Magyarországon ezekben a napokban kezdik el intézményes keretek közt beoltani azokat, akikre az újinfluenza nagyobb veszélyt jelent, mint az átlagnépességre.
A WHO-nak a vírusról és a járványról kiadott legfrissebb (73-as számú, legalább hetente új van egyébként) közleménye szerint eddig világszerte 482 300 teszttel is igazolt fertőzés történt, és kicsit több mint 6000 haláleset. A valódi számok ennél (statisztikai okokból) egész biztosan nagyobbak, de csak később lesz adat arról, hogy mennyivel nagyobbak. Ennek két oka van: 1. a negatív teszt nem mindig jelent valóban negatív eredményt - erről részletek majd lentebb -, 2. a tünetek nem-karakterisztikus volta miatt valószínűleg rengetegen átestek a fertőzésen úgy, hogy orvossal esetleg nem is találkoztak. A déli féltekén jön a nyár és a várakozásoknak megfelelően lelassult a vírus terjedése, az északi féltekén viszont arra lehet számítani, hogy a következő hetek során egyre több megbetegedés lesz. Egyelőre annyi látszik, hogy az úgynevezett "influenzaszerű megbetegedések" (ebben benne van a szokásos szezonális influenza, az összes lázzal járó vírusos nátha, és a H1N1 is) összesített száma már most - hetek óta - sokkal magasabb, mint máskor az évnek ugyanebben a szakaszában. Az elmúlt néhány hétben különösen sok új influenzaszerű megbetegedést jelentettek Kanada, Hollandia, Írország, Svédország, Norvégia, Ukrajna és Spanyolország egészségügyi hatóságai (a jövő heti közleményben pedig már benne lesz Németország és Ausztria is).
Szeptember-október folyamán több ország kormánya is felkészült a lakosság nagy tömegeinek immunizálására. Ellentétben a szezonális influenzával, a H1N1 halálos áldozatai a vártnál jóval nagyobb százalékban kerülnek ki a 65 évesnél fiatalabb korosztályból, úgyhogy az országok ennek megfelelően állapították meg a célcsoportokat és jelölték ki, hogy kik kapjanak először a frissen legyártott oltásokból. Ez a poszt egy tőlem telhető legjobb összefoglalás arról, amit szerintem a H1N1-ről, az oltásokról meg erről az egész mizériáról tudni érdemes.
Influenzából többféle van, kezdetnek mindjárt A, B és C típusú. A C-vírus enyhe tüneteket okoz és nagyon ritkán vezet járványhoz. A B-vírus átlagos influenzát okoz, és többnyire legfeljebb lokális járványt eredményez. Az A-vírus komoly dolog, magas lázzal meg minden, és néha nagy járványokká növi ki magát. Többféle altípusa van, általáben ezek valamelyike a szezonális influenza is, amelynek minden évben vannak halálos áldozatai. Az A-vírus különféle fajtáit jelölik olyan négyjelű kódokkal, mint pl. H3N2.
A vírusok nagyon kicsi organizmusok, néhány génből állnak. Az influenzavírus tulajdonképpen egy gömb, a belsejében vannak a gének, a külsején egy fehérjékből álló takaró. Ezt a külső fehérjeréteget veszi észre először a mi immunrendszerünk, hogy hoppá, testidegen fehérje, vajon mi lehet ez. Beazonosítja (ha tudja) és aztán riadóztatja a védekezőrendszert. Az oltás, ha működik, ezt a beazonosítást és riadóztatást teszi könnyebbé, és így tud a betegséggel szemben felvértezni bennünket (részletek majd erről is alább).
Az influenzavírus fehérjetakarójának két fő komponense van, a haemagglutinin és a neuraminidáz. Ezeket rövidítik az elnevezésekben H és N betűkkel, és ezeket jelölik aztán a típusaik szerint számokkal. A humán influenzavírusokban jellemzően a H1, H2, H3, illetve az N1 és N2 valamelyike található meg. Néhány évvel ezelőtt a H5N1 madárinfluenza azért kapott a szokásosnál is nagyobb kutatói figyelmet, mert a H5 proteint tartalmazó vírusok általában nem szoktak embereket megbetegíteni, és végülis az volt a szerencsénk, hogy az a fertőzés nem kezdett el nagy tömegben emberről emberre terjedni. (Ameddig valamit csak madaraktól lehet elkapni, addig nem lesz belőle világjárvány.)
Új vírusok például úgy jöhetnek létre, hogy ugyanazt a gazdaszervezetet egyszerre két különböző vírus fertőzi meg, és amíg ott vannak, kicserélik egymással a génjeiket. Például ha egy H1N2 és egy H3N1 vírus összekeveredik, akkor ebből egy új típusú H1N1-es vírus tud kialakulni. Lényegében valami ilyesmi történt most is. Ezt a mostani vírust azért hívják pont sertésinfluenzának, mert úgy tűnik, hogy egy sertésé volt a gazdaszervezet, amelyben az új vírustörzs létrejött, és egyszerűen csak pechünk van, hogy ez a vírus épp olyan lett, hogy embereket is képes volt megfertőzni és aztán emberről emberre is át tudott kerülni.
Ez a mostani H1N1 nem ugyanaz, mint az 1918-as spanyolnáthajárványt okozó H1N1. A két vírus külső fehérjetakarója hasonló, de a génállományuk nem, és nem is ugyanolyan gazdaszervezetben alakultak ki.
Úgyhogy, a H1N1, az nem a vírus teljes neve. A teljes név, az valami olyasmi, mint pl. az A/Fujian/411/2002(H3N2), azaz benne van - sorrendben - a típus, a földrajzi eredet, a vírustörzs száma, az első izolálás ideje és az a bizonyos négyjegyű kód.
Ahhoz, hogy oltásról egyáltalán álmodhassunk, előbb meg kell találnunk és el kell különítenünk a vírust, ami az éppen aktuális betegséget okozza. Amikor ez valamelyik országban egy labornak - most például 2009. április 15-én az USA-ban egy kaliforniai kutatóintézetnek - sikerül, akkor elkezdik tenyészteni, a többi kutatóintézet és a gyógyszercégek pedig sorbaállnak és keményen lobbiznak, hogy ők is mielőbb kapjanak belőle, lehetőleg hamarabb, mint a többiek. Aztán amikor megvan, szépen hazaszállítják - most azt hagyjuk, amikor közforgalomba kerülő expressz postai csomagként adják fel... - és elkezdenek vele kísérletezni.
Az új vírus, amiért sorbaálltak a cégek, köztük a magyar Omninvest is, az A/California/7/ 2009(H1N1)v. Időközben a WHO, hogy egyszerűbbé tegye a dolgokat, a vírusnak a Pandemic(H1N1)/2009 külön jelölést adta. Ez van az oltásokban, vagy egészben (legyilkolva, hogy ne fertőzhessen), vagy részekre szabdalva (értelemszerűen szaporodásképtelenül).
A H1N1-oltásokat ugyanúgy gyártják, mint a szezonális influenzákra kifejlesztett oltásokat, csak abban különböznek, hogy más-más vírustörzs van bennük (vagyis a szezonális oltás nem fog védelmet nyújtani a H1N1 ellen és vice versa). A gyártási mechanizmust az 1940-es években szabadalmaztatták először, vagyis ez az oltáskészítési metódus egy 60 éve létező eljárás, oltások millióit gyártották már le így világszerte. Az influenzaoltások úgy készülnek, hogy a vírust tyúktojásba injekciózva szaporítják - ezért van az, hogy a tojásra allergiásak nem kaphatnak influenzaoltást -, aztán az egész tenyészetet megölik és egy sor különféle folyamattal és vegyszerrel "letisztítják" a vírusokat: elkülönítik a tojástól és a mindenféle oldatoktól, de a kész oltás ennek ellenére nyomokban tartalmaz tojást és egy sor antibiotikumot is, aki ezen antibiotikumok valamelyikére allergiás, szintén nem kaphat az oltásból. A magyar oltásban nyomokban formaldehid, gentamicin, neomicin, vancomicin és ciprofloxacin van, de nagyjából ezek vannak a többiben is, neomicin például mindegyikben van.
A vírusokat tyúktojásban szaporítani időigényes eljárás, ezért ahol a gyógyszercégek nagyüzemben gyártják a H1N1 oltásokat, ott most esetleg hiány lehet szezonális oltásból. Sok gyógyszercég - pl. a svájci Novartis - és kutatóintézet kísérletezik másfajta vírustenyésztési módszerekkel, de például az USA gyógyszerészeti hatósága, az FDA, csak a tojás alapú gyártási módszert engedélyezi és csak az így készült vakcinákat hagyja az USA területén forgalomba hozni.
Az injekció mellett létezik orrspré formátumú oltás is. Ebben is tojásban szaporított vírus van, ráadásul élő, de legyengített állapotban. A vírust egyre csökkenő hőmérsékleten tartva gyengítik le, úgyhogy amikor a szervezetünkbe jut, az orrnyálkahártya sejtjeit megfertőzve kiváltja az immunválaszt, de amint tovább érne a test magasabb hőmérsékletű részeibe, elpusztul. Az orrsprés oltás előnye, hogy nincs benne higanyalapú tartósítószer, hátránya, hogy az adagolást nagyon nehéz pontosan kiszámolni és ugye az élő vírus az mégiscsak élő vírus. Az USA-n kívül nem tudok más országról, amely alkalmazná ezt a módszert.
Az izomba injekciózandó H1N1 oltások egy része - pl. a Fluval P márkanéven forgalmazott magyar gyártmányú oltás is - az egész vírust tartalmazza elölt állapotban, más cégek (a többség) feldarabolják a legyilkolt vírust és így teszik az oltásokba. Feldarabolás alatt azt értjük, hogy valami vegyszerrel, mint amilyen a Triton X-100 vagy a tusfürdődben is megtalálható nátrium-lauril-szulfát (sodium lauryl sulphate), leválasztják a vírusról a fehérjetakarót. Úgy tűnik, hogy az egész vírust egyben tartalmazó oltásokra erősebb az immunválasz (vagyis az ilyen oltás hatékonyabb), de sok cég biztonságosabbnak tartja a feldarabolást és inkább különböző segédanyagokkal (adjuvant) fokozza az oltás hatékonyságát.
Nézzük az oltások lehetséges összetételét. Az oltás csomagolására az van írva, hogy "A H1N1 2009 Monovalent vaccine", amelyből az első három elem a vírust azonosítja, a "monovalent" szó pedig azt jelenti, hogy csak ez van benne (ellentétben például a kisgyerekes családok által olyannyira ismert MMR oltással, amely három betegség ellen immunizál egyszerre). A részletes termékleírásban aztán információt kapunk arról, hogy az oltás tartalmaz-e immunválaszt fokozó segédanyagot vagy nem (adjuvant, illetve non-adjuvant). Az USA-ban többnyire a segédanyagok nélküli, Európában többnyire a segédanyagokkal felturbózott változatokat használják. A segédanyagok lehetővé teszik, hogy az oltás kevesebb vírus-antigénnel is hatékonyan mozgósítsa az immunrendszert. A segédanyagokat különböző kódszámokkal jelölik. Lehetnek alumíniumtartalmú vegyületek, pl. alumínium-hidroxid, vagy az Omninvest által gyártott magyar Fluval-P oltásban alumínium-foszfát, és lehetnek olaj-víz emulziók, mint pl. a Sanofi-Pasteur egyik oltásában az AF03 vagy a Novartis termékeiben levő MF59, ez utóbbiban és a GlaxoSmithKline által használt AS03-ban van a squalene nevű sokat támadott hatóanyag is (bővebben egy másik poszt néhányadik kommentjében lehet róla olvasni, illetve a WHO anyagaiban).
Az oltások egy része tartalmaz tartósítószert, az etil-higany alapú, szintén sokat támadott thimerosalt (tiomerzál). Nem tudok eleget ahhoz, hogy állást foglaljak róla. Annyit tudok, hogy az USA-ban 2001 óta nem kaphat forgalmazási engedélyt olyan új oltás, amelyet hat év alatti gyerekeknek szánnak és van benne thimerosal. Az ember azt várná, hogy ha tényleg van az autizmus és oltások adalékanyagai közt összefüggés, akkor a szigorítás után nyilván csökkent az autizmus előfordulási aránya - de nem csökkent. Vagyis, lehet, hogy mégsem az oltás az ok. Vagy nem így. (...)
Az oltásokról kiadott részletes tájékoztatókból kiderül, hogy a cégek egy része többféle oltást is gyárt, különböző célcsoportoknak, és ezek között vannak adalékanyagok és tartósítószerek nélküli oltások is. Ezek az injekciók teleszívott, használatkész, sterilen előrecsomagolt fecskendőkben kerülnek forgalomba. Tehát aki tényleg az adalékanyagok miatt aggódik, az elvileg megszervezheti, hogy ne kapjon belőlük. Van azonban több oltásra elég oltóanyagot tartalmazó fiolás kiszerelés is, és az így csomagolt oltóanyagban plusz fertőtlenítő adalékok is vannak, hogy a kinyitott fiolában semmilyen baktérium ne maradhasson életben akkor se, ha a levegőből véletlenül belekerül.
Az adalékanyagok minimális mennyiségben vannak jelen az oltásokban. Amikor a szakértők belefáradnak az érvelésbe, arra szoktak hivatkozni, hogy mennyivel több káros dolgot megeszünk, megiszunk és belélegzünk a napi kajáinkba kevert tartósítószerekkel, kólával, cigarettával, tisztítószerekkel, oda se figyelve szopogatott ceruzavéggel. Ugyanakkor mégis igaz marad, hogy az oltást nincs mi semlegesítse (nyál, gyomorsav stb.); amit belénk fecskendeznek, az egyenesen a vérkeringésbe kerül, és naná, hogy mindannyian jobban bízunk egy 15 éve forgalomban levő oltásban, mint egy 3 hónapja forgalomban levőben.
Az USA-ban használt oltásokat 3000 önkéntesen tesztelték a nyár folyamán, nyolc különböző laboratóriumban (Baylor University, Cincinnati Children's Hospital, Emory University, Seattle Group Health Cooperative, St. Louis University, University of Iowa, University of Maryland és Vanderbilt University), de a gyógyszercégek külön is végeztek teszteket (az USA-ban öt cégnek van gyártási/forgalmazási engedélye: CSL Limited, Novartis Vaccines, GlaxoSmithKline, MedImmune és a mi gyermekorvosi praxisunkba is szállító Sanofi-Pasteur Inc.).
Az oltások tesztelése persze jelenleg is zajlik, és fog is még egy jó ideig. Egyelőre azt lehet tudni, hogy a most forgalomban levő oltások alkalmasak a megfelelő immunválasz kiváltására, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki védett lesz, aki az oltást megkapta. (Ez más oltásokkal sincs így, egyébként!) Az influenzaoltások kb. 70-75%-ban hatékonyak, vagyis a beoltottak nagyjából háromnegyede szerezhet az oltás segítségével megbízható és tartós immunitást.
Az ideális az lenne, ha mindenki (de a tíz év alatti gyerekek feltétlenül) két oltást kapna néhány hét különbséggel, mert a teljesen új fertőzésekre több lépésben kell megtanítani az immunrendszert (a legtöbb kisgyerek-oltásból is ezért van több adag). Ennyi pénze és oltóanyaga nagyon kevés országnak lesz, de a kutatási eredmények azt mutatják, hogy az első dózis után két hétel már elég jó a beoltottak immunitása, vagyis egy oltás is sokkal jobb, mint a semmi. Az Omninvest egészvírusos oltásának egyik előnye az, hogy ebből az oltásból elég egy dózis.
Kérdés persze, hogy az oltás tényleg szükséges-e így ebben a formában. Erre a kérdésre pedig nincs jó válasz, csak lehetséges válaszok vannak.
A súlyos betegségek nagy része ellen igyekszünk úgy globálisan minél több embert beoltani, hát eleve ezért immunizáljuk a gyerekeket tbc, gyermekbénulás és még mennyi minden ellen. A bárányhimlőre is azért fejlesztettek ki oltást, mert tud halálos lenni és járhat hosszan tartó, súlyos szövődményekkel. A H1N1 ugyancsak tud halálos lenni, és én nem hiszek abban, hogy az immunrendszerünk "erősebb lesz", ha egyedül küzd meg potenciálisan halálos nyavalyákkal; van az immunrendszerünknek éppen elég dolga a nem halálos betegségekkel is. Szóval, számomra nem kétséges, hogy a betegség súlyosságának és fertőzőképességének a szempontjából nagyon is indokolt, hogy oltási kampányba kezdjünk.
A dolog másik oldala viszont én magam vagyok, te magad vagy. Azt kell eldöntened, hogy mitől tartasz jobban, a betegségtől vagy az oltás esetleges mellékhatásaitól. Az oltásnak vannak ismert mellékhatásai, és természetesen vannak vagy lehetnek ismeretlen mellékhatásai is. Nyilván senki nem attól fél, hogy a szuri helye bepirosodik és pár napig fájni fog, hanem tényleg attól, hogy hány napig lesz az oltástól lázas, mi lesz a pocakjában levő gyerekkel, mi lesz ővele, ha valami balul üt ki. Szeretnénk több információt erről az oltásról, de az meg tényleg csak úgy lesz, ha sok embert beoltanak - nekünk viszont nincs kedvünk hozzá, hogy mi legyünk a tesztalanyok, és ez egy nagyon jogos és érthető szempont. Terhes nőkön törvényi okokból senki sem kísérletezte ki, hogy az oltás valóban biztonságos-e; a Sanofi-Pasteur összesen 31 kisgyereken tesztelte a Fluzone nevű influenzaoltása biztonságos voltát, és döntsd el te, hogy ez neked elég adat-e ahhoz, hogy az ugyanolyan mechanizmussal gyártott, Panenza vagy Humanza márkanéven forgalmazott H1N1 oltást beadatnád-e a saját 6 hónapos és 3 éves közti korú gyerekednek. A kérdésre nincs jó válasz és én se tudok rá jó választ adni.
Emlékszem, néhány hónappal ezelőtt beszéltem itt egy oltási tanácsadó szakértővel, és megkérdeztem, hogy hogyan ajánlhatja az USA és Kanada oltási protokollja 6 hónapos kortól a rutinszerű influenzaoltást évről évre, amikor olyat nem kaphat senki, aki allergiás a tojásra vagy a neomicin nevű antibiotikumra. A táplálkozási ajánlások szerint egyéves korig egyáltalán nem adhatnánk tojást a gyerekeknek, a WHO-ajánlás alapján a hathónapos gyerekem még az anyatejen kívül semmit nem ismer, hát honnan tudnám, hogy allergiás-e akár a tojásra, akár a neomicinre? Adassam be az oltást és reméljem a legjobbakat? Vagy hogy van ez? A szakértő nagyon meglepődött a kérdésemen, és nem tudott rá válaszolni. Azt mondta, nemsokára elmegy egy konferenciára és ott fel fogja ezt vetni, szerinte ezt a kérdést még eddig senki sem tette fel neki. Majdnem a falnak estem. Én nem vagyok orvos, nem vagyok szakértő, én csak egy szülő vagyok, aki felelősen szeretne dönteni és előbb gondolkodik. A tapasztalatomból okulva viszont nagyon ajánlom mindenki másnak is, hogy tegye ezt, mert az ajánlások megfogalmazói mintha sokszor nem gondolkodnának.
A felelősséget viszont nekem kell vállalnom a gyerekemért, akár beoltatom, akár nem.
A gyerekorvosunk (USA, Pennsylvania állam) most naponta 10-15 influenzaszerű, "gyanús" esetet lát el, körülbelül a felük tényleg H1N1. Tehát elmondhatom, hogy a környékünkön nagyon sokan elkapták már, és a valódi számokról meg fogalmunk se lehet. Ahol tenyésztéssel ellenőrzik, hogy a fertőzés tényleg H1N1-e, ott a statisztika pontos, de az úgynevezett RIDT (rapid influenza diagnostic test) találati aránya csak 40-70%, vagyis ha pozitívan jön vissza, akkor az egyértelmű, de ha negatív, az nem jelenti azt, hogy az illető biztos nem a H1N1-et kapta el. A világ nagy részén az RIDT-t használják.
Az USA-ban és Kanadában már hetek óta oltják az embereket, lassanként tényleg elmondható, hogy ezrével. Eddig sokkal többen meghaltak a betegségben, mint az oltásnak bármilyen szövődményében. Ugyanakkor, erősen kérdéses, hogy megérte-e az oltás, ha a beadása után az immunizált egyén 3-4 napig ugyanúgy munkaképtelen, mint ha a betegséget kapta volna el, mert lázas, elesett, gyenge, izomfájdalmai vannak stb. A fertőzöttek több mint 95%-a magát a betegséget tudja le ennyivel - itt persze körbeér az érvelés, hogy na persze, de mi a maradék 5% miatt oltunk, akik kórházba kerülnek, illetve elhaláloznak. A 11 éves olasz kislányt már senki sem hozza vissza, és nem akarom elképzelni sem, hogy mit érezhetnek a szülei.
Vagyis, tedd félre a politikát, és mérlegeld a rád eső egyéni kockázatot. Ha egészségügyi dolgozó vagy, vagy tanár, vagy hathónaposnál fiatalabb kisbabád van, aki mellől nem dőlhetsz ki csak úgy egy hétre, vagy kisbabát vársz és olyan helyen dolgozol, hogy nem tudsz "vigyázni magadra" (mert mondjuk tanár vagy vagy óvónő), akkor jobban gondolkodj el az oltáson, mint ha otthon dolgozó szellemi szabadfoglalkozású aktakukac vagy, akinek nem kell emberek közé mennie ha épp nem akar.
Létezik olyan, hogy csoportimmunitás, de ha mindenki arra számít, hogy majd a többiek be lesznek oltva, akkor végül senki sem lesz a betegség ellen védve. Nem tudom, hogy konkrétan neked kell-e az oltás. Én itt az USA-ban egyelőre nem számítok beoltandó népcsoportnak, a fiam most múlt el kétéves, azaz ő sem tartozik a 6-24 hónapos kiemelt korosztályba, és nem jár bölcsődébe sem, valamint most kapta meg a harmadik dózist az itt kötelező hepatitis B oltásból, arra pedig nem volt kedvem semmi egyebet ráoltatni. Vagyis, ez itt egy példa volt arra, hogy miféle egyéni paraméterek befolyásolhatnak, mielőtt az oltásra igent vagy nemet mondasz.
És addig is, idézném az itt már mindenhol látható óriásplakát mondatát: a megelőzés ott van a te kezedben is! A plakáton a csapból folyó víz alatt két kéz tart egy szappant. Ha körülötted sokan betegek, vagy tudod, hogy lesznek, mert olyan helyen élsz vagy dolgozol - itt oltják a kollégiumokban, kampuszokon összezárva élő egyetemistákat is -, akkor lehet, hogy jobb lenne beoltatni magad. De ha úgy döntesz, hogy nem, később még akkor is meggondolhatod. Addig meg ne feledd a szappant, a kézfertőtlenítő zseléket, a vitaminokat meg az összes megelőző stratégiát, és vigyázz magadra.
Friss kommentek