Felicitász blogja

Terhesség, szülés, babázás, gyereknevelés. Gyógynövények, életmód, egészség. Szakirodalom, meg a szokásos tanácsaim gyűjteménye.

©

A blogon megjelenő írások, illetve azok részletei csak a szerző engedélyével, a blog linkjének feltüntetésével használhatók fel vagy közölhetők máshol.

Email: felicitasz@vipmail.hu

Facebook

Ennyien olvastok most

Locations of visitors to this page

Címkék

antibiotikum (2) antidepresszáns (5) anyanyelv (3) apa (3) aranyér (1) asszonygyökér (1) autizmus (6) autonómiára nevelés (5) baba (18) bábaság (22) balett (3) berry (1) beszédtanulás (11) bogyó (1) bölcsőde (1) boldogság (1) büntetés (4) burokrepedés (2) citromfű (2) családtervezés (8) csalán (1) császármetszés (14) császárseb (3) dicséret (3) d vitamin (1) egészség (15) életmód (13) elfogadás (3) engedetlenség (2) epidurális érzéstelenítés (2) érzelmi nevelés (1) eufenika (2) evésproblémák (1) fájdalomcsillapító (9) fejfájás (1) fejlődési rendellenesség (3) felicitasz (22) feminizmus (2) fészekrakó ösztön (2) fogamzás (4) fogamzásgátlás (3) fogamzásgátló tabletta (1) folsav (8) frontérzékenység (1) gátseb (1) genetikai tanácsadás (2) geréb ágnes (2) gyász (2) gyereknevelés (14) gyerekszám (6) gyerekvállalás (13) gyermekágy (12) gyermektelenség (7) gyógynövény (12) gyógyszer (7) h1n1 (11) halloween (1) harry (1) harry potter (10) hiszti (5) hőgörbe (1) hólyaggyulladás (1) homeopátia (1) hőmérőzés (1) hozzátáplálás (5) húsvét (1) idegennyelv tanulás (6) immunitás (3) influenza (13) influenzavírus (2) iskola (4) jutalom (2) kanada (22) kányabangita (1) karácsony (4) kétnyelvűség (6) kézzel tágítás (1) kiságy (1) kisgyermekkor (18) köhögés (1) kolin (1) költözés (1) komló (1) korai fejlesztés (10) korai vajúdás (2) koraszülés (2) korcsolya (1) kórház (3) kormányrendelet (1) lázcsillapító (2) levendula (2) magzatvédő vitamin (3) magzatvíz (1) meddőségi kezelés (3) medveszőlő (1) menstruációs ciklus (4) mese (11) meseterápia (1) mikulás (1) mióma (1) mmr (2) montessori (4) napirend (4) nátha (4) nevelés (2) nyugtató (3) oltás (14) omega 3 (3) öngyilkosság (1) orvos (20) otthonszülés (27) otthonszülés kormányrendelet (3) óvintézkedés (12) óvoda (5) ovulációs teszt (1) oxitocin (3) párkapcsolat (10) peteérés (2) peteérésjelző (1) pg53 mikroszkóp (1) potter (1) pozitív (1) pozitív nevelés (7) prom (1) pronatalizmus (2) pszichoterápia (20) ptsd (8) rák (2) rooming in (2) szaporodási ösztön (2) székrekedés (1) szeretet (6) szoptatás (14) szülés (27) szülésélmény (1) szülésindítás (5) szülési terv (1) szüléstörténet (1) szülés utáni depresszió (9) születésélmény (2) szűrővizsgálat (9) tájékozott döntés (10) tápanyagszükséglet (12) táplálkozás (11) tápszer (3) tea (11) teherbe esés (10) tehetséggondozás (6) tej (2) tens (2) teratológia (1) terhesgondozás (10) terhesség (14) termékenységi problémák (6) termékeny nap (3) természetes családtervezés (2) terminustúllépés (4) tigrisanya (2) többnyelvűség (3) tokofóbia (3) tőzegáfonya (2) tudomany (1) tudomány (2) túlhordás (3) tüneti hőmérőzéses módszer (1) tűzvédelem (1) újévi fogadalom (3) újszülött (12) ünnep (13) usa (19) utófájások (1) valentin nap (1) vas (2) vashiány (4) vérszegénység (3) zöld (1) zöld tea (1) zsurló (1) Címkefelhő

Friss kommentek

Csodaszer depresszió ellen, egészséges kisbabáért

2009.11.20. 20:38 Felicitasz

Rögtön az első mondatban el is árulom, mi ez: omega-3 zsírsavak, ezen belül is főleg a dokozahexaénsav, közismertebb nevén a DHA, és az eikozapentaénsav, vagyis az EPA. Más szóval: egyél halat, vagy szedj táplálékkiegészítő gyanánt halolajkapszulát.

2009 tavaszán az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society)  nemzetközi konferenciájának élelmiszerkémiai szekciójában előadást tartott többek közt dr. David Kyle, a Mother and Child Foundation (egészségneveléssel foglalkozó nonprofit nemzetközi szervezet) amerikai igazgatója is, és beszámolt halolajfogyasztással kapcsolatos eddigi vizsgálatok eredményeiről. Felhívta mindenki figyelmét, hogy ezzel a könnyen hozzáférhető táplálékkiegészítővel sokat tehetnénk a fogamzóképes korú nők és a megszülető gyerekek jobb egészségéért.

A halolaj most már a terhes és szoptató anyák egyik ajánlott (általam például nagyon ajánlott, személyesen is kipróbált) táplálékkiegészítőjének számít, mert rendszeres fogyasztásával segíteni lehet a magzat egészséges idegrendszeri fejlődését és esetleg meg lehet előzni a szülés utáni depressziót is.

A felfedezés háttere, mint ahogy a tudományban ez olyan gyakran megtörténik, egy teljesen másfajta kutatás volt. A hetvenes években sokan vizsgálták a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának okait, és akkoriban jelentek meg az első cikkek arról, hogy a túl zsíros étrend nem egészséges, fogyasszunk inkább sok zöldséget, gyümölcsöt. Az országok, népcsoportok étkezési szokásairól és egészségi mutatóiról szóló, bizonyító erejűnek szánt összesített statisztika készítői viszont észrevették, hogy a grönlandi eszkimók körében alig-alig fordul elő szív- és érrendszeri betegség, pedig ők aztán biztos nem fogyasztanak túl sok idényzöldséget, az étrendjük pedig zsírban kifejezetten gazdag. Ebből magától értetődően következett a kérdés, hogy hogy lehet ez, a kérdésre a válasz pedig egy újabb tudományos felfedezés volt: a halban és a fókahúsban egyáltalán nem ugyanaz a fajta zsír van, mint mondjuk a marha- és sertéshúsban.

Közben egyéb kutatások kiderítették, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők többségének a vérében sok zsír van, vagyis magas a koleszterinszintjük. A koleszterinszintet diéta és különöző gyógyszerek segítségével lehet csökkenteni, de a szigorú koleszterincsökkentésnek alávetett szívbetegek körében nagyon megnőtt a depressziósok aránya, és ráadásul a szívük állapota sem feltétlenül javult. Felmerült, hogy talán nem kéne minden zsír ellen harcba szállni. Kiderült, hogy van "jó" koleszterin is, és hogy nagy különbség van a telített meg a telítetlen zsírsavak szervezetünkre gyakorolt hatásában.

1981-ben egy Donald O. Rudin nevű orvos kezdett el cikkeket írogatni arról, hogy a  telítetlen zsírsavak egy része kifejezetten hasznos nekünk. Szerinte a különféle zsíroknak egyensúlyban kellene lenniük az étrendünkben, és kockára tehetjük az egészségünket, ha túl keveset eszünk az egészséges fajta (a kettős kötéseiknél főleg  cisz-szerkezetű) telítetlen zsírsavakból. A szervezetünk ezeket nem tudja magának előállítani. Rudin felvetette, hogy hiányuk a fizikai problémák mellett mentális betegségekre emlékeztető tünetekkel is járhat, úgyhogy a mai korszakalkotó halolaj-felfedezések egyáltalán nem előzmény nélküliek: az első ilyen témájú cikkek a nyolcvanas években íródtak, csak persze a hipotézis nem elég, kellett hozzá egy pár év kutatás.

1996-ban a Journal of the American Medical Association című folyóiratban megjelent egy tíz országot (USA, Kanada, Puerto Rico, Franciaország, Németország nyugati fele, Olaszország, Libanon, Tajvan, Korea, Új-Zéland) összehasonlító tanulmány, amelyben körülbelül 38 ezer adatközlő segítségével próbálták meghatározni, hogy hol milyen arányban fordul elő a lakosság körében depresszió, illetve bipoláris betegség. Elég nagy különbségek derültek ki: a libanoniak 19%-a, a tajvaniaknak viszont csak 1,5%-a él át legalább egy depressziós fázist élete során. 1998-ban a The Lancet című folyóiratban Joseph Hibbeln (pszichiáter és lipidekkel foglalkozó biokémikus) ezeket a számokat vetette össze az országok lakosságának becsült halfogyasztásával. Az adatokból világosan látszott, hogy ahol sok halat esznek, ott kevesebben depressziósok, de Hibbeln a cikke végén külön kihangsúlyozta, hogy ez egyelőre egy korreláció, vagyis nem feltétlenül jelenti azt, hogy a halfogyasztás "okozza" a jobb mentális állapotot. Addigra egyébként N. Salem meg ő egy 1995-ös cikkükben egyszer már felvetették, hogy a DHA-hiány valószínűleg növeli a depresszió, az erőszakos viselkedés és az öngyilkosság előfordulási arányát, de abban maradtak, hogy további adatokra van szükség, és a társadalmi, kulturális stb. tényezőket sem lehet figyelmen kívül hagyni.

A DHA nem egy "természetes hangulatjavító", mint amilyen a kis mennyiségben fogyasztott koffein vagy alkohol például, hanem inkább a vitaminokhoz hasonlít: magunknak nem tudjuk előállítani; ha megfelelő mennyiségű van belőle, akkor az fel sem tűnik, de ha nincs elég, azt megérezzük. A DHA többek között az idegsejtek és a közöttük levő kapcsolatok működtetéséhez szükséges. Mennyisége, jelenléte befolyásolja például az idegsejtek sejthártyáinak állagát (fluiditását), ezzel pedig egyben az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) áramlását, vagyis az ingerületátvitel és a sejtek anyagcsere-folyamatainak minőségét és hatékonyságát. Kicsit pongyolábban fogalmazva: a DHA arra való, hogy a neurotranszmittereknek segítsen tenni a dolgukat. A depresszió megelőzése, illetve kezelése pedig ott jön a képbe, hogy a depresszióra jelenleg érvényes legjobb biológiai magyarázat is ez, hogy valószínűleg nincs elég ingerületátvivő anyag az idegsejtek között (a szinapszisban), és ez okozza a tüneteket.

Ahova a szintetikus antidepresszánsokat küldjük, oda küldhetünk DHA-pótlást is. Senki nem állítja, hogy ez "ugyanaz", csak azt, hogy az esetek egy részében talán jó alternatíva, és leginkább az szól mellette, hogy semmit nem vesztünk, ha kipróbáljuk.

Az antidepresszánsok nagy része arra a feltételezésre épülve működik, hogy ha több ingerületátvivő anyagot (pl. norepinefrin/noradrenalin, szerotonin, dopamin  stb.) tartunk az idegsejtek között, akkor jobb lesz az agyban az információáramlás és helyreáll a dolgok normális működése. Az ingerületátvitel tulajdonképpen azt jelenti, hogy van egy küldő sejt (preszinaptikus sejt), egy rés (szinapszis) meg egy fogadó sejt (posztszinaptikus sejt), és a küldő sejtből a résen keresztül az ingerületátvivő anyagok viszik át az információt a fogadó sejtbe. Aztán az ingerületátvivő anyagok molekuláit a küldő sejt visszagyűjti saját magának a résből, hogy később megint felhasználhassa.

Az antidepresszánsok egy része (az úgynevezett triciklikus antidepresszánsok, illetve az  összes SSRI, SNRI, NDRI és hasonló kategóriákba tartozó gyógyszer) blokkolja vagy lassítja ezt a visszagyűjtési folyamatot, hogy tovább maradjon több ingerületátvivő anyag a szinapszisban. Az antidepresszánsok egy másik része (ezeket jelölik MAOI rövidítéssel) gátolja  annak az enzimnek (monoamin-oxidáz enzim) a működését, amely le szokta bontani a szerinte fölösleges mennyiségű ingerületátvivő anyagot: ha nem tudja lebontani, akkor nyilván több marad a szinapszisban. A halolajból megevett DHA pedig úgy működik, hogy nem nyúl bele a sejtanyagcserébe, csak megtartja átjárhatónak az idegsejtek membránját, és akkor az ingerületátvivő anyagok könnyebben tudnak közlekedni. Ha könnyebben tudnak közlekedni, akkor lehet, hogy egyáltalán nem is kellene belőlük több a szinapszisba, és csak az volt a probléma, hogy jobb munkakörülményekre lett volna szükségük.

Azaz, látjuk, hogy a mechanizmus nem ugyanaz, de a cél igen. Néha az elért eredmény is; elég sok kísérlet van, amelyekben depressziós páciensek állapota ugyanúgy vagy jobban javult a halolajtól, mint a lítiumtól vagy a szintetikus antidepresszánsoktól. Persze némileg probléma, hogy a pszichiátria nem nagyon egzakt tudomány és nagyon nehéz (mondjuk ki: lehetetlen) kísérleteket pontosan megismételni. De ha a halolaj működik - most így 2009-ben annyit lehet mondani, hogy az esetek egy részében (nem tudjuk mekkora részében, de nem kis részében) működik -, akkor az azért jó, mert olcsón és biztonságosan lehet vele megelőzni vagy kezelni néhány mentális problémát, kiszámíthatatlan és nehezen viselhető mellékhatások nélkül.

A felfedezés persze többek érdeklődését felkeltette. 1999-ben a Harvard orvosi karán Andrew L. Stoll kipróbálta, hogy vajon segít-e a bipoláris betegségben szenvedő pácienseinek, ha a kezelésüket halolaj adagolásával egészíti ki. A mai ajánlásokhoz képest elképesztő nagy adagokat (napi 9,6 grammot) vetett be. A 9 hónapra tervezett kísérletet 4 hónap után leállították, mert, ahogy munkatársaival az Archives of General Psychiatry-ban beszámolnak, a kísérleti csoport annyival jobban volt, mint az olivaolajat szedő placebósok, hogy etikusabbnak tűnt ezt nem csinálni tovább még öt hónapig. Ráadásul a minta túl kicsi volt (csak 30 ember), ami egy tét nélküli, "próbáljuk ki és lássuk, mi történik" jellegű kísérlethez elég, de rendes kutatáshoz több alany kell és sokkal szigorúbb módszertan. Stollnak 2001-ben könyve jelent meg, The Omega-3 Connection címmel - a benne foglaltakról azt tudnám elmondani, hogy ha csak a fele igaz, már akkor is nagyon jó.

Ma már sok pszichiáter van - például az amerikai James Phelps, az ő psychoeducation.org weboldalára még sokszor fogok ezen a blogon hivatkozni - aki vagy kísérleti, vagy kiegészítő terápiás jelleggel halolajat szedet a pácienseivel és rendszeresen beszámol az eredményekről. 2006-ban jelent meg a legutóbbi komolyabb összefoglalója, amelyben megerősíti a saját korábbi tapasztalatait és következtetéseit, miszerint az omega-3 nem csodaszer, de az esetek egy részében látványos eredményt hoz, mellékhatások nélkül, és ő továbbra is minden kliensének felajánlja antidepresszáns mellé vagy helyett.

Ha a kétféle omega-3 zsírsavat összehasonlítjuk, akkor úgy tűnik, hogy a DHA az "alap", az EPA a "felépítmény". Terápiás célokra olyan készítményt érdemes szedni, amely nagyobb arányban tartalmaz EPA-t, a megelőzéshez és a magzati idegrendszeri fejlődéshez viszont főleg DHA-ra van szükség.

A Maastrichti Egyetemen Gerrard Hornstra és társai kiderítették, hogy a terhesség alatt a méhlepény jelentős mennyiségű DHA-t von el az anyai vérkeringésből, hogy továbbadja a magzatnak, különösen a terhesség 20. hetétől kezdve, amikor az agyi és idegrendszeri fejlődés legfontosabb fázisa zajlik. Feltételezésük szerint a magzati szükségletek felemészthetik az anya DHA-készletét, és az így létrejövő anyai DHA-hiány lehet az egyik fő biológiai faktor a szülés utáni depreszió okai között. Az anyai hiányállapotnak sokszor az a következménye, hogy az anyatejben már nincs annyi DHA, amennyire a szoptatott babának szüksége lenne.

Eléggé világtól elrugaszkodott dolog volna kizárólag erre rákenni egy csomó problémát, és kijelenteni, hogy feltaláltuk a tuti megoldást. Egy korábbi posztban már leírtam, hogy a szülés utáni depressziónak számtalan oka lehet, a pontos okot senki sem ismeri, és a biológiai faktor csak egy részkérdés. Ugyanakkor tény, hogy ha a baba idegrendszerének hiányzik valami tápanyag, akkor az a baba az átlagnál nyűgösebb és nyugtalanabb lehet, és ha eközben az anya idegrendszere is ugyanezzel a tápanyaghiánnyal küzd, akkor ő maga is eleve nyugtalanabb lesz és sokkal nehezebben fogja viselni a kicsi nyűgösségét. A szülés utáni depresszió nem egy feketén-fehéren leírható dolog, csak általában van egy olyan szála is, hogy a gyerek valahogy "nehéz természetű", sírós, az anya pedig kezdetben erőn felül is mindent megpróbál, hogy a babát boldoggá tegye, de ez nagyon gyakran nem sikerül, és az anya egy idő után alkalmatlannak kezdi érezni magát a feladatára. A kialakuló ördögi körnek már semmi köze a biológiához: az anya egyre jobban haragszik a babára, amiért az nem reagál kedvezően a szülői erőfeszítésekre, és egyre jobban haragszik saját magára is, amiért ilyen béna és alkalmatlan. A gyerek megérzi a hol elfojtott, hol felszínre törő neheztelést, és naná, hogy nem lesz tőle kiegyensúlyozottabb. Ez persze csak még nehezebb helyzetbe taszítja az anyát - és így tovább. Ezen a ponton ez már régen nem biológia, hanem itt már kötődésről van szó, kapcsolatról meg a család egészéről, de a dolog kezdete, gyökere esetleg nem kis részben biológia volt, és lehet, hogy a megoldás kulcsa is az lett volna.

Nem mondom, hogy napi három halolajkapszula "mindent" megold - vannak kutatók egyébként, akik mondják ;-)  - csak amikor én először olvastam ezeket a cikkeket, akkor nagyon elgondolkodtatónak találtam az egész felvetést. Vizsgálatok alapján az anyák szervezetében mért DHA-szint a szülés idején, sőt, még a szülés után négy hónappal is csak körülbelül a fele a terhesség előtti szintnek. (Szülés után a szoptatás fogyasztja tovább az anyai DHA-készletet.) A pótlás terhesség alatt abban segíthet, hogy a magzat fejlődéséhez minden rendelkezésre álljon és ne alakuljon ki anyai hiányállapot, a szoptatás alatti pótlás meg főleg azért jó, mert a kisbabának a további DHA-bőség nagyon jó kezdést jelent a későbbi intelligenciaszinthez, látásélességhez, finommotoros mozgásokhoz, az anyánál pedig megelőzheti a szülés utáni depressziót.

Craig Jensen, a Baylor College of Medicine (ez egy orvosi magánegyetem Houstonban) kutatója szoptató anyáknak adott napi 200 mg DHA-pótlást. A mai ajánlásokhoz képest ez a mennyiség nevetséges, de a kísérleti csoportba tartozó anyák tejében majdnem duplájára nőtt a kimutatható DHA-mennyiség a kontrollcsoporthoz képest. Jensenék két és fél éves korig követték a kisbabák fejlődését, és azt tapasztalták, hogy a DHA-pótlást kapó anyák gyerekei bölcsődés korukban is jobban teljesítettek az idegrendszeri érettséget és mozgáskoordinációt mérő sztenderd teszteken. Néhány évvel később a már említett Joseph Hibbeln az Amerikai Pszichológiai Társaság 2001-es konferenciáján arról számolt be, hogy az anyatej DHA-tartalma szoros kapcsolatot mutat a szülés utáni depresszió előfordulásával, de az ajánlott napi omega-3 bevitelnek mindenképpen meg kellene haladnia az 1 grammot. A megfelelő omega-3 bevitel Hibbeln egyik vizsgálata szerint akár nyolc-tízszeresére növelheti az anyatej DHA-koncentrációját, ez a különbség pedig már nagyon nem mindegy, se az anya, se a gyerek szempontjából.

2002 óta az USA-ban forgalmazott babatápszerek és bébiételek többségében van DHA.

Természetes formában az omega-3 zsírsavak főleg a zsíros halfajtákban találhatók meg, mint amilyen a lazac és a tonhal, valamint a különféle algákban. Érdemes arra odafigyelni, hogy a halak szervezetében elég sok higany is lehet, és különösen terhesség alatt ez nem igazán nyerő, vagyis bizonyos halfajtákat jobb inkább elkerülni (kardhal, makréla, cápa és még néhány, bár a magyar halfogyasztási szokásokat ismerve ez kevéssé jelent problémát). Az USA-ban az FDA (az élelmiszeri és gyógyszerészeti szakhatóság) állandóan változtatja a terhesség alatt megehető heti halmennyiséget és nemrég emelték feljebb egy korábbi határértékről: néhány omega-3 vizsgálat kimutatta, hogy a lehetséges higanyterhelés kockázata kisebb, mint amekkora hátránya annak van, hogy nem eszünk elég halat. Kompromisszumos jelleggel a legtöbb táplálkozási tanácsadó a halolajkapszulákat ajánlja, mert ezeknek minden országban rendszeresen ellenőrzik a nehézfémtartalmát. Vagyis, ha jó minőségű, bevizsgált terméket veszel, akkor semmilyen veszély nem fenyeget. Európában a norvég lazacból készített halolajkapszulákat tartják a legjobb minőségűnek, de tulajdonképpen bármelyik megteszi. Újabb termékek csomagolására esetleg E-EPA és E-DHA lesz ráírva: ezek az omega-3 zsírsavak etil-észterei, és nagyon olvasd el a használati utasítást, mert az ilyen készítmények közül már nem mindegyik szedhető terhesség és szoptatás alatt; általában szív- és érrendszeri problémákban ajánlják őket és az USA több államában csak receptre kaphatók.

Ha cukorbeteg vagy, akkor nem árt ha tudod, hogy a halolaj emelheti a vércukorszintet; és ha véralvadásgátló gyógyszert szedsz, akkor is érdemes óvatosnak lenned, mert a halolaj fokozhatja ezeknek a gyógyszereknek a hatását. Egyéb figyelmeztetés vagy ellenjavallat nincs. Az 1000mg-os kapszulákból napi 1-4 közt bármennyit lehet szedni (az orvosoddal konzultálva még többet is).

31 komment

Címkék: táplálkozás terhesség pszichoterápia egészség szülés utáni depresszió omega 3 antidepresszáns tápanyagszükséglet

A bejegyzés trackback címe:

https://felicitasz.blog.hu/api/trackback/id/tr31462327

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nyari mikulas (törölt) 2009.11.23. 04:04:10

Mennyi halat kell annak megennie aki inkabb termesztes forrsbol szerezne be az omega-3 zsírsavszuksegletet?

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.23. 14:31:23

@tamaskodo: Attól is függ, hogy milyen hal. Nagy átlagban heti legalább 2-3 főétkezésnek halnak kéne lennie, mondjuk valamelyik reggelire konzervből készült tonhalas szendvics, egy másik napon meg ebédre vagy vacsorára sült vagy rántott hal. Vannak táblázatok, mint pl. ez is:
dhaomega3.org/index.php?category=health-conditions&title=sept19-06
... és azért 340 grammra van kiszámolv, mert ez az a 12 uncia, amit most szokásjog jelleggel határértéknek tartanak terhes és szoptató anyukák számára. Természetesen vita van azon, hogy van-e értelme ennek a határértéknek (szerintem nincs, inkább minimumot kellene kijelölni ;-))
www.nifa.usda.gov/newsroom/lgunews/food/nursing_women_fish.html

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.23. 14:35:24

Mindenkinek: gyönyörűen kidolgozott, fullra megírt hozzászólások szállnak el az elmúlt 1-2 napban a semmibe, az oldalon töltött időtől és karakterszámtól függetlenül. Épp most történt ez az én előző hozzászólásommal is, és újra kellett volna írnom, ha nem használnám a ctrl+C-t rutinszerűen. Ha megírsz valamit, tedd ki vágólapra mielőtt elküldöd, mert van most valami technikai probléma ami ellen semmi mást nem lehet tenni.

nyari mikulas (törölt) 2009.11.23. 20:32:23

Koszi! Kicsit utanaolvastam, a dio is nagyon jo omega-3 forras, ha jol ertem, annyi, vagy tobb omega-3 van benne, mint a halakban.
Azutan az agyvelo (vese velovel, rantott velo), spenot, brokkoli, szololevel... rengeteg etelben van omega-3, ezek kozul sok kevesbe kockazatos, mint a tengeri halak.
Dioolaj, replceolaj!
Meg a kozonseges fekete teaban is van 600mg!

www.nutritiondata.com/foods-000140000000000000000.html

nyari mikulas (törölt) 2009.11.23. 20:50:38

Mi most vettunk a boltban dioolajat, nagyon finom salatakra, jobb, mint az olivaolaj.
Kb fele-harmadannyi benne az omega-3, mint a hal-olajban.
A lenmagolajban meg 2-3-szor tobb az omega-3, mint a halolajban.

Miert a hal az amit javasolnak?

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.23. 20:56:35

@tamaskodo: Többféle omega-3 zsírsav van, és a poszt tételmondatában rögtön ott van, hogy melyik az a kettő, ami az agynak kellene. A növényi forrásokban leggyakrabban található omega-3 az ALA, vagyis alfa-linolénsav. A bevitt mennyiség egy része a testünkben alakul át DHA és EPA formátummá. A halnak az az előnye, hogy abban rögtön az van, ami nekünk kell, és úgy, ahogy nekünk kell.
www.proteinpower.com/drmike/uncategorized/fish-oil-versus-flaxseed-oil/

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.23. 21:08:59

@tamaskodo: Meg még valami eszembe jutott: az addig oké, hogy valamiben sok az omega-3, de az is számít, hogy azon kívül még mi van benne. A dióra például többen allergiásak, mint a halra; a repceolajban van egy csomó olyan zsírsav is, amiből pont kevesebbet kéne enni, nem többet. Vagyis, önmagában az, hogy valamiben sok omega-3 van, még nem elégséges információ. Sok DHA legyen benne, és egészségtelen dolgok meg ne legyenek benne. Tehát marad a hal. A legjobb egyébként a krill nevű apró rák-szerűség olaja, a japánok meg az oroszok nagy tételben halásszák és eszik, de Magyarországon szerintem a halolajkapszulákhoz könnyebb hozzájutni.

nyari mikulas (törölt) 2009.11.24. 01:48:08

A dioallergiasok nyilvan ne egyenek diot...
Tudod, azert elgondolkoztato, mert a hagyomanyos magyar etrendben nem szerepel tergeri hal tul gyakran, es megis jol elvagyunk.

Ami engem meglepett, hogy az allati agyakban is sok omega-3 van, lehet, hogy a magyar a tengerihal helyett eszi a rantott velot?

Az baj, ha valami eloanyag a mi testunkben alakul at ertekes anyagga?
Mas szoval: rosszabb a sargarepa karotinja, mint az A vitamin kapszula?

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.24. 03:35:12

@tamaskodo: Hát... kérdés, mit jelent a "jól elvagyunk". Az átlagos élettartamot? Az öngyilkossági statisztikánkat? Az alkoholfogyasztási és dohányzási statisztikánkat? A szív- és érrendszeri statisztikánkat? Már megint ugyanaz a nótám, mint az előző posztban: mihez képest? Nem mondtam, hogy a dió "nem jó", csak megírtam, hogy a hal miért jobb. Az állati agyakra ugyanaz áll, mint az étolajokra: oké, hogy van benne omega-3, de még sokkal több olyan fajta zsír van benne, amit meg nem kéne megenni. És persze, hagyományos magyar étrenden is életben lehet maradni, csináltuk is évszázadokon át, meg most is, csak esetleg a számok ismeretében ki lehet jelenteni, hogy van jobb.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.24. 03:45:22

@tamaskodo: Az előanyagokkal semmi gond, amíg nem hiányállapotot kellene kezelni, csak fenntartani a meglevő raktárakat. A andulában meg a spenótban sok vas van, meg a Floradix krauterblut kivonatban is, de hiányállapotra jobb lesz a szintetikus vastabletta, akkor is, ha rosszabbul szívódik fel. Ha nekem vérszegénység miatt kell napi 40 mg extra vas, azt nem fogom tudni plusz kajában megenni, még ha a kajából 60-70% felszívódik, akkor sem. Ha a rosszul emészthető 150 mg-os tablettámnak csak az egyharmadát is hasznosítani tudom, máris előbbre vagyok. A természetes források tök jók, de nem mindenhatók, és nem véletlenül van A-vitamin kapszula, meg, ha már itt tartunk, csukamájolaj.

nyari mikulas (törölt) 2009.11.24. 05:55:01

@Felicitasz: igen, ez logikusan hangzik.

Pontosan honnan, mibol lehet tudni, hogy mikor van hianyallapot, amikor fokozott, mesterseges potlasra van szukseg?

izrael miszteriuma (törölt) 2009.11.24. 13:06:45

A halolajok alkalmazásáról jó összefoglaló található a Natural Standard® Patient Monograph alapján:
www.mayoclinic.com/health/fish-oil/NS_patient-fishoil/METHOD=print
Az EPA és DHA esszenciális zsírsavnak számítanak, mivel a szintézisük ALA kiindulási anyagból gátolt. A sejtmembrán alkotórészeit képezik, és befolyásolják az átjárhatóságát, képlékenységét és a vér alakos elemeinek viszkozitását valamint a prosztaglandin szintézis kiindulási anyagai. Az újszülött testének felépítéséhez az anyaból rendelkezésre álló anyagokat használja fel, a fenti zsírsavak az agy működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A halak fogyasztása esetén tengeri halakat ajánlják elsősorban, de a benne lévő nehezfém, peszticid és egyéb szennyezők miatt szabnak határt a mennyiségnek. A halolaj készítmények majdnem mind észterezett molekulákat tartalmaznak, melyekben a hatóanyagot többszörösére dúsítják, míg a szennyezőket garantáltan kivonják a művelet során.
Magas vérnyomás, magas vérlipidszint esetén és a szekunder eredetű kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére a tudományos eredmények erősen szignifikáns élettani hatást igazoltak. Itt jegyzem meg, hogy Magyarországon a halálozás 52%-a szív és keringési eredetű.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.26. 16:06:41

@tamaskodo: A hiányállapotnak nincs specifikus tünete. Kb. ugyanaz van, mint a vashiánynál (bocs, hogy megint erre hivatkozom, csak ez egy jó párhuzam szerintem). Vannak mindenféle zavaró tünetek, amiknek az oka lehet ez is, az is, és a lehetőségek egyike a vashiány. Amikor a "tünetek" úgy néznek ki, hogy alvászavar, hangulatingadozás, depresszió, tanulási- és figyelemzavarok, akkor annak sok oka lehet, és ezek egyike a DHA-hiány. Ha pótlásra javul, akkor tényleg az volt a bibi. Ha nem, akkor tovább kell keresni az okot.
Sok mindenre van efféle "utódiagnózis", majd egyszer visszakeresem, hogy ki volt az, aki úgy különböztette meg a fejfájások típusait, hogy rájött, hogy más-más pácienseknél különböző hatóanyagokkal tud javulást elérni.

nyari mikulas (törölt) 2009.11.28. 02:01:43

Jol ertem, hogy nem lehet tudni, mi az ami epp hianyzik, s potolni kene es mi az amibol epp tul sok van, es szuneteltetni kene?

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.28. 04:03:18

@tamaskodo: Hát... eddigi hiányállapot-tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy csak egyszerűen a tünetekből nem lehet megmondani. Néha konkrét vizsgálatokból sem. A folsavhiány egy másik tipikus példa. Úgyhogy folsavpótlást is azért ajánlanak terhesség előtt/alatt, hogy megelőzzék a hiányállapotot, illetve korrigálják ha esetleg már van is, csak nem érezni a tüneteit. Rég rossz, ha abból derül ki, hogy nyitott gerinccel született meg a kisbaba.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.28. 04:04:07

@tamaskodo: Hát... eddigi hiányállapot-tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy csak egyszerűen a tünetekből nem lehet megmondani. Néha konkrét vizsgálatokból sem. A folsavhiány egy másik tipikus példa. Úgyhogy folsavpótlást is azért ajánlanak terhesség előtt/alatt, hogy megelőzzék a hiányállapotot, illetve korrigálják ha esetleg már van is, csak nem érezni a tüneteit. Rég rossz, ha abból derül ki, hogy nyitott gerinccel született meg a kisbaba.

nyari mikulas (törölt) 2009.11.28. 04:20:16

@Felicitasz:
Mivel nem tudjuk, hianyzik-e, megelozeskepp fogyasszunk tapkiegeszitot.

Miket kene tapkiegeszitokent szedni, a biztonsag kedveert?

omega-3
folsav
A-vitamin
B-vitamin(ok) 1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12...
C-vitamin
D-vitamin
E-vitamin
F-vitamin
G-vitamin
H,He
Li,Be,B,C,N,O,F,Ne,
Na, Mg, Al, Si,P, S, Cl, Ar,
K, Ca, Sc, Ti, Y, Cr, Mn, Fe, Co, Ni, Cu, Zn...

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.28. 14:41:45

@tamaskodo: Igen, ez van. Amellett, hogy "együnk rendesen", megelőzés jelleggel terhesség alatt ajánlott szedni valami alap multivitamin készítményt, de főleg folsavat, és emellé ajánlom mindenkinek a DHA-t is. A lehetséges hiányállapot ebből-abból egy dolog, terhesség alatt ugyanennek esetleg elég súlyos következményei lehetnek. Úgyhogy inkább túlbiztosítani mint nem. (Felsorolva mellé azt is, hogy pl. az A-vitaminnal vigyázni kell, meg még néhány ilyet. De sokkal kevesebb kisbaba születik A-vitamin-túladagolás miatti májproblémákkal, mint folsavhiány miatti nyitott gerinccel. És ameddig a nők 15-20%-a hetekig küzd szülés után depressziószerű tünetekkel, addig nem véletlen, hogy sokan töprengenek a megelőzés lehetséges módjain.)

izrael miszteriuma (törölt) 2009.11.28. 23:29:16

@tamaskodo:
A terhességet megelőzően a folátok (+B6 és B12 vitamin) szerepe erősen szignifikáns (Level A) a nyított hátgerinc és egyéb születési rendellenességek megelőzésében, míg a depresszióra való hatásuk még további kontrollált, jól tervezett vizsgálatokat igényel:
www.mayoclinic.com/health/folate/NS_patient-folate/METHOD=print

nyari mikulas (törölt) 2009.11.29. 03:00:16

@izrael miszteriuma:
- ez csak tapkiegeszitokre vonatkozik, vagy valtozatos jol megvalasztott taplalekokkal is hozajuk lehet jutni?
- mikre kell vigyazni tuladagolas miatt, ha egyaltalan van ilyen veszely (tudom, hogy a hal-olaj az veszelyes mertekben tuladagolhato, sot a hal-majjal is vigyazni kell)?
- a B12-t azt ugye injekcioban szokas beadni?

izrael miszteriuma (törölt) 2009.11.29. 09:09:39

@tamaskodo:
A cél az lenne, hogy a táplálék már önmagában elegendő legyen, ezt ún. hozzáadott vitaminokkal/nyomelemekkel lehet elérni, ami pl. az USA-ban a folsav hozzáadás következtében drámai módon csökkentek a születési rendellenességek. Itt jegyzem meg, hogy ott 400 mcg az RDA érték felnőttek, 500 mcg szoptatós anyáknak és 600 mcg várandósok részére, míg az EU-ban és nálunk is ragaszkodnak a 200 mcg értékhez, miközben az UL 1000 mcg felnőttek részére.
A halfogyasztás egyetlen veszélye a benne felhalmozott nehézfémek mennyisége, míg a halmáj a benne lévő A- D-vitaminok magas szintje okozhat problémát. Az A-vitamin terhességben ellenjavallt potenciális teratogén volta miatt. A halolajok fogyasztása a sejtfal alkotóelemeinek arányát változtatja meg, a felesleg vagy a zsírraktárakba kerül vagy a szervezet energiatermelésre használja fel.
B12 adagolásra csak súlyos hiánybetegség esetén van szükség (Megaloblastic anemia, Pernicious anemia) ami szigorú vegetáriánus (vegan) diéta, vagy betegségek következtében léphet fel. A hiánybetegség súlyos neurológiai és pszichiátriai tüneteket produkálhat terhesség és szoptatás alatt is, ha a fenti feltételek fennállnak! Szerintem mindenképpen orvosi felügyelet mellett kell a megelőzést és a kezelést is lefolytatni

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.29. 14:17:54

@tamaskodo: Változatos, jól megválasztott táplálkozással nincs szükség táplálékkiegészítőkre, ha valaki tök egészséges. (Ez utóbbi feltétel azért kell, mert változatos, jól megválasztott táplálkozással simán lehet vashiányod, ha van valami amúgy nem feltűnő felszívódási zavarod.)
A halolajat az eddigi kutatások alapján NEM lehet túladagolni, a Stoll-féle kísérletben legalábbis napi 9,6 g DHA (ami legalább 20 halolajkapszulát jelent) nem okozott túladagolási tüneteket. A kísérletet azóta már meg is ismételték. A "halbüfi" az egyetlen mellékhatás, de amúgyse szed senki napi 20 kapszulát. (Aki esetleg allergiás a halra, az meg már tudni szokott erről, mire babát vár.)
A csukaMÁJolaj egy másik kérdéskör, az A-vitamin miatt.
B-12 van tablettaformátumban is, de abból nem kell annyi, viszont a hiányállapot súlyos vérszegénységet jelent és az már amúgysem ennek a blognak a hatásköre. Amit leírok, terhesgondozás és szülészet-nőgyógyászat szemszögből írom, alapvetően egészséges embereknek. A folsavról ajánlom a már meglevő posztjaimat is egyébként.

nyari mikulas (törölt) 2009.11.29. 15:00:42

@Felicitasz: "Változatos, jól megválasztott táplálkozással nincs szükség táplálékkiegészítőkre, ha valaki <b>tök egészséges</b>."

"Amit leírok, terhesgondozás és szülészet-nőgyógyászat szemszögből írom, <b>alapvetően egészséges</b> embereknek."

Mi a kulonbseg a "tök egészséges" es az "alapvetően egészséges" kozott? ;-)

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.29. 16:44:24

@tamaskodo: Kb. mint ami az egészséges 40 éves férfi és az egészséges, 31 éves, terhes nő közt. Mindkettejük számára mást jelentenek azok a fogalmak, hogy "változatos, jól megválasztott táplálkozás", na meg hogy "hiányállapot", "rizikófaktor", "biztonságos" és sorolhatnám. ;-)

izrael miszteriuma (törölt) 2009.11.29. 17:34:56

@tamaskodo:
Az USA RDA értékek külön megadják a férfiak és a nők tápanyag igényét a várandósság és szoptatatás esetét külön kiemelve, amikor az ismert okoból növelni kell a bevitelt.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.29. 21:45:32

@tamaskodo: Még az jutott eszembe, hogy a "tök egészséges" kategórián nincs "támadási felület", minden labor és egyéb mindig határértékek közt, vérnyomás 120/80 és sorolhatnám. Az "alapvetően egészséges" meg mondjuk olyan, mint én; irigylésre méltóan jó átlagos állapotban van és rutinellenőrzéseken kívül nemigen lát orvost, de van egy vagy több odafigyelést, szinten tartást igénylő gondja-baja, amik miatt már nem lehetne űrhajós. Mindazonáltal, átlagembernek még nagyonis megteszi. A terhesség, szoptatás csak annyit bonyolít a tök egészségesek helyzetén (is), hogy úgy már tényleg nehéz mindig minden paramétert határértékek közt tartani. Más szóval: terhesen nem lehet űrhajósnak lenni, még annak se, aki előtte tényleg az volt.

nyari mikulas (törölt) 2009.11.30. 01:49:58

@Felicitasz: Igen, vegul is a terhesseg ugy is tekintheto, mint egy nagyon agressziv belso parazitaval torteno fertozes, ami ellen nincs termesztes vedelem, immunitas.
Az anya szervezetet nagyon megterheli, kizsakmanyolja, tonkreteszi.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.30. 04:12:56

@tamaskodo: Meglehetősen steril, fura, nagyon természettudományos nézőpont, de nem te vagy az első akitől hallom. (Viszont akitől rendszeresen hallom, az is biológus. Ismerhetlek én téged személyesen?... És néha, ugyanúgy, mint az ismerősömről, rólad is nehéz eldönteni, hogy hangosan gondolkodsz vagy kötekszel... :-o )

nyari mikulas (törölt) 2009.12.01. 14:30:18

@Felicitasz:
Koszi, alatamasztja, amit a novenyi-allati omegakrol irtal, ertem.

Nagyon jo kezdemenyezes, ez az, erre valo a genetikai modositas!

Ezt tamogatni kene, mikozben a genetikai gyomirto rezisztencia emeles ellen emelunk szot.

nyari mikulas (törölt) 2009.12.01. 18:02:19

@Felicitasz: egy ujsagcikk, ami alatamasztja a magzat-parazita elmeletet:

"A terhesség alatt a nők immunrendszere legyengül, hogy a magzati sejtek (az apától örökölt) fehérjéi ne váltsanak ki a szervezetben ellenreakciót. Ha ez a temészetes immunszupresszió nem történne meg, a magzat éppúgy kilökődne, mint a transzplantált betegek új szerve, ha nem kezelnék őket."

Még több kismama lesz a H1N1 áldozata
index.hu/belfold/2009/12/01/meg_tobb_kismama_aldozata_lesz_a_h1n1-nek/