ez pont hogy ENYHíTÉS, mert ezzel nem csak a területileg "illetékes" kórház (ami ha Bp-en a kerület szélén laksz, akkor bőven lehet messzebb, mint a szomszéd utcában, de másik kerületben levő kórház) lehet háttérintézmény, hanem tényleg BÁRMELY kórház, ahol van szülészeti osztály.

Az "egészségügyi szolgáltató" kifejezés az én értelmezésemben például csoportos bábai vagy orvosi praxist jelent, esetleg összevont praxist, vagy ha valakinek olyanok az anyagi lehetőségei, hogy egyedül is van pénze az eszközökre, helyiségbérletre, biztosításra, akkor défaktó a magánpraxis lesz az "egészségügyi szolgáltató". Lényeg, hogy szolgáltató az, aki a szolgáltatást nyújtja.

Esetemben (Kanadában) ez a "szolgáltató" a Community Midwives of Hamilton volt, egy kb. 10 bábát tömörítő bábapraxis, amelynek volt saját rendelője, alapeszközei stb. Első körben ennek a szolgáltatónak voltam az ügyfele, és a szolgáltató (aki csak akkor lesz egy személyben a bába, ha övé az egész praxis) felelőssége az, hogy a) legyen megfelelő számú bábám kirendelve az ellátásomhoz b) biztosítva legyenek az eszközök c) végre legyen hajtva az ellátás, szűrővizsgálatokkal, mindennel d) rendelkezésre álljon orvosi felügyeleti és konzultációs lehetőség, ultrahangtól neonatológusig, ami NEM azt jelenti, hogy a praxisban van ultrahang meg neonatológus, de azt igen, hogy a praxisnak SZERZŐDÉSBEN KELL ÁLLNIA legalább egy kórházzal, ahol VAN ultrahang és neonatológus és én mint a bábapraxis ügyfele referálható vagyok hozzájuk ellátás céljából, vagyis ilyen értelemben a praxisnak, mint egészségügyi szolgáltatónak a FELELŐSSÉGE az, hogy én hozzájussak a protokollban foglalt ellátáshoz, AKKOR IS, ha az az ellátás túlnő a praxis lehetőségein, szakmai kompetenciáján, hatáskörén.
(Ez ugyanaz, mint a háziorvos felelőssége: lehet, hogy ő maga nem agysebész, de első körben az ő felelőssége, hogy én beutalót kapjak egy engem fogadó agysebészhez ha arra van szükségem.)

A "felelős személy" tehát az egészségügyi szolgáltató alkalmazottja. Ez jelentheti azt, hoyg a saját vállalkozásának alkalmazottja ( = magánpraxis), és jelentheti azt, hogy egy összevont praxis tagja, és a praxissal áll szerződésben (mint pl. az én bábáim a bábapraxissal amelyben dolgoztak). A felelős személy szakmailag (és pl. műhibailag is) felel a kliensért, a praxis pedig anyagilag, biztosításban stb. felel a felelős személyért és ezen keresztül nyilván a kliensért is. Magánpraxis esetében ez egybeesik, csoportos praxisnál nem, és ugye a brit bábáknak meg ezért olyan jó, mert őket az NHS alkalmazza, fizeti, biztosítja és rendeli ki, a brit bábák ilyen értelemben az állami egészségügynek dolgoznak (ennek van hátránya is, pl. az, hogy a kanadaiakkal ellentétben nem ők döntenek arról, hogy kit vállalnak el és kit nem, de legalább a saját biztosításuk nem nekik vagy a független praxisuknak kerül horribilis összegbe).

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2011.01.02. 15:42:02

(Folytatás): Az összes felvetésetek jogos, egyébként: ezt el kell magyarázni, rendeletekben és kiegészítésekben ki kell fejteni, mert amit én itt fentebb megadtam, az egy KANADAI szemléletű jogértelmezés (a saját tapasztalatomból és fogalomhasználati rutinomból kiindulva) egy frissen elkészült magyar rendeletre. Én nem tudom a kristálygömbömben meglátni, hogy a magyar jogalkotó "arra gondolt-e", amit én itt fentebb értelmezésnek megírtam. MINDENT le kell írni, definíciókkal és egyebekkel.

Erre persze sor fog kerülni, és sok minden már most is megvan, csak persze most fogjuk látni azt is, hogy ontariónak miért tartott majdnem 7 évig mire a törvényi szakaszt átrágta. Mindent mindennel össze kell olvasni, hogy na akkor hogyan definiálja az eü tv. a "szolgáltatót" és ehhez képest mit akarunk mi mondani ezzel a rendelettel, és ha önellentmondás van, akkor azzal igenis kezdeni kell valamit. Ontarióban kis túlzással minden egyes definíciót kemény lobbimunka előzött meg vagy vett körül, pont azért, hogy aztán tiszta helyzet legyen a vége és senkire ne lőcsöljön egy jogszabály olyan kötelezettséget aminek egyáltalán semmi kedve megfelelni. (Ontarióban egyébként a szülész-nőgyógyászok aggódtak legjobban emiatt, teljesen érthető okokból. Ezért köszönöm meg újra és újra, hogy orvosok vannak itt a topikban, olvasnak, vitatkoznak, okvetetlenkednek. MŰKÖDŐ rendszerek nem léteznek akkor, ha a lánc végén álló orvosok úgy érzik, hogy nekik folyamatos szívás az egész. Kanadában az volt a legjobb élményeim egyike, amikor láttam, hogy a rendszer KÖNNYíTETT az orvosok terhein, és persze akkor egész más érzés lesz a lánc végén sürgősségi császározni.)

Ami engem aggaszt, az a képzettség elismertetésével kapcsolatos borzasztó, előre látható bürokratikus káosz. És mindenki nagyon jól látja a buktatókat: gáz lenne, ha pont Nandu meg Felícia esnének ki ideiglenesen a legális ellátásból emiatt; gáz lenne, ha egy csak kórházi végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szülésznő simábban megfelelne a követelményeknek a kórházon kívüli ellátáshoz, mint a fentebb említett két ember bármelyike; gáz lenne, ha a dán, brit vagy kanadai rendszerből hazatérő egyének a papírmunka miatt egy évig nem praktizálhatnának itthon legálisan, és mire igen, addigra a napi ruinkészségeik felének annyi (ehhez nem értek, hogy rutinkészségek hogyan felejtődnek el, erről gyakorló egészségügyisek nyilatkozhatnának, hogy mennyi kiesés viselhető el a szakmai tudás jelentős károsodása nélkül); az EU-ban szerezhető végzettség mellett valamit csinálni kéne az észak-amerikaival is, mert a sokféle bába közt nagy ám a káosz (egy külön posztom van itt a blogon a rendszerekről, végzettségekről) és nem mindegy, hogy Mo-n ki praktizálhat majd.

Most lesz valami, és én örülök ennek. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy ez nem törvény, ez "csak" kormányrendelet. Még 4-10 év, mire ebből TÖRVÉNY lesz, megfelelően letisztázott és egyértelmű jogi háttérrel.

És én igazából abban reménykedem, hogy ez a jogi tisztázási folyamat az egészségügyi törvényen keresztül a magyar egészségügy EGÉSZÉBEN is megindít egy változást, ami pont azért lesz lehetséges, mert a népesség majdnem fele legalább egyszer életében szül, és ha a szülészeti ellátás a népesség felét ráneveli az egészségtudatos hozzáállásra, normális kommunikációra, tájékozott döntésre, választási lehetőségek létére, akkor az kihatással lesz az ellátás más területeire is, meg a saját viselkedésünkre az ellátás más területein is. Van itt egy juliosastre nevű felhasználó, aki kommunikációs defektre szereti visszavezetni az eü problémák többségét, és sok szempontból igaza van, érdemes odafigyelni az érvelésére.

Ott különbözik - még csak nem is az álláspontunk, hanem tényleg csak - az érvelésünk, hogy szerinte "a szülészet nem kiemelt téma, ennyi erővel az emberhez méltó onkológiáért is lobbizhatnánk, és ez az egész nem szülészeti, hanem egészségügyi ellátási probléma". Igaz. Én viszont úgy érvelem meg ugyanezt, hogy "a szülészet érinti a legtöbb embert - bizonyos szempontból mindenkit, ugye, mert mindenki megszületik, de ne legyünk demagógok, érveljünk csak a szülő nőkkel :-) - és ezen terület, pont mivel NEM "orvosi kezelés", ad a legtöbb lehetőséget tárgyalásra, kommunikációra, együttműködésre, tájékozott döntésre, szereptisztázásra, plusz alkalmas arra, hogy a népesség felét átszocializálja egy másfajta egészségügyi kultúrára: naná, hogy ezt a területet kell kiemeltként kezelni".

tbjárulékfizető 2011.01.02. 16:17:47

@Felicitasz:
Néhány megjegyzés
1/
"Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy ez nem törvény, ez "csak" kormányrendelet. Még 4-10 év, mire ebből TÖRVÉNY lesz, megfelelően letisztázott és egyértelmű jogi háttérrel."
NEM. Az otthonszülés szabályozása már kormányrendelettel is megoldható, nem feltétlenül kell hozzá törvény. Találtak az eü törvényben egy passzust, ezzel kezdődik ez a rendelet, és ez nagyon sokáig elég lesz.
2/Nincs szabályozva az eü szolgáltató és a felelős személy szerepe ebben a rendeletben, csak Te olvasod bele, mert ismered a kanadai gyakorlatot. Két dologra gondoltam: Az eü szolgáltató adja az eszközöket és fizeti a biztosítást, de nincs ellenőrzési joga, amikor a felelős személy feladatait leírják, ott semmilyen visszacsatolás nincs leírva. Az sincs leírva, hogy alkalmazotti viszonyban, szerződésese viszonyban, vagy bármilyen más viszonyban lennének.
Az is a rendeletben van, hogy az anya választ eü szolgáltatót ÉS felelős személyt. Tehát nincsenek összekötve. Mert ha jogilag valamilyen viszonyban lennének, akkor az anya csak egyet választhatna, a másikat az eü. szolgáltató és a felelős személy közötti jogviszony automatikusan adná.
3/A poszt tetején lévő rendelet tervezetből ollóztam:
8§(3) Amennyiben a felelős személy azt állapítja meg, hogy egyéb előre nem látható ok miatt az (1) bekezdés szerinti háttérkórházba történő szállítás a szülő nő, vagy az újszülött életét, egészségét súlyosan veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, akkor őket bármely más szülészeti-, és újszülött ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell szállítani.

Itt a BÁRMELY MÁS van írva és nem eü finanszírozott, de területileg nem illetékes háttérkórház. Ez lehet magán is!

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2011.01.02. 17:47:06

@tbjárulékfizető: Köszi (én nem vagyok jogász :-)) További magyarázkodások:
1. Félreérthetően fogalmaztam. Arra gondoltam, hogy persze, "az otthonszülés szabályozása" megoldható egy kormányrendelettel, de azért ez a rengeteg egyéb piszkálódás, amit még itt végrehajtunk, rámutat, hogy ez még nem minden. És szerintem az nem fog menni, hogy a rengeteg egyéb piszkálódást mind beveszik a kormányrendeletbe, mert ehhez az egészhet tényleg törvényeket (esetleg egy-két helyen alkotmányt is) kéne módosítani hosszú távon.
Most persze - lehet, hogy nagyon sokáig, de mindannyiunknak kívánom, hogy ne legyen igazad ;-) - ez elég lesz, mert nincs több, csak azt akartam mondani, hogy ezzel nincs, mert nem lehet, vége.
2. Ennek viszont örülök, hogy átment: valóban csak én látom bele a kanadai értelmezést. Illetve, még pontosabban mondva: konkrétan én a kanadai értelmezést látom bele, más meg másmilyet, és amíg ez így van, addig a rendelet szövege nem jó. Amit mindenki úgy jogértelmez ahogy akar, az nem jó :-)
A választás kérdésében viszont mondanám, hogy az összekötés nem jelent kizárólagosságot. Választottam bábapraxist, de aztán a praxison belül választhattam volna bábát is ha akartam volna. Vagyis ha pl. a második gyerekemet azzal akarom szülni akivel az elsőt is szültem, akkor praxison belül is van választási szabadságom ebben a kérdésben. (A kórházakban ugyanez: választok egy kórházat, de aztán utána még eldönthetem azt is, hogy ezen belül melyik orvos rendelési idejében jelenek meg terhesgondozásra. Pedig az orvos is jogilag valamilyen viszonyban van a kórházzal, és a bába is jogilag valamilyen viszonyban van a praxissal, de én mégis megmondhatom, mik a preferenciáim. A bábapraxis alapesetben a "megrendelést teljesíti", és csak akkor nem kapom meg a választott bábát, ha a szülésem várható idején már x+1 más szülése lenne és nem lehet cserét se megoldani. Szóval, jogilag még így önmagában nem következik amit mondasz. Más kérdés, hogy leírni azért ezt is le kéne.)
3. Az én értelmezésemben ez azt jelenti, hogy ha a háttérkórház (= a 20 percen belüli első értelmes szülészeti ellátással bíró intézmény) nem megfelelő hely, mert mondjuk pl. nincs újszülött-intenzív osztálya és ennek hiányában életveszély forog fenn, akkor értelemszerűen BÁRMELY más, lehető legközelebbi, megfelelő intézményt kell igénybe venni. Ha magánkórház akkor azt (feltéve hogy fogadnak, bár vészhelyzetben fognak, legfeljebb a biztosítók majd utólag lefocizzák egymás közt, hogy ez kinek mennyibe fájjon), de mondjuk ez szerintem pont nagyon fontos, hogy a rendelet JOGOT adjon arra (illetve, az ellátót KÖTELEZZE arra), hogy ha van szakmai indok, akkor a lehető legközelebbi lehető legmagasabb színvonalú ellátás álljon mindenkinek rendelkezésére további bürokratikus izélgetés nélkül. Nincs az a pénz vagy biztosítási papír, ami utólag visszaadna egy elvesztegetett fél órát az intenzív ellátásból. Kutyát érdekli, hogy melyik kórház. Arról nem is beszélve, hogy ez lefedi azt a szituációt is, amikor a háttérkórházban épp áramszünet van, vagy tűz, vagy akármilyen, előre nem látható ok miatt nem tud fogadni, de kórházba szállítás nélkül egészségkárosodás várható: erre a rendeletre lehet hivatkozni amikor a "bármely más" kórházban ellátás céljából megjelenünk, mert nagy gáz van.
Nekem a szövegnek ezzel a részével továbbra sincs problémám.

tbjárulékfizető 2011.01.02. 19:04:27

@Felicitasz:
Én már kezdem abból a szempontból is nézni, hogy ez a rendelet miért nem jó az adott célra ( hogy mi a cél, az tiszta? Kialakult erre nézve szakmai konszenzus?)és ezért belekötök mindenbe, ami a kis magyar gyakorlat szerint előjöhet egyszer, ha gond van.
Szóval ez alapján:
1/Lehet, hogy az eü törvényt módosítják. Előbb kellett volna és aztán a Korm. rendelet, de ez MO.
2/Értem, amit írsz, de azt nem tudom és Te sem, hogy a szolgáltató és a felelős személy milyen szerződést kötnek egymással Kanadában és milyet itthon.
Itt utalás sem esik róla.
Az eü törvény leírja az eü szolgáltató fogalmát, de az meg tágabb, mint az iteni értelmezés.
És a rendelet felelőssé teszi az eü szolgáltatót, aki fizet biztosítást is, de nem tudja, hogy a bába mindent elvégzett-e. Egy csomó visszacsatolás hiányzik, ezeket nem írom le még egyszer. Egyszóval a viszonyukat rendezni kell. És azt írod, a bábapraxis kínálatából választasz bábát. De itt nem ez áll. Bárhonnan választ az anya bábát (eddig jó) és bárhonnan választ eü szolgáltatót( miért Ő választ és itt van az, hogy nincsenek a szereplők összekötve)az anya kinéz egy szimpatikus céget, valamiért szimpatikus, és hozza a bábát, akit a cég nem biztos, hogy befogad. Ennél jobban nem tudom megmagyarázni. Lehet, hogy ez nem életszerű, de nem ismerem ezt a szakmát, a betűkből meg ez olvasható ki.
3/Mivel a 20 perc lényegesebb, mint az elsőre látszik, a tendencia az lesz, hogy a magánkórházi intézmény, ami tud születés házat is fenntartani, vagy otthonosan berendezett apartmanokat, elviszi ezt az egész tevékenységet. Még te sem így értetted elsőre, csak azt hitted, hogy ez nem a területileg illetékes kórház lesz. Én meg üzletet látok ebebn a dologban és ezét kissé álságosnak tartom így ezt a megfogalmazást a 20 perc szigorú megtartása mellett. Mert lehetne azt távolságban is megadni, de akkor meg nem fog kialakulni a magán betegszállítás, ami ehhez a rendszerhez kapcsolódik. Ne legyen igazam!
és nyomatékosan: Nem vagyok jogász, beruházó vagyok, a tapasztalatom az, hogy a kutyaütő kivitelezők nagyon jó jogászokkal vannak körülvéve, dolgozni nem tudnak, de szerződést értelmezni, azt nagyon.

2/

tbjárulékfizető 2011.01.02. 19:05:45

Rossz a billentyűzetem, a helyesírásom ennél jobb

Zivatarfelhő 2011.01.02. 23:53:14

Az eü. tv-ben a külföldi képesítések elfogadásával kapcsolatban a 110. paragrafusban vannak rendelkezések:
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV

Valamint van egy törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről is:
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100100.TV

Ezek alapján a külföldön (nem-EU tagállamokat is beleértve) szerzett szakképzettségek magyarországi elismertetésének lehetősége adott. A törvény magasabb szintű jogszabály, mint a rendelet, és az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes egy magasabb szintűvel. Ebből szerintem az következik, hogy sokkal egyszerűbb lenne mindenféle külföldi képesítést figyelembe venni ebben a kormányrendeletben, mert ezzel jelentősen csökkenteni lehetne a honosítással kapcsolatos bizonytalanságokat és az időhúzó bürokratikus zavarokat.

Vica1982 2011.01.03. 14:04:33

@tbjárulékfizető: A 3. ponthoz szólnék hozzá.
Én egy harmadik féle értelmezést olvastam ki ebből a passzusból. Mégpedig azt, hogy ha az anya által választott kórház 20 percre van, de van egy közelebb lévő kórház is (csak az mondjuk nem volt szimpatikus az anyának), akkor az utóbbiba kell beszállítani.

Még valami csak most tűnt fel.
"8. § (1)[...] A felelős személy köteles a szülő nőt, illetve újszülöttet – a mentőszolgálat igénybevételével – a háttérkórházba kísérni [...]. "
Ez akkor azt jelenti, hogy kötelező mentőt hívni akkor is, ha a szomszédban van a kórház? Nem óriási időveszteség ez? Szerintem mindenképpen az, mert hiába észleli időben a bába a bajt, ha azzal is kell számolni, míg kiérnek egyáltalán a mentők. És akkor még tuti, hogy vizsgálgatni fognak, stb, amivel újabb értékes percek vesznek el. Az sincs tisztázva, hogy amíg a beszállítás folyik, addig a bábáé a felelősség és a döntések joga vagy a mentősöké? Mert ők azért közel sem értenek annyira ehhez, mint a bába? Ők akkor csak betegszállítóként funkcionálnak? Vagy nem?

Vica1982 2011.01.03. 14:07:41

@Vica1982: Az első bekezdésemhez még hozzáfűzném ezt, mert így félreérthető)
...beszállítani, ha a távolabbi (20 percre lévő)kórházba menetel miatt - annak távolsága vagy felszereltsége miatt- az anyának vagy a babának valamilyen károsodása lenne.

tbjárulékfizető 2011.01.03. 17:58:54

Kedves kommentelők!
azt hiszem, befejezem a bírálataimat. amit hozzá tudtam tenni, az csak formai kifogás volt, vagy a logikai bukfencekre hívtam fel a figyelmet. Nem értek ehhez a szakmához, tehát távol álljon tőlem, hogy ezek részletkérdéseibe is belemenjek.
Remélem, így együtt és még sok egyéb fórumon összejön annyi tanács és vélemény, amitől ez a rendelet jó lesz.

furmint-m 2011.01.03. 19:30:45

@Felicitasz:
A jogi aspektusokhoz: nyilván a szabályozás útja egy esetleges törvényig hosszú jogfejlesztö´folyamat lesz (legalábbis én ezt remélem), amely vélhetö´en és remélhetö´leg összefügg az eü. jog és tágabb értelemben a magyar jog fejlödésével is. Remélem, pár éven belül látunk majd egy jó eü.-jog kommentárt meg egypár cikket, de eddig eljutni - ahogy sokszor írtad - hosszú munka lesz. Tudom, hogy ez nem nyugtat meg senkit, de: Magyarországon más jogterületeken is elég nagy hiány tapasztalható ha az ember egy valamire való jó értelmezö´kommentárt keres, amely nem csak a törvényt adja vissza szó szerint és hozzátesz pár BH-t...

A magam részérö´l annyival tudok a "jogfejlesztéshez" hozzájárulni, hogy "tervbe van véve" egy összehasonlító jogi cikk megírása a felelösség jogának kérdésében ill. talán képzések elismerése kapcsán, jelenleg viszont egy másik munkával vagyok elfoglalva, így leghamarabb február közepe táján várható a cikkíró "projekt" indulása.
Mindenesetre ettöl függetlenül - szimplán altruista szándékkal - bátorítanék minden jogászt, eü-ben tevékenykedö gyakorlati és elméleti szakembert arra, hogy fejtse ki szakmai nézeteit szakmai iromány formájában is: egy késö´bbi törvény és kommentár írásánál igen nagy segítség lenne, ha minél több tudományos és szakmai forrásra, tanulmányra lehetne támaszkodni!