Felicitász blogja

Terhesség, szülés, babázás, gyereknevelés. Gyógynövények, életmód, egészség. Szakirodalom, meg a szokásos tanácsaim gyűjteménye.

©

A blogon megjelenő írások, illetve azok részletei csak a szerző engedélyével, a blog linkjének feltüntetésével használhatók fel vagy közölhetők máshol.

Email: felicitasz@vipmail.hu

Facebook

Ennyien olvastok most

Locations of visitors to this page

Címkék

antibiotikum (2) antidepresszáns (5) anyanyelv (3) apa (3) aranyér (1) asszonygyökér (1) autizmus (6) autonómiára nevelés (5) baba (18) bábaság (22) balett (2) berry (1) beszédtanulás (11) bogyó (1) bölcsőde (1) boldogság (1) büntetés (4) burokrepedés (2) citromfű (2) családtervezés (10) csalán (1) császármetszés (14) császárseb (3) dicséret (3) d vitamin (1) egészség (16) életmód (15) elfogadás (3) engedetlenség (2) epidurális érzéstelenítés (2) érzelmi nevelés (1) eufenika (2) evésproblémák (1) fájdalomcsillapító (9) fejfájás (1) fejlődési rendellenesség (3) felicitasz (21) feminizmus (2) fészekrakó ösztön (2) fogamzás (5) fogamzásgátlás (3) fogamzásgátló tabletta (1) folsav (8) frontérzékenység (1) gátseb (1) genetikai tanácsadás (2) geréb ágnes (2) gyász (2) gyereknevelés (15) gyerekszám (6) gyerekvállalás (13) gyermekágy (12) gyermektelenség (7) gyógynövény (13) gyógyszer (7) h1n1 (11) halloween (1) harry (1) harry potter (10) hiszti (5) hőgörbe (2) hólyaggyulladás (1) homeopátia (1) hőmérőzés (2) hozzátáplálás (5) húsvét (1) idegennyelv tanulás (6) immunitás (3) influenza (13) influenzavírus (2) iskola (4) jutalom (2) kanada (22) kányabangita (1) karácsony (4) kétnyelvűség (6) kézzel tágítás (1) kiságy (1) kisgyermekkor (18) köhögés (1) kolin (1) költözés (1) komló (1) korai fejlesztés (10) korai vajúdás (2) koraszülés (2) kórház (3) kormányrendelet (1) lázcsillapító (2) levendula (2) magzatvédő vitamin (3) magzatvíz (1) meddőségi kezelés (3) medveszőlő (1) méhszájvizsgálat (1) menstruációs ciklus (5) mese (12) mikulás (1) mióma (1) mmr (2) montessori (4) napirend (4) nátha (4) nevelés (2) nyákvizsgálat (1) nyugtató (3) oltás (14) omega 3 (3) öngyilkosság (1) orvos (21) otthonszülés (27) otthonszülés kormányrendelet (3) óvintézkedés (12) óvoda (5) ovulációs teszt (1) oxitocin (3) párkapcsolat (10) peteérés (3) peteérésjelző (1) pg53 mikroszkóp (1) potter (1) pozitív (1) pozitív nevelés (7) prom (1) pronatalizmus (2) pszichoterápia (20) ptsd (8) rák (2) rooming in (2) szaporodási ösztön (2) székrekedés (1) szeretet (6) szoptatás (14) szülés (28) szülésélmény (1) szülésindítás (5) szülési terv (1) szüléstörténet (1) szülés utáni depresszió (9) születésélmény (2) szűrővizsgálat (9) tájékozott döntés (10) tápanyagszükséglet (12) táplálkozás (11) tápszer (3) tea (11) teherbe esés (11) tehetséggondozás (6) tej (2) tens (2) teratológia (1) terhesgondozás (10) terhesség (13) termékenységi problémák (6) termékeny nap (4) terminustúllépés (4) tigrisanya (2) többnyelvűség (3) tokofóbia (3) tőzegáfonya (2) tudomány (2) tudomany (1) túlhordás (3) tüneti hőmérőzéses módszer (3) tűzvédelem (1) újévi fogadalom (3) újszülött (12) ünnep (13) usa (18) utófájások (1) valentin nap (1) vas (2) vashiány (4) vérszegénység (3) zöld (1) zöld tea (1) zsurló (1) Címkefelhő

Friss kommentek

Szülés utáni fizikai felépülés - mire számítsak az első napokban?

2011.11.08. 22:31 Felicitasz

A kommentjeitekben újra és újra előkerül, hogy mennyire nem készít fel senki és semmi a szülés utáni állapotra. A könyvekből és tájékoztatókból sokat (bár még mindig nem eleget) lehet tanulni az újszülött kisbaba ellátásáról, azt viszont jótékony homály fedi, hogy közben az anyáknak milyen fizikai problémákkal kell megküzdeniük.

Nem ígérem, hogy ez itt egy teljes és mindenre kiterjedő anyag lesz, de a leggyakoribb nyűgjeinkről szóló áttekintésnek talán használható. A cikket elsősorban illúziórombolásnak szánom és csak másodsorban felkészítésnek, mert "felkészülni" erre ugyanúgy nem lehet, mint ahogy a szülésre sem - az viszont sokat fog segíteni, ha nem vársz el irreális dolgokat a testedtől és általában önmagadtól.

Ha szülés után tükörbe nézel (a legbátrabbak ezt még a kórházban, illetve otthon a szülés után 24 órán belül megteszik) és nem ismersz rá a ruhátlan testedre, ne rémülj meg. Amit látsz és érzel, az teljesen normális, és nem fog így maradni.

Íme két idézet; az egyik egy közvetlenül szülés utáni élménybeszámoló, a másik egy szülés után egy évvel íródott - csak hogy lásd, mennyire nem vagy egyedül:

"Sokkoló volt, ahogy kinéztem; egy kicsit irtóztam is a látványtól, hogy egész őszinte legyek. Lehetetlen, hogy ez volna az "új" önmagam; ez nem én vagyok. Nem voltam erre felkészülve, se az egész alakváltozásra, se a meggörbült hátamra, se a hihetetlen sok csíkra a bőrömön, és ráadásul öthónapos terhesnek látszottam, pedig a lányom már majdnem egy hete kint volt. (...) A legnagyobb meglepetés egyébként a szülés utáni napon ért, amikor elmentem a mosdóba. Megtöröltem magam és rögtön visszarántottam a kezem, mert valami nagy, furcsa duzzanatot éreztem ott lenn. Előszedtem a kis kézitükrömet, hogy megnézzem, mi az. Hát a saját testrészeim voltak: a vulva, a gát - felismerhetetlenné dagadva, zúzódásoktól és bevérzésektől kéken. Na ez nem volt sehová leírva." (Ann Douglas, 2000)

"Egy pár hónap vergődés után elegem lett a reménytelen küzdésből, hogy "megszokjam" ezt a szülés utáni testet, és úgy tegyek, mintha képes lennék elfogadni az elfogadhatatlant. Ez "a fiam anyukájának" a teste, de az enyém ugyan nem. És nem is a súly számít, hanem az a testkép-féle, amit megszoktam: amit a tükörben felismerek és képes vagyok látvány alapján saját magamként azonosítani. Kicsit becsapva érzem magam, egyébként - annyian mondják, hogy ugyan már, minden olyan lesz, mint annak előtte. De nem; ezt elég nagy naivitás volt elhinni. Nyilván, aki arra használja a testét, hogy például elmegy vele a boltig, az elég hamar visszakapja a szokásosat, de én nem csak arra használtam, és ezt kihagytam a számításból. Rettentő kemény munka, már több mint fél éve. Most már egész jól végigtáncolom az óráimat, de még mindig nehéz az érzelmi élmény, hogy ez soha többet nem lesz "a régi", bármit is csinálok." (C. Glanville, 2009)

 

Egy azóta már négygyerekes barátnőm szokta mondogatni, hogy ami 9 hónap alatt létrejött, annak kell 9 hónap visszaalakulni. Ennek az illetőnek igaza van; egy élsportolónak a gyermekágy után óvatosan újrakezdett edzésekkel körülbelül fél év, mire visszanyeri a hasizmai megfelelő tónusát, egy átlagnőnek pedig szülés után valóban legalább 9-12 hónapot vesz igénybe, mire... hát nem, "minden a régi" már soha többet nem lesz, vagyis, azt ki se tűzd célul. :-)

Lehet persze, hogy szülés után egy-két évvel soványabb leszel, mint teherbe eséskor voltál; lehet, hogy hajlékonyabb leszel, lehet, hogy erősebb. (Székely Éva olimpiai bajnok úszó a Sírni csak a győztesnek szabad! című könyvében például leírta, hogy neki "jót tett a szülés" - aztán ahogy a csapatban a többieknek is lett gyerekük, kiderült, hogy az ő esete nem rendkívüli, az úszónők közül szülés után mindenkinek javultak az eredményei.) Más szóval, az, hogy "nem lesz minden a régi", nem azt jelenti, hogy "minden rosszabb lesz" - ugyanakkor nagyon fontos, hogy megmaradjunk a realitásban, és szülés után végülis ne "visszaalakulni" akarjunk: az idő nem megy visszafelé; eddig sem ment, ezután sem fog.

Jellemző problémák a szülés utáni első napokban:

Erős gyermekágyi vérzés

Az orvosi szakterminus - lochia - azt a jelenséget írja le, amikor szülés után a méh lelöki a terhesség során felépült és megvastagodott nyálkahártyát, összehúzódik és kitisztul. Császár után előfordulhat, hogy a gyermekágyi vérzés a vártnál enyhébb (mert a műtét után a méhet kitisztítják), illetve a vártnál hamarabb elmúlik (ha rendesen pihensz). Az első néhány napban a gyermekágyi vérzés nagy mennyiségű piros vagy sötétpiros vért jelent, néha citrom nagyságú vérrögökkel, nyálkahártya-darabkákkal. Arra szokás hivatkozni, hogy olyan, mint egy erősebb menstruáció első napja, de nem olyan, hanem a duplája-triplája.

Ha szerencséd van, akkor persze nem, úgyhogy ha szerencséd van, akkor nehogy azon kezdj aggódni, hogy miért nem vagy rosszabbul ;-). Az első 3-5 nap után a vérzés fokozatosan enyhül, rózsaszínessé, sárgásrózsaszínné, színtelenné válik, és eltarthat 10 nap és 10 hét közt bármeddig (az átlagos időtartam 4 hét, és ez azért "átlagos", mert szerencsés esetben ennek az egynegyede is lehet, ikerszülés vagy többedik baba után meg a duplája is).

A gyermekágyi vérzés szakaszos: minden olyan aktivitás, amely a méh összehúzódásával jár, a vérzés intenzitását is fokozza. Vagyis, az normális, ha szoptatáskor, sétáláskor, székből felállva érzed a vérzést megindulni.

Ugyanakkor, az általános tendenciának úgy kell kinéznie, hogy a vérzés folyamatosan enyhül, világosodik. Vagyis, ha már pár napja alig van sárgás-rózsaszínes lochia, és aztán megint piros vérzés kezdődik, akkor ez annak a jele, hogy nem pihensz eleget és túl hamar csinálsz túl sok mindent.

Ismert koreográfia, amikor az anyuka a 10-12 napos gyerek mellett kicsit erőre kap - az ember addigra rájön, hogy el tudja látni a gyereket és kicsit magához is tér -, és az első "na, most már egész jól vagyok" napon kiporszívózza a nappalit, berak egy mosóprogramot és megfőz egy tejberizst, másnap reggel viszont döbbenten látja az újrakezdődő piros vérzést, és azt hiszi, hogy valami baj van. Megijed, pár napig komolyan veszi a pihenést, a vérzés ismét elhalványul, és amikor újrakezdi az aktivitást és a házimunkát, a vérzés is újrakezdődik.

Ezt ne csináld, mert ez a játék így hetekig is mehet, és nyolc héttel szülés után nem fogod érteni, hogy miért vérzel még mindig, pedig ha más probléma nincs, akkor a kérdésre az a válasz, hogy egyszer kellett volna végigpihenni a dolgot és kivárni, amíg tényleg elmúlik. Első baba után a legtöbben azért csinálunk hülyeségeket, mert szupernők akarunk lenni, többedik baba után meg azért, mert szuperanyák, akik egy percre se hanyagolják el a nagyobb gyerekeiket és a háztartást a kicsi miatt. A mendemondákkal ellentétben ("bezzeg öreganyám kapálni ment vissza és nem nyavalygott" stb. stb.) ez egy modern jelenség; én legalábbis még eddig se magyarul, se angolul, se németül nem olvastam olyan szociográfiai anyagot, amelyben bármely kor bármilyen kultúrája villámgyors felépülést és "helytállást" várt volna el a frissen szült anyáktól.

Summa summarum, az első pár hetet gyermekágynak hívják, és ezt vedd a tőled telhető legkomolyabban, sok hosszú távú problémát előzhetsz meg vele. (A henye életmóddal igazán nem vádolható tradicionális amish közösségben az a szokás, hogy az anyáknak a szülés utáni első három hétben fizetett segítségük van - "hired help" vagy "hired girl" -, ez általában valamelyik szomszéd tizenéves lánya, aki ebben az időszakban csak aludni megy haza, vagy még aludni se, és a házban minden munkát ő végez el, a nagyobb gyerekek ellátásáig bezárólag; a második három hétben pedig a kismamák csak a könnyebb házimunkákat végezhetik, szó sincs a ruháskosár vagy a levesesfazék emelgetéséről, emeleti szobákba lépcsőzésről, hajolgatásról.)

Utófájások

A méh visszazsugorodásával, összehúzódásával járó fájdalmat hívják utófájásnak. A szülés utáni első napokban a jelenség intenzívebb, néhány hét alatt fokozatosan elmúlik. Az utófájások általában szoptatás közben jelentkeznek legerősebben, mert a szoptatás során oxitocin szabadul fel, és az oxitocin, pont ugyanúgy, mint a szülésnél, méhösszehúzódást vált ki. Van, aki gyakorlatilag észre se veszi ezt; van, akinek az utófájások a jósló keményedésekre vagy a vajúdás korai szakaszára hasonlítanak; van, aki csak a vajúdása során is gyakorolt légzéstechnikával képes az első napokban a szoptatást elviselni. 

Második és többedik szülés, illetve ikerszülés után az utófájások jellemzően erősebbek, mint az első baba után, de ez alól is van kivétel, főleg, ha az első baba nagy volt, vagy a vajúdás sokáig tartott és a méhizomzat nagyon kifáradt. Traumás szülés után az utófájások kifejezetten rossz lelki élményt is jelenthetnek, mert a vajúdás fizikai fájdalmára emlékeztetnek. (Az ember azt hinné, hogy túlvan rajta, de még napokig rendszeres ismétlőket kap a történtekből.) Ha nagyon szenvedsz, szedj fájdalomcsillapítót, mert erre találták fel. Kérdezd meg az orvosodat/bábádat, hogy mit ajánl. (Paracetamol / acetaminophen és codein a leggyakrabban alkalmazott hatóanyag ilyenkor, de lehet, hogy aki téged ellát, valami mást adna szívesebben.)

Van egy gyógynövényes főzet a szülés utáni első napokra, utófájások csillapítására és a méhösszehúzódás segítésére:

Egy egyliteres üvegbe vagy teáskannába tegyél 6 evőkanálnyi szárított kányabangitát (viburnum opulus, cramp bark), 2 púpozott evőkanálnyi szárított asszonygyökeret (caulophyllum thalictroides, blue cohosh, indiángyökérnek is mondják), és 12 evőkanálnyi szárított komlóvirágot. Forró vízzel öntsd fel az egészet, fedd le és hagyd 8 órán át állni. Szűrd le és tedd a hűtőbe, a szülés utáni első napokban igény szerint kortyolgasd.

Ezek méhösszehúzó, tonizáló, gyulladáscsökkentő, görcsoldó hatóanyagok, ebben a mennyiségben értelemszerűen fogyaszthatók szoptatással egyszerre is. (Ha viszont gyógyszereket kapsz szülés után, antibiotikumot, fájdalomcsillapítókat stb., akkor legyél óvatos. Ezekről a növényekről nagyon kevés klinikai vizsgálati adat áll rendelkezésre, és az, hogy "eddig nem találtunk gyógyszerkölcsönhatást", nem azt jelenti, hogy akkor biztos hogy nincs.)

Gátfájdalom

Hüvelyi szülés után a gát érzékenysége, fájdalma gyakorlatilag elkerülhetetlen, akkor is, ha nem volt gátmetszésed és megúsztad repedés nélkül. Normális jelenség, ha a gát környéke duzzadt, vizenyős, véraláfutásos és forrónak érzed vagy lüktetve fáj az első napokban. Csinálhatsz ülőfürdőt a szülés utáni gyógyfürdőhöz ajánlott növényekből, és ha jólesik a hideg, akkor az ott leírt módon hűtheted a gátad környékét jégkockákkal. Készíthetsz jeges borogatást úgy is, hogy jégkockákkal megtöltesz egy nejlonzacskót, lezárod, beletekered egy kis frottírtörölközőbe és ráteszed a gátadra. Készíthetsz gyógynövényes jeges betétet is; egy betétet márts bele a gyógyfürdőhöz elkészített főzetbe, aztán fagyaszd le és így használd borogatásnak. 

Borogatás és ülőfürdő készíthető a nagylevelű csodamogyoró (hamamelis virginiana, witch hazel, hamamelisz) főzetéből, valamint körömvirágteából is (calendula officinalis, calendula); ez a két növény aranyér ellen is nagyon jó.

A gátseb gyulladásának, fertőzésének megelőzésére a kórházakban általában hipermangános lemosást alkalmaznak, ezt otthon is csinálhatod, a gyógyszertári oldatot pumpás üvegből spriccelve a gátadra minden vécéhasználat után. Vannak, akiknek a napi többszöri sima egyszerű altesti zuhanyzás vált be, akár meleg, akár hideg vízzel. Ha a törölközőnek a gondolatát se tudod elviselni, akkor hajszárítóval melegítsd-szárítsd a gátadat, amíg jobban nem leszel.

Ha a meleg jólesik, és van napsütötte ablakod-kanapéd, teraszod, ahová senki nem lát be, akkor napoztathatod is a gátadat. A levegő-napfény minden sebnek jó, de nyilván nem kell mondanom, hogy ésszel, mert nem napégést akarsz egy már amúgyis sérült területre beszerezni.

A gátsebet kenheted körömvirágkrémmel, de ne lepődj meg, ha az orvosnál vagy a gyógyszertárban Merbromin-ecsetelést (ez receptköteles), Bepanthent, kamillát vagy valamelyik Aloe First terméket ajánlják. Ezek bármelyike jó lehet; nekem a körömvirág a személyes kedvencem, de lehet, hogy neked valami más jobban be fog válni.

A gátadat tehermentesítheted, ha gyerek úszógumin vagy szoptatós párnán ülsz, de lehet kapni kifejezetten erre a célra kászült gátpárnát is.

A gátseb, császárseb ellátásáról már máshol is írtam, de itt is megismétlem, hogy tedd amit az orvosod mondott. Vagyis, ha tőlem olvasol valamit, ami ellentétes azzal, amit az orvosod mond, gondol vagy csinál, akkor azt amit itt olvastál, tekintsd semmisnek, és az orvosodra hallgass, mert ő felel érted, nem én.

Csöpögő, fájó, érzékeny mellek

A szoptatás kezdeteiről már vannak itt posztok, itt most inkább az anyai fizikai élményről írnék többet. A "tejbelövellés" azt jelenti, hogy mellfeszülés; ez lehet az enyhe bizsergő-nehéz érzés és a "két forró piros görögdinnye lett a melleimből" élmény közt bármi. Szoptatás és fejés segít (nyilván), ugyanakkor ne legyél meglepődve, ha kezdetben a tej látszólag teljesen véletlenszerűen meg-megindul, és másodpercek alatt eláztatja a hálóingedet, blúzodat. A szervezetednek "be kell állítania" a tejleadó reflexet és ez nem megy egyik napról a másikra. Vagyis, normális jelenség az, ha szoptatás közben a másik melledből szimultán csorog a tej; ha a kisbabádra gondolva vagy a sírását meghallva folyni kezd a tejed; ha lehajolva vagy az ágyban megfordulva a tejed is megindul és húszpercenként cseréled a melltartóbetétet (vagy óránként öltözöl át, esetleg mindkettő). 

Körülbelül egy-két hét után kevesebbszer lesz szükséged melltartóbetétre, vagyis, ez az állapot javul ám. (És ha mázlid van, mint nekem volt, akkor "egyik napról a másikra" beáll a dolog - vagyis, olyan is van, hogy valaki megveszi a csomag melltartóbetétet és aztán bontatlanul adja tovább egy barátnőjének, csak lelkileg talán jobb a nehézségekre készülni és aztán kellemesen csalódni, mint fordítva.)

A mell kezdetben állandóan feszül, esetleg azonnal csomós is lesz, és utóbbi esetben ha nem szoptatsz legalább 2-3 óránként (vagy még gyakrabban), akkor be is gyulladhat. Később az egyensúly már nem lesz ennyire ingatag, de ezt a korai szakaszt át kell vészelni. Figyelj oda magadra, vigyázz a melleidre.

Az is normális, hogy a mellbimbók kezdetben nagyon érzékenyek. A tejleadó reflex az első pár napban az összes szoptatás alkalmával egy szúró-bizsergő érzés: van akinek csiklandós, van, akinek fájdalmas. A reflex később veszít az erejéből és hozzá is fogsz szokni, de kezdetben lehet kifejezetten kellemetlen. Ez rendben van így, pár nap múlva már jobb lesz. A szoptatós posztokban írtam arról, hogy a technikát a legtöbb anyukának és kisbabának meg kell tanulnia, és a korai tanulási szakasz tele van bénázással, ügyetlenkedéssel, aminek természetszerű kísérőjelensége a feldörzsölt, szétázott, esetleg kiharapott mellbimbó. Nem kell hősnek lenni; ha baj van, kérj azonnal segítséget, egyébként pedig bátran használj fel minden segédeszközt, ami a céljaid elérésében segít. Nekem a bimbóvédő egy ilyen segédeszköz volt, és egyúttal a sokadszori átismétlése annak a leckének, hogy a kisbaba meg az anyukája fontosabbak, mint a szakirodalom. (A bábám ezt úgy fogalmazta meg, hogy jobb támasztókerékkel boldogan biciklizni, mint anélkül összetörni magunkat, de erről már máshol írtam részletesebben.)

Székrekedés, aranyér

Terhesség alatt főleg a megemelkedett progeszteronszint felel a székrekedésért (mert lelassítja az anyagcserét, ráállítja a szervezetet tartalékoló-babanövesztő üzemmódra), szülés után pedig több kiváltó ok együttes fennállása: egyrészt gondolj bele, mennyi ideig vajúdtál, mikor ettél utoljára rendes szilárd táplálékot (és még ha ettél is, lehet, hogy nagy részét kihánytad a kitolási szakasz előtt), másrészt szülés után a kifáradt hasizmokban nagyon lecsökken az izomtónus és az egész bélperisztaltika leáll, illetve lelassul, harmadrészt meg még ha végül szólít is a természet, a dolog sikertelenül végződhet, mert fáj a gát, fáj a szüléskor kijött aranyér, és sokan szoronganak attól is, hogy a kemény széklet megfeszíti vagy eltépi a gátvarratot (ez a szorongás teljesen alaptalan, de attól még nagyonis létezik). 

Szülés után a gyermekágyas osztályon minden nap (többször is) meg fogják kérdezni, hogy volt-e már székleted, illetve érzel-e bélmozgásokat, "szállnak-e már a pukimadarak", ahogy a volt Schöpf-Mérei egyik csecsemősnővére fogalmazott. Nem perverzek, csak tudni akarják, hogy az emésztésed elkezdett-e magához térni. Ez főleg császáros szülés után nagyon fontos (a helyreállt emésztés az egyik jó jele annak, hogy nincs bélsérülés vagy más súlyos komplikáció). Több napba beletelhet, mire végre igennel tudsz felelni a "volt-e széklete?" kérdésre, és egyáltalán nem ment el az eszed, ha ugyanolyan büszke vagy a sikerre, mint legutóbb kétéves korodban. ;-)

Ahol én szültem, ott a rutinellátás része volt, hogy a szülés után felajánlott gyógyszerek közt volt székletlazító is (de nem hashajtó, ugye). A gyógyszer persze nem csodaszer, szóval, akár kapsz, akár nem, igyál rengeteget (ez amúgyis fontos a szüléskori vérveszteség, folyadékveszteség és a szoptatás kezdetei miatt), különösen szilva- sárgabarack- vagy körtelevet; egyél lédús gyümölcsöket, narancsot, mandarint, őszibarackot, meggyet, szőlőt stb.; szerezz be szilvalekvárt, tamarin lekvárt; joghurtban keverj el búzakorpát, lenmagot, aszalt szilvát vagy aszalt sárgabarackot, esetleg ezek tetszőleges kombinációját. Az összes táplálkozási tanács lényege a rost- és folyadékbevitel fokozása, azaz majdnem bármi segíthet, ami megfelel ennek a két követelménynek. Magyarországon szülés után hagyományosan ellenjavalltnak számítanak a "puffasztó" zöldségek, de amikor erről a bábámat kérdeztem, meglepődött. Kanadában se a bábapraxisban, se a kórházban nem találkoztam táplálkozási tilalmakkal, sőt, a karfiolt, karalábét, kelbimbót a "segítő" ételek felsorolásában találtam meg, a zöldborsóval, cukkinivel, brokkolival, céklával, articsókával és más magas rosttartalmú zöldségekkel együtt. Vagyis, ha neked jólesne ezek közül valamelyik, én nem fogom azt mondani, hogy nem szabad :-). De ehetsz gabonás-gyümölcsös joghurtokat, vagy akár gabonás-gyümölcsös babamüzliket, bébiételeket is.

Székrekedésre sokaknál beválik a reggel éhgyomorra megivott egy-két pohár meleg víz (de más meleg folyadék is jó, tejeskávéig bezárólag; próbáld kitapasztalni, hogy neked mi segít), és a szoptatós teákban levő ánizsnak és görögszénának is van emésztésjavító hatása, vagyis a szoptatós teával esetleg egyszerre több problémát is kezelhetsz.

A székrekedésre, aranyérre javulást hozhat a meleg ülőfürdő vagy kádfürdő. A korábban már említett gyógynövényes gyermekágyas fürdő mellett ülőfürdőnek meg lehet próbálni sima szódabikarbónát is: 3-4 evőkanál szódabikarbónát tegyél egy kis lavór meleg vízbe, elég, ha a csípőcsontodig ér, és kb. 20 percet ülj benne. Szódabikarbóna helyett (vagy mellett, de akkor értelemszerűen felezd a mennyiségeket) tehetsz a vízbe 3-4 evőkanál keserűsót is (epsom-só, magnézium-szulfát); ez összehúzza a duzzadt szöveteket, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és enyhíti a sebgyógyulással járó viszketést is.

Aranyérre én mindenkinek körömvirágkrémet szoktam először ajánlani, de rengeteg más készítmény és kezelési lehetőség is van

Vizelési problémák

A székrekedés mellett ez a másik dolog, amire nem lehet "számítani": van, aki szülés után a gátsérülések, a hólyagot ért terhelés és a duzzadt szövetek miatt az első egy-két alkalommal csak katéterrel tud pisilni. Ez általában úgy derül ki, hogy a lepényi szakasz hibátlan volt, de a vérzés csak nem akar elállni. Ilyenkor néha az az ok, hogy a méh összehúzódását a tele hólyag akadályozza, ugyanakkor a frissen szült nő képtelen a hólyagját kiüríteni, katéterre van szükség. Ez előfordul, és ne ess pánikba ha így jársz; fognak rajtad segíteni és minden rendbejön.

Szülés után a nők egy része egy ideig egyáltalán nem érez semmilyen vizelési ingert. Egyrészt nagy volt a folyadékveszteség, és lehet, hogy a hólyag gyakorlatilag üres. Másrészt a gáttáji fájdalom is és a különböző fájdalomcsillapítók, érzéstelenítők utóhatása is befolyásolja, hogy egyáltalán képesek vagyunk-e a hólyag teltségét érezni. További problémát jelenthet, hogy a gátat ért fájdalmas ingerre a húgycső reflexes összehúzódással reagál, és ez azonnal megmagyarázza, hogy ha a vizelet csípi a gátsebet, akkor az ember miért nem tud pisilni. 

Megpróbálhatod, hogy a zuhany alatt állva pisilsz - vagy ha ennek a gondolata is abszurd, akkor pisilés közben egy pumpás üvegből vizet locsolhatsz magadra, hogy a vizelet kémhatását megváltoztasd és a maró érzést enyhítsd.

A vizelési inger kiváltását segítheted hideg vagy nagyon meleg borogatással is (mindenkinek más válik be); a mosdóban egy nedves és hűvös (vagy forró) törölközőt tegyél az alhasadra és hátha úgy könnyebb lesz ellazulni.

Császáros szülés után az enyhe hólyaggyulladás gyakorlatilag tankönyvi szövődmény (a katéterezés és utána a kezdeti vizelési problémák miatt). Lehet, hogy a te orvosod olyan, mint az indexes Laufer doktor, aki minden császáros páciensének rutinból ad antibiotikumot, megelőzésül. Az orvosodnak ebben az esetben igaza van. De az is lehet, hogy az orvosod olyan, mint az enyém volt, és ha nincs fertőzésre utaló jel, akkor nem ad antibiotikumot - és az orvosodnak ekkor is igaza van. Vagyis, nincs kőbe vésett kötelező hozzáállás: az a lényeg, hogy az emberek ne kapjanak szülés után a millió bajuk mellé húgyúti fertőzést is, és ezt sokféleképpen meg lehet oldani. Vizeléskor érzett égető fájdalomról, pláne ha görcsöl, szúr, esetleg annyira rossz, hogy alig tudsz a vécéről felállni, azonnal szólj annak, aki az ellátásodért felel, és addig is házi módszerekkel elkezdheted a kezelést.

Izzadás, hidegrázás

A kezdeti vizelési nehézségek után egy-két napon belül egyfolytában a mosdóba fogsz járni: a terhesség alatt felgyűlt tartalék víztől (= duzzadt végtagok, ödémás arc, megnövekedett vérmennyiség stb.) a szervezet hamarosan elkezd megszabadulni. Az ösztrogénszint szülés után lezuhan, ami némi kavarodást okoz a szervezet hőháztartásában. A szülés utáni percekben-órákban sokan szenvednek erős hidegrázástól - ezen meleg takaró segít, meleg folyadék és egy szoros, bátorító ölelés -, később az első napokban vacogás és hőhullámok váltják egymást (ezek pont ugyanolyan, ösztrogénháztartással összefüggő hőhullámok, mint amilyenek a menopauza kezdetén is lesznek, csak hogy perspektívába helyezd a dolgokat ;-)).

Az első héten jó eséllyel rengeteget fogsz izzadni, főleg éjszaka. Lehet, hogy kivétel leszel, de ha nem, akkor mint a ló, komolyan. (Ha egyébként egyáltalán nem vagy izzadós, mint pl. én, akkor is megtörténhet, hogy hajnalban csuromvizesen ébredsz, mint pl. én, és elképedt-morcos zuhanyzással, átöltözéssel, ágyneműcserével töltöd az amúgyse létező alvásidőd értékes perceit.) Az állapot abszurd, de pár nap alatt rendeződik. Van olyan barátnőm, aki törölközőket tett a lepedője fölé és a takarója alá, és éjszaka csak ezeket cserélte - meg persze a pizsamáját -, hogy ne kelljen mindig ágyneműt húznia.

Ezt a hidegrázással, izzadással, sokak számára szédüléssel és gyengeséggel is járó állapotot hívta régen a népnyelv "tejláznak" - nagyon találó elnevezés, mert körülbelül a tejbelövelléssel egyszerre kezdődik, és tényleg a lázas betegségekhez hasonlít legjobban, de mégse láz.

(Ha a szülés utáni napokban bármikor lázas vagy, akkor az nem tejláz, hanem fertőzés, és húgyúti szövődménytől mellgyulladáson át nőgyógyászati komplikációig bármi lehet, azaz futás orvoshoz azonnal.)

 

Na, ez volt itt a szülés utáni első napokról szóló összefoglaló. Az első hetekről írok egy következő részt, a császáros felépülésről pedig külön posztot.

A kommentekben minden személyes élményt, kérdést, tapasztalatot megoszthattok, ahogy máskor is. Külön értékes lenne, ha ki-ki megírná, mi az, ami a szülés utáni napokban a leginkább váratlanul vagy felkészületlenül érte, miről lett volna jó, ha valaki hamarabb szólt volna, illetve mi volt az, amiről valaki csakugyan szólt is, és a mai napig hálás vagy érte.

25 komment

Címkék: szoptatás gyermekágy tea komló székrekedés aranyér oxitocin gátseb császárseb utófájások kányabangita asszonygyökér szülés utáni vérzés

A bejegyzés trackback címe:

http://felicitasz.blog.hu/api/trackback/id/tr311888045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Oi va voi 2011.11.09. 16:02:44

Nagyon jó írás! Július végén szültem hüvelyi úton.
Egy dologgal egészíteném ki, én a szülés utáni órákban kétszer is elájultam. Azt mondták, hogy ez természetes. Senki nem foglalkozott azzal mennyi vért veszítettem. A védőnőnk javasolta, hogy csináltassak vérképet, mert harmat gyenge voltam. Mindenki azt mondta fal fehér vagyok, én sárgának láttam magam. Folyton begyulladt a torkom. Mint kiderült brutális vashiányom, vérszegénységem lett. 10 vénás vasinjekciót kaptam, és valószínű, hogy ismételni kell még.

Hosszú távú és esztétikai probléma. A terhesség alatt teli lettem új anyajegyekkel és pici gulincákkal (fogalmam sincs mi a valódi neve), még a köldökömben is vannak.

Megérne egy misét a szex is. Azóta folyton a szülőszoba jelenik meg a lelki szemeim előtt és sehogy nem tudom ezt kikapcsolni. Beszéltem róla a páromnak is és érdekes mód neki is eszébe jutott...

pizzafutár 2011.11.10. 17:49:22

Milyen kár, hogy nem találkoztam ilyen írással az első szülés előtt... ;):(

Picike kiegészítés: a hipermangán is vényköteles (mert kábító- és robbanószert is tudnak belőle alkotni hazánk fiai) - sőt éppen azért a vényeket is elkülönítve kell tárolni és a rendőrség is ellenőrzi őket évente egyszer, ráadásul külön kartonon történik a rendelése is egy halom adminisztrációval. Ettől aztán igen ritkán is kerül már felírásra. Itthon hígított betadinos langyos vízzel csinálják a gátöblítést a kórházban és az elsőnél én sokáig csináltam itthon is, a másodiknál kevesebbet, mert nem is volt rá szükség. Nekem nagyon jó érzés volt. Mondjuk aki jódérzékeny, vagy pajzsmirigy problémái vannak, az nyilván ne csinálja és már szóljon a kórházban is gátkezelés előtt.

Vica1982 2011.11.11. 11:22:58

Jó a cikk! Már nagyon hiányzott egy ilyen. Jó lett volna már a legelső szülésem előtt szembesülni mindennel. Jobb lett volna, ha erősebben kihangsúlyozzák, hogy
-normális, hogy 5 hétig vérzek, majd a 6. héten megjön, és ez újabb 2 hét vérzést jelent (már nagyon untam!)
-szedhetek az utófájásokra fájdalomcsillapítót, mert ugyan a baba is kap belőle valamit, de még mindig jobban jár, mintha annyira kikészíti az anyját a fájdalom, hogy napokig alig van magánál.
Már az első szülésnél is nagyon gáz volt. Számítottam rá, hogy nem lesz fáklyás menet, mert a mentruációm is igen fájdalmas volt mindig, de azért azt nem gondoltam, hogy szülés után még pár napig minden szoptatáskor újra megszülök. A második még rosszabb volt, még mindig gyógyszer nélkül, marmadjára már másik bábám volt, aki előre megvetette velem a 400-as Nurofent(ibuprophen) és most nem végig sírtam, hanem végig mosolyogtam az első napokat. Nagy különbség.

2011.11.11. 12:12:34

@Oi va voi: Anyajegyek!:-(( Tele lettem, főleg a hasam. Azóta már szedtek is le, szerencsére a szövettan ok, de gyanúsnak találták. Ezen kívül még maradt sok. Félévente, évente megnézetem a bőrgyógyásszal.

Oi va voi 2011.11.11. 12:58:05

@Turchi: én is gondoltam rá, hogyha legközelebb megyek a ho.-hoz megkérdezem, hogy érdemes most megnézetni őket vagy csak ha befejeztük a szopizást.

pizzafutár 2011.11.11. 14:44:44

@Oi va voi: Nekem a mellem és a mellbimbóm is tele lett mindkét gyereknél ilyen anyajegyszerű dolgokkal, azért mondom, hogy szerű, mert szoptatás után ha nem is mind tűnt el, de nagyon nagy részük. Anno bőrgyógyásznak is mutattam és nem tartotta veszélyesnek, bár már nem emlékszem pontosan, mit mondott rá. Viszont ha aggaszt, szerintem mindenképp mondd el háziorvosnak, vagy menj el bőrgyógyászhoz, már csak a nyugalmad miatt is megéri, ha meg mégis gond van, akkor úgyis mielőbb lépni kell a dologban.

2011.11.11. 15:01:26

@pizzafutár: Hát az a baj, hogy nekem egy se tűnt el több évvel a szülés után sem.

2011.11.11. 15:10:41

A poszt egyébként nagyon jó. Én is mindent áttanulmányoztam a netről, aztán akkora bénázásokat műveltem, hogy el sem hittem volna magamról. Próbáltam beszélgetni, tanácsokat kérni, de amikor ugyanazon témában kaptam 1 igen, 1 nem választ szakemberektől, akkor egy kicsit elbizonytalanodtam, és abban maradtam saját magammal, hogy ahogy én jónak tartom, úgy lesz. Az első 1 hónap állandó para, a második még rosszabb, mert akkorra már kifáradtam és észre sem vettem, hogy egy csomó dolgot jobban csináltam, mint az elején. A 3. hónaptól krónikus alváshiány, ami eltartott majd 1 évig. Azóta próbálom kialudni magam. 9 éves a fiam :-))

pizzafutár 2011.11.11. 15:16:59

@Turchi: Hi-hi, akkor azért mázlista vagy, én meg majd a gyerekeim 40 éves korára talán kialszom magam :D A kicsi hathetes korától nyolchónaposig átaludta az éjszakát, azóta aztán olyan szintű a nemalvása, amit el sem tudtam képzelni, télen-tavasszal kulminált az éjjenkénti 40 keléssel, volt olyan, hogy 5-10 percenként ordított. Nyáron az ébredések száma 15-ös átlagra került, most olyan 5 körüli, néha kevesebb, ellenben a kicsi születése óta a nagy sem alszik, aki anno a legrosszabb passzában kelt 15x egy éjjel. Most ha az egyik alszik is, a másik tuti nem, és most hogy én is beteg vagyok hosszú idő óta először érzem megint azt, hogy kezdek összeroppanni és az ép eszemből kifordulni a nemalvástól. Pedig a tél és a betegségek még csak most kezdődnek, ráadásul februárban munkába állok, most meg tanulok, el nem tudom képzelni, hogy lesz ez.

Anyajegyekre: akkor a tieid tuti másmilyenek. Ezért nem is lehet ilyesmit interneten eldönteni, ezért is írtam, hogy célszerű megmutatni őket orvosnak, akkor is, ha az elmúló fajtából vannak, meg akkor is, ha nem.

Lapis Lazuli 2011.11.11. 21:33:27

Pfff, hát, igen. Szerintem az érzelmi sokk részét nem lehet túlhangsúlyozni. Fáj, vagy diszkomfort mindenhol, de azt az érzést, h a test, amit eddig ismertem, szerettem (vagy nem) az "cserben hagyott" az rettenetes. Ma már eléggé nyílt beszámolókat lehet olvasni, kivéve a szexet érintő részt. Nagyon kevesen olyan mázlisták, h semmilyen változással, fájdalommal, félelemmel nem kell megbirkózni odalenn. Az első szülésem után (ami egy nehéz ügy volt, vákuum befejezéssel) annyira rettegtem, h azt elmondani nem tudom. És a férjemnek se tudtam. És fájt, nagyon fájt, fájtak a belső varrataim, és a tény, h valami, amihez eddig csak jó élmények fűződtek, ennyire megváltozhat. Ja: a szülés után a hüvely nedvesedése sem a régi, köszönhetően a szoptatáshoz szükséges hormonoknak, valamint a Bartolini mirigyet ért behatásoknak. Magyarországon a Tamarind lekvár is ellenjavallt szoptatásnál, csak a gyógyszertári laktóz szirup ami használható, mármint ha valaki nem laktóz intoleráns, mint én (pechvogel vagyok, na :))

pizzafutár 2011.11.12. 00:17:37

@Lapis Lazuli: Igen, egy másik posztnál már írtam, hogy terhességben a Tamarin lekvár nem megy (mert neve ellenére szennát is tartalmaz bőséggel), viszont szoptatásnál már a Tamarinlax betegtájékoztatója is óvatosságra int: www.pirulapatika.hu/000004152/betegtajekoztato/tamarinlax_hashajto_lekvar

Testkép: nekem az is mindig elképesztő volt, ahogy az ember üres hasa lóg az elején, mint egy nagy zsák :D Hát, ami alul van, na az meg pláne izgalmas. Elsőre fura, hogy már sokan írnak erről, ugyanakkor nagyon hiánypótló is, mert sokan teljesen tanácstalanok, ahogy én is az voltam az első után - egy évembe telt, mire biztosa voltam benne, hogy az, ami ott történt és ami még mindig van, az nem normális, de addig meg voltam róla győződve, hogy én vagyok a gyenge, a hisztis, aki nehezen tűri a fájdalmat stb., aztán orvosváltás után a kontrollon kiderült, hogy szülésnél és utána is elfelejtettek tájékozni a méhszáj repedéséről és arról is, hogy az összeforrás sem sikerült, miközben a varrásnál cseszegettek, hogy miért remeg a lábam és az orvos 3x tépte belém a cérnát. Szerencsére azóta jó kezekbe kerültem és a második szülésem éppen az első ellentéte volt, bár ezután tágabb maradtam, mint az elsőnél és ettől még most is sok minden furcsa, viszont a kórházban a második napon magától volt székletem, fájdalom és hashajtók nélkül, ami egy külön csoda élmény volt :), a picike repedés varratának helye sem érzékeny, ellenben a 4,5 évvel ezelőtti gátmetszés helyével, ami frontokra még ma is fáj. Szerintem azért is fontos dolgok ezek, mint a bánásmód úgy általában, mert persze, végül örül az ember a gyerekének, de mégsem mindegy, hogy milyen állapotban foglalkozik vele, és az elsőnél pl. egész éjjel bőgtem, mert fel sem tudtam kelni és nem is hozták oda hozzám, hogy vajon mit él át és hol sír nélkülem. És az sem mindegy, hogy 12 hétig tartó lochia után a következő hónapban úgy jött meg, mint a szökőár, csak utólag értettem meg, miért, míg a másodiknál 6 hét után már nyoma sem volt lochiának, pedig sokkal kevesebbet pihentem, mint az elsőnél. Az biztos, hogy az első hetekben a legnagyobb segítség, ha valaki főz, mosogat stb. helyettünk ;)

Evain 2011.11.15. 21:56:08

Vicces, mennyire aktuálisak ezek a posztok számomra, mivel 5 napja szültem, és itt (Hollandia) is van "házinővér" szolgálat szülés után 7 napig. Mivel hüvelyi úton szültem, és mind velem, mind a babával minden rendben volt, 3 órával a szülés után már otthon voltunk. A nővér másnap jött, és azóta is jön minden nap. Kitakarít, naponta sikálja a vécét, rendszeresen ellenőriz mind engem, mind a babát, tanácsot ad, viszi a "nagytestvért" sétálni, boltba megy, elmagyarázza a baba ellátásával kapcsolatos alapdolgokat mint fürdetés, hasrafordítás módja, lázmérés trükkök, stb. Nem is tudom egyedül ezt hogy csinálnám, frissen szülve cipelgetni a járni nem tudó 1 éves fiamat az emeletre naponta többször, míg ellátom az újszülöttet is... Amennyire idegenkedtem eleinte az egésztől, most annyira hálás vagyok érte. Ja, és ami fontos, fedezi az eü biztosítás.
Ami a változást illeti, az anyajegy/vadhús probléma nálam is jelentkezett még az első terhességnél, amit a gyorsan követő második csak fokozott. Meg is akarom nézetni, mert nekem az egész felsőtestemen megjelent mindenhol.

dr.lány 2011.11.27. 16:27:49

nekem is ez a cikk mostanábana legaktuálisabb (3 hetes a kisbabám.) én sem tudtam, hogy nem mindegy, hogy készítik a gátsebet és varrást, vertikális (függőleges) metszésem volt, és csak külső öltések, így a varratszedés utáni egy órában ötpercenként egy ujjongásnyit javult a helyzet odalenn. az sem volt mindegy, hogy bár a doki _abszolút jófejségből-rengeteg Lidocaint adott a varráshoz (40ml, sztem ez a biztosnágos adagon jóval felül van 50kg testsúlynál...)ez a Lidocain aztán a meghúzott varratok környékéről három napig nem tudott elszivárogni, fokozva a duzzanatot. így én abban a három napban a kórházi ágyon ülve-fekve csillagokat láttam, az engedélyezett fájdalomcsillapítól semmit nem használtak. és csak a szoptatás vett rá arra, hogy egyáltalán üljek (fekve még nem voltunk elég ügyesek, mostmár igen). valószínűleg ez utóbbinak köszönhető részben az, hogy a varratszedés után tényleg ég és föld lett a különbség.

én is ájuldoztam a szülést követő két-három órában, pedig még csak nagy vérveszteségem sem volt, és infúziót is kaptam... nagyon kimerültem. nem értettem, hogy a szomszéd ágyon fekvő lány hogy pattan fel úgy az ágyból (gondoltam, öreg vagyok... 33 éves.)

irigylésre méltó a bábaszolgálat. nekünk itthon nem kevés diplomáciát kell bevetnünk az amúgy jószándékú segíteni akaró, odaragadó és csacsogó közeli családtagokkal szemben... saját káromon tapasztalom. az sem egyszerű, hogy a taknya-nyála egybefolyó lelkes ebédszállító anyósomat távoltartsam az egy-kéthetes kisbabámtól, persze a kisfiam állati jófej, anyós érkezése előtt mindig óriás szunyát dobott be, így eldughattam őt a kiságyba a gyerekszobába, az előszobában-nappaliban pedig nagy kereszthuzatot csináltam...

macskavati 2011.12.31. 01:26:11

Hát ez őrületesen hasznos! Köszi Felicitász! :)
Nem tudom, el merjem-e már most küldeni a terhes barátnőmnek, vagy majd inkább csak a kiírt időpont közelében :)
És igen, az az érzés nagyon megvolt, hogy "bakker, te test, eddig jóban voltunk, pont te csinálod ezt velem??" De ez vajúdás közben volt, utána óriási mákom volt! A hasam azonnal visszament, max 4 hónapos terhesnek néztem ki a szülés utána nap, utána már annyinak sem. Aztán jól elrontottam mindent a csokizabálással :( Na de majd most, január 1-től rendbehozom :D
Mindenkinek boldog új évet!

kriszti76 2012.11.11. 08:55:33

Harmadfokú ( kevesebb mint 1 cm körkörös, de belső végbélzáró ép )gátrepedést hogyan varrnak össze? Úgy tudom hogy elvágják a maradék ép részt is és átlapolással varrják újból össze. Más módszer erre nincs? És ennek milyen az eredményessége, kockázata?

R2D2 & C3PO 2012.11.12. 15:46:59

Én két hónapja várom, hogy elmúljon a tejcsöpögés...
És már az előtejnél is csöpögtem.

És emiatt a cikk miatt nem vittem be magammal a melltartóbetéteket, mi több azok 120 km-re voltak...

Csak mondom.

A védőnő szerint nem jól zárnak a tejcsatornák, vagy mi...

furmint-m 2012.11.20. 02:19:23

@R2D2 & C3PO: En az utobbi 1-2 honapban vettem eszre, hogy mar nincs szüksegem melltartobetetre (majdnem 6 honapos a fiam). Egy idö utan beall, ill. attol is függhet, hogy mit ettel (pl. ha sok levest ettem, akkor jobban telnek a melleim - ezt meg anno csecsemösnöver anyukam is nepi tapasztalatkent hirdette).

(Nem okoskodaskent, de baratnök beszamoloi alapjan /ti. hogy öket mivel stresszeli a vedöjönük/ az a benyomasom, hogy egyik-masik vedönö sok butasagot mond... Persze en könnyen beszelek, itt Ausztriaban szerencsere nincs vedönöi rendszer es Becsben eleg sok a jol kepzett bába ill. van tanacsadocentrum, szakemberek, szoptatocsoportok, ahol segitenek. Ha gondolod, holnap delelött megyek megint ebbe a szopicsoportba (@Felicitasz, remelem reklamozhatom: www.nanaya.at) es ott megkerdezem attol a tanacsadotol, akihez regota jarok, hogy mit gondol a temarol.

Pros 2013.08.12. 15:25:07

Én soha olyan szépnek nem làttam magam, mint a szülés utàni napokban.
Ott volt még a pocak ès sajogtam mindenhol, de mėgis... Lehet a hormonok, lehet a gondolat, hogy a testem úgy működött, mint ahogy azt Isten megteremtette ès vilàgra hozott egy kisbabàt, lehet a büszkeség, hogy ezt véghez vittem, lehet az öröm, hogy ott szundikàl a kisbabám, nem tudom, de így hatott ràm.

Relatív knnyű szülésem volt, otthon mégis nagyon gyenge voltam... fájt a hàtam, a mellem, a csontjaim a csípőmben, ott volt a vérzés, a fàradsàg... Aztàn eltelt 2 hét és minden olyan lett, mint régen. Pocak eltűnt, az erőm visszatért és meg sem làtszott, hogy szültem. Tàn még jobban festek, mint előtte.

Azért írom ezt le, hogy bíztassam a rettegőket - van ilyen is, és érdemes pozitív várakozàsokkal lenni a dolog felé.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2013.08.14. 12:41:34

@Pros: Nagyon köszi.
(És ezek szerint nemrég szülhettél. Gratula :))

bazsamari 2013.12.06. 16:07:28

Szia Felicitász!

Nagyon klassz a blogod, fogalmam sincs, hogy van minderre energiád. :)
Szeretném megkérdezni, mit gondolsz egy bizonyos dologról. Svédországban élek (első baba, márciusra várjuk) és itt is történt a "terhesgondozásom" - mindez idézőjelben, mert ahogy itt valamelyik posztban olvastam, mi dolga is lenne a bábáknak, hát, itt kb. 15 percben lezavarják az egyes alkalmakat... ez csak zárójelben.
Amire viszont kíváncsi lennék, hogy hogyan látod: itt nem csinálnak nagy ügyet a szülés utáni első időszakból (sem), sem a bábák, sem senki. Azaz pl. ismerősök egy kéthetes kisbabát simán hoztak hozzánk magukkal, amikor látogatóba jöttek, este 7-10-ig (!), miközben ott kint a nagy nyári meleg után hirtelen mínuszra váltott az időjárás. Magyar szakirodalom szerint télen 2-3 hetesen max nyitott ablak előtt öt percre levegőztessünk... kinek higgyek?
Vagy pl. családban előfordult, hogy háromhetes babával repülőre ültek és egy hétre elutaztak. Szintén télvíz idején. Engem is és hasonló nyomás család részéről, hogy hát három hetesen miért nem fogunk majd velük nyaralni repülni? (mert én mondtam, hogy nem gondolom, hogy fogunk...)
Tegnap a kezembe került egy itteni nőgyógyászati tankönyv, amelyben a "gyermekágy" kifejezést elavultnak tekintették, mondván, ma azt "valljuk", hogy anyuka minél hamarabb sétálgasson, edzen, nyerje vissza erejét stb. Én ezt a fent leírtak tükrében sem nagyon értem, persze, így tapasztalatok híján meg különösen nem. Hülye vagyok, ódivatú, nem nyitott, vagy józan? Szerinted?

pizzafutár 2013.12.07. 15:55:00

@bazsamari: Bár nem engem kérdeztél ;), de kifejezetten a repülés az, amiről úgy tudom, nagyon nem ajánlott 1 éves kor alatt, leginkább a fülre való hatása miatt (javítson ki, aki másképp tudja). A baba és a te igényeidet érezni fogod, a kisebbik gyerekünk kedvéért pl. 25 fokra voltunk kénytelenek fűteni miközben belőlünk mindenhonnan folyt a víz, mert három hacukában is márványos volt a bőre, ő ma is fázós, hamar kihűlős (karácsonyi ;) ) gyerek. Az anyai edzéssel szerintem a minimum 6 hetet a belső szervek (főleg női szervek) helyére kerülése miatt célszerű megvárni. De pl. második szülésem után simán futottam (nem sportból, hanem a mindennapi élet részekén a nagyobbik és a háztartás miatt), a férjem rám sem ismert az első alapján - akkor a telefont sem vettem fel 8 hétig. Én tutira a belső jelzéseimet venném figyelembe a baba és a saját igényeimet illetően, a többiek meg pampogjanak nyugodtan. Ha a párod melletted áll, az mondjuk sokat segít... Szép babavárást kívánok Neked!

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2013.12.08. 15:37:49

@bazsamari: Érdemes különválasztani a gyermekágyas időnek a babára eső "követelményeit" meg a rád eső "követelményeket".

A baba kapcsán ne a magyar szakirodalomnak higgy ha tényleg az van benne, hogy a 2-3 hetes babát csak a nyitott ablak elé vigyük pár percre. :) Öltöztesd fel, nyilván, de oda viszed ahova akarod; ha kint mínusz 10 fok van, akkor persze hogy nem hagyjuk a kisbaba orrát lefagyni és nem visszük ki nyitott babakocsiban egy órára, de az ölembe-kabátomba cipzárazott kéthetessel nyugodtan el lehet sétálni a sarki boltba meg vissza. Ha nagyon fázik, akkor nyivít, és fogod tudni, hogy fázik.
(Ugyanakkor, kötelességem bevallani, hogy amikor saját nyivító hathetesemmel a süvítő kanadai novemberi szélben trappoltam hazafelé egy sétából, akkor otthon az derült ki, hogy a gyerek nem azért sírt, mert fázott, hanem mert _melege volt_. Kiszedtem a rétegekből, és szegénynek vizes volt hátul a nyaka, soha többet nem aggódtam a hideg miatt. :))

Szintén Kanada - vannak olyan vidékek, ahonnan repülővel (helikopterrel) mennek szülni az emberek, és aztán a párnapost ugyanígy viszik haza. Nyilván nem transzatlanti magasságban, de én repülés és pláne külföldi utazás kapcsán a repülésnél jobban félnék valami fertőzéstől amit reptéren, tranzitban, szállodában stb. el lehet kapni.
A fiam 8 hónapos volt amikor először repültünk vele, gond nélkül. A szubjektív és teljesen tudománytalan álláspontom az, hogy négyhetesnél kisebb babával nem röpködnék, pláne kontinensek közt, de utána igazából semmilyen tudományos érvet nem tudnék felhozni hogy miért ne. (Kényelmi érv annál több szól ellene, de hát az más tészta.) Pizzafutárnak viszont igaza van itt fentebb, a kicsik fülére vigyázni kell, fel- és leszállásnál mindig szoptattam, és ha a kisbaba náthás, akkor mindenképpen adni kell neki valami "orrkidugítós" (a fiam szava) gyógyszert, mert a nyomáskülönbség átszakíthatja a dobhártyát különben.

Gyermekágy ügyben szerintem az okozza a kavarodást, hogy az "eleinte semmit nem szabad és csak feküdjön az anyuka" meg a "kezdjük el szülés után 6 héttel az olimpiai felkészülést" közül mindkét verzió védhető, attól függően, hogy ki az az anyuka. Ismerek olyat, aki szülés után pár nappal biciklizett vagy szülés után két héttel balettórára ment. Sok mindentől függ; ha minden sima, nincs gátsérülés, a méh pár nap alatt összehúzódott és anyuka kösz jól van, akkor tényleg minek korlátoznánk. Jó, ne emeljen hűtőszekrényt, de tényleg nem kell hat hétig feküdni. Másfelől, ebből nem lehet kényszert csinálni, én a császárom után egy héttel még teljes lépcsőzési tilalommal éltem és nem emelhettem a babánál nehezebbet, és morcosan néztem volna ha valaki szerint az anyuka eddzen és nyerje vissza mihamarabb az erejét :) Igen, minden nap körbesétáltam az ölemben tartott babával a ház előtti almafákat, és azonnal elkezdtem az ajánlott (=ágyban is végezhető) gyakorlatokat csinálni, de szó se volt arról, hogy "minél hamarabb" csináljak mindent amihez elég erőt érzek már. Kifejezetten figyelmeztettek arra, hogy az ember néha túl hamar akar túl sokat mert épp akkor remekül van, aztán másnap-harmadnap már nem lehet az előző napi hülyeséget visszacsinálni.
Szerintem ki fogod tapasztalni, hogy neked hogyan lesz jó. A modern hozzáállásnak feltétlenül igaza van abban, hogy egészséges és erős kismamákat nem kell hat hétre ágyba kényszeríteni csak mert ez a hagyomány, ugyanakkor nem érdemes hősnek lenni és nem muszáj négy héttel szülés után elrepülni családlátogatóba csak mert a szomszédod is ezt csinálta.

bazsamari 2013.12.10. 14:29:16

@pizzafutár: kicsit béna módon tettem fel a kérdést, nem vagyok egy gyakori kommentelő :) de természetesen mindenki gondolataira kíváncsi vagyok! :)

köszönöm, hogy megírtad a véleményedet. Én is mindenképp a belső hangra fogok figyelni természetesen :)

bazsamari 2013.12.10. 14:41:38

Felicitász (és Pizzafutár):
Levegőztetés-hideg ügyben tényleg ezt az öt-percre-a-nyitott-ablak-elé elméletet forszírozzák a magyar nyelvű források. :) Az ember lánya teljesen összezavarodik már jó előre. Aztán gondolom majd a belső hangra fog hallgatni, szóval igyekszem előre nem parázni, de nehéz előre tudni, mikor bízhatom magam az ösztöneimre, és mikor nem.
Repülés-ügyben a fertőzésekre én is nagyobb aggodalommal gondolnék, mondjuk a nyomáskülönbség meg nem jutott eszembe mint problémaforrás, köszi!
Köszönöm még egyszer a válaszokat, nagyon hasznosak voltak!