Ez itt az intézeten kívüli szülés szakmai szabályait, feltételeit és kizáró okait összefoglaló kormányrendelet, amely április 1-jén lép hatályba.

A szöveget összeolvastam az utolsó munkaverzióval, és kiemeltem benne azokat a részeket, amelyek változtak. Az anyag hosszú, a mellékletek a következő részben lesznek.

Főbb változások: öt helyett két évnél nem régebbi újraélesztési bizonyítvány kell mindenkinek, aki az ellátásban részt vesz. A rendelet minden vonatkozó részében külön-külön is szerepel, hogy a háttérkórházba 20 percen belül való beszállításnak lehetségesnek kell lennie. Aki intézeten kívüli szülésről döntött, annak a döntés meghozatala után haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül ki kell töltenie a vonatkozó iratokat. A területileg illetékes védőnőt és a területileg illetékes (vagy a család által választott, rendszeresen látogatott) gyerekorvost is tájékoztatni kell döntésről.

Ha a választott háttérkórház nem esik egybe a területileg illetékes kórházzal, akkor a választott háttérkórháznak jóvá kell hagynia a döntést, hogy ő lesz a héttérkórház. Jóváhagyás hiányában az eset a területileg illetékes kórház hatásköre lesz, és ennek megfelelően az intézeten kívüli ellátást végző felelős személynek a területileg illetékes kórházat kell értesítenie.

A szülés befejezése után a felelős személynek 6 helyett 3 órán át kell a helyszínen maradnia és az anya, valamint az újszülött felügyeletét ellátnia.

Nem szülész-nőgyógyász szakorvosi végzettségű (vagyis, szülésznő) felelős személyt csak 2011. június 1. után bekövetkező szülés során nyújtott ellátáshoz lehet választani.

A kizáró okok közé bekerült a fennálló vérzékenység, illetve az, ha a terhesség in vitro fertilizáció nyomán jött létre.

 

III. Kormányrendeletek

A Kormány 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelete

az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeirõl és kizáró okairól

A Kormány az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés v) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 16. § tekintetében az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) ellátás: egészségügyi szolgáltatás, amelynek keretében a várandós nõ a szülészeti és újszülött-ellátást elõzetes választása alapján, elõre tervezett módon, az egészségügyrõl szóló törvényben meghatározott fekvõbeteg-szakellátás keretein kívül veszi igénybe,

b) háttérkórház: szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, ahova az ellátást igénybe vevõ nõ és az újszülött ("és gyermeke" helyett) az ellátás választott helyszínérõl húsz percen belül beszállítható.

2. § (1) Ellátást az e tevékenységre vonatkozó mûködési engedéllyel és érvényes felelõsségbiztosítással rendelkezõ egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató) nyújthat.

(2) Az ellátás keretében történõ szülészeti eseményben (a továbbiakban: szülés) közremûködik:

a) szülész-nõgyógyász szakorvos, vagy

b) felsõoktatási intézmény alapképzési szakán vagy fõiskolai karán szülésznõ szakképesítést vagy emelt szintû vagy felsõfokú szülésznõ szakképesítést szerzett szülésznõ, aki

ba) legalább két éves szülõszobai szakmai gyakorlattal rendelkezik vagy

bb) legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és igazoltan minimum ötven szülést levezetett

[az a) és b) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: felelõs személy].

 

(3) Az egészségügyi szolgáltatónak az ellátás keretében – minimális személyi feltételként – a (2) bekezdés szerinti felelõs személy, továbbá egy, a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelõ szülésznõ vagy szülész-nõgyógyász szakorvos jelenlétét biztosítania kell.

(4) Az egészségügyi szolgáltatónak az ellátás keretében neonatológus vagy legalább két éves neonatológiai gyakorlattal rendelkezõ csecsemõ- és gyermekgyógyász szakorvos (a továbbiakban: gyermekgyógyász) – a 9. § (2) bekezdése szerinti újszülött-ellátásban történõ – közremûködését biztosítania kell.

(5) Az ellátás keretében a várandós anya egészségügyi szolgáltatót és felelõs személyt választ. Az egészségügyi szolgáltató – a felelõs személy jogkörében eljáró és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelõ – helyettes felelõs személyt jelöl ki.

(6) A felelõs személy és a helyettes felelõs személy az egészségügyi szolgáltatóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, vagy az egészségügyi szolgáltató vezetését ellátó személy.

(7) Az ellátásra vonatkozóan a várandós nõ és az egészségügyi szolgáltató megbízási szerzõdést köt.  (a 4. § (1) bekezdését tették át ide)

 

3. § (1) A 2. § (3) és (4) bekezdése szerinti személyek az ellátás során a tõlük elvárható gondossággal, a szülészeti és újszülött-ellátás szakmai szabályainak betartásával járnak el, és felelõsek az e rendeletben meghatározott elõírások betartásáért.

(2) A felelõs személynek és a 2. § (3) bekezdése szerinti személyeknek ("szülésznőnek" szót cserélték le) két (öt helyett) évnél nem régebbi csecsemõ és újszülött, továbbá felnõtt újraélesztési tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, a 2. § (4) bekezdése szerinti gyermekgyógyásznak két évnél nem régebbi csecsemõ és újszülött újraélesztési tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.

(3) Az ellátás csak olyan helyszínen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevõ nõ és az újszülött húsz percen belül (konkretizálták az időpontot) a háttérkórházba szállítható.

5118 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 29. szám

4. § (1) Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeit és az azt kizáró okokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A szülõ nõ, valamint az újszülött háttérkórházba történõ szállításának indikációit a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az ellátáshoz szükséges tárgyi, továbbá higiénés feltételeket a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az ellátás igénybevételérõl a várandós nõ a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet. Az ellátás igénybevételét választó várandós nõ a döntés meghozatalát követõen haladéktalanul, de legkésõbb 3 napon belül a felelõs személy közremûködésével négy példányban kitölti a 4. melléklet szerinti adatlapot. A 4. melléklet szerinti adatlapot a felelõs személy juttatja el az egészségügyi szolgáltató részére.

(2) Rh-negatív vércsoportú várandós nõ esetében az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy – a szülés várható megindulása elõtt – a várandós nõ részére a szükséges anti-D ellenanyag vényre történõ felírása, továbbá a 9. § (6) bekezdése szerinti laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges beutalók beszerzése a terhesség betöltött 37. hetéig megtörténjen.

(3) A várandós nõ az (1) bekezdés szerinti, kitöltött adatlap egy példányának átadásával – a kitöltést követõ legfeljebb 3 napon belül – tájékoztatja a területi védõnõi ellátásról szóló jogszabályban meghatározott védõnõt (a továbbiakban: védõnõ) és a területileg illetékes házi gyermekorvost (háziorvost) vagy a választott házi gyermekorvost (háziorvost) (a továbbiakban együtt: házi gyermekorvos) arról, hogy az e rendelet szerinti ellátást tervezi igénybe venni.

(4) A felelõs személy a várandós nõ döntését követõ 3 napon belül arról írásban vagy elektronikus úton értesíti a háttérkórház szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó osztályát. Az értesítésnek a várandós nõ nevét, a szülés várható idõpontját, valamint a felelõs személy és az egészségügyi szolgáltató nevét és telefonszámát tartalmaznia kell.

(5) Amennyiben a háttérkórház szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó osztályának az ellátás választott helyszíne szerint területi ellátási kötelezettsége is van, akkor a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követõ 3 napon belül írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja a felelõs személyt arról, hogy az értesítést tudomásul vette. Területi ellátási kötelezettség hiányában a háttérkórház az értesítés vételét az azt követõ 3 napon belül visszaigazolja és azt jóváhagyja. Jóváhagyás hiányában a felelõs személy az ellátás választott helyszíne szerinti területi ellátási kötelezettséggel rendelkezõ szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvõbeteg-gyógyintézetet értesíti a (4) bekezdésben foglaltakról.

(6) A várandós nõ terhesgondozása a terhesgondozásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint történik.

(7) A felelõs személy – legkésõbb a várandós nõ terhességének betöltött 38. hetéig (ez itt egy pontosítás volt, "a szülés várható időpontját megelőzően legfeljebb két héttel" helyett)  – ismételten meggyõzõdik a szülés helyszíne higiénés feltételeinek megfelelõségérõl. Amennyiben a higiénés feltételek a 3. mellékletben foglaltaknak nem felelnek meg, akkor a felelõs személy a várandós nõ ellátása céljából szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvõbeteg-gyógyintézetet vagy megfelelõ, az e rendelet szerinti ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatót  ("intézményt" helyett) javasol és errõl értesíti a (3) bekezdés szerinti személyeket és a háttérkórházat.

 

6. § (1) A várandós anyát az ellátással kapcsolatosan az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglaltakon túl a felelõs személy írásban tájékoztatja:

a) az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeirõl és kizáró okairól,

b) a háttérkórházba vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvõbeteg-gyógyintézetbe történõ szállítás indokairól és ennek megtagadása következményeirõl.

(2) A várandós anya az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás egy példányát aláírásával ellátja.

(3) Amennyiben a szülés megindulása elõtt az 1. mellékletben meghatározottak szerint az ellátás egészségügyi feltételei nem állnak fenn, vagy az ellátás igénybevételét kizáró okok bármelyike fennáll, úgy a felelõs személy a várandós nõ ellátása céljából szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvõbeteg-gyógyintézetet javasol, és errõl értesíti az 5. § (3) bekezdése szerinti személyeket és a háttérkórházat.

7. § (1) A szülésben történõ közremûködés ("ellátás" helyett) csak akkor kezdhetõ meg, ha a 3. melléklet szerinti tárgyi, valamint higiénés feltételek a szülés helyszínén rendelkezésre állnak.

(2) Az egészségügyi szolgáltató köteles gondoskodni

a) a 3. mellékletben foglalt tárgyi feltételek meglétérõl,

b) az ellátás során keletkezõ egészségügyi hulladék és különleges kezelést igénylõ veszélyes hulladék elszállításáról.

 

8. § (1) A szülõ nõt, illetve az újszülöttet a felelõs személy vagy a gyermekgyógyász döntése alapján, a 2. mellékletben felsorolt feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén – egészségi állapotukat nem veszélyeztetõ módon vagy szükség szerint a mentõszolgálat igénybevételével – azonnal a háttérkórházba kell szállítani. A háttérkórházba szállítás – a felelõs személy vagy a gyermekgyógyász döntése alapján – akkor is kötelezõ, ha a komplikáció jellege, illetve elõre nem látható ok a szülõ nõ, illetve az újszülött életét, egészségét veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat. A felelõs személy köteles a szülõ nõt, illetve az újszülöttet a háttérkórházba kísérni, és a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt az ügyeletvezetõ szakorvosnak átadni.

(2) A háttérkórházba szállítás esetén a felelõs személy a háttérkórház szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó osztályát – a szállítást megelõzõen, telefonon – haladéktalanul értesíti.

(3) Amennyiben a felelõs személy vagy a gyermekgyógyász azt állapítja meg, hogy elõre nem látható ok miatt az (1) bekezdés szerinti háttérkórházba történõ szállítás a szülõ nõ vagy az újszülött életét, egészségét veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, akkor a szülõ nõt, illetve az újszülöttet ("bármely más" helyett) olyan szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvõbeteg-gyógyintézetbe kell szállítani, amely ellátásukat az egészségügyrõl szóló törvényben meghatározottak szerint megfelelõ szinten biztosítja.

(4) Az (1) bekezdésben vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetben – a helyszínen maradó – a 2. § (3) bekezdése vagy a 2. § (4) bekezdése szerinti személyek felelnek a továbbiakban szükséges ellátás nyújtásáért.

 

9. § (1) A felelõs személy a szülés megtörténtérõl a védõnõt és – az anya nyilatkozata alapján – a házi gyermekorvost haladéktalanul, de legkésõbb 72 órán belül telefonon vagy elektronikus úton értesíti.

(2) Az újszülött elsõ gyermekgyógyászati vizsgálatát a 2. § (4) bekezdése szerinti gyermekgyógyász végzi el a szülést követõ 24 órán belül.

(3) A szülés befejezését követõ 3  (hat helyett) órán keresztül az anya és az újszülött felügyeletét a felelõs személynek kell ellátnia. A felelõs személy és a gyermekgyógyász a szülést követõ naptól számított három napon keresztül az anya és az újszülött állapotát naponta ellenõrzi.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti személyek az ellenõrzõ vizsgálatok elvégzése során bármilyen rendellenességet észlelnek, akkor az anya, illetve az újszülött háttérkórházba vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti fekvõbeteg-gyógyintézetbe történõ szállítását javasolják. (az módosult, hogy "szállításáról haladéktalanul gondoskodnak", és itt alább bekerült egy új bekezdés arról, hogy mikor kell tényleg "haladéktalanul gondoskodni")

(5) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti személyek megállapítása szerint az ellenõrzõ vizsgálatok elvégzése során észlelt rendellenesség az anya, illetve az újszülött életét, egészségét veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, akkor az anya, illetve az újszülött háttérkórházba vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti fekvõbeteg-gyógyintézetbe történõ szállításáról haladéktalanul gondoskodnak.

(6) Rh-negatív vércsoportú anya esetében a felelõs személy gondoskodik a köldökzsinór- és az anyai vér levételérõl, és annak megfelelõ laboratóriumba történõ szállításáról. A laboratóriumi eredmény birtokában az anti-D ellenanyag beszerzésérõl és beadásáról a felelõs személy gondoskodik haladéktalanul, de legfeljebb a méhlepény távozását követõ 72 órán belül, továbbá ezt a tényt az anya gondozási könyvében is dokumentálja.

10. § (1) A BCG-védõoltás beadásáról a jogszabályban meghatározott idõtartamon belül a házi gyermekorvos gondoskodik.

(2) A gyermekgyógyász végzi el – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a 0–4 napos életkorban jogszabály szerint kötelezõ szûrõvizsgálatokat.

(3) A veleszületett anyagcsere-betegségek szûrõvizsgálatainak elvégzésérõl, a levett vérminta megfelelõ laboratóriumba szállíttatásáról és az eredmények értékelése kapcsán történõ intézkedések megtételérõl az egészségügyi szolgáltató gondoskodik.

(4) A védõnõ a gyermekágyas nõt és az újszülöttet a 9. § (1) bekezdése szerinti értesítést vagy – a gyermekágyas nõ akadályoztatása esetén – a hazaérkezést követõ 2 munkanapon belül meglátogatja. (az módosult, hogy "legkésőbb 48 órán belül")

(5) A védõnõ az ellátás egészségügyi dokumentációja alapján meggyõzõdik arról, hogy a gyermekágyas nõ a 9. § (6) bekezdése szerinti anti-D ellenanyagot megkapta, a 9. § (2) és (3) bekezdése szerinti orvosi vizsgálatok, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti szûrõvizsgálatok megtörténtek, és az errõl szóló megállapításokat a védõnõi dokumentációban rögzíti. A védõnõ az ellátások elmaradása esetén a területi védõnõi ellátásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint a házi gyermekorvost értesíti.

11. § Az újszülött ellátását a születést követõ negyedik naptól a házi gyermekorvos veszi át.

12. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az ellátásról szülési naplót vezet, amely tartalmazza az adott évben a közremûködésével lezajlott szülések sorszámát, idõpontját, helyét, a várandós anya személyazonosító adatait, a felelõs személy nevét, az ellátás során megállapított diagnózisokat és az elvégzett beavatkozásokat, továbbá az újszülött nevét, nemét, testsúlyát, testhosszát és egészségi állapotát. (fej- és mellkaskörfogat adatait kivették innen)

5120 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 29. szám

(2) A felelõs személy és a gyermekgyógyász vezeti az 5. melléklet szerinti, intézeten kívül született újszülöttrõl szóló vizsgálati lapot, amely részletesen tartalmazza az újszülöttel kapcsolatos egészségügyi eseményeket, beleértve a 9. §(2) bekezdése szerinti vizsgálatot is.

(3) A szülést követõ 72 óra elteltével a felelõs személy és a gyermekgyógyász négy példányban elkészíti a (2) bekezdésben meghatározott, az intézeten kívül született újszülöttrõl szóló vizsgálati lapot, továbbá a 6. melléklet szerinti, az intézeten kívüli szülésrõl szóló összefoglalót.

(4) A felelõs személy ("gyermekgyógyász" helyett) a szülészeti eseményt követõ 48 órán belül két példányban kiállítja az újszülött anyakönyvezéséhez szükséges, a 7. mellékletben meghatározott, az intézeten kívüli születés tényérõl szóló igazolást, és átadja azt az anya részére. A felelõs személy az intézeten kívül született újszülöttrõl szóló vizsgálati lap és az intézeten kívüli szülésrõl szóló összefoglaló egy példányát átadja a házi gyermekorvosnak.

(5) A 4. melléklet szerinti adatlap egy példánya, a szülési naplónak az adott szülésre vonatkozó adatai, az intézeten kívül született újszülöttrõl szóló vizsgálati lap egy példánya és az intézeten kívüli szülésrõl szóló összefoglaló egy példánya az egészségügyi dokumentáció részét képezi. Az egészségügyi dokumentációt az egészségügyi szolgáltató õrzi meg azzal, hogy az intézeten kívüli szülésrõl szóló összefoglaló egy példányát átadja az anya részére.

(6) Az egészségügyi szolgáltató gondoskodik a statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkezõ jogszabályban meghatározott élveszületési lap kitöltésérõl és az anyakönyvvezetõnek történõ megküldésérõl, valamint az ellátással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentési kötelezettség teljesítésérõl.

(7) A 2. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti feltételekrõl a következõ tartalommal kell igazolást kiállítani:

a) az igazolást kiállító szervezet neve,

b) az igazolás alapjául szolgáló dokumentum megnevezése, kiállításának dátuma,

c) a megszerzett gyakorlat idõszaka és a szülések száma,

d) a szakmai gyakorlatot igazoló szervezeti egység vezetõjének aláírása.

 

13. § (1) Az ellátás akkor sem minõsül finanszírozott esetnek, ha az anya egyébként az egészségbiztosítás keretében jogosult egészségügyi szolgáltatásra, kivéve az e rendeletben meghatározott gyermekorvosi, védõnõi, továbbá a háttérkórház vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvõbeteg-gyógyintézet által biztosított egészségügyi szolgáltatást, a mentést és a laboratóriumi vizsgálatokat.

(2) Az ellátás a 2. § (7) bekezdése szerinti megbízási szerzõdés megkötésétõl a 6. melléklet szerinti, az intézeten kívüli szülésrõl szóló összefoglaló kiadásáig tart.

14. § Ez a rendelet 2011. április 1-jén lép hatályba.

15. § (1) E rendelet rendelkezéseit a 2011. május 1-je után bekövetkezõ szülésre kell alkalmazni.

(2) A 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szülésznõ felelõs személynek történõ választása a 2011. június 1-jét követõ szülésnél lehetséges.

 

16. § Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

 

 

(A mûködési engedély kiadására)

 

„a) fekvõbeteg-szakellátást, mentést, betegszállítást, vérellátást, haemodialízist és sejt- és szövetbanki, biobanki, valamint intézeten kívüli szülészeti és újszülött-ellátási tevékenységet nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén az Országos Tisztifõorvosi Hivatal,”(jogosult.)

 

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 29. szám 5121

 

MELLÉKLETEK