Felicitász blogja

Terhesség, szülés, babázás, gyereknevelés. Gyógynövények, életmód, egészség. Szakirodalom, meg a szokásos tanácsaim gyűjteménye.

©

A blogon megjelenő írások, illetve azok részletei csak a szerző engedélyével, a blog linkjének feltüntetésével használhatók fel vagy közölhetők máshol.

Email: felicitasz@vipmail.hu

Facebook

Ennyien olvastok most

Locations of visitors to this page

Címkék

antibiotikum (2) antidepresszáns (5) anyanyelv (3) apa (3) aranyér (1) asszonygyökér (1) autizmus (6) autonómiára nevelés (5) baba (18) bábaság (22) balett (3) berry (1) beszédtanulás (11) bogyó (1) bölcsőde (1) boldogság (1) büntetés (4) burokrepedés (2) citromfű (2) családtervezés (8) csalán (1) császármetszés (14) császárseb (3) dicséret (3) d vitamin (1) egészség (15) életmód (13) elfogadás (3) engedetlenség (2) epidurális érzéstelenítés (2) érzelmi nevelés (1) eufenika (2) evésproblémák (1) fájdalomcsillapító (9) fejfájás (1) fejlődési rendellenesség (3) felicitasz (22) feminizmus (2) fészekrakó ösztön (2) fogamzás (4) fogamzásgátlás (3) fogamzásgátló tabletta (1) folsav (8) frontérzékenység (1) gátseb (1) genetikai tanácsadás (2) geréb ágnes (2) gyász (2) gyereknevelés (14) gyerekszám (6) gyerekvállalás (13) gyermekágy (12) gyermektelenség (7) gyógynövény (12) gyógyszer (7) h1n1 (11) halloween (1) harry (1) harry potter (10) hiszti (5) hőgörbe (1) hólyaggyulladás (1) homeopátia (1) hőmérőzés (1) hozzátáplálás (5) húsvét (1) idegennyelv tanulás (6) immunitás (3) influenza (13) influenzavírus (2) iskola (4) jutalom (2) kanada (22) kányabangita (1) karácsony (4) kétnyelvűség (6) kézzel tágítás (1) kiságy (1) kisgyermekkor (18) köhögés (1) kolin (1) költözés (1) komló (1) korai fejlesztés (10) korai vajúdás (2) koraszülés (2) korcsolya (1) kórház (3) kormányrendelet (1) lázcsillapító (2) levendula (2) magzatvédő vitamin (3) magzatvíz (1) meddőségi kezelés (3) medveszőlő (1) menstruációs ciklus (4) mese (11) meseterápia (1) mikulás (1) mióma (1) mmr (2) montessori (4) napirend (4) nátha (4) nevelés (2) nyugtató (3) oltás (14) omega 3 (3) öngyilkosság (1) orvos (20) otthonszülés (27) otthonszülés kormányrendelet (3) óvintézkedés (12) óvoda (5) ovulációs teszt (1) oxitocin (3) párkapcsolat (10) peteérés (2) peteérésjelző (1) pg53 mikroszkóp (1) potter (1) pozitív (1) pozitív nevelés (7) prom (1) pronatalizmus (2) pszichoterápia (20) ptsd (8) rák (2) rooming in (2) szaporodási ösztön (2) székrekedés (1) szeretet (6) szoptatás (14) szülés (27) szülésélmény (1) szülésindítás (5) szülési terv (1) szüléstörténet (1) szülés utáni depresszió (9) születésélmény (2) szűrővizsgálat (9) tájékozott döntés (10) tápanyagszükséglet (12) táplálkozás (11) tápszer (3) tea (11) teherbe esés (10) tehetséggondozás (6) tej (2) tens (2) teratológia (1) terhesgondozás (10) terhesség (14) termékenységi problémák (6) termékeny nap (3) természetes családtervezés (2) terminustúllépés (4) tigrisanya (2) többnyelvűség (3) tokofóbia (3) tőzegáfonya (2) tudomany (1) tudomány (2) túlhordás (3) tüneti hőmérőzéses módszer (1) tűzvédelem (1) újévi fogadalom (3) újszülött (12) ünnep (13) usa (19) utófájások (1) valentin nap (1) vas (2) vashiány (4) vérszegénység (3) zöld (1) zöld tea (1) zsurló (1) Címkefelhő

Friss kommentek

Vashiány csecsemőknél és kisgyerekeknél: tünetek és táplálkozás

2010.07.20. 20:46 Felicitasz

Amikor néhány héttel ezelőtt közzétettem egy listát a legmagasabb vastartalmú ételekről, ígértem néhány posztot magáról a vashiányról is. A leggyakoribb "rutin" hiánybetegségről van szó, emberek millióit érinti. Van, aki teljesen tünetmentes, és van, aki nagyon szenved a vashiánybetegség következményeitől - de akár így, akár úgy, a problémának sokszor nagyon nehéz a végére járni. Az alábbiakban arról lesz szó, hogy miért.

A vashiány egy tápanyaghiány, és amikor az okait keressük, akkor érdemes ebből a definícióból kiindulni. Amikor valamiből nincs elég, akkor annak háromféle alapvető oka lehet: 1. nem eszünk belőle eleget 2. valamiért nem tudjuk hasznosítani amit megettünk 3. túl sokat veszítünk belőle a napi anyagcserével.

A három ok után azonnal jöjjön egy negyedik is, mert fennállhat 4. a fenti három ok tetszőleges kombinációja.

Vagyis, a vashiány diagnózisa mögött elég összetett problémák is  lehetnek, és ezeket sokszor egyáltalán nem egyszerű dolog megtalálni; illetve miután egyet megtaláltunk és megoldottunk, kiderülhet, hogy van másik is. Tipikus koreográfia, hogy egy amúgy egészségesnek tűnő fiatal nő szigorú "divatvegetáriánus", ami persze meglátszhat a vérképén is - mire az orvosa a fejét csóválja és vaspótlást ír fel. Aztán amikor semmi változás, és az illetőt jobban kivizsgálják, kiderül, hogy lisztérzékeny is, vagy  épp gyomorfekélye van, és nem egyszerűen arról volt szó, hogy "nem eszik elég vastartalmú ételt".

Csecsemőknél és kisgyerekeknél persze általában a nem megfelelő vasbevitel a vashiány elsődleges, leggyakoribb oka (nem az egyetlen, de kétségtelenül a leggyakoribb). A koraszülött, illetve kis súlyú babák, ikrek esetében a legnagyobb a vashiány kialakulásának kockázata: az átlagos súlyú, terminusra születő újszülött babák 4-6 hónapra elegendő vastartalékkal születnek, de minél kevesebbet volt egy kisbaba odabent, annál kevesebb vastartalékot gyűjtött magába az anyai keringésből. Koraszülöttek, ikrek vastartaléka akár 2-3 hónap alatt kimerülhet az átlagos 4-6 helyett, és akkor jó eséllyel vaspótlásra lesz szükségük.

A szoptatott babák vashiányának másik jellemző oka az, hogy már eleve az anyukájuk is vashiányos, és ha a tejben nincs elég vas, akkor az a babának naná, hogy nem lesz elég. A terhesség alatti anyai vashiány okozhat kisebb születési súlyt (nem feltétlenül fog: ez sok mindentől függ és nyilván ismersz kivételeket; én is kivétel vagyok, de ez nem ok arra, hogy te ne figyelj oda magadra), a kizárólagosan szoptatott baba vashiányát pedig sokszor el lehet kezdeni kezelni az anyának adott vaspótlással.

Egy-kétéves gyerekek vashiánya gyakran visszavezethető arra, hogy a szoptatás elhagyásával kiesik az anyatejből származó vasbevitel, és ha ezt a forrást nem pótoljuk mással, akkor annak vashiány lesz a vége. A gyerekorvosok azt ajánlják, hogy a szoptatás végeztével tehéntej helyett először vagy tápszerre térjünk át ("követő tápszer"), vagy ha tényleg tehéntejet vezetünk be, akkor nagyon figyeljünk oda a vastartalmú ételekre. A kanállal egyedül evő, a család étkezési szokásaiba egyre inkább belesimuló kisgyerekek már nem esznek vassal dúsított babamüzliket, hozzáadott tápanyagokat tartalmazó üveges bébiételt, viszont valahonnan továbbra is vashoz kéne jutniuk.

Probléma lehet, ha a 2-3 éves kisgyerek válogatós, és például nem hajlandó megenni az odafigyelő anyukája által elkészített lencsefőzeléket vagy a sült májat párolt brokkolival, ellenben nincs annyi kakaó a bolygón, amennyit meg ne inna, ha odafigyelő anyukája nem lépne fel határozottan.

Nagy vita van arról, hogy egyáltalán adjunk-e a kisgyerekeknek tejet vagy ne. Nekem erről az a véleményem, hogy mindenki tapasztalja ki személyesen, hogy konkrétan neki és a gyerekének jót tesz-e a tej vagy nem, és akinek nem tesz jót, ne igya, akinek viszont jót tesz, ne mondjon le róla csak azért, mert valahová ez van leírva. Nem vagyok a végletek híve: a nyolcvanas években reklámozott "zsírmentes" táplálkozásnak az lett a vége, hogy felfedeztük, vannak "jó" zsírok is, és nem érdemes minden zsírt kiirtani; a "koleszterinmentes" tanácsokkal a kilencvenes évek elején leírtuk a tojást, hogy aztán  kiderüljön, hogy van "jó" koleszterin is, és a tojás pedig, hacsak nem vagy rá allergiás, a magas lecitintartalma miatt inkább egészséges mint nem. Egy ideig szójára akartuk reformálni az étrendünkből szinte az összes húst, és szója alapúra változtattuk a tej alapú csecsemőtápszereket, amíg ki nem derült, hogy a hús mégse olyan rossz - pl. sok vas van benne, hogy a témánál maradjak -, továbbá a szója is allergén, sok szempontból agresszívabb is a tejnél.

Olvass minden szakirodalmat kritikusan, és tedd amit helyesnek látsz. A tejre egyszer már ráírtuk, hogy "élet, erő, egészség", aztán kiderült, hogy annyira azért mégse, viszont akik meg egyáltalán nem isszák, sokszor kalciumhiánnyal küzdenek.

Mi tejfogyasztó család vagyunk: én meg tudom inni, főzök is vele, a fiamnak soha semmi baja nem volt tőle, de ha egyfolytában hasmenéssel, ekcémával küzdenénk és a családban mindenki asztmás lenne, akkor a tehéntej az elsők közt lenne, amit kiiktatnék az étrendünkből. A kisgyerekek többsége szereti a tehéntejet (pláne ha cukros-kakaós is), de ha hozzánk hasonlóan ti is tejivó család vagytok, akkor nem árt tudnod, hogy a túlzott tejfogyasztásnak sok hátránya is lehet. Többek között vashiányt is okozhat, illetve állandósíthat.

Túlzott tejfogyasztás alatt például azt értjük, ha egy 2-3 éves kisgyerek az ajánlott napi 4-5 dl helyett napi 7-8 dl vagy még több tejet megiszik. Ez a mennyiség károsíthatja például a gyomor nyálkahártyáját, a károsodás pedig állandó irritációt és ritka esetben enyhe vérzést is jelenthet, amely utóbbi már önmagában elég lehet ahhoz, hogy lenullázza a szervezet vastartalékát. Ez persze csak amolyan riogatás (bár attól még előfordul).

Többnyire inkább arról van szó, hogy a túlzott tejfogyasztás miatt a gyerek mást már nem akar enni, a nem megfelelő vasbevitel pedig egy idő után egébként is étvágytalanságot okoz, és ördögi kör alakul ki. A gyerek eleinte tejjel, kakaóval lakik jól, később meg már nem is éhes annyira, hogy egyebet is kívánna. Máskor a sok tehéntej miatti gyomornyálkahártya-irritáció vezet bizonyos ételek kerüléséhez, válogatóssághoz, és ennek egyoldalú táplálkozás, aztán pedig vashiány lesz a vége.

Lényeg, hogy ha rossz evő gyereked van, aki azonban szívesen iszik tejet, kakaót, és neked valami nem tetszik ebben az egészben, akkor érdemes a gyerek tejfogyasztását visszaszorítani napi legfeljebb kétszer 2 dl-nyi mennyiségre, és egyébként pedig etetni őt azzal, amit egészségesnek tartasz.

Az "etetés" egy külön témakör, még sokat fogok írni róla. Nem érdemes túlparázni. A szülő felelőssége az, hogy elegendő mennyiségű, változatos, egészséges étel kerüljön a gyerek elé a tányérra, gyakran és rendszeresen. A gyerek pedig eldönti, hogy mikor mennyit eszik meg abból, amit kapott. Ha nem eszik, és mást kérne, nem fogod azzal "elrontani" a dolgot, hogy a főtt tojást visszarakod a hűtőbe és teljesíted a gyerek kérését, hogy "hanem inkább sajtot" adj neki a sonka, kenyér és alma mellé - az viszont nem opció, hogy "hanem inkább kakaót meg kekszet" kér reggel, délben és este.

Ezzel azt akarom mondani, hogy egyrészt nem érdemes mereven ragaszkodni az "eszi, nem eszi, nem kap mást" elvhez, ugyanakkor ha te eldöntötted, hogy ebéd után vagy pláne ebédre nincs kakaó, akkor ehhez nyugodtan ragaszkodj, akkor is, ha a gyerek mást nem hajlandó megenni. Tedd elé a szerinted megfelelő ennivalót ebédre is, uzsonnára is, vacsorára is, és a gyerek nem fog éhen halni - sok példát láttam már arra, hogy egy rosszul evő gyerek egy-két nap alatt kicserélődött, amikor a szülei nem hagyták, hogy állandóan tejet igyon.

Kisgyerekeknél az étvágytalanság mellett vashiány tünete lehet a "furcsa" étvágy (pica) is, vagyis amikor a gyerek jeget, földet, homokot, meszet, keményítőt, aszfaltkrétát, textilszálakat, sztaniolpapírt eszik (nem a normális jelenségre gondolok, hogy ezeket és még ki tudja, mi mindent a szájába vesz és megkóstol, hanem arra, amikor ez rendszeresen előfordul, és tényleg eszi).

A csecsemő- és kisgyerekkori vashiány legtöbbször egy vérvizsgálatból derül ki: a gyerekek még nem tudnak szédülésre, fejfájásra, gyengeségre panaszkodni, és esetükben egyébként is erősen relatív, hogy mi tekinthető fáradékonyságnak, ingerlékenységnek stb. Általában az történik, hogy egy rosszul evő vagy nem megfelelően gyarapodó babát visz orvoshoz a szülő, és a rutin vérkép mutatja ki a vashiányos állapotot. Attól függően, hogy a vashiány mértéke mekkora, és a gyerek mennyi idős, sokféle lehetőség van vaspótlásra. Ahogy írtam, előfordul, hogy egy szoptatott kisbabának először az anyukája kap vastablettát, máskor vastartalmú tápszert ír az orvos kiegészítésnek, esetleg valami szintetikus vaskészítményt, de megtörténhet, hogy a pótlással várnak, és előbb  olyan táplálkozási tanácsokkal kísérleteznek, mint a fentebb említett tejfogyasztás-csökkentés. (Pótlásról lesz külön poszt, maradjunk itt most annyiban, hogy sok a vita, hogy szükséges-e vagy nem, mikor, hogyan, mennyit, meddig.)

Bármi is a pótlás módja, fontos, hogy a "vas" önmagában még mindig nem elégséges válasz a problémára: oda kell figyelni a megfelelő folsav- és C-vitamin-bevitelre is, hogy a vas felszívódásához megfelelő körülményeket teremtsünk.

5 komment

Címkék: táplálkozás tej baba folsav vashiány tápanyagszükséglet

A bejegyzés trackback címe:

https://felicitasz.blog.hu/api/trackback/id/tr722159397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pizzafutár 2010.07.21. 15:11:20

Húúúúúúúúúú, ez most nagyon izgalmas nekünk...
A nagyobbik gyerekem súlyos székrekedéses 4 hónapos kora óta, és mindig is gond volt, hogy kevés folyadékot fogyaszt. Mostanra sikerült egész jó arányokat elérni, 3-5 nagy merőkanálnyi leves, 1-2dl víz és tömérdek tej (Ovomaltine-nal ízesítve - ám egyre kevésbé, hogy a napi adagot ne lépjük túl, hiszen az mindenféle vitamint, ásványi anyagot tartalmaz), a tömérdek most nyáron azt jelenti, hogy kb 1liter. Azonban ő jó evő, nem igazán finnyás, sokat is eszik, gyümölcsöt (szinte mindet), zöldséget (kedvence a paradicsom, karfiol, kelkáposzta, spenót, kaliforniai paprika), sajtot, kefírt, túrót, tojást, májat, húst, kenyeret, mazsolát stb. Nem kap viszont kekszet, csokit, cukrot, és sajnos banánt sem, mert ez utóbbi is bedugítja. Egy ideje azonban refluxos, amire gyógyszert is kap, megpróbáltuk elhagyni, lecserélni a tejet, de abban a pillanatban drasztikusan csökken a folyadékbevitel, jön a dugulás, a hashajtózás... :-((((((( A másik nagy bánatom, hogy tisztességes mennyiséget még mindig csak cumisüvegből képes meginni a holnap 3 éves gyerekem. Már mindent kipróbáltunk, ügyesen iszik mindenből, de csak annyit, hogy megnedvesíti a száját, elveszti az akut szomjúság érzetét és kész. Ha ugyanazt beteszem abba a (...) cumisüvegbe, azonnal akár fél litert megiszik együltő helyében.
Véleményeket, ötleteket várok a megoldásra...

A másik gyerek (most 7 hónapos) menet közben laktózérzékeny lett, így nála fel sem merül majd, hogy tehéntejre váltsunk egy éves kora körül, fogalmam sincs, vele hogyan lesz majd mindez. Amúgy sem egy nagyevő, csak nő, mint a bolondgomba és sokkal válogatósabb, mint a nagy volt ilyen kicsi korában, vagy akár most is.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.07.24. 14:02:54

@pizzafutár: Nálatok is születésnap volt közben, sok boldogságot :-)
Tehéntejre váltás ügyben azt tudom mondani, hogy én rizstejjel kezdtem az átmenetet (és persze utána opció a laktózmentes tej is később), és elég hamar bevezettem, hogy vizet, illetve vízzel hígított gyümölcslevet adok napközben (megveszem a szuper-drága-bio 100%-os gyümölcslevet, de duplájára, triplájára hígítom vízzel).
Az első gyerekeden gondolkodtam egy kicsit, és arra jutottam, hogy meg kellene találni a legfontosabb problémát, és abból levezetni a többit - ha a székrekedés az, akkor előbb arra találni olyan megoldást, ami kimozdít a "folyadékerőltetés vagy hashajtó" dilemmából (ha megírod, mivel kísérleteztél eddig, hátha lesz még egyéb ötletünk), ha a cumisüveg az, akkor fejben meghozni a döntést és rászánni az egy-két hét macerát arra, hogy 2 percenként kínálod a gyereket pohárból, hogy megigya ugyanazt amit üvegből egyszuszra megiszik. Egyszerre nem fog minden megoldódni, de ha megtalálod, hol akarod kezdeni, akkor a többit arra már fel lehet fűzni.

pizzafutár 2010.07.24. 16:22:34

@Felicitasz: Köszi a gratulációt, nagy élmény volt ez a szülinap, most már ő is sokkal tudatosabban éli meg! Katica-mániás, így áfonyából katica volt a barackos túrótorta tetején, meg egy katica család marcipánból, akiket "életben kell hagynunk", úgyhogy most törölgetem le róluk a tortamaradékot és egy tányéron hancúroznak tovább :-))))))

Legelőször a cukros teát javasolta a háziorvos. Ezzel csak annyit sikerült elérni, hogy a gyerek nem itta meg többet a vizet :-(( Ezután kúpokkal próbálkoztunk, de a gyerekorvos szerint így tönkre lehet tenni az anus érzékenységét, ekkor váltottunk Laevolacra. Amíg megette a szilvalekvárt, addig azzal ki tudtuk váltani a hashajtót. Akkor jött az ügyeleten felírt pezsgőkúp, nekem nem sikerült jól használnom. Volt ülőfürdőzés is, de ettől meg azért ordított, mert nem akart kakis vízben ülni, és sokszor a vízben már nem tudta tovább visszatartani. Végül tavaly az ügyeleten kihámoztak belőle kb. 8-10 db 4-5cm átmérőjű 6-8cm hosszú összeállt förmedvényt és ezután Guttalax cseppek (4-6csepp) és Laevolac (12 teáskanál reggeli előtt) volt az adag. Egy ideig az is gond volt, hogy félt a fájdalomtól. Idén a krízis a hányós-hasmenős vírus után volt, amikor újra bedugult (soha többet egyetlen teáskanál smectát nem fogok neki adni!!), aztán sikerült beállni arra, hogy naponta minimum 2, de inkább 5-6 alkalommal rak egy marék őzbogyót, a cél, hogy ne hagyja összeállni. Azóta azt hiszem egyszer kapott hashajtót és ezzel az étrenddel, ivással most sikerült egyensúlyba jutnunk. Egyébként próbálkoztunk még hígított gyümölcslevekkel is (Alföld aranya meggylé, rostos szilvalé, körtelé, eperlé), de ezeket csak kevés ideig fogadja el és messze nem iszik belőle annyit, mint a tejből/"kakaóból" (így hívjuk, de nem az...) folyt köv, de most megjelent a nagy...

pizzafutár 2010.07.24. 22:08:16

@pizzafutár: folytatás-
a cumisüveget cikinek érzem , főleg, mert nem éppen kisnövésű a lelkem: 100cm, 16,5kg, sokszor 4-5 évesnek nézik a méretei, a szókincse és a mozgásbeli fejlettsége alapján is. Ugyanakkor nekem egy baromi jó támpont, PONTOSAN látom, hogy mennyi folyadék ment a gyerekbe, így a leszokás pszichés akadálya is én vagyok. Baromi idegesítő paradoxon. Ma nagy lelkesen, saját ötlettől vezérelve kért szívószálat. 10 perc kísérletezés után majdnem bőgött, egy kortyot se sikerült felszívnia, egyszer fújt egy nagy buborékot bele a pohárba, ennyi. Közben este észrevettem, hogy az utolsó cumija is hamarosan felmondja a szolgálatot, és szent családi elhatározás, hogy ez volt az utolsó, többet nem veszünk neki. De fogalmam sincs, hogyan tovább. Ha nem velem van egész nap, és nagyszülők próbálják poharaztatni, "sportkupakos" üvegből itatni stb., akkor este ott a sötétsárga/narancssárga minimális mennyiségű pisi és vagy alig van, vagy aznap nincs is kaki. Szóval nem tudom, melyik irányból kellene felszámolni ezt a komplex problémát. Az biztos, hogy óriási eredménynek érzem, hogy hónapok óta nem kell semmilyen hashajtó, pusztán az ételek, italok megfelelő arányával lavírozva sikerült egyfajta egyensúlyi helyzetbe jutnunk. Pl. ha hús van krumplival, akkor mondjuk előtte jó sok paradicsomleves, a húshoz meg eszik még vagy 10db savanyú uborkát is...

Egyik nagyszülővel nagy a harc az étrend terén, na meg a testképet illetően is. Nem kövér a gyerek, de most azon a határon van, a testtömeg indexe a túlsúly alsó határa és ez egy halom kockázatot rejt magában, ami elő is fordult a felmenői között - cukorbetegség, magas vérnyomás, asztma. Próbáltam a minap anyósomnak ebből az irányból magyarázni, hogy miért ne egyen a gyerek délelőtt, meg vacsora előtt egy órával süteményt, miért egyen inkább gyümölcsöt, ha már egyszer ott a kert, és tele van gyümölccsel... Nem tudom, célt értem-e... Mondjuk talán heti egy nappal nem lehet mindent elrontani, de a gyereknek már most meg kell tanulnia, hogy odafigyeljen magára, na nem kínosan és anorexiásan, de a megfelelő ételek kiválasztásával. Mozogni rengeteget mozog, abban nincs hiba, alkata is a férjemé, anyósomé, sosem lesz egy nádszálkisasszony, de jó lenne, ha nem gurulna sem gyerekként, sem kamaszként, sem majd felnőttként. A kép most alakul ki benne magáról és szerintem ezért is lenne fontos, hogy ne az legyen a természetes számára, hogy szép kis pocakja van, mégha ezzel lehet azt is játszani, hogy kisbabája fog születni...

Na, eldugulok ;-)

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.07.25. 02:36:01

@pizzafutár: Szívószálat meg fogja tanulni :-) Elsőre kevés gyereknek megy, de aztán imádják. Azt hiszem, a tiedhez hasonló helyzetben megpróbálnám, hogy cumisüvegből csak víz van, pohárból/bögréből meg van víz is, és van más is, kakaó, gyümölcslé, amit akar. Aztán ha a cumisüveget elhagytuk, pohárból is egyre gyakrabban adnék vizet (mondjuk előbb felesben gyümölcslével, aztán már csak egy korty gyümölcslével, aztán tisztán). Rostos levekből nem kell sokat inni - szerintem az nem jó cél, hogy azokból igyon "eleget" - de ha székrekedése van, akkor napi rendszerességgel azért kéne valami "terápiás adag" 1-2 dl őszibarack- vagy szilvalé. Eleinte kevésbé ügyesek pohárból mint üvegből, vagyis ezt is meg kell tanulni - szerintem rosszul ivó gyereknél tényleg nincs más mód, mint az átmeneti időszakban negyedóránként felajánlani 1-2 kortyot pohárból, hogy ezen a lassú módon is megfelelő folyadékmennyiséghez jusson (és gyakorolja a pohárból ivást anélkül, hogy kedvét veszítené). Azt jól látod, hogy nem kéne ennyire "pontosan" figyelni, hogy mennyit iszik - tényleg elég az, ha sokat és világos színűt pisil -, de ezt a pszichés fogódzót neked kéne elengedned, vagyis a cumisüveget utóbb neked kell elcsomagolnod, és a poharaztatás maceráját meg a vele járó bizonytalanságot és türelempróbát is neked kell elviselned. Azt akarom ezzel mondani, hogy bármit eldöntesz, először neked magadnak kell biztosnak lenned abban, hogy ezt akarod és ezt tartod helyesnek; a gyerek könnyebben követ és csinálja végig a váltást, ha látja, hogy te biztos vagy a dolgodban és ami történik, az őneki segít növekedni.