Már régóta akarok írni egy könyvről, a szerzője Dr. Lányi Péter, a címe "Vigyázat, frontbetörés!". Sok évvel ezelőtt olvastam, rengeteg érdekes dolgot megtudtam belőle az időjárási frontokról és ezen belül is Magyarország időjárásának, éghajlatának jellegzetességeiről (pl. arról, hogy mi az oka annak, hogy a Balaton partvidéke gyakran felhős, miközben magán a tavon, illetve a strandokon derült idő van). Ebből a könyvből tanultam meg azt is, hogy a frontérzékenység nem "hiszti", hanem valós, létező, az orvostudomány szemszögéből is megmagyarázható jelenség.

Bevezetésül egy rövid összefoglaló: a légköri front tulajdonképpen egy határvonal, amely a hideg és a meleg levegő találkozásánál húzódik, akár több száz kilométer hosszan is. Ilyen találkozás két fő módon történhet: 

1. Felsiklási front, vagyis melegfront akkor van, amikor egy gyorsan mozgó meleg légtömeg valahol utolér egy hideg légtömeget. A meleg levegő, mint tudjuk, felfelé száll, azaz találkozáskor felsiklik a hideg légtömeg tetejére. Esik a légnyomás, utána nagyjából lenn is marad, és általában napokig esik az eső; a konyhanyelvi megfogalmazás az lehetne, hogy a melegfront "maga után húzza" a csapadékot. 

2. Betörési front, azaz hidegfront akkor van, amikor egy gyorsan mozgó hideg légtömeg utolér valahol egy meleg légtömeget. A hideg levegő nehéz, és nem fog felemelkedni, hanem beékelődik, kvázi "betör" a meleg levegő alá. A meleg levegő gyorsan felfelé szorul, amiből erős szél, zivatarok származnak; ha a meleg levegő nagyon párás volt és gyorsan került nagyon magasra, akkor abból jégeső lehet. A hidegfront tulajdonképpen "maga előtt tolja" a csapadékot. A hidegfront érkezése előtt esik a légnyomás, a front nyomában pedig gyorsan emelkedik, nagy eső eshet, de hamar kiderül az ég.

Kettős fronthatás olyankor van, amikor egy hidegfront utolér egy melegfrontot. A hidegfrontok általában gyorsabban mozognak, mint a melegfrontok, és ilyen találkozásnál a felsiklási front mögé-alá beérkező hideg levegő felzárja az összes melegebb levegőt a magasabb rétegekbe (okklúziós front). Amikor ez történik, kezdetben melegfrontra, aztán hidegfrontra jellemző időjárást tapasztalunk, a kísérő élettani változásokkal együtt.

Az időjárás változásaira mindenki szervezete reagál, de nem mindenki frontérzékeny. A frontérzékenység léte, mértéke számos tényezőtől függ, például életkortól, egészségi állapottól, nemtől (több nő erősen frontérzékeny, mint férfi), és az idegrendszerünk működésének egyéni jellemzőitől is. 

A vegetatív idegrendszert felépítési és működési szempontból feloszthatjuk két részre, szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerre. A szimpatikus idegrendszer stresszhelyzetekben, a paraszimpatikus idegrendszer nyugalmi állapotban aktívabb, a kettő közt pedig általában egyensúly van, de hogy ez az egyensúly pontosan milyen, az részben alkati kérdés is (majd lásd alább).

Az időjárási frontok ezt a meglevő egyensúlyt tolhatják el egyik vagy másik irányba, és hogy végülis mennyire, ez nyilván függ a kiinduló állapottól és az egyéni érzékenység mértékétől is. 

A melegfronti hatás az egyensúlyt paraszimpatikus irányba tolja (tovább), és ennek következtében levertek, fáradékonyak, kimerültebbek leszünk, de a szokásosnál felületesebb az álmunk. Erős melegfrontok idején több baleset történik, az emberek figyelmetlenebbek, dekoncentráltak, lassabbak a reflexeik. Ilyenkor gyorsul a vese működése, több vizet választunk ki és adunk le,  lassul a véralvadás, vagyis fokozódik a vérzésre való hajlam (és emiatt melegfronti hatás esetén több a műtéti komplikáció), a fertőzésekkel szemben is kevésbé vagyunk ellenállók. 

Magyarországon az Alpok déli oldala felől érkező meleg áramlás okoz általában melegfronti hatást, és ilyenkor sokan panaszkodnak tompa, lüktető fejfájásra. A melegfront általában rontja a depressziósok állapotát és a migrén is melegfront idején jelentkezik gyakrabban. A vérnyomás ingadozása (kezdetben a légnyomással szinkronban csökken, aztán ennek kompenzálására emelkedik, ahogyan a szervezetünk újra igyekszik elérni a rá jellemző egyensúlyi állapotot) különösen azokat viseli meg, akiknek eleve magas a vérnyomásuk. A melegfronti hatást a legtöbben már a front érkezése előtt érzik, az átlagos, nem melegfrontérzékeny többiek egyszerűen csak álmosabbak és unottabbak, ameddig a front nyomán érkező esős idő tart.

A hidegfronti hatás a szimpatikus irányba tolja el az idegrendszer belső egyensúlyát, de persze itt sem mindegy, mi volt a kiinduló állapot. Hidegfronti hatás esetén a front érkezése előtt sokan felélénkülnek, vannak akik kifejezetten ingerültté, feszültté is válnak, és a szokásos normális állapotuk csak a front átvonulása után (a "vihar utáni fellélegzésben") áll helyre. A reakcióidő javul, de a frontérzékenyek ilyenkor hajlamosabbak kapkodásra, türelmetlenségre. A hidegfronti hatás jellemzően felerősíti a szorongásos állapotokat, a megnövekedő görcshajlam pedig az asztmásokra, emésztőszervi problémákkal küszködőkre lehet veszélyes. A vese működése lassul, a szervezet több vizet tart vissza. Rosszabbodnak az ödémás állapotok, a reumás panaszok, növekszik a szívinfarktusok és a koraszülések aránya is.

A fenti felsorolás egy csomó általános jellegű megfigyelést gyűjt össze, ugyanakkor dr. Lányi Péter felhívja a figyelmet arra, hogy nem lehet bejósolni, hogy egy-egy konkrét személyre milyen hatással lesz egy-egy légköri változás. A frontérzékenység mértéke tesztelhető, de a frontérzékenység egyénre jellemző tüneteit az orvostudomány nem tudja felsorolni. Régi megfigyelés például, hogy időjárási frontok idején úgy általában több szülés indul meg, mint frontmentes időszakban, de egy magyar kutatás szerint a szülésmegindulások száma csak azon terhes nők körében emelkedik meg szignifikánsan, akik az éppen jelenlevő frontra érzékenyek.

A Vigyázat, frontbetörés! című könyv egyik legérdekesebb része az a frontérzékenységet mérő teszt, amelyet dr. Kérdő István és munkatársai állítottak össze. A teszt két kérdésoszlopa a vegetatív idegrendszer kétféle állapotához tartozó működési, alkati jellegzetességeket tartalmaz. Gondold végig, hogy úgy általában melyik jellemző rád a két állítás közül, és azt a tulajdonságot jelöld meg. Próbálj minden kérdésnél választani, de persze előfordulhat, hogy mindkét állítás egyformán igaz, és ekkor jelöld meg mindkettőt. Ha egyik állítás sem igaz, vagy a kérdés nem releváns (mondjuk mert a menstruációs fájdalmak jellegzetességét firtatja, de te férfi vagy), akkor menj tovább a következő kérdéshez.

Monitor előtt ülve elég, ha egy papírra felírsz egy 1-es és egy 2-es számot, aztán minden kérdésnél húzol egy strigulát valamelyik kategória alá: az értékelésnél csak az fog számítani, hogy melyik rovatban hány állítást találtál igaznak önmagadra.

Orvosmeteorológiai teszt (Forrás: dr. Lányi Péter: Vigyázat, frontbetörés! Szerzők: dr. Kérdő István és munkatársai)

Idegrendszerre jellemző kérdések
1.SZIMPATIKUS	2.PARASZIMPATIKUS
Hirtelen haragú	Nyugodt természetű
Az izgalmak kimerítik	Az izgalmakat könnyen viseli
Gyorsan dönt	Megfontoltan dönt
Könnyen elpirul	Nem pirulékony
Szereti a társaságot	Nem szereti a társaságot
Eleven, ingerlékeny	Nyugodt, nehezen lehet kihozni a sodrából
Beszédes	Hallgatag
Többnyire jókedvű	Gyakran rosszkedvű
Könnyen tanul „kívülről”	Lassan tanul „kívülről”
Hűvös szélben jól érzi magát	Hűvös szélben rosszul érzi magát
Meleg szélben rosszul érzi magát	Meleg szélben jól érzi magát
A meleget rosszul tűri	A meleget jól tűri
A hideget jól tűri	A hideget rosszul tűri
Nem szereti a napozást	Szeret napozni
A huzat nem zavarja	A huzat rossz hatással van rá
A hőséget rosszul tűri	A hőséget jól tűri
A hűvös hálószobát kedveli télen	Fűtött hálószobában szeret aludni télen
Zivatar előtt rosszabb a közérzete	Zivatar alatt vagy után rosszabb a közérzete
Erősen izzad	Keveset izzad
Szeret kirándulni	Nem szeret kirándulni
Állni sokáig tud, szeret sportolni	Állni nem tud sokáig
Pihenés után jobb a közérzete	Mozgás után jobb a közérzete
A hintázást jól tűri	A hintázást rosszul tűri
Magas párnán alszik szívesebben	Lapos párnán alszik szívesebben
Alvás közben zavarja a zörej	Alvás közben nem zavarja a zörej
Sokat álmodik	Keveset álmodik
Gyakran felébred éjszaka	Ritkán ébred fel éjszaka
Kevés alvásra van szüksége	Sok alvásra van szüksége
Felkelés után azonnal friss	Felkelés után eleinte fáradt
Reggel érzi jobban magát	Este érzi jobban magát
Nyitott ruhát, inget szeret viselni	Zárt ruhát, inget szeret viselni
Korán kelő	Későn kelő
Érzékeny a szeme a fényre	Nem érzékeny a szeme a fényre
Rövidlátó	Távollátó
Kezei és lábai általában melegek	Kezei és lábai általában hidegek
Magas lázzal zajlanak le betegségei	Alacsony lázzal, inkább hőemelkedéssel zajlanak le betegségei
Betegség után gyorsan gyógyul	Betegség után lassan gyógyul
Lázzal járó, heveny betegségekre hajlamos	Lázzal nem járó, hosszan elhúzódó, idült betegségekre hajlamos
A fájdalmat rosszul tűri	A fájdalmat jól tűri
Havi vérzése erős	Havi vérzése gyenge
Havi vérzés előtt vannak fájdalmai	Havi vérzés alatt vannak fájdalmai
A rövid ideig tartó nehéz munkát bírja jobban	A hosszan tartó könnyű munkát bírja jobban
Jó étvágyú	Általában rossz az étvágya
Nem válogat az ételekben	Válogatós az ételekben
A húst szereti jobban	A gyümölcsöt, főzeléket szereti jobban
Nem szívesen sózza, fűszerezi az ételeket	Szívesen sóz, fűszerez főzéskor
Szagokra nem érzékeny	Szagokra érzékeny
Esti kávézás után nehezen alszik el	Esti kávézás után is könnyen elalszik
Az alkoholt jól bírja	Az alkoholt rosszul tűri
Elsősorban tejet szeret inni	A teázást kedveli

A kitöltött kérdőív alapján összeszámolva az első és a második oszlopban adott válaszokat és elosztva az 1. oszlopban kapott válaszok számát a 2. oszlopban kapott válaszok számával, megkapjuk az egyén időjárás-érzékenységét:

Típusok:

Erősen hidegfront-érzékeny	0,00-0,43
Közepesen hidegfront-érzékeny	0,44-0,68
Gyengén hidegfront-érzékeny	0,69-0,88
Nem érzékeny vagy vegyes érzékenységű	0,89-1,08
Gyengén melegfront-érzékeny	1,09-1,28
Közepesen melegfront-érzékeny	1,29-1,88
Erősen melegfront-érzékeny	1,89-49,00

Dr. Lányi Péter adatai alapján a magyarok többsége melegfrontérzékeny, de persze nem mindenki. Ahogy fentebb írtam, az egyéni tüneteket sajnos egyénileg kell kitapasztalni és aztán odafigyelni rájuk: egyik asztmás hidegfrontérzékeny embernek több asztmás rohama van frontok idején, a másiknak nincs; egyik melegfrontérzékeny anyukánál megindul a szülés a front alatt, a másik már a 42. héten jár és reménykedve várja a melegfrontot, de csak fejfájás jut neki, szülés nem. Olyan is előfordul, hogy a frontérzékenység évszakfüggő, és valaki csak a nyári hidegfrontokra reagál erőteljesen, a téliekre nem; továbbá a tesztet érdemes néhány évenként kitölteni, mert a frontérzékenység mértéke az életkorral is változik (és nem mindig a rossz irányba). Néha még a frontérzékenység alapjellege is megváltozik az ember öregkorára, bár tény, hogy ez ritkábban fordul elő: aki harmincas-negyvenes éveiben melegfrontérzékeny volt, az általában öregségében is az lesz, legfeljebb a korábbinál jobban vagy kevésbé.

A frontérzékenység egyéni jellemzőit sokan kutatják, de sajnos nagyon kevés rendszerezett adat áll rendelkezésre. Közhelyszámba megy, hogy a halasztható komolyabb műtéteket érdemes lenne a frontos napokról eltolni a frontmentesebbekre, mert ezzel megúszható lenne egy-két komplikáció, de ennek a célnak a gyakorlati megvalósítása természetesen ott is erősen problémás, ahol amúgy törekednének rá. 

Az adatgyűjtés egyelőre azért fontos, hogy a tényleg nagyon frontérzékeny emberek tisztában legyenek a saját várható tüneteikkel, és amikor lehetséges, legalább az ő ellátásukban oda lehessen figyelni a kiemelt kockázati tényezőkre (pl. minden kismamát figyelmeztetni kell a koraszülés tüneteire és megelőzésére, de az erősen hidegfrontérzékeny terhes nőket meg pláne figyelmeztetni kellene).

A frontérzékenység nem gyógyítható, de befolyásolható. A kialakult tünetekkel muszáj külön-külön foglalkozni, de egyébként az idegrendszer egésze egy bizonyos mértékig edzhető, erősíthető, és persze az sem baj, ha rendelkezésére állnak a neki szükséges tápanyagok. 

Sokan kísérleteznek B-vitaminnal, magnéziummal, D-vitaminnal, halolajjal, de hogy végülis használ-e ezek bármelyike, az attól függ, hogy van-e egyáltalán hiányállapot bármiből is. Mások a tüneteik megelőzésére fókuszálnak, és mondjuk egy melegfront érkezésének napján a szokásosnál is gondosabban kerülik a migrénjüket esetleg kiváltó vagy súlyosabbá tevő ételeket, vörösbort, fűszeres sajtokat, csokoládét. Ismét mások a "kutyaharapást szőrivel" stratégiát követik, és rászánnak némi időt és erőfeszítést az idegrendszerük edzésére: van akin hosszú távon segít például a rendszeres szaunázás, a reggeli váltott hideg-meleg-hideg vizű zuhany, vagy egy nyaralás valami olyan éghajlaton vagy hegyvidéki magassági szinten, amit amúgy az illető nem bír, de rászán egy kellemetlen hetet, hogy kicsit hozzászoktassa a szervezetét - utána pedig jobban tűri a szokásos hétköznapok légnyomás- és páratartalom-ingadozásait. Az is előfordul, hogy valakinek egyszerűen csak pechje van, és nehezen tűri a jelenlegi lakhelye időjárási viszonyait: van, aki utólag döbben rá arra, hogy a frontérzékenysége azóta nem jár komolyabb tünetekkel, amióta a Kisalföldről Pécsre vagy Szeged mellől a Zemplénbe költözött.

Nincs tuti recept - de ezt már megszokhattátok tőlem -; ha frontérzékeny vagy, akkor figyelj oda magadra. A teszt esetleg ebben is segíthet: van, aki jobban érzi magát attól, ha tudja, mi a tünetei oka és mit tehet az enyhítésükért.

A kommentekben szívesen tartanék közvélemény-kutatást a frontérzékenységről. Egybevágott-e teszt eredménye azzal, amit amúgy magadról gondoltál és eddig tapasztaltál? Engem nagyon meglepett, hogy a teszt évtizedes távlatban is mennyire konzisztens: még tinédzser voltam, amikor először kitöltöttem, és azóta is hidegfrontérzékeny vagyok, de esetemben a korral (és a költözésekkel, különféle éghajlatokhoz való hozzászokással, gyerekszüléssel stb.) javult a dolog, közepesről gyengére. Meg különben is: könnyebb a morcos-fejfájós állapotot elviselni, ha tapasztalatból tudom, hogy a délutáni viharral egyszerre vonul majd el.