Felicitász blogja

Terhesség, szülés, babázás, gyereknevelés. Gyógynövények, életmód, egészség. Szakirodalom, meg a szokásos tanácsaim gyűjteménye.

©

A blogon megjelenő írások, illetve azok részletei csak a szerző engedélyével, a blog linkjének feltüntetésével használhatók fel vagy közölhetők máshol.

Email: felicitasz@vipmail.hu

Facebook

Ennyien olvastok most

Locations of visitors to this page

Címkék

antibiotikum (2) antidepresszáns (5) anyanyelv (3) apa (3) aranyér (1) asszonygyökér (1) autizmus (6) autonómiára nevelés (5) baba (18) bábaság (22) balett (3) berry (1) beszédtanulás (11) bogyó (1) bölcsőde (1) boldogság (1) büntetés (4) burokrepedés (2) citromfű (2) családtervezés (8) csalán (1) császármetszés (14) császárseb (3) dicséret (3) d vitamin (1) egészség (15) életmód (13) elfogadás (3) engedetlenség (2) epidurális érzéstelenítés (2) érzelmi nevelés (1) eufenika (2) evésproblémák (1) fájdalomcsillapító (9) fejfájás (1) fejlődési rendellenesség (3) felicitasz (22) feminizmus (2) fészekrakó ösztön (2) fogamzás (4) fogamzásgátlás (3) fogamzásgátló tabletta (1) folsav (8) frontérzékenység (1) gátseb (1) genetikai tanácsadás (2) geréb ágnes (2) gyász (2) gyereknevelés (14) gyerekszám (6) gyerekvállalás (13) gyermekágy (12) gyermektelenség (7) gyógynövény (12) gyógyszer (7) h1n1 (11) halloween (1) harry (1) harry potter (10) hiszti (5) hőgörbe (1) hólyaggyulladás (1) homeopátia (1) hőmérőzés (1) hozzátáplálás (5) húsvét (1) idegennyelv tanulás (6) immunitás (3) influenza (13) influenzavírus (2) iskola (4) jutalom (2) kanada (22) kányabangita (1) karácsony (4) kétnyelvűség (6) kézzel tágítás (1) kiságy (1) kisgyermekkor (18) köhögés (1) kolin (1) költözés (1) komló (1) korai fejlesztés (10) korai vajúdás (2) koraszülés (2) korcsolya (1) kórház (3) kormányrendelet (1) lázcsillapító (2) levendula (2) magzatvédő vitamin (3) magzatvíz (1) meddőségi kezelés (3) medveszőlő (1) menstruációs ciklus (4) mese (11) meseterápia (1) mikulás (1) mióma (1) mmr (2) montessori (4) napirend (4) nátha (4) nevelés (2) nyugtató (3) oltás (14) omega 3 (3) öngyilkosság (1) orvos (20) otthonszülés (27) otthonszülés kormányrendelet (3) óvintézkedés (12) óvoda (5) ovulációs teszt (1) oxitocin (3) párkapcsolat (10) peteérés (2) peteérésjelző (1) pg53 mikroszkóp (1) potter (1) pozitív (1) pozitív nevelés (7) prom (1) pronatalizmus (2) pszichoterápia (20) ptsd (8) rák (2) rooming in (2) szaporodási ösztön (2) székrekedés (1) szeretet (6) szoptatás (14) szülés (27) szülésélmény (1) szülésindítás (5) szülési terv (1) szüléstörténet (1) szülés utáni depresszió (9) születésélmény (2) szűrővizsgálat (9) tájékozott döntés (10) tápanyagszükséglet (12) táplálkozás (11) tápszer (3) tea (11) teherbe esés (10) tehetséggondozás (6) tej (2) tens (2) teratológia (1) terhesgondozás (10) terhesség (14) termékenységi problémák (6) termékeny nap (3) természetes családtervezés (2) terminustúllépés (4) tigrisanya (2) többnyelvűség (3) tokofóbia (3) tőzegáfonya (2) tudomany (1) tudomány (2) túlhordás (3) tüneti hőmérőzéses módszer (1) tűzvédelem (1) újévi fogadalom (3) újszülött (12) ünnep (13) usa (19) utófájások (1) valentin nap (1) vas (2) vashiány (4) vérszegénység (3) zöld (1) zöld tea (1) zsurló (1) Címkefelhő

Friss kommentek

Bábaság, bábapraxisok, törvényi szabályozás

2010.07.31. 17:50 Felicitasz

Itt a blogon sok szó esik az alternatív szülészeti ellátásról, illetve a szülészeti ellátás bábai modelljéről. Philadelphiában a konferencián megtapasztaltam, hogy a modell legfontosabb jellemzője az anya- és babaközpontú szemlélet, erről máshol már többet írtam. Az általános hozzáállásnak ez a módja a bábák közös vonása, de amikor már a szakma konkrétabb kérdéseiről van szó, akkor kiderül, hogy ezen a modellen belül is ezerféleképpen lehet tekinteni egy-egy problémát.

Nem árt tudni, hogy amikor a szülészeti ellátásról szóló szakirodalomban bábákról esik szó, akkor ez szakmai szempontból sem egy homogén csoportot jelent. Összehasonlításul: ha valakiről azt olvasod, hogy "szülészorvos", akkor tudod, hogy az illető egy orvosi egyetemre járt valahol a világon, és mielőtt a jelenlegi praxisában dolgozni kezdett, mindenféle erre jogosító szakvizsgákat tett le. A rendszer tehát nagyjából egységes és átlátható, a szülészorvos szó ugyanazt jelenti a világon mindenütt, szakmai és laikus körökben is. Az orvosi végzettséget jelző szakirodalmi rövidítés is egyértelmű; az illető neve úgy kezdődik, hogy „Dr.”, a neve után meg a titulusok közt valahol ott kell lennie annak, hogy MD (medical doctor, vagy ha előkelőek vagyunk és európaiak, akkor medicinae doctor).

Ha viszont azt olvasod, hogy „bába”, akkor először azt nézd meg, hogy hol adták ki a könyvet, illetve azt, hogy a nevek mögött mik a rövidítések. Mert ez nem mindegy – és ez a kérdés döntő fontosságú lesz később Magyarországnak is a szülészeti reformhoz és a bábai modell legalizálásához.

Egy szabályozott és átlátható rendszerben ugyanis csak megfelelő végzettséggel lehet praktizálni, és nekünk nagyon fontos lesz, hogy a magyar törvényi szabályozás végeredménye is ilyen legyen. 

A holland, a kanadai vagy a brit bábai ellátási rendszerben a képzés protokollja meg van határozva, a bábák szakmai kollégium tagjai, a szakmai kollégium szabályai pedig meghatározzák, hogy ki milyen eseteket vállalhat el. De ez nem mindenhol van így, például az USA egyes államaiban sem. Vagyis, nagyon fontos, hogy amikor bábaságról olvasol, és következtetéseket szeretnél levonni, illetve a leírtak alapján egy leendő magyar rendszerről akarsz gondolkodni, akkor legyél tisztában azzal, hogy az adott irodalom mit ért "bába" alatt.

A bábák (és a képzési rendszerek) közti legfontosabb különbség abban áll, hogy a bába egyúttal diplomás nővér is, vagy nem. A diplomás nővér (nurse practitioner) egyetemi egészségügyi végzettséget jelent (master vagy doktori fokozatot), vagyis, amikor külföldön élő magyarok beszámolóiban azt olvasod, hogy egy családorvosi rendelőben vagy kórházi rutinellátásban az összes ellenőrző vizsgálatot, injekciót, infúziót, tanácsadást stb. nővér csinálja, és az orvost csak akkor látod, ha tényleg baj van, akkor ez a nővér egy  diplomás nővér (MSN, master of science in nursing; illetve DNP, doctor of nursing practice).

A bábák egy része egyúttal diplomás nővér (nurse-midwife), más részük nem (direct-entry midwife, ahol a "direct entry" azt jelenti, hogy ők "közvetlenül", nem pedig a nővéri szakmán keresztül vagy azzal egyszerre lettek bábák).

A holland bábaképzés például "direct entry" képzés: a négy év bábaiskola azt jelenti, hogy négy év felsőfokú szülészeti (terhesgondozási, gyermekágyas, csecsemőellátási) képzés, és ennek végeztével egy bábapraxis tagjaként  lehet kórházban vagy kórházon kívül praktizálni, az egészségügybe szervesen beágyazott rendszer részeként.

A brit és a kanadai bábaképzés vegyes. Nővéri diplomával tovább lehet tanulni szülésznőnek, és a kiegészítő képzés ilyenkor rövidebb, de nővéri végzettség nélkül is lehet bábaképzőbe jelentkezni. Kanadában hat egyetemen van bábaképzés: vagy az egyetem saját orvosi karával és kórházával összefonódva szervezik meg, vagy önálló nővéri kar van az egyetemen, együttműködési szerződésben egy külső kórházzal.

Nagy-Britanniában és Kanadában a képzés részeként, illetve kiegészítéseként hosszú kötelező gyakorlati idő van (18-32 hónap, attól függően, hogy volt-e az illetőnek nővéri diplomája, és milyen), tehát egy brit vagy kanadai bába átlagosan 5 év tanulás után kezd el praktizálni. A praxis teljes felelősséget és az ehhez szükséges összes jogot is jelenti az ellátásban: a bábák megrendelhetnek, illetve elvégezhetnek szűrővizsgálatokat, saját hatáskörben felírhatnak bizonyos gyógyszereket, ők vannak ott a szülésnél  akár kórházban, akár kórházon kívül, és ők látják el a kisbabát is. Ha minden rendben, akkor a kliens esetleg a terhesgondozástól a gyermekágy végéig  (Nagy-Britanniában a kisbaba 28 napos koráig) nem is találkozik orvossal.

Ahol a rendszer teljesen egységes, mint például Hollandiában, ott a bábák nem használnak megkülönböztető titulust (mindenki tudja, mi az, hogy "bába"). Nagy-Britanniában és Kanadában a nővéri diplomával is rendelkezőket "nővér-bábának" hívják (CNM, vagyis certified nurse-midwife, vagy RNM, azaz registered nurse-midwife), a többieket "diplomás bábának" (CM, vagyis certified midwife, illetve RM, azaz registered midwife).

A diplomás bábák - akár nővérek is, akár nem - a hosszú gyakorlati idejük alatt kötelezően szereznek kórházi tapasztalatot, és az ország ellátási protokollja határozza meg a kórházon kívüli gyakorlat módját. Hollandiában ez nem kérdés: ahol a kórházon kívüli szülés számít normális esetnek, ott minden bábának lesz kórházon kívüli gyakorlata és pont. Nagy-Britanniában vannak kórházi bábapraxisok és független bábapraxisok; egy kórházi praxis értelemszerűen csak kórházi szülést fog vállalni. Kanadában viszont kizárólag független (community) bábapraxisok léteznek, és a bábák maguk döntik el, hogy akarnak-e kórházon kívüli szüléseket vállalni, vagy nem. Azaz, megtörténhet az is, hogy egy független praxis valamely bábájával csak kórházi szülés lesz lehetséges (és mivel a legtöbb nő kórházban szeretne szülni, ez egy teljesen bejáratott koreográfia: terhesség alatt távol maradunk a kórháztól és orvosoktól, aztán bemegyünk szülni, de a bábának a kórházi orvos nem "főnöke", úgyhogy ha minden rendben, az ajtót se nyitja ránk senki, csak mégis közel az orvos meg a műtő, ha éppen kellene).

Aki kórházon kívüli szülést is elvállal, az a bábapraxisában szerez hozzá gyakorlatot, adott számú kórházon kívüli szülésen való kötelező részvétellel: először mint segítő, aztán mint másodbába, aztán mint fő bába. (Ez értelemszerűen a felelősség egyre növekvő szintjét jelzi, és ezzel azt is elmondtam, hogy kórházon kívüli szülésnél legalább két bába van jelen, és legalább az egyiküknek szerteágazó kórházon kívüli gyakorlata van, a másikuknak talán kevesebb, de szintén van. Akinek csak kórházi tapasztalata van, az eleinte mint plusz ember megy ki kórházon kívüli szülésekhez, és segítői minőségben van jelen.)

A kórházi gyakorlattal összefonódó képzést (baccalaureate/bachelor vagy master  of midwifery minősítés),  általában mindenütt elismerik: néhány különbözeti vizsga vagy ekvivalencia-eljárás után egy holland vagy brit bába tagja lehet a kanadai szakmai kollégiumnak, és vice versa.

Emellett van egy széles körben elismert, de bábai működésre nem mindenhol jogosító végzettség, a diplomás független bába (certified professional midwife, CPM) képesítés. Akinek ilyenje van, az az USA-ban tanult, egy független, akkreditált bábaiskolában, és a képzettsége elismerésére egy központosított, az egyik észak-amerikai szakmai kollégium által szabályozott minősítő vizsgát kellett letennie (igazából több vizsgát, de lényeg, hogy nem feltétlenül az oktatási intézményében, ahová járt, hanem központilag). A diplomás független bába az egyetlen olyan minősítés, amelyhez kötelező jelleggel kell kórházon kívüli szülészeti gyakorlatot szerezni (a legtöbb CPM-nek némi túlzással csak az van, mert ők általában eleve kórházon kívüli praxisra készülnek).

Ezzel a  végzettséggel nem mindenütt lehet önállóan bábaként tevékenykedni, de az USA több államában igen, és kiváltott működési engedéllyel Kanada néhány tartományában is. A diplomás független bábák a kórházi rendszer "komplementerei": megfelelnek a szakmai kollégium összes előírásának, de nincs kórházi működési engedélyük, viszont rengeteg gyakorlatuk van kórházon kívül, és a központi minősítő vizsgájukat legalább háromévente meg kell újítaniuk. Magyarországon Vincze Felícia, valamint Noll Andrea Nandu, a Holdudvar Bábaház alapítója rendelkezik CPM végzettséggel (ha vannak még mások is, szóljatok): csak törvényi, és nem szakmai akadálya van annak, hogy teljesen legálisan praktizálhassanak, értve ezalatt azt, hogy lehessen normális, működési engedélyhez kötött biztosításuk, háttérkórházuk, és ha mentőre vagy műtőre van szükségük, akkor a mobiljuk mint kiemelt hívás csörögjön a kerületi mentőknél vagy a háttérkórház szülészetén, bemutatkozás és magyarázkodás helyett pedig kezdhessék azzal, hogy hány éves a kliens, hanyadik szülés, mire van szükség, milyen problémával, hány percen belül.

Az olyan központosított és ellenőrzött rendszerekben, mint a holland, a kanadai vagy a brit, nem lehet állami vagy tartományi akkreditáció nélkül szülészeti ellátást nyújtani, se kórházban, se kórházon kívül, és mindenki csak ott dolgozhat, ahol van működési engedélye (független bábák néha ezt külön is jelzik, LM, vagyis licensed midwife titulussal). Előfordulhat, hogy egy bába működési engedélye csak kórházi vagy csak kórházon kívüli ellátásra szól, vagy csak egy adott ország adott régiójára. Ezen felül a szakmai protokoll előírja, hogy ki milyen klienseket vállalhat el, mennyi gyakorlat után, illetve hogy akinek van kórházon kívüli praxisa, az kiket láthat el kórházon kívül.

Vagyis, a szakmai és jogi szabályozás első körben nem azt tiltja, hogy én 45 évesen az erdőszélen akarjam megszülni a farfekvéses ikreimet (konyhanyelvi átirat: mindenki úgy hülye, ahogy akar) – ennek persze lehetnek mindenféle egyéb jogi következményei, de a bábaszakmának ehhez már semmi köze nem lesz, mert a szakmai és jogi szabályozás megtiltja a segítőknek, hogy az egészégügyi protokollok által felsorolt nyilvánvaló felelőtlenségekhez asszisztáljanak. Ha valaki ezt mégis megteszi, akkor a szabályszegés következménye enyhébb esetben az, hogy a szakmai kollégium figyelmeztet, eltilt, kizár, súlyosabb esetben pedig büntetőeljárás indul, és az illetőt veszélyeztetésért bíróság elé állítják.

De felelősségre vonni is csak ott lehet, ahol van mihez képest. Vagyis, ez a másik dolog, amiért szakmai protokollra épülő törvényi szabályozásra van szükség: ami nincs megtiltva, azért egy jogállamban senkit nem lehet megbüntetni.

Amikor amerikai könyveket olvasol, főleg a holisztikus bábaságról, tartsd észben, hogy az USA-ban nincs mindenütt szabályozva a bábaképzés, illetve a szakmai felügyelet. A képzés szabályozatlanságából következően az USA-ban praktizálnak úgynevezett nem akkreditált bábák, akik vagy intézményes keretek közt, vagy önképzéssel és más bábáktól tanultak, vagy mindkettő, de lényeg, hogy nincs elismert igazolásuk a végzettségükről, és azért nincs kórházi működési engedélyük, mert nem is lehetne. Sok nem akkreditált bába hatósági engedéllyel dolgozik, rengeteget tud és nagyon tapasztalt, évtizedes praxisának az egész környéken (államban) jó híre van, de ettől még igaz, hogy nincs elismert végzettsége, háttérkórháza, és ha valami baj történik, annak súlyos következményei lehetnek. Néhány ilyen bába használja a némileg megtévesztő DEM titulust, ami "direct-entry midwife"-ot jelent, de láttuk, hogy definíció szerint a holland bábák is mind azok, a két kategória viszont egyszerűen össze sem hasonlítható. Az USA hiányos (helyenként nemlétező) törvényi szabályozása miatt az amerikai és a többi rendszer közt nincs egyenes átjárás. Egy amerikai CNM minősítés természetesen jó lesz Kanadában is, de ha valakiről csak annyit tudunk, hogy amerikai és "bába", akkor az nem ugyanazt jelenti, mint ha az illető brit, és "bába". Nagy-Britanniában csak az használhatja a titulust, aki tagja a szakmai kollégiumnak, az USA-ban ez nem így van.

Ahol a képzési rendszer és a szakmai felügyelet egyáltalán nincs szabályozva vagy nem vonatkozik mindenkire, ott praktizálnak laikus bábák (lay midwife), akik az anyjuktól, nagyanyjuktól vagy más idősebb bábától tanultak; önképzéssel és működésük közbeni tapasztalatszerzéssel bővítik a tudásukat, és hacsak tehetik, teljesen kívül maradnak az egészségügyi rendszeren. A laikus bábák tevékenységének megítélése attól függ, hogy kik ők és hol vannak: az USA-ban, Pennsylvania államban az amish közösségek tradicionális bábái szinte mindannyian laikus bábák és semmilyen formális képzettségük nincs, de a környékbeli kórházakban az orvosok nagyon tisztelik őket. Nemritkán ugyanúgy tekintik az öreg amish bábát, mint ahogy a rangidős professor emeritust a kórházban: műteni már nem tud, a modern műszerekhez nem ért, számítógépet ritkán használ, de kétség esetén mindenki hozzá rohan konzultálni, mert biztos, hogy emlékezni fog 1973-ból egy hasonló probléma megoldására, és évtizedes rutinnal mondja meg azonnal, hogy a jelen helyzetben mi a teendő. A tradicionális vallási közösségek és az őslakos csoportok bábái amolyan törvényen kívüli privilegizált státust élveznek, de ha ettől eltekintünk, akkor laikus bábának lenni biztos recept arra, hogy előbb-utóbb bajunk legyen a hatóságokkal. Ugyanakkor, ami  törvényi szabályozás hiányában nincs megtiltva, azt nagyon nehéz esetileg elbírálni.

Kanada úgy oldotta meg a tradicionális őslakos bábák helyzetét, hogy Manitoba tartományban létrehoztak egy önálló bábakollégiumot, ahol csak az őslakosok tanulhatnak. Évszázados tradicionális módszereiket meg a modern bábai tudást ötvöző képzésük után önálló praxist nyithatnak, és Manitoba tartomány mindent elkövet, hogy a tradicionális bábapraxisokat szervesen beágyazzák a környéken meglevő egészségügyi infrastruktúrába.

Vagyis, ha bábás szüléstörténetet, illetve szakirodalmat olvasol, akkor folyamatosan reflektálj arra, hogy milyen országról, milyen bábáról van szó. Ahol a bábai modell különállóan is létezik, és van törvényi szabályozás - remélem, egyszer Magyarországon is lesz -, ott a "bába" minősítést nem  használhatja akárki (körülbelül mint ahogy Magyarországon se hívhatja magát bárki szülésznőnek); és aki a titulust használhatja, az hivatalos működési engedély nélkül akkor sem praktizálhat, ha egyébként meglenne az ehhez szükséges végzettsége. Ha viszont a feltételek teljesülnek, akkor a bábai modell egy valós, működőképes és biztonságos ellátási alternatíva.

Szólj hozzá!

Címkék: usa kanada bábaság

A bejegyzés trackback címe:

https://felicitasz.blog.hu/api/trackback/id/tr622188002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.